Budapesti fürdőtitkok – amit homályba borít a gőz
Lassan idén is elérkezik az időszak, amikor a fűtőtesten, a takarón, a teán és a tűzhelyen kívül szinte minden hőforrásnak búcsút inthetünk. De persze, ahogy Magyarország számos területén, úgy a gyógyvizek városában sincs okunk panaszra, hiszen a hideg idő kiváló alkalom, hogy csobbanjunk valamelyik fürdő szemtelenül kellemes meleg vizében. Azért lazulás közben talán nem árt tudnunk azt sem, milyen múltban ázunk. Mert lehet, hogy egykor öngyilkosság-sorozatok vére folyt a gyógyvízben, vagy épp lánykák szüzességéről rántotta le a leplet egy-egy csepp. Netán épp olyan falak között úszkálunk, amik Kodályról őriznek kínos gatyás történetet, vagy ahol egykor Zuhanyhíradó ömlött a sajgó végtagokra.
Kádas öngyilkosságok
Megszámlálhatatlan mennyiségű pletyka kering arról, hogy esetenként mi minden zajlott a budapesti fürdők falai mögött, de többségünk legfeljebb légyottokról, kéjfürdőkről és dorbézoló malackodásokról hallott. Igaz, annak idején a Rudasból a főváros többször is rendelettel igyekezett kiszorítani a kéjhölgyeket, de a fürdő falai láttak már a fizetett orgiáknál sokkal bizarrabb eseményeket is.
Ugyanis a Rudas jegyez egy olyan időszakot, amikor kádjaiba meghalni jártak az emberek. Méghozzá saját kezűleg vetettek véget az életüknek. A Martinovics összeesküvés után megszaporodó, a kádfürdőként berendezett kabinokban elkövetett öngyilkosságokkal szemben nagyon nehéz volt felvenni a küzdelmet egészen addig, amíg hídjaink fel nem épültek. Innentől kezdve az életüknek önként véget vetni kívánók a fürdő helyett ugyanis a Dunát választották. Ekkor a Rudas is fellélegezhetett.
Kevésbé horrorisztikus történet, hogy a Budapesten készített nagysikerű Borgiák című angol televíziós sorozat első évadában látható nápolyi fürdőjelenetet a Rudas fürdőben forgatták. Lehet, hogy a stáb tagjai is kihasználták Budapest legmelegebb, huszonkilenc Celsius fokos gyógyvizes uszodáját és a legmelegebb gyógyvizes medencét, aminek hőmérséklete nem kevesebb, mint 42 fok.
Gatyás miniszterek
Ó, a Gellért, ahol Richard Nixon és Yehudi Menuhin is megmártózott, vagy ahol Julianna holland királynő a mézesheteit töltötte. Persze, ami a fürdő medencéin belül történt, az ott is maradt. Jobb esetben. A Gellértbe járó előkelő vendégsereg mindig is nagyon érdekelte a budapestieket: a fürdő egyik úszómestere titokban elkattintott lesifotóiból Miniszterek gatyában címmel kiállítás is készült.
De akadt olyan is, aki az ellenkező nem titkairól rántotta le a leplet nem kis port kavarva ezzel a titkos hadművelettel. Egy lengyel művésznőt nem a nagy nevek, sokkal inkább az akkor még hölgyek számára tiltott terület, a fürdő férfirészlege érdekelte: rejtett kamerákat helyezett el a fürdő területén és férfinak álcázva vegyült el a hímnemű fürdővendégek között. Az elkészült videó-installációt a velencei biennálén be is mutatták.
A Gellért-fürdő díszítése is rejteget egy érdekes történetet a mai kor reklámszakemberei számára: a belső mozaikok kivitelezője jobb reklámfogást nem is találhatott volna annál, minthogy a fürdő mozaikpadlójába saját telefonszámát is belekomponálta.
Leleplezett szűzhártyák
Talán a valóságot is elködösítő vízgőz az oka, de a Tabánban élő szerbekről elnevezett Rácz fürdő sincs híján a legendás történeteknek. Több száz évvel ezelőtt az itteni iszapnak szőrtelenítő hatást tulajdonítottak, sőt, a Rácz vizének segítségével állítólag a lányok ártatlanságáról is le lehet rántani a leplet. Ha ugyanis ebből a hévízből cseppentenek két-három cseppet egy szűzlány orrába, az a legenda szerint kettőt-hármat jókedvűen tüsszent. Ha azonban elmarad a tüsszentés, ott a szeplőtelenség már rég odaveszett. Úgyhogy azok a lányok, akiknek titkolni valójuk van, jobban teszik, ha csipesszel az orrukon mártóznak meg a Rácz vizében.
Fotó: wikipedia
Kevésbé mesebeli az a mendemonda, mely szerint régen a meztelenül fürdőző férfiakat és nőket deszkakerítéssel választották el, csak sajnos az akkori legszabadabb fürdőben a kerítés gyakran összedőlt valamilyen úton-módon. Persze teljesen véletlenül.
Kodálynak kilógott
Azokban az időkben, amikor még nem nézhetett a tévében reggeltől estig híradót a nyájas közönség, Budapest lakosai többek között a Zuhanyhíradóból informálódtak. Így hívták közkedvelt nevén a Lukács fürdő vendégei körében kialakult városi pletyka– és hírkört. A vendégsereg itt tudott meg mindent a Rákosi- és Kádár-korszakban, amit az akkori média elhallgatott. Az egyik ilyen titkos forrás volt az ötvenhatban bebörtönzött Vásárhelyei Miklósról elnevezett Miki-pressz.
A sok híres vendég között is számon tartottak külön kiváltsággal rendelkezőket. Azt mondják, Kodály Zoltán engedhette meg magának egyedül, hogy a sávok haladási irányával szemben ússzon és ezzel a privilégiummal gyakran élt is. De az ugratások még őt sem kerülhették el. Greguss Zoltán színész valószínűleg az előző átdorbézolt éjszaka hatása alatt egy kótyagos másnapon fennhangon hívta fel a zeneszerző figyelmét arra, hogy hogy is mondjam, inkább idézem "kilóg a töke".
Madonna, AIDS és csador
Nemcsak Tücsök és Jusztina, a Fővárosi Állatkert két vízilovának kiegyensúlyozott szerelmi élete köszönhető a Szecska gyógyvizének. A házaspárra elixírként hat ugyanis, hogy medencéjükbe a fürdő vize kerül, ennek köszönhetően pedig a legenda szerint Európa víziló szaporulatának jelentős hányada származik tőlük, vagyis magyar vérvonalból. Persze ez csak mese, de az már tény, hogy ők az egyetlen olyan víziló pár a világon, akik fogságban is képesek voltak utódot nemzeni.
De ez a víz csalta dalra sokszor a benne lazító Honthy Hannát és ha nem is énekelt, de ejtőzött a Széchenyiben még Madonna is az Evita forgatásának idején.
Persze botrányos esetektől nem mentes ez a fürdő sem. A nyolcvanas évek AIDS-riadalmának idején történt egyszer, hogy gumikesztyűben rohangált - egy kórházból megszökött fertőzött beteget keresve - a helyi munkaerő nagy része, nem kis riadalmat okozva ezzel a fürdőzők körében. Nagy dilemmát és felháborodást okozott az is, mikor egy közel-keleti hölgyvendég csadorba bugyolálva szeretett volna megmártózni, amit végül a vezetőség nem engedélyezett neki.
Mézzel és arzénnal a testszőr ellen
Közel ötszáz évvel ezelőtt a városfalon kívül véres öldöklések közepette gyilkolták egymást a katonák, a török politikai elitnek mégis nyugodt fürdőzésre volt igénye a városfalon belül. Noha ehhez közel egy kilométeres távolságból kellett a vizet szállítani, mégis emiatt épült meg a Király fürdő. Nem csoda, hogy mindent megtettek az ügy érdekében, hiszen a törökök vallási életéhez és egészségkultúrájához szorosan hozzátartoztak már akkor is a fürdők. Egyrészt imádságok előtt kötelező a rituális mosakodás, másrészt bizonyos cselekedetek előtt és után elengedhetetlen a test teljes megtisztítása.
Az akkori wellnesst olyan extrák jelentették, mint például az általában a bejárat közelében álló nyolcszögű úgynevezett köldök kő, ezen masszíroztathatták fáradt tagjaikat a fürdőzők. A helyiségeket a török építészet jellegzetes kupolái fedték, a fényt boltozatba és kupolákba vágott hatszögű nyílások adták. Férfiak és nők külön fürödtek, de mivel a muszlim kultúrában a testszőrzet az ápolatlanság jele volt, ezért a fürdők mindkét nem számára kínáltak szőrtelenítést, amit egy nura nevű anyaggal, oltatlan mész és arzénos triszulfát keverékével végeztek. Érdekesség, hogy sokan még az előző században is azért jártak ide, hogy tisztálkodjanak, ugyanis egészen addig sok lakásból hiányzott a fürdőszoba.
Persze bármelyik fürdőről legyen is szó, azóta már sok víz lefolyt a medencékben. És az is lehet, hogy még a felük sem igaz. De ilyenek a legendák, a történelem pletykái. Sosem tudhatjuk, hihetünk-e bennük. Aki pedig nem hiszi járjon, vagy ússzon utána! Biztosan előbukkan még a vízgőztől homályos mozaik kövek közül egy-egy fülledt üzenet, amiről jó lesz ábrándozni a téli forróságban.
Ha tetszett az összeállítás, nyomj egy lájkot!
Fotó: Beroesz/Wikipédia
