Nézz szét a város tetején!
Mervai Márk képei, Szöveg: Dömötör Niki
A régi mendemondák szerint a János-hegyről tiszta időben akár Pozsonyig is el lehetett látni – innen kapta eredeti nevét (Pozsonyi-hegy) 1847-es keresztelőjén. Később emlegették Márta-bércként és Erzsébet-oromként is, végül mai elnevezése ragadt meg a köztudatban. De ki volt, ki lehetett az a bizonyos névadó János?
Egyes teóriák szerint törökverő Hunyadi, mások azt mondják, Budavár egykori rektora, Óvári János gróf, megint mások Szent Jánosra tippelnek (az mindenesetre tény, hogy már a 19. század elején állt a szent szobra a hegytetőn).
Egészen korán, már a múlt századelőn folytak itt meteorológiai megfigyelések-mérések, melyek bebizonyították, hogy Budapest legmagasabb pontján bizony érezhetően tisztább, páramentesebb a levegő, mint odalent. Azt mondják, a különösen tiszta levegő titka az állandó széljárás.
Akik megküzdöttek a magasságokkal, biztosan nem csupán a páratartalom méricskélése végett kirándultak a János-hegyre. A csúcsról csodás körpanoráma nyílik, nem hiába bűvölte el Erzsébet királynét is, aki 1882-ben járt először (de nem utoljára) a hegyen.
Egy anekdota szerint a királyné maga mondta ezt egykor: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.”
Az ő látogatásai idején még csak egy fából ácsolt gloriett és fa messzelátó hívogatta a turistákat. Sok-sok huzavona után fogadta csak el a városvezetés a Magyar Turista Egyesület Budapesti Osztályának felvetését, miszerint biztosabb alapokon nyugvó kilátót kellene emelni a hegytetőre, amely ugyanakkor Erzsébet királynénak is emléket állítana.
Az építkezés ideje és a költségvetés is jóval meghaladta a tervezettet: a civil felajánlásokkal és a polgármesteri kiegészítéssel együtt 240 ezer koronáért épült fel a kilátó, amit végül 1910. szeptember 8-án avattak fel ünnepélyes keretek között.
A Klunzinger Pál és Schulek Frigyes tervei alapján épített torony mintegy 24 méter magas, a tetejére egy 101 lépcsőből álló csigalépcső vezeti fel a látogatókat. Az előcsarnokban kapott helyet Stróbl Alajosnak a királynéról mintázott szobra, ugyanitt több szecessziós mozaikképet – Kölber Dezső, Tardos Krenner Viktor és Róth Miksa munkáit - is elhelyeztek.
A Kádár-korban hatalmas vörös csillagot tűztek a torony tetejére, de magával az épülettel nem törődtek; nem tartották karban, leromlott állapota miatt be is zárták egy időre. A ’80-as évek végén ideiglenesen felújították, néhány évig ismét látogatható volt. A műemlékké nyilvánított kilátón aztán 2005-ben végeztek teljes körű restaurálást (ekkor már a XII. kerületi önkormányzat „hatáskörébe” tartozott), biztosítva, hogy még sokáig gyönyörködhessünk a meseszép kilátásban. :)
