UTAZZ
A Rovatból

A szennai skanzenben kiderül, mi az a csuklós rengőpad, vagy a supedli

Az élő múzeumban ellesheted a hagyományos népi ételek készítését, játszhatsz régi játékokkal, vagy kiderítheted a javasasszony titkait is.

Link másolása

A Zselici Tájvédelmi Körzethez tartozó Szenna Kaposvártól 8 km-re található. A skanzen az országban egyedülálló módon egy élő falu közepén jött létre. Megismerheted a Belső-Somogy és Zselic sokszínű népi kultúráját és építészetét, az itt élők szellemi és tárgyi örökségét.

1978-ban nyitották meg az ország harmadik szabadtéri néprajzi múzeumát. A talpasházakat eredeti helyükön szétszedték és - az épített örökségünk megóvása érdekében - itt újra felépítették. Vigyáztak a hitelességre, ezért az eredeti faelemekből a lehető legtöbbet használták fel, és építéskor a hagyományos anyagokat és technikákat alkalmazták. Az építkezésben hozzáértő idős falusiak, ácsok és zsúpfelverő mesterek is segédkeztek.

A félkörívben elhelyezkedő lakóházak az egyutcás település szerkezetét mutatják be. Érkezett ide ház Rinyakovácsiból, Kisbajomból, Csökölyből, Nagykorpádról, Somogyszobról. A lakóházak az 1848 utáni időszakot mutatják be, a lakórészen kívül gazdasági épületeket is láthatsz, melyek régen a lakók vagyoni helyzetét is megmutatták. A berendezési tárgyak a hagyományos paraszti eszközökkel ismertetnek meg.

Emellett több présház, a kopárpusztai harangláb, bognárműhely, pálinkafőző és a balatonszentgyörgyi csengettyűs kereszt is látható, sőt a skanzen később egy református temetővel is bővült.

A múzeum dísze, a megye egyik legszebb műemléke, az 1785-ben népi barokk stílusban épült, festett, kazettás mennyezetű református templom.

A mintázata színpompás virágmotívumokkal készült, és a díszítés külön érdekessége a férfi padsor előlapján található, egyedi sellőmotívum. A templom a falu életében még most is aktív szerepet tölt be.

Az itt élők díszes népviseletükre, a szennai kontyra, néptánc hagyományaikra, a nyolcas rétesre, a betyár gulyásra is büszkék lehetnek.

A falumúzeum a történeti falusi épületek sikeres újratelepítéséért 1982-ben megkapta az Európa-Nostra Díjat.

Hétvégeken és a fesztiválokon megismerheted a helyi konyha finomságait, táncolhatsz, játszhatsz, besegíthetsz a házimunkákba. A jeles napokon hagyományőrző programokat rendeznek, de nyári táborokat és kézműves bemutatókat is tartanak.

A házakban látható állandó kiállítások néhány – ma már meglepő – megoldást is bemutatnak. Például megtudhatod, hogy milyen a fecskerakásos falazás, vagy a csuklós rengőpad – erről annyit elárulunk, hogy nappal pad, éjjel a kisgyerek aludhatott benne.

Egy másik házban láthatod a supedlit, ami a mai kihúzható ágyneműtartóhoz hasonlít, és a gyerekek hálóhelye volt. A konyhában pedig megismerheted a tűzikutyát is. De megnézheted a csökölyiek jellegzetes színeivel készült tárgyakat, vagy egy híres javasasszony tudásába is beavatnak.

A múzeumban nem csak őrzik és bemutatják a múlt emlékeit, de az a hétköznapok és az ünnepek időről időre meg is elevenednek. Az élő múzeumi helyszíneken bemutatják egy gazdasszony egy napját, a kiskertek művelésének titkát, vagy a gyógynövények felhasználásának módját, a gyerekek pedig népi játékokkal játszhatnak.

Az Europa Nostra-díj az Európai Unió műemlékvédelmi díja. A 200 civil szervezet szövetségeként létrejött Europa Nostra szervezet 1978 óta díjazta a műemlék-helyreállításokat. 2002 óta a díj az Európai Unió hivatalos kitüntetésévé vált.

Bővebb információk ITT

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Itt a lista Európa legélhetőbb városairól – egy magyar is bekerült a száz legjobb közé
Élhetőség, szerethetőség és a gazdasági lehetőségek mentén írták össze Európa legjobb városait.

Link másolása

Megjelent a Resonance Consultancy legfrissebb listája Európa 100 legjobb városairól. 2024 első tíz helye így alakult:

1. London

2. Párizs

3. Berlin

4. Róma

5. Madrid

6. Prága

7. Barcelona

8. Amszetrdam

9. Isztanbul

10. Milánó.

A három fő szempontjuk az élhetőség, a szerethetőség és a gazdasági lehetőségek voltak. Ezek alapján mindössze egy magyar város, Budapest került be a száz legjobb közé. A magyar főváros a 20. helyet szerezte meg.

A teljes listát itt lehet böngészni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezdődően további tájékoztatásig nem látogatható. Az ok a klímaváltozás, ami ronthatja a kőfalak állékonyságát.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Drága lesz idén a családi nyaralás, akár 30 ezer is lehet csak a strandbelépő
Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23.700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen, ott még drágább lesz bejutnia egy családnak.

Link másolása

<

Drága lesz idén strandolni, egy család számára már a belépő is több tízezres kiadást jelent majd – derül ki a Blikk összeállításából. Azt írják:

Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23 700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen összevont kedvezményes belépő és két gyerekjegyet is muszáj venni, a számla közelít a 30 ezer forinthoz.

Budapesten a legnépszerűbb a Palatinus a lap szerint, ahol június 15-től 5000-5500 forint lesz a belépő. Az előszezonban egy családi belépő 11 ezer forint, június közepétől már 13 900 illetve 15 300 forintot kell fizetniük, létszámtól és hétköznaptól, hétvégétől függően.

Kiemelkedik az áraival Hajdúszoboszló, ahol 8500-9000 a felnőtt jegy, a gyerekeknek pedig 5500 illetve 6000 forintot kell fizetni. Egy kétgyermekes családnál ez éppen 30 ezer forint, viszont a jegy érvényes lesz a csúszdaparkra is.

Szegeden a legdrágább a szimpla strandbelépő: a felnőtteknek 8300, a diákoknak 4600 forintot kell fizetniük. A családi jegy 23 700 forint.

Az olcsóbbak közé tartozik a Gyulai Várfürdő, felnőtteknek 4300, diákoknak 3900 forintért. Eger strandja pedig most 3800 forintos napi és 9700 illetve 12 100 forintos családi belépővel látogatható.


Link másolása
KÖVESS MINKET: