Az orosz hatóságok nyomozása alapján a krasznogorszki Crocus City Hall elleni és más oroszországi terrortámadások nyomai Ukrajnába vezetnek, Moszkva pedig azzal a követeléssel fordult Kijevhez, hogy tartóztassa le és adja ki az összes érintettet, írja az MTI az orosz külügyminisztérium vasárnapi bejelentése alapján.
„A március 22-én Krasznogorszk városban elkövetett, az egész világot sokkoló véres terrorcselekmény korántsem az első terrortámadás, amelyet hazánk ellen az utóbbi időben végrehajtottak. Az orosz illetékes hatóságok által elvégzett nyomozás kimutatta, hogy mindezen bűncselekmények nyomai Ukrajnába vezetnek” - olvasható az orosz külügyminisztérium közleményében.
„Ezzel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium átadta az ukrán hatóságoknak a terrorista merényletek elleni nemzetközi egyezmény és a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény szerinti követeléseket az összes olyan személy azonnali letartóztatására és kiadatására vonatkozóan, akik részt vettek ezekben a terrortámadásokban”
- tette hozzá a tárca.
„Ezen követelések között szerepel az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjének, Vaszil Maljuknak a letartóztatása, aki március 25-én cinikusan elismerte, hogy Ukrajna szervezte a Krími híd elleni 2022. októberi robbantást, és részleteket közölt más terrortámadások szervezéséről az Oroszországi Föderációban.”
Az orosz minisztérium hangsúlyozta, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem minden állam felelőssége és követelte a „kijevi rezsimtől”, hogy haladéktalanul hagyjon fel a terrorista tevékenység bárminemű támogatásával, adja ki az elkövetőket és térítse meg az áldozatoknak okozott károkat.
„Az, hogy Ukrajna megszegi a terrorizmus elleni egyezményekből eredő kötelezettségeit, nemzetközi jogi felelősségre vonást von maga után” - olvasható az orosz külügyminisztérium által kiadott dokumentumban.
Az orosz hatóságok nyomozása alapján a krasznogorszki Crocus City Hall elleni és más oroszországi terrortámadások nyomai Ukrajnába vezetnek, Moszkva pedig azzal a követeléssel fordult Kijevhez, hogy tartóztassa le és adja ki az összes érintettet, írja az MTI az orosz külügyminisztérium vasárnapi bejelentése alapján.
„A március 22-én Krasznogorszk városban elkövetett, az egész világot sokkoló véres terrorcselekmény korántsem az első terrortámadás, amelyet hazánk ellen az utóbbi időben végrehajtottak. Az orosz illetékes hatóságok által elvégzett nyomozás kimutatta, hogy mindezen bűncselekmények nyomai Ukrajnába vezetnek” - olvasható az orosz külügyminisztérium közleményében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lökdösődés a Parlamentben: Hadházy Hatvanpusztáról kérdezte Orbánt, a miniszterelnök „a falu bolondjáról” beszélt
Hadházy szerint „egy Szűcs Lajos nevű képviselő például bőszen lökdösött és konkrétan ki akarta venni a kezemből a telefont.” Orbán félrevonta az indulatba jött Budai Gyulát, és azt mondta: „Beszéljük meg, hogy a falu bolondját sose bántják, hagyni kell.”
Hadházy Ákosa parlamenti folyosón Hatvanpusztáról kérdezte Orbán Viktort. Fideszes képviselők megpróbálták megakadályozni a kérdezést: előbb Szűcs Lajos lökdöste, később Budai Gyula is beszállt.
Orbán félrevonta az indulatba jött Budai Gyulát, és azt mondta: „Beszéljük meg, hogy a falu bolondját sose bántják, hagyni kell.” Hadházy így tette fel a kérdését: „Akkor mondja meg a falu bolondjának, hogy egy mezőgazdasági üzembe miért kell két úszómedence és két kétmillió forintos kád?” Orbán erre: „De a falu bolondjával nem is beszélünk.” Ezután megkérdezte a többiektől, hogy nincs-e bohócsipkájuk, hogy ráadják Hadházyra.
A miniszterelnök a Hatvanpusztáról szóló kérdésekre ezen felül csak ennyit mondott: „kérdezzék meg a tulajdonost”. Erre korábban is így válaszolt. A tulajdonos az édesapja, Orbán Győző.
A végén Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója odalépett Hadházyhoz, és megkérte, hogy tegye el a telefonját, „mert ez nem egy nyilvánosság előtti tér”. A parlament folyosóján korábban évtizedekig forgathattak a tévéstábok is, de Kövér László házelnök – egy szűk sáv kivételével – lényegében betiltotta ezt.
„Megkérdeztem Orbántól, hogy ha Hatvanpuszta egy mezőgazdasági üzem, akkor miért van szükség két medencére és kétmilliós fürdőkádakra…
Úgy tűnik, nincs még erre igazán jó válasza. Ezen mondjuk nem csodálkozom , mert nekem sincs. De azért annál kitalálhatna jobbat, mint hogy szegény, idős apja mögé bújjon. Az meg pláne lehangoló, hogy válasz helyett csak idióta módon ismételgetett sértegetésre futotta. Mint egy bolond ismételgette, hogy én bolond vagyok...
Tegnap valami „alapvető emberi jogok biztosának” kellett megválasztani valakit a „parlamentben”. A titkos személyi szavazásoknál a folyosón csak képviselők tartózkodhatnak, így Orbánnak is kint kell hagynia a smasszereit. Önkéntes fideszes csicskások azért a segítségére siettek, egy Szűcs Lajos nevű képviselő például bőszen lökdösött és konkrétan ki akarta venni a kezemből a telefont.
Orbán Balázs pedig arról próbált meggyőzni, hogy az embereket nem érdekli, hogy mezőgazdasági üzem, vagy luxuskastély áll-e Hatvanpusztán. Pedig ez egy fontos kérdés, ugyanis ha utóbbi, akkor a miniszterelnök hatalmasat hazudott. Ha pedig ebben hazudott, akkor másban is megtehette.
Ezért nagyon fontos, hogy minél többen el tudják dönteni, hogy mi épült Pusztaverszájban. Aki csak a saját szemének hisz, az legközelebb szombaton megteheti (A buszokra sajnos korlátozott a férőhely, várólistánk van már, de az autók kerekeit őrizni fogjuk...)”
Hadházy Ákosa parlamenti folyosón Hatvanpusztáról kérdezte Orbán Viktort. Fideszes képviselők megpróbálták megakadályozni a kérdezést: előbb Szűcs Lajos lökdöste, később Budai Gyula is beszállt.
Orbán félrevonta az indulatba jött Budai Gyulát, és azt mondta: „Beszéljük meg, hogy a falu bolondját sose bántják, hagyni kell.” Hadházy így tette fel a kérdését: „Akkor mondja meg a falu bolondjának, hogy egy mezőgazdasági üzembe miért kell két úszómedence és két kétmillió forintos kád?” Orbán erre: „De a falu bolondjával nem is beszélünk.” Ezután megkérdezte a többiektől, hogy nincs-e bohócsipkájuk, hogy ráadják Hadházyra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem javasolja Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését az EP jogi bizottsága
Magyar ellen lopás és két rágalmazás, Dobrev ellen rágalmazás, Ilaria Salisnál pedig a budapesti antifa-támadások szerepelnek. A bizottsági javaslat még a plenáris elé kerül.
Kedden délelőtt az Európai Parlament jogi bizottsága négy magyar vonatkozású mentelmi ügyről tárgyalt. A képviselők azt nézték meg, támogassák-e, hogy a plenáris ülés felé javasolják három politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Az EUrologus egy, a teremből kilépő olasz EP-képviselőtől úgy értesült, hogy Magyar Péter és Ilaria Salis esetében nem javasolják a mentelmi jog felfüggesztését. Néhány perccel később kiderült, hogy Dobrev Klára ügyében is elutasították a felfüggesztés támogatását.
A magyar hatóságok Magyar Péterrel kapcsolatban három ügyet jeleztek. Az egyikben lopással gyanúsítják: egy szórakozóhelyen összeszólalkozott egy őt videózó férfival, elvette a telefonját, és a Dunába dobta. A költségvetési csalással vádolt Simonka György a Népszava korábbi cikke szerint rágalmazás miatt tett feljelentést, mert Magyar Péter bűnözőnek nevezte. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szintén rágalmazás miatt jelentette fel, miután a Tisza Párt elnöke a Mi Hazánkot a Fidesz szatellitpártjának nevezte.
Dobrev Klárát 2024 márciusában rágalmazással vádolták meg. Azt állította, hogy Pölöskei Gáborné Áder Annamária érintett volt abban a pedofil kegyelmi botrányban, amely Novák Katalin és Varga Judit bukásához vezetett.
Ilaria Salis ügyében a magyar hatóságok a budapesti Antifa-támadásokban való részvétel miatt kérték a mentelmi jog felfüggesztését.
Kedden délelőtt az Európai Parlament jogi bizottsága négy magyar vonatkozású mentelmi ügyről tárgyalt. A képviselők azt nézték meg, támogassák-e, hogy a plenáris ülés felé javasolják három politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Az EUrologus egy, a teremből kilépő olasz EP-képviselőtől úgy értesült, hogy Magyar Péter és Ilaria Salis esetében nem javasolják a mentelmi jog felfüggesztését. Néhány perccel később kiderült, hogy Dobrev Klára ügyében is elutasították a felfüggesztés támogatását.
A magyar hatóságok Magyar Péterrel kapcsolatban három ügyet jeleztek. Az egyikben lopással gyanúsítják: egy szórakozóhelyen összeszólalkozott egy őt videózó férfival, elvette a telefonját, és a Dunába dobta. A költségvetési csalással vádolt Simonka György a Népszava korábbi cikke szerint rágalmazás miatt tett feljelentést, mert Magyar Péter bűnözőnek nevezte. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szintén rágalmazás miatt jelentette fel, miután a Tisza Párt elnöke a Mi Hazánkot a Fidesz szatellitpártjának nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Magyar Péter mentelmi jogáról: Ma Brüsszelben bebizonyosodott, hogy az ellenzék vezetője Brüsszel fogott embere
Brüsszelben nem függesztették fel Magyar Péter mentelmi jogát. Orbán felháborodott, de arról nem beszélt, hogy Dobrev Klára és Ilaria Salis esetében is így döntöttek.
Mint arról a Szeretlek Magyarország is beszámolt, az Európai Parlament jogi bizottsága a mai ülésén nem támogatta Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Magyar ellen három külön ügyben kezdeményezték a magyar hatóságok a mentelmi jog megvonását, a bizottság mindhárom kérelmet elutasította.
„Szégyen, gyalázat. Ilyen a rendszerváltás óta nem volt. Ma Brüsszelben bebizonyosodott, hogy az ellenzék vezetője Brüsszel fogott embere. Ő pedig helytartó szeretne lenni idehaza. Erre alkalmas. De azt meg nem hagyjuk! Ilyen állás nem lesz”
– jelentette ki a miniszterelnök.
A bizottság Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését sem támogatta. A harmadik, magyar érdeklődésű ügyben is ugyanez történt: nem szavazták meg az olasz EP-képviselő, Ilaria Salis mentelmi jogának felfüggesztését sem, akinek a magyarországi antifa-támadásokhoz volt köze. Orbán ezekről nem szólt a kedd délelőtti bejegyzésben.
Mint arról a Szeretlek Magyarország is beszámolt, az Európai Parlament jogi bizottsága a mai ülésén nem támogatta Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Magyar ellen három külön ügyben kezdeményezték a magyar hatóságok a mentelmi jog megvonását, a bizottság mindhárom kérelmet elutasította.
Kedden a Kósa Lajos vezette honvédelmi és rendészeti bizottság határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A szövegben ez áll: „Határozottan elítéljük a politikai erőszak és erőszakkeltés minden formáját. Elítéljük a szóbeli és fizikai agressziót, amely közvetlenül vagy közvetetten veszélyezteti az állampolgárok és közszereplők biztonságát.”
A bizottság tagja, Németh Szilárd „Lex Ruszin-Szendinek” nevezte a kezdeményezést. A testület hétfői ülésén felmerült a fegyvertartási szabályok szigorítása, miután kiderült: a Tisza Párt honvédelmi szakértőjénél lőfegyver volt a párt május 8-i szeghalmi rendezvényén. A Fidesz politikusai ezt elítélték, a kormányközeli sajtó rengeteg hírben beszámolt róla, a rendőrség múlt csütörtökön lefoglalta Ruszin-Szendi fegyverét.
A határozati javaslat felkéri a kormányt, hogy „dolgozzon ki a fizikai és digitális térben terjedő agresszió mérséklését elősegítő javaslatokat”, és „tekintse át a fegyvertartással és fegyverviseléssel kapcsolatos jogsértések esetén alkalmazandó szabályokat és szükség esetén szigorítsa azokat”.
A beterjesztők szerint a rendszerváltás óta nem történt hasonló eset, mint májusban Szeghalmon. „Egy nem parlamenti, ellenzéki párt nyílt választói gyűléseire, a párt egyik politikusa éles oldalfegyverrel ment el. Ez példátlan és teljességgel ellentmond a józan észnek” – írták. A szövegben ez is szerepel:
„Kifejezzük elkötelezettségünket a békés közélet és a higgadt politikai párbeszéd fenntartása mellett. Hiszünk az érvek erejében és a kölcsönös megbecsülésen alapuló vitában.”
Az elmúlt hetekben több cikk foglalkozott azzal, hogy Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt egyik fórumán fegyverrel jelent meg. A volt vezérkari főnök közleményében azt írta, engedéllyel tart fegyvert, és azért hordta, mert politikai nézetei miatt rendszeresen fenyegetés éri. Azt is közölte, hogy már nem tartja magánál, mióta a Tisza Párt fokozott védelmet biztosít neki. „Egy normálisan működő országban a volt vezérkari főnöktől nem elveszik az engedéllyel tartott fegyverét, hanem védelmet biztosítanak neki” – reagált Magyar Péter, miután a rendőrség lefoglalta Ruszin-Szendi fegyverét.
Kedden a Kósa Lajos vezette honvédelmi és rendészeti bizottság határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A szövegben ez áll: „Határozottan elítéljük a politikai erőszak és erőszakkeltés minden formáját. Elítéljük a szóbeli és fizikai agressziót, amely közvetlenül vagy közvetetten veszélyezteti az állampolgárok és közszereplők biztonságát.”
A bizottság tagja, Németh Szilárd „Lex Ruszin-Szendinek” nevezte a kezdeményezést. A testület hétfői ülésén felmerült a fegyvertartási szabályok szigorítása, miután kiderült: a Tisza Párt honvédelmi szakértőjénél lőfegyver volt a párt május 8-i szeghalmi rendezvényén. A Fidesz politikusai ezt elítélték, a kormányközeli sajtó rengeteg hírben beszámolt róla, a rendőrség múlt csütörtökön lefoglalta Ruszin-Szendi fegyverét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
