A Rovatból

Eladta az apja a spanyol Mauglit, akit aztán farkasok neveltek fel

Azt mondja: még mindig nem tudta megszokni az emberek társaságát.


A 24.hu szemléz egy riportot arról a férfiról, aki egy erdőben, vadállatok között nőtt fel. A ma a hetvenes éveiben járó spanyol férfi azóta sem tudta megszokni az emberek társadalmát.

Úgy bukkantak rá, hogy 1965-ben egy spanyol vadőr egy furcsa emberről tett bejelentést a rendőrségen. A férfinak hosszú haja volt és szarvasbőrbe öltözve vándorolt a Sierra Morena erdeiben. Három lovasrendőr indult a keresésére, mígnem egy fa alatt találtak rá, amint éppen gyümölcsöt evett. A rendőrök próbáltak vele beszélni, de a férfi nem válaszolt, mire rákötözték az egyik lóra és magukkal vitték.

Az erdőben bóklászó férfit Marcosnak hívták és tizenkét évig élt a vadonban.

Marcos Rodríguez Pantoja 1946-ban született egy andalúz faluban, ám nagyon szegények voltak és már kiskorától a disznókra vigyázott. Arra utasították, hogy lopjon makkot a helyi földbirtokos erdejéből – ha nem vitt haza eleget, nem kapott vacsorát.

A most hetvenes éveiben járó férfi elmondása szerint hat éves lehetett, amikor egy férfi érkezett lóháton, majd nem sokkal később magával vitte egy nagy házba. A férfi azt mondta Marcosnak, hogy az apja eladta őt neki és mostantól neki fog dolgozni kecskepásztorként. Másnap a földesúr lóháton felvitte a hegyekbe egy kis barlanghoz, ahol egy idősebb pásztorra bízta a fiút,

aki megtanította, hogyan kell tüzet gyújtani és hogyan kell nyulat fogni.

Egyik nap, nem sokkal azután, hogy Marcos megérkezett a hegyekbe, az öreg pásztor vadászni indult, de soha nem tért vissza és senkit nem is küldtek helyette. A földbirtokos ugyan időről időre feltűnt, hogy ellenőrizze a kecskéket, de Marcos nem akarta, hogy visszavigyék a családjához, ahol éveken keresztül verték, ezért elbújt. Senki sem kereste őt.

A következő hetekben az ekkor még mindig csak 7 év körüli fiú megpróbálkozott a fácán- és halfogással, de nem nagyon járt sikerrel. Ehelyett megfigyelte, hogy a vaddisznók hogyan túrják a földet gyökerek után kutatva vagy hogyan szemezgetik a bogyós gyümölcsöket a madarak. Arra is rájött, hogy ha a csapdával ejtett nyulakat a folyóban zsigereli ki, a vér odavonzza a halakat.

Amikor idősebb lett, nem csak el tudta ejteni a szarvast, de meg is tudta nyúzni.

Marcos Pantoja történetének talán leghihetetlenebb része a farkasokkal kialakított kapcsolata. Azt mondja: először akkor találkozott farkasokkal a vadonban, amikor egy vihar elől egy barlangba menekült. A barlangban egy alomnyi farkaskölyök aludt, Marcos leheveredett melléjük. Amikor a nőstényfarkas visszatért a vadászatból, morgott és vicsorított Marcosra, de nem támadta meg a kisfiút. Sőt, engedte, hogy vegyen egy darab húst. Más állatokkal, rókákkal, kígyókkal is összebarátkozott, a vaddisznókat viszont kerülte.

Marcos azt mondta, hogy egy szavakból, morgásokból és üvöltésekből álló furcsa keveréknyelven beszélt az állatokhoz.

Miután a rendőrség elfogta az akkor már 19 éves Marcost, először egy borbélyhoz vitték. A beszélni nem tudó fiatal férfi megijedt a borotvapengétől és el akart menekülni, végül le kellett kötözni. A rendőrök megtalálták az apát, de nem vonták felelősségre azért, hogy eladta rabszolgának a fiát, csak annyit kérdeztek tőle, vissza akarja-e fogadni Marcost, de Melchort nem különösebben érdekelte, hogy mi lesz a fiával.

Egy fiatal pap karolta fel, aki Madridba küldte egy kórházi ellátást is nyújtó apácazárdába, ahol az orvosok többek között egy deszkát kötöttek a hátára, hogy egyenesen járjon, az apácák pedig egyebek mellett beszélni tanították.

1967 elején Pantoját bevitték sorkatonának, de egy alkalommal, amikor a kiképzésen majdnem lelőtte az egyik társát, leszerelték. Későbbb dolgozott szakácsként, bárpultosként és utcaseprőként. Mivel nem nagyon értette azt, hogy mi az a pénz,

a főnökei gyakran alulfizették és kihasználták a naivitását.

Később egy nyugdíjas rendőr, Manuel Barandela eldöntötte, hogy segít a férfinak: magával vitte Galíciába, munkát adott neki és próbálta tanítatni, hogy legalább a gyógyszerek használatát elsajátítsa.

Marcos Pantoja most egy kis házban él, amelyet hat éve kapott egy barátjától. A napjai általában tévénézéssel telnek és azt mondja: csak nyugalomra vágyik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Videó: hatalmas bulit rendeztek a jegesmedve-bocsok Nyíregyházán egy bójával
A 2024-ben született medvék remekül érzik magukat a Nyíregyházi Állatparkban, ahol mindig akad számukra valami újabb izgalmas játék.


A Nyíregyházi Állatparknak és a látogatóknak is egyik kedvence a jegesmedve család. Ootek és Jorek, a 2024 végén született bocsok nagyon élénkek, és sok vidámságot hoznak a hétköznapokba. Az állatkert ezért külön "Macihíradó"-ban számol be arról, hogy éppen mit művelnek a nagyra nőtt medve-gyerekek. Anyjuk Sznyezsána is felbukkan a videókban.

A legfrissebb kisfilm igazán viccesre sikerült, úgy tűnik, hogy a bocsok érzik a farsang közeledtét. Egy narancssárga bójával kezdtek játszani, ami végül az egyikük fejére került. Nehéz eldönteni, hogy kalapnak, vagy hatalmas csőrnek gondolta a maci, de a jelek szerint élvezte a játékszert.

A jegesmedve mama kétéves korig neveli a bocsait. Utána - ivel a fajmegőrzési programban érkezett szülőállatok utódai - a faj koordinátor ajánlásával másik állatkertbe kerülnek majd.

VIDEÓ: Játék a medvecsaládnál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Megdermedt leguánok potyognak a fákról Floridában, egy nap alatt több mint ezret gyűjtöttek be
A hatóságok különleges engedélyt adtak ki a befogásukra. Sokan azonban nem is sejtik, mekkora veszélynek teszik ki magukat a megmentésükkel.


Miközben a hideghullám miatt szó szerint az égből potyognak a megdermedt leguánok Dél-Floridában, a lakosok tömegesen kezdték leadni az állatokat. Az NBC6 South Florida kamerái rögzítették, ahogy

a Floridai Hal- és Vadvédelmi Bizottság sunrise-i irodájánál februárban egyetlen nap alatt több mint ezer példányt vettek át. Egyikük 50-100 állatot vitt be, egy másik pedig arról számolt be, hogy „több mint 100 fontnyi (mintegy 46 kilogramm) leguánt” gyűjtött össze rövid idő alatt.

A bizottság rendkívüli rendelettel tette lehetővé, hogy a lakosok ideiglenesen, külön engedély nélkül is befogják a hidegtől elkábult zöld leguánokat. Mindeközben másokról videók készültek, amint autóikban, törölközőkkel és hajszárítókkal próbálták melegíteni a hüllőket, ami viszont ellentétes az előírásokkal.

A zöld leguán nem őshonos Floridában, az 1960-as években került az államba. Mivel invazív faj, jelentős környezeti és gazdasági károkat okoz. Mint minden hüllő, a zöld leguán is ektoterm, vagyis testhőmérsékletét a külső környezet határozza meg.

„Floridában azonban megfigyelték, hogy a leguánok akkor kerülnek hidegsokkba, amikor a kinti hőmérséklet 10 Celsius-fok alá süllyed”

– magyarázta Natalie Claunch, az USDA vadvilág-kutató központjának biológusa. A hideg hatására anyagcseréjük és szívverésük lelassul, egyfajta kábult állapotba kerülnek, elveszítik izomkontrolljukat, és egyszerűen lepotyognak a fákról.

A hatóságok éppen ezért óva intenek mindenkit attól, hogy az állatokat otthon vagy az autóban próbálja felmelegíteni.

„A leguánok gyorsan fel tudnak ébredni a kábultságból”

– figyelmeztetett Shannon Knowles, a bizottság kommunikációs igazgatója. „A vadon élő leguánok védekezhetnek, ha nem tudnak elmenekülni: éles fogaikat és karmaikat, valamint hosszú, csapó farkaikat használják.”

Az ingatlantulajdonosok, vagy az ő beleegyezésükkel bárki, humánus módon elpusztíthatja a befogott állatokat, bár az állatkínzás elleni törvények rájuk is vonatkoznak. A Karib-térségben, ahol őshonosak, a leguánokat „a fák csirkéjének” is nevezik, húsukat és tojásukat is fogyasztják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Téli olimpia: Először darabokra tört, majd elvesztette olimpiai ezüstérmét a svéd sífutó percekkel a díjátadó után
A sportoló honfitársa, Frida Karlsson mögött lett második a női 10+10 kilométeres tömegrajtos versenyen. A darabok keresését feladták, de a NOB-nak van eljárása a sérült érmek pótlására.


Alighogy a nyakába akasztották, máris darabokra tört és elveszett a svéd sífutó, Ebba Andersson olimpiai ezüstérme, miután szombaton a női sífutók tíz plusz tíz kilométeres tömegrajtos versenyében másodikként ért célba honfitársa, Frida Karlsson mögött, számolt be róla az MTI. A baj akkor történt, amikor az eredményhirdetés után sietve követte a győztest, és a medál a hóba esett.

Az esetről maga Andersson számolt be a svéd SVT tévécsatornának.

„Frida után futottam, és a sietség közben az érmem három darabra törve a hóba esett”

– mondta a sífutó, aki bízik a szervezők megoldásában.

„Remélem, a szervezőknek van tervük arra az esetre, ha ilyesmi történik a medálokkal. Az én törött érmem még mindig valahol a hóban hever, hiába kerestük a darabjait, nem találtuk meg, és végül feladtuk.”

A mostani ezüst egyébként Andersson első egyéni olimpiai érme. Korábban kétszer állhatott dobogón, de mindkétszer a női 4x5 kilométeres váltóval: Phjongcshangban ezüst-, négy éve Pekingben pedig bronzérmet szerzett. Mindezek mellett hatszoros világbajnoknak is mondhatja magát. A svéd sajtó úgy tudja, Andersson a sérült érem maradványait átadta a szervezőknek. Vélhetően egyeztetnek a javításról vagy a cseréről, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak ugyanis van bevett eljárása az elveszett vagy megrongálódott medálok pótlására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Itt a meló a világ végén, ami megváltoztathatja az életedet: évi 14 milliót fizetnek az Antarktiszon fizikai munkáért
Olyan szakembereket keresnek, akik a fagyos viszonyokat választanák a szürke hétköznapok helyett.


Eleged van a munkádból? Abból, hogy semmi kihívást nem találsz?

Nos, a világ végén most fizikai munkásokat keresnek, ahol a kaland garantált, a megélhetésért pedig nem kell külön fizetni.

Mint arról a HR portál beszámolt, British Antarctic Survey januárban

nagyszabású toborzást indított antarktiszi kutatóállomásaira, ahová most nem tudósokat, hanem a mindennapi működést biztosító szakembereket várják.

A bázisok gyakorlatilag önellátó mini települések extrém körülmények között. A legnagyobb brit állomás, a Rothera nyáron akár száz embernek is otthont ad. A síléceken mozgatható Halley VI bázison a téli hőmérséklet mínusz 55 fokig is süllyedhet, és a dolgozóknak 105 napnyi folyamatos sötétséggel kell megbirkózniuk.

A szervezet asztalosokat, szakácsokat, víz- és gázszerelőket, gépkezelőket, dízelenergetikai technikusokat, hajózási tiszteket, búvárkoordinátorokat, meteorológiai megfigyelőket és rádiókezelőket is keres.

A következő hónapokban további állásokat is meghirdetnek, például állomásvezetőket.

A szerződések a cikk szerint 6–18 hónapra szólnak, a kezdő fizetés pedig juttatásokkal együtt évi 30 244 fonttól, azaz átszámítva nagyjából 14 millió forinttól indul.

Állítólag munkáltató a szállást, az étkezést, az utazást, a speciális ruházatot és a szükséges képzést is biztosítja.

Mike Brian, a Rothera állomás operatív vezetője szerint a logika egyszerű: „Ha végiggondoljuk, mi kell egy közösség fenntartásához – szerelők, ácsok, mérnökök, szakácsok –, arra itt mind van munka.” Hasonló utat járt be Dan McKenzie is, aki vízvezeték-szerelőként kezdett, ma pedig már a Halley VI állomás vezetője.

Szerinte a lehetőség bárki előtt nyitva áll, aki hajlandó keményen dolgozni.

Phill Coolman asztalos hat éve tér vissza minden évben. „Az antarktiszi munka alkalmazkodóképességet és csapatmunkát igényel” – mondja, hozzátéve, hogy a tapasztalatokat a „való világban” is kamatoztatni tudja.

A jelentkezési határidők pozíciónként eltérnek: egyes gépkezelői állásokra már február 22-ig, míg a legtöbb szakmai és támogatói szerepkörre március 29-ig vagy április 26-ig lehet pályázni. A kiválasztott jelölteknek kötelező felkészítő tréningen kell részt venniük, mielőtt május és szeptember között megkezdik a munkát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk