hirdetés

DUNAKANYAR

Mátyásnak köszönhetően az egyik legszebb uralkodói rezidencia lett a Visegrádi Királyi Palota

Az olasz mesterek, a reneszánsz stílusú elemek, a korszak műszaki újításai, a nagyvonalú díszítések, a pompa és gazdagság elkápráztatták az idelátogatókat.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2020. október 16.

hirdetés

Magyarország egyik legszebb természeti látványossága a Dunakanyar. A hegyek között nagy ívet leíró folyó és a partját övező erdők, mezők már régen is vonzották az embereket. Visegrád remek stratégiai helye uralkodók sorát csábította ide. Ők pedig kiépítették mindazt, ami egy király és kísérete számára elengedhetetlenül szükséges volt. Sőt, volt olyan uralkodó, aki még arra is tudott áldozni, hogy messze földön irigyelt palotát hozzon létre.

A Duna partjához közel található Visegrádi Királyi Palota az egyik kedvenc helyem, hiszen számos szép részletében lehet gyönyörködni, a kertje csábít a lazításra, míg a felső szintekről pazar a kilátás a Dunára. A falak között sétálva felfedezhető mindaz a pompa, melyet a kor egyik híres utazója, Oláh Miklós írt le érzékletesen (lásd a cikk végén).

A palota múltja 1323-ig nyúlik vissza.

Ekkor tette át királyi székhelyét Károly Róbert a Dunakanyarba és épült fel a királyi ház. A ma látható romos (bár egyre inkább rekonstruált) épület a 14. század vége felé készült el, I. Lajos, majd Zsigmond király idején. Ekkor alakították ki a kertet, majd a 15. század elején egy ferences kolostor is épült a korábbi kápolna helyén. Mikor Zsigmond Budára költözött, a visegrádi palota vidéki rezidencia lett.

A nagy átalakítás Mátyás király nevéhez fűződik.

hirdetés

Késő gótikus stílusban újíttatta fel a palotát, és ekkor kerültek bele a reneszánsz elemek, felállították a Herkules-kutat, a Múzsák kútját, a díszudvar loggiáját, és a kápolnába orgonakarzat és oltárok kerültek. A palotának számos modern fejlesztése, vízvezeték-, csatorna- és padlófűtés-rendszere, fürdője és fűtése volt. A messze földön híressé vált, szép palota az első – az Alpokon túli – Európában, ahol az itáliai reneszánsz stílus megjelent.

A török idők a palotát is megviselték, az épület üresen maradt és rommá vált, majd a 18. században jó részét elbontották.

A palota maradványait 1934-ben fedezte fel Schulek János.

A feltárása ekkor indul el és még napjainkban is tart. Egyes részeit helyreállították, termeiben több érdekes kiállítás látható. Megismerhetjük a palota történetét, az itt élők életmódját, az egykori királyi lakrészeket és a kertet is újra teremtették.

A sok látnivaló felsorolhatatlan, de kedvcsinálónak, íme néhány érdekesség:

Tudtad?

A palotában több lakó- és kiszolgáló területet rekonstruáltak. Például az uralkodói magánkonyhát is, amit még Mátyás idején is használtak.

Mellette egy terasz is volt, ahol – leírások szerint – a király szívesen ebédelt a hársfák árnyékában.

A konyhában a feltárások és korabeli leírások alapján nyitott tűzhely és sütőkemence is volt. Elmaradhatatlan volt a hordó is, amit akkor még fűzfavesszővel abroncsoltak. A hordókban nem csak bort, hanem ecetet is tároltak. A szennyvízelvezetést is láthatod, egy érdekes, falba épített facsatornán át öntötték ki a külső udvarra. A megvilágításról fa „csillárok” gondoskodtak, a gyertyák magasságát egy kötél fel-le húzásával lehetett szabályozni.

A királyi palotában nemes családok fiai, lányai is nevelkedtek és lovagként vagy udvarhölgyként szolgáltak. Az ő lakhelyüket is megismerheted a berendezett szobákban. Az egyikben látható egy baldachinos ágy. Ez nem divathóbort volt, a függönyöknek fontos szerepe volt, ezzel tudták a meleget megtartani. A falakon lévő kárpitok is a díszítésen kívül a hőszigetelést segítették, hiszen a vastag falakat nehéz volt kifűteni. Az udvarban a fürdőzésnek is fontos szerepe volt. Az egyik szobában egy fa fürdődézsát is bemutatnak, de volt külön fűtött fürdője is a palotának.

A királyi palota egyik leghíresebb darabja a Herkules-kút,

amely a díszudvaron állt. Készítője a kor egyik neves reneszánsz szobrásza Giovanni Dalmata volt. Dolgozott többek között a Palazzo Venezia és a vatikáni Sixtus kápolna díszítésén, de fő művének II. Pál pápa vatikáni síremlékét tartják. Mátyás felkérésére Visegrádon és Budán is dolgozott, a király pedig munkásságáért egy palotát ajándékozott a művésznek.

A Herkules-kút legfontosabb díszítőelemei Hunyadi Mátyás címerei, valamint a hellenisztikus kultúra egyik legfontosabb félistene, Herkules – a szobrász által elképzelt - gyermekkori alakja. A mondák szerint a legyőzhetetlen gyermek valószínűleg Mátyás házasságon kívül született fiára, Corvin Jánosra utal (ő végül sosem lett király). Ma a díszudvarban egy rekonstrukció látható. A kút jelentőségét jelzi, hogy képe az 1000 forintos hátoldalán látható. A medencés-tálas Herkules-kút az első olyan reneszánsz szobrászati alkotás, amely Itálián kívül készült, és amelynek tudni a keletkezési idejét.

Dalmata még egy szökőkutat készített a palotába. A Múzsák-kútjáról fennmaradt korabeli leírás, és néhány töredéke is előkerült az ásatások során.

A palota híres kútja volt még az Oroszlános-kút, amely a felső kertben, az egykori királynéi virágoskertben állt. A vadászebek által lefogott oroszlánok hátára támaszkodnak a kút oszlopai, ezek tartják a márványmedencét.

A palota egyik

különlegessége a palotakert, melyet igyekeznek a régi kertekhez hasonló módon kialakítani, beültetni.

A vörösmárvány kút körül virágok, gyümölcsfák és bokrok nőnek, a felső kertben pedig különféle fűszer- és gyógynövények illatoznak. A régészek egy régi kút feltárása során számos növényi maradványt tudtak beazonosítani, ezek is segítették a mai kert kialakítását.

Még sok-sok érdekesség vár a királyi palotában, legközelebb ezeket is fedezd fel.

Bővebben ITT találsz információt.

VIDEÓ: Nézz szét a királyi palota múltjában

A palotáról Oláh Miklós esztergomi érsek 1536-ban így írt a Hungaria című művében:

"A helység kelet felé néző oldalán áll az ott emelt mondhatatlan szép fekvésű és pazar kiállítású királyi palota, amely termeivel és más épületeivel, amelyek valóban rászolgálnak a királyi névre, kiemelkedő alkotás, hiszen egymagában négy királynak, kíséretükkel, ahogy most mondják, tisztviselőikkel együtt ugyanabban az időben kényelmesen biztosíthat vendéglátó otthont: azt mondják ugyanis, hogy van benne vagy háromszázötven szoba, sőt több is. A kapuja a Dunára nyílik, mely tőle itt kb. kétszáz lépésnyi távolságra folyik; erre a közbenső területre, mely a város és a kapu között fekszik, füzest ültettek. A palota másik, keleti oldalánál szőlővel és gyümölcsfákkal pompázó kert van.

A kapun belépőnek először egy tágas térség ötlik a szemébe, mely mindenfelé zöldell és mezei virágokkal pompázik. A kaputól száz-egynéhány lépésnyire beljebb lépcső kezdődik, szegletes kövekből, szélessége hét vagy nyolc öl, magassága viszont kb. negyven lépés. Itt négyszögletes függőudvar van, boltozatokra, illetve borospincékre támaszkodik, s épült királyi költséggel, ezek tágasak és szépek; hasonlóan négyszögletes kövekkel van fedve, s rajta egyenlő távolságban egymástól hársfákat ültettek, ezek illata tavaszidőben mindent eláraszt, és látványuk is igen kellemes. A kellős közepén remekbe készült forráskút emelkedik, vörös márványból faragták, a múzsák alakja domborodik rajta, s a csúcsán egy Cupido-szobor márványtömlőre telepedve nyomja ki a jóízű, hideg vizet, mely a szomszéd hegyen fakadó forrásból vezetéken jut el ide, és zenés csobogással szökik csöveiből egy márványkádba, majd onnan egy kerek medencébe. Ebből a kútból, a híres Corvin Mátyás király parancsára – az ő műve minden építkezés, melyet itt elmesélek – diadalünnepei idején bor folyt, ahogy az idősebbektől hallottam, hol fehér, hol vörös; fentebb, a hegy lábánál engedték bele ügyesen a vezetékbe. Ezen a helyen szokott a király maga is tavaszi és nyári napokon a virágzó fák között napfürdőzni, levegőzni és ebédelni, sőt néha követeket is fogadott itt, illetve válaszolt nekik. ...

Az udvar belső oldalán, a hegy lábánál, mely kissé magasabban fekszik, áll egy pompás kápolna, mozaikberakás borítja, mint nagyrészt a többi szobát is, van benne egy drága zeneszerszám, melyet a köznyelv orgonának nevez, néhány ezüstsíp díszíti, ezenkívül az Úr testének szentségtartója és három oltár, domborművekkel és képekkel, melyeket a legtisztább aranyozott alabástromból készítettek. Innen kelet felé két ágban nyúlnak a király remekbe készült aranymennyezetes termei. Az egyik úton a hosszú palotába lehet feljutni, efelett a hegy magasodik, a másikon le lehet menni a lentebb fekvő szobákhoz.

A kis udvar közepén itt is forráskút emelkedik alabástromból, márványoszlopos fedett oszlopcsarnok köríti, ez védelmet nyújt a nyári napsugarak lángja ellen. Ezután a szobák észak felé fordulnak, végül nyugat felé térnek vissza. Ablakuk mindenütt a széles mederben haladó Dunára nyílik, s ez a kitekintőnek nagy szépséget mutat, különösen, hogy a Duna túlsó partján elterülő vidéken látható a német telepesek által lakott Nagymaros mezőváros is, felette messzire nyúló, nem túl magas hegy emelkedik, s szőlőkkel végig be van ültetve. Ezt a királyi palotát pompás fekvése mellett olyan drága épületek díszítik, hogy vitathatatlanul úgy tűnhet, sok királyság épületeit fölülmúlja. Sehol sem láttam a mai napig az általam bejárt királyságokban hasonló díszítésekkel épített szobákat. Csak egyedül Párizsban láttam, azon a helyen, melyet a nép a Parlament Udvarának nevez – itt folyik a törvénykezés, és itt intézik a király ügyeit –, egy olyan szobát, mely hasonlított ezekhez és a budai szobákhoz, mennyezetét aranyozott gerendákkal borították."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

13+1 érdekesség Esztergomról, amit jó tudni, ha a városban jársz

Tudtad? A városban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét, és van egy szigete, ami korábban több darabból állt.
Fotó: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2021. március 05.

hirdetés

A Dunakanyar egyik legizgalmasabb városa Esztergom, melyhez számos történelmi esemény kötődik. Ám a múlt emlékei mellett rengeteg más érdekességet is rejt a sok mindent megélt település. Íme, néhány különlegesség. Ha arra jársz, biztos más szemmel nézel majd szét ezután.

1.

Esztergom a Pilis hegység lábánál fekszik, a Duna partján. Ez a Dunakanyar és a Közép-Dunántúli régió legészakibb települése.

Sokszor emlegetik a Dunakanyar legfelső városaként.

2.

A városban a Duna 18 km hosszan kanyarog. Ám a nagy folyó mellett jó pár neves víz található itt, ezért is nevezik gyakran a folyók városának. Itt van a Kis-Duna, a Csenke-patak, a Kincses-patak, a Szent János- vagy Szentléleki-patak, a Diósvölgyi-patak, a Kenyérmezői-patak, a Fári-kút, a Cigány- és a Hármas-kút. A várossal szemben torkollik a Dunába a Garam és nem messze tőle az Ipoly. Több sziget is kialakult, például a Körtvélyesi-sziget, a Nyáros-sziget, a Táti-sziget, a Csitri-sziget, a Prímás-sziget, a Helemba-sziget, a Dédai-sziget és a Törpe-sziget. Érdekesség, hogy a 0956 helyrajzi számú szigetet mára teljesen elmosta a Duna.

hirdetés

3.

A legismertebb szigete a Prímás-sziget, amely korábban két szigetből állt: a Vízivárosi- és az Ebszorító-szigetből. Volt egy harmadik szigetecske is, amely inkább amolyan zátony lehetett.

A két sziget igen közel volt egymáshoz, ám az „összenövésüket” egy érdekes baleset okozta. A 19. században egy cementet szállító hajó itt süllyedt el, és a cement megkötött.

A kis csatornát végül feltöltötték, így a korábbi keskeny folyóág megszűnt. A szigetnek ezt a részét hívják Kutyaszorítónak.

4.

A Duna fölé magasodó Várhegy legmagasabb pontja 157 méter. A város mellett több magasabb csúcs is található, többek között a Kusztus (237 m), a Sípoló-hegy (318 m), a Kis-kúria hegy (317 m), a Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m), ez utóbbi a város legmagasabb pontja. Ma már nem látható az egykori Szent György-hegy, mert azt a Bazilika építésekor elhordták.

5.

Számtalan forrás is itt tör a felszínre. A hévízzel kevert karsztvíz 29 C fok körüli és a városi strand, termálfürdő is innen kapja a vizet.

6.

Esztergomban több neves és látványos tér található.

A leghíresebb és legizgalmasabb közülük a várhegyen található Szent István tér, mely a város legnagyobb tere. A tér megálmodója Rudnay Sándor érsek volt, aki a Székesegyház köré egységes arculatú, épületekkel körbe ölelt, tágas térséget álmodott.

A tervekből nem minden valósult meg, de így is impozáns a látvány. Érdemes még felkeresni a belvárosi Széchenyi teret – mely régen piactér volt, most itt található a Városháza és több szép épület - és a vízivárosi Mindszenty teret is.

7.

Az esztergomi érsek székvárosaként a település a római katolikus egyház magyarországi központja is.

8.

A Főszékesegyház Európa egyik legnagyobb bazilikája. Itt található az egyetlen épen maradt magyarországi reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna is.

A bazilika őrzi az ország leggazdagabb egyházi kincstárát, ami világ szinten is kiemelkedő gyűjteménnyel büszkélkedhet.

A közelben van a Keresztény Múzeum, amely az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma.

9.

A Zwack Unicum titkos receptje az esztergomi Prímási és Főkáptalani Levéltárban van titkos letétben.

10.

Különlegesség, hogy a 34 magyar szent közel harmada élt Esztergomban.

11.

Esztergomban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt.

12.

A város többek között a magyar repülés egyik bölcsője is, hiszen 1936-tól a városban működő repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök.

13.

Egy ma már újra működőképes régi szerkezetet is láthatsz. A Vízivárosban a 15. században egy forrásra épült vízemelő gépet tártak fel, ennek segítségével került a víz a várba. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.

+1

Esztergomban született Szent István (969–1038), az első magyar király, valamint Boldog Özséb (1200–1270) is, aki a pálos rend megalapítója volt. Itt hunyt el Vitéz János (1408–1472) esztergomi érsek és Balassa Bálint (1554–1594) költő is, egy ágyúlövés végzett vele.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

Olyan tiszta volt az idő, hogy a Prédikálószékről is látni lehetett a Magas-Tátra csúcsait

Videó és fotó is megörökítette a ritkán látható csodás látványt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 01.

hirdetés

A száraz levegőnek köszönhetően jelentősen megnőtt a látástávolság az északi országrészben.

A hideg, száraz levegőnek köszönhetően láthatóvá váltak a Magas- és az Alacsony-Tátra pompás, hófödte hegycsúcsai.

Kékestetőn a reggeli órákban különösen alacsony, mindössze 8%-os volt a relatív nedvesség, de más hegycsúcsainkon is 30-40% körül alakult a légnedvesség. Ez a kiszáradás pedig jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nagyon messzire el lehessen látni az északi tájakon.

A havas csúcsok három észak-magyarországi webkameránkon is kivehetőek voltak, melyek légvonalban 117-175 kilométerre helyezkednek el a Magas-Tátrától.

VIDEÓ: A Magas- és Alacsony-Tátra csúcsai

Phonedorlat fotója

hirdetés

Forrás: Időkép

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
DUNAKANYAR

Meseszép napfelkeltével kezdődött az advent Dobogókőn

Igazi téli álomtáj: a zúzmarás vidék halvány rózsaszín-narancs színbe burkolózott. Bár didergős volt az idő és igen korán kellett nekiindulni, de a látvány mindenért kárpótol.
Fotók: Harmath Beáta - szmo.hu
2020. november 29.

hirdetés

Ennél stílusosabban nem is indulhatott volna a vasárnap reggel, ahogy azt tette Dobogókő csúcsán. A táj kopogós hidegben, hófehér zúzmarába borult, majd a felkelő Nap halvány rózsás-narancsos színre festette a vidéket. Ezt a csodát csak az élvezheti, aki képes hajnalban felkelni, kocsiba pattanni és türelmesen várakozni. De a látvány mindenért kárpótol. Íme egy kis kedvcsináló - hátha te is nekiindulnál:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

Fokozottan védett barlangok, különleges növények - 10 dolog, amit érdemes tudni a Pilis hegységről

Itt található a mára már elhagyott légvédelmirakéta-bázis is, ahonnan Budapest légtérvédelmét látták el.
Fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2021. február 19.

hirdetés

Az egyik legkedveltebb turistacélpont a Budapesthez közeli Dunakanyar és a Pilis hegység. A korábban királyok lakhelyéül is szolgáló vidék ma már felkapott üdülőövezet és népszerű kirándulóhely.

A szép természeti környezet, a jó levegő, a sokféle kikapcsolódási lehetőség mellett azonban érdemes egy kicsit a hely érdekességeivel is megismerkedni. Íme 10 dolog, amit jó ha tudsz a Pilisről:

1.

A Pilis vagy Pilis hegység a Duna jobb partján elterülő röghegység, a Dunántúli-középhegység legkeletibb része. A hegységet a Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el északi szomszédjától, a Visegrádi-hegységtől.

2.

A vidék remek adottságai miatt már a középkorban is a királyok kedvelt vadászterülete volt. A hegyekben meghúzódva pedig pálos remeték éltek.

hirdetés

3.

A Pilis-kutatók szerint valaha egy szakrális központ lehetett itt. Egyes leletek arra utalnak, hogy királyi központ volt a vidéken. A Pilis-kutatás mintegy száz éves múltra tekinthet vissza, de a történettudomány az állításaikat nem fogadja el. Többek között Herczeg Ferenc író is foglalkozott a témával, de több amatőr kutató is vizsgálta a múltját, például Szörényi Levente zenész is, akinek édesapja is végzett a területen kutatásokat.

4.

A Pilis legmagasabb csúcsa a Pilis-tető, a maga 756 méterével, ami egyben a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja is. 600 méter felett még a Nagy-Bodzás-hegy (717 méter) a Nagy-Szoplák (710 méter), a Kis-Szoplák (686 méter), a Vaskapu-hegy (651 és 645 méter). Ezek mind a Pilis sasbércén helyezkednek el. A 699 méter magas Dobogó-kő és a 654 méteres Öreg-vágás-hegy dicsekedhet komolyabb magassággal.

5.

A hegyen számos barlang is található, közülük 15 fokozottan védett. Ilyen az Ajándék-barlang, az Amfiteátrum-barlang, az Ariadne-barlangrendszer, az Indikációs-barlang, a Kis-kevélyi-barlang, a Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang, a Papp Ferenc-barlang, a Pilis-barlang, a Pilisszántói-kőfülke, a Róka-hegyi-barlang, a Sátorkőpusztai-barlang, a Strázsa-hegyi-barlang, a Szent Özséb-barlang, a Szopláki-ördöglyuk és az Ürömi-víznyelőbarlang. A leghosszabb barlangja az Ariadne-barlangrendszer.

6.

A hegységet a Dera-patak, majd a Szentléleki-patak völgye választja el a visegrádi tömbtől. A Pilis egyébként viszonylag vízszegény. A terület vízrajzához tartozik még a pilisvörösvári tórendszer.

7.

A Pilis területén fészkel számos különleges madár, például a gyurgyalag, a holló, a héja, a vándorsólyom, az uhu, a fekete gólya, az erdei pacsirta, a hegyi billegető és a bajszos sármány a gyöngybagoly, a vörös vércse, a kabasólyom, a búbos banka és a parlagi pityer is. A barna kánya költőfajként az utóbbi években telepedett vissza.

8.

A Pilisben számos jellegzetes fafajta él, többek között a csertölgy, a kocsánytalan tölgy, a molyhos tölgy, a mezei juhar, a kislevelű és a nagylevelű hárs, a feketefenyő, a cserjék közül megtalálható itt a magyar vadkörte, a kecskerágó vagy az egybibés galagonya.

9.

A Pilis hegytetőn évtizedekkel ezelőtt az akkori Magyar Néphadsereg légvédelmirakéta-bázisa működött. A rendszerváltás után azonban felszámolták a helyet, de az elhagyott bunkerek még ma is megtalálhatók. 1996-ig üzemelt és Budapest légtérvédelmét látta el 11/2 Légvédelmi Rakétaosztály néven. A laktanya Pilisszentkereszt felett volt.

10.

A Pilis hegység nevének eredete máig vitatott. Egyik feltevés szerint a legmagasabb csúcs, a Pilis neve ment át az egész hegységre. A „pilis” szó egyébként kopasz hegytetőt is jelent, de a régi magyar szavak között is megtalálható, a tonzúrát nevezték így.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: