hirdetés

BUDAPEST

Varázslatos budapesti udvarokról mesélnek Sebestyén László fotói

A Titkos udvarok című könyvben feltárul a házak története is.

Link másolása

hirdetés

Különleges hangulatú album született budapesti lépcsőházakról Hidvégi Violetta szövegeivel és Sebestyén László fotóival. A Titkos udvarok című kötetet lapozgatva olyan érzése támad az embernek, mintha a Fortepan századfordulós fotográfiáit nézegetné, ugyanakkor egy-egy részlet – például az udvaron tárolt biciklivel – árulkodó. A fotók elkészítése és az album születése sem hétköznapi módon zajlott. Erről (is) beszélgettünk Sebestyén Lászlóval.

- Mi adta az ötletet a belső udvarokat bemutató fotók készítéséhez?

- Imádom Budapestet, itt születtem, itt élek, amióta az eszemet tudom, és mivel a belvárosban nőttem fel, nagyon szeretem a belvárosi házakat. A Pannónia utca környékén, a könyvben látható épületekhez hasonló házban laktam én is.

- A képek hagyományos technikával készültek. Ez mit jelent pontosan?

- Egy saját részre épített, hagyományos, analóg technológiát képviselő argentum kamerát használtam. Olyat, amilyennel Klösz György fényképezett a századforduló környékén, és 8x10 inch-es filmre fotóztam. Elképzeltem, milyen lehetett annak idején így fényképezni, és úgy gondoltam, én is megpróbálom a várost ezzel a módszerrel dokumentálni.

hirdetés

Az udvarok szigorú geometriájába szerettem bele, amint ez látható is az albumban. Szerettem volna a puszta épületeket bemutatni, például a körfolyosókat emberek nélkül. Úgy tűnik, mintha nem lenne bennük élet, ám a falak, tónusok, mintázatok mégiscsak egyfajta életet mutatnak a maguk csendességében. Elkezdtem járni a pesti bérházak udvarait, és ami megtetszett és izgalmasnak találtam, azt lefényképeztem.

- És mi volt a kihívás az analóg technikájú fotók elkészítésekor?

- Már magában a fakamera súlya: 7-8 kilós berendezés, amit elég körülményes felállítani, összeszerelni, a képet megnézni. Ne úgy képzeljék el, mint egy mostani modern tükörreflexes fényképezőgépet, hanem mint a régi, nagy harmonikás fakamerát, amivel igen lassú a munka. Egy expozíció egy filmet jelent: tehát filmet kell cserélni a kazettában, ki kell találni a nézőpontot, azt, hogy milyen képhez milyen setup lesz, a kamerát be kell rakni a helyére, megmérem a fényt, beállítom az élességet, a kompozíciót. Ez körülbelül 20 perces procedúra, nem egy kapkodós műfaj.

Ha a sajtóban dolgozik az ember képszerkesztőként és fotóriporterként, akármilyen közhelyesnek tűnik, az unott, rohanó világban, a napilapos pörgésben nyugodt pillanatokat jelentett, amikor ezzel a kamerával dolgoztam. Kicsit le lehetett lassulni, és más odafigyeléssel dolgozni.

- Mire tanít, amikor lassabban, nem kapkodva kell fotóznia az embernek?

- Alázatot a szakmával, a technikával, a fotózás témájával és a világgal szemben. Az albumba 50 kép került, ez gyakorlatilag 50 fotót jelent. Vagyis nem lövögettem az udvaron 10-15 képet, hanem mindenütt egyetlen fotó készült, és az volt a jó kép. Ez a munka megtanított újra gondolkodni.

Ha a digitális fotós technikával vonok párhuzamot, akkor

tükörreflexes géppel önfeledtebben nyomogatja az ember a gombokat: nem gondolkodik annyit, jóval többet exponál, sokkal több kép készül, és a sok kép közül válogatja ki a jókat.

Nem kell ugyanis filmköltséggel, laborköltséggel számolni.

Hagyományos technológiával pedig egy lehetőség adott, egy expozíció, és abból kell megcsinálni a jó fotót.

Ezért mondom, hogy más típusú gondolkodást igényel, és egyfajta zen állapotot kíván meg. Amikor bementem egy udvarra, a hangulatával, a maga ürességében az nagyon jó kis nyugalmas sziget volt. Kint pedig ment a bolondokháza a forgalmas fővárosi életben.

Sebestyén László fotográfus

Az egyetem (BME) elvégzése után a Szellemkép fotósképzésén, majd a MUOSZ Bálint György Akadémia fotóriporteri, illetve Tipográfus szakán végzett. Szabadúszó fotóriporterként kezdte pályáját, majd az akkor induló Metro hírújság képszerkesztője és fotórovatvezetője lett. 2004-ben az újraalakuló Budapest folyóirat fotóriportere, művészeti vezetője.

Jelenleg is képszerkesztőként és fotográfusként dolgozik folyóiratoknál és magazinoknál (Forbes Magazin, Magyar Konyha Magazin) Számos könyv jegyzi munkáit, (Budapest folyóirat várostörténeti könyvsorozatai, Fővárosi Levéltár Ybl életmű albumai). Számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt, a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja. Önálló albuma 2011-ben jelent meg Fénytörődés címmel.

2018-ban Titkos udvarok címen jelent meg önálló albuma és az újrainduló Csak képek sorozatban jelent meg anyaga. Jelenleg a Fény képei II. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2021 kiállításon is láthatók munkái a Műcsarnokban.

Instagramon itt láthatók a képei

- Az utóbbi években rengeteg kép készült Budapestről, és került ki a közösségi oldalakra. Ezeken gyakran agyonfilterezve, túlhúzott színekkel, a valóságtól elrugaszkodott árnyalatokban láthatjuk a várost. Ezekkel hogyan lehet versenyezni?

- Szerintem nem biztos, hogy jó szó rá a versenyzés... Engem nem a verseny motivált. A giccs-műfaja mindig létezett, és érvényes műfaj volt - az, hogy tetszik-e, más kérdés. Az, hogy most éppen milyen filtert használunk a különböző képfeldolgozó szoftverekben, az, hogy esetleg a képi tartalom rovására megy a technikai bravúr, az csak divat, elmúlik.

A titkos udvarokról készült anyaggal nem versenyezni akartam, hanem csak elmondani azt, ahogy én látom Budapestet, amit nekem jelent Budapest.

Mindig jó visszatérni az alapokhoz, mivel az megint jó kiindulási pontot ad az életben és a szakmában is. És nem feltétlenül a perspektívaválasztás volt számomra a legfontosabb, hogy olyan nézőpontból mutassam meg az udvarokat, amit még senki nem mutatott meg az életben, hanem az, hogy a maguk egyszerűségében láttassam őket. Illetve úgy, ahogyan az építész azokat megtervezte: a párhuzamosokat párhuzamosnak, a vízszintest vízszintesnek, megmutatni az egyszerű kis ritmusokat és geometriákat, anélkül, hogy túlmagyaráznám a témát.

- Mi a titka egy-egy ilyen budapesti udvarnak? Miért szeretik az emberek ezeket az udvarokat, miért vágynak arra, hogy bekukucskáljanak?

- A nyitja a titok, mint ahogyan ez a könyv címében is szerepel. Régen, gyermekkoromban bármelyik kapualjba be lehetett menni, a kapuk nyitva voltak. Ma pedig be vannak zárva, csak azok lépnek be, akik ott laknak, akiknek ott akad dolguk. Az udvarok tehát eltűnnek a hétköznapjainkból.

Mindig izgalmas idegenként belépni egy ilyen kicsit titkos világba, és ahogy én csináltam, vagyis, hogy beszöktem, az még izgalmasabb, lopott titok. Azt szeretik az emberek, hogy a zárt kapuk mögött egy másik, párhuzamos világ tárul fel, ami mellett egyébként lehet, hogy nap mint nap elrobognak.

- Nem volt gond a lépcsőházakban a fotózásból?

- Érdekes, hogy fotósként, fotóriporterként vagy képszerkesztőként sokszor ütközik a fotós abba a problémába, hogy szólnak nekik, hogy „itt nem lehet fotózni, van-e engedélye, mit fotóz, miért fotóz, hogyan fotózza”. Ezekben az udvarokban azonban engem semmilyen atrocitás nem ért. Ha néha furcsán is néztek, hagytak dolgozni. Egy-két idősebb lakó odajött, mert látta, milyen kamerával dolgozom, és elkezdtünk beszélgetni. Volt olyan lakó, aki örült, hogy az ő udvaruk bekerülhet egy ilyen sorozatba és az albumba.

A könyv másik erőssége Hidvégi Violetta, egy nagyon kedves barátom és volt kollégám a Budapest folyóiratnál, aki a Fővárosi Levéltár főlevéltárosa volt, és ezeknek az épületeknek a történetét kutatta ki, majd írta meg.

Ki építtette, miért építtette, kinek ki volt a férje, felesége, ki vált el építkezés közben, jött a háború, a bombázás stb.

Ezektől a történetektől életre kelnek az egyébként üres belső udvarokat mutató fotók, a városi történetekkel lett teljes az album, és nem pusztán csak képek sorjáznak egymás után.

- Melyek voltak a legizgalmasabb helyszínek?

- Az első kettő, amikor megéreztem, milyen erő rejlik a képekben, ezekben az udvarokban: a Damjanich utcai belső udvar, a Bajcsy-Zsilinszky úti udvar. Elkapott a lendület, megéreztem, mi minden lehet ebben a városban.

- Tudatosan választotta ki a helyszíneket?

- Az elején arra törekedtem, hogy kicsit különlegesebb stílusú, érdekesebb elrendezésű udvarokat keresgéljek, és tudatosan választottam. A helyszínek felfedezése viszont nagyrészt spontán történt: mentem a városban, és ahol nyílt egy kapu, ott bementem, és benéztem. Ami ígéretesnek tűnt, annak a címét felírtam, Violettának elküldtem, hogy talál e hozzá anyagot, és ha az épület története és a látvány összevágott, akkor lefotóztam a nagy kamerával az udvart.

- Mit gondol, a régi budapesti házak, lakóépületek rendelkeznek-e olyan egyedi karakterrel, ami miatt mások, mint más nagyvárosok házai?

- Sokfelé utazik az ember az életben, és jó messze kell ahhoz utazni, hogy az épületek és a lakóhelyek markánsan különbözzenek a budapestiektől. Én például nagyon szeretem Bécset, de nekem Bécs ugyanolyan, mint Budapest, annyi különbséggel, hogy ott „fel van oltva a villany”, vagyis tisztább, sterilebb. Ahhoz, hogy valami mást kapjunk, el kell mennünk minimum Németország másik felére, ott már érzékelhető.

Spanyolországban, ahol kulturálisan változik a történet, ott már más dolgokat lehet látni. Vagy akár Angliában, vagy a déli államokban, Olaszországban, vagy az itáliai hatást mutató Horvátországban. A mi közegünkben, egy néhányszáz kilométer sugarú körben az egy időben épült épületeknek hasonló a stílusuk, hangulatuk, az ipari forradalom idején épült nagyvárosok nagyjából egyeznek.

- Bővítené a titkos udvarokat bemutató sorozatot?

- Ilyen típusú kötetet még egyet nem csinálnék. Budapest mindig is izgatott, és mindig is szerettem és szeretem, de valahogy egy kicsit más aspektusát fognám meg. Például arra fókuszálva, ami már nem kézzel fogható, ami már elmúlt, amit az idő eltüntetett, és valamit hagyott belőle vagy semmit nem hagyott. Szívesen elrugaszkodnék a konkrétumoktól, a stílfotóktól és a megtervezett képektől.

Két évig jártam az udvarokat a kamerával, de most, hogy ez a munka lezárult, bár bemegyek ugyanúgy egy-egy udvarba, megnézem, egy kicsit fáj a szívem érte, hogy nem megyek vissza, és nem fényképezem le, de lomizásnak érezném, ha azzal a felkiáltással csinálnám meg a fotókat, hogy egyszer majd jók lesznek valamire.

Nem kell mindig mindent lefényképezni. Magunkban, az emlékeinkben „fényképezzük le”, az sokszor elég. A belső udvarok közül, amit kellett, lefotóztam. A többit megtartom magamnak az emlékeimben, a gondolataimban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST

Madame Tussauds nyílik Budapesten, a belvárosban 2022-ben

Ez lesz a világ első teljesen franchise-rendszerben működő Madame Tussauds panoptikuma.

Link másolása

hirdetés

Madame Tussauds nyílik várhatóan 2022 első negyedévében Budapesten, a belvárosi Dorottya utcában - írja a Telex.

A budapesti hely lesz a világ első teljesen franchise-rendszerben működő Madame Tussauds-ja.

Az összes eddigi panoptikum ugyanis a központi jogtulajdonos, a Merlin Entertainments beruházásban valósult meg, illetve jelenleg is a tulajdonában áll, a fővárosi helyszínnek viszont magyar tulajdonosai lesznek, akik franchise-díjat fizetnek a jog használatáért.

A hazai szervező cég a Dorottya Experience Kft., amelynek a legnagyobb tulajdonosa Kreinbacher József építőipari vállalkozó és pezsgőgyáros, az egyik leggazdagabb magyar üzletember. Három vezető munkatársa Kacsóh Gábor magyar származású luxemburgi nemzetközi jogász, Köncz Miklós, Kreinbacher József régi partnere, a projekt gazdasági és pénzügyi vezetője és Unger Zsolt, az egyik legismertebb magyar márkaépítő szakember, a projekt kreatív vezetője lesz.

Kacsóh Gábor a Telexnek azt mondta, élete egyik legnagyobb üzleti sikerének tartja, hogy Budapest nyert a komplex pályázaton sok más világvárossal szemben.

Köncz Miklós pedig elárulta, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Kisfaludy programból önmagában 3,1 milliárd forinttal támogatta a projektet. A Telex szerint azonban ez a támogatás a teljes projekt értékének felét sem teszi ki, amely

hirdetés
akár tízmilliárd forintba is kerülhet.

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy kik lesznek a figurák, mennyibe fog kerülni a belépő és hány látogatóval terveznek évente. Csak annyit árultak el, hogy a nyugat-londoni Actonban, az egyetlen működő figura-manufaktúrában 50 bábu készül Budapestnek.

Címképünkön: Az intézmény munkatársai Harry brit királyi herceg és menyasszonya, Meghan Markle amerikai színésznő viaszszobra mellett a leleplezési ünnepségen Madame Tussauds londoni panoptikumában 2018. május 9-én.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST

Lánchíd-pótló hajóval lehet átjutni a Duna másik oldalára a felújítás idején

Az átkelőhajón munkanapokon, hétfőtől péntekig a BKK havi bérleteivel, vagy az egy hónapnál hosszabb érvényességű termékeivel lehet utazni.

Link másolása

hirdetés

A Lánchíd lezárásával egyidőben, június 16-tól, szerdától 250 fő befogadására alkalmas személyhajó biztosítja a gyors átjutást a Duna két partja között. Budapest legfrekventáltabb területén, a pesti belváros és a Várnegyed között a BKK és a MAHART együttműködésében a meglévő infrastruktúrát felhasználva indul átkelőjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

A járat hétfőtől vasárnapig reggel 7 órától indul a Jégverem utcából, és félóránként közlekedik. Az utolsó hajó 20:15-kor indul vissza a pesti oldalra az Akadémia 1. kikötőből. A menetrend ide kattintva érhető el.

Az átkelőhajón munkanapokon, hétfőtől péntekig a BKK havi bérleteivel, vagy az egy hónapnál hosszabb érvényességű termékeivel lehet utazni.

A meghatározott BKK-bérletekkel nem rendelkező utasoknak, továbbá szombaton és vasárnap, illetve ünnepnapokon a MAHART-nál 500 forintos jegy vásárolható 2 éves kor felett. Az átkelőhajón kutya és kerékpár szállítására is lehetőség van jegy váltása mellett.

A jegy egy utazásra érvényes, amelyet személyesen a MAHART jegypénztáraiban, illetve a hajón is meg lehet venni.

A MAHART és a BKK júliusban egyezteti majd a járattal kapcsolatos első tapasztalatokat.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Ébredő Budapest: varázslatos felvételek készültek a fővárosról a Budapesti Vonósok első klipjéhez

A kamarazenekar Vivaldi egyik csodálatos művét dolgozta át, a videóban pedig a főváros hasonlóan szép helyszínei jelennek meg.

Link másolása

hirdetés

Megjelent az "Ébredő Budapest", a Budapesti Vonósok első videoklipje. A kamarazenekar Vivaldi egyik csodálatos művét dolgozta át. A videóban pedig Budapest varázslatos helyszínei jelennek meg.

"Több szempontból is egyedülálló ez a klip, hiszen Vivaldi csodálatos művét Vizeli Máté dolgozta át, gondolta újra, kifejezetten ehhez a videóhoz. Szintén a filmhez készült el a ruha is, amit maga a táncos, Balázsfi Alexandra tervezett és valósított meg.

A Bekker Films stábja több napon keresztül forgatott pirkadattól Budapest legszebb helyszínein, hogy egy olyan videó készülhessen, ami nem csupán a komolyzenét népszerűsíti, hanem a csodálatos fővárosunkat, Budapestet is egy kicsit talán másképpen, mint ahogyan azt megszokhattuk".

- írják a videó leírásában.

Videó: ÉBREDŐ BUDAPEST - "Sinfonia RV 112" - Vivaldi-Vizeli

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Teljesen lezárták a Lánchidat hajnalban, másfél évig senki nem használhatja

A közúti forgalomnak várhatóan 2022 decemberében adják vissza a hídpályát, a járdák azonban a munkák 2023-as befejezéséig lezárva maradnak.

Link másolása

hirdetés

Ma hajnali 4 órakor teljesen lezárják a Lánchidat és környezetét a gyalogos és a közúti forgalom elől a felújítás idejére, várhatóan másfél évre.

A lezárás idején a közösségi közlekedés járművei sem hajthatnak át a hídon, ezért megváltozik a 16-os, a 105-ös, a 916-os, és a 990-es busz útvonala. A hiányzó szakaszok pótlásával összefüggő buszsávot alakítanak ki a Hegyalja úton, és új gyorsbuszjárat indul 110E jelzéssel az Apor Vilmos tértől a Bosnyák térig.

A Lánchíd rekonstrukciója során újjáépítik a közúti pályalemezt és a járdákat, javítják az acélszerkezeteket, felújítják a műemléki korlátokat, átépítik a hídfők lépcsőit, új közvilágítást és változtatható színképű díszvilágítást szerelnek fel, kiváltják a hídon lévő közműveket. Emellett restaurálják a kőoroszlánokat és visszaépítik a hiányzó műemléki elemeket.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) korábbi tájékoztatása szerint a közúti forgalomnak várhatóan 2022 decemberében adják vissza a hídpályát, a járdák azonban a munkák 2023-as befejezéséig lezárva maradnak. A kivitelezési munkákat előreláthatóan 2023 augusztusában fejezik be.

A BKK közlése szerint az építkezés kiszolgálására a pesti és a budai oldalon is egy-egy toronydarut használ a kivitelező, a helyszínre érkező alapanyagokat, valamint hídelemeket ezekkel mozgatja. A pesti oldalon május közepén vetették be az alapozáshoz a cölöpözőgépet, június 8-án és 9-én pedig felállították és összeszerelték a 12 tonna teherbírású toronydarut - idézték fel.

Hozzátették: a budai oldalra szerda éjszaka érkezik meg a cölöpöző, amely - az összeszerelés előtt - több mint 19 méter hosszú, és csak külön engedéllyel, fokozott óvintézkedések mellett juthat el a Lánchídhoz. A gép szállítása miatt június 16-án, szerda este előreláthatólag 22 órától másnap reggel 6 óráig lezárják a Budai alsó rakpartot a Halász utca és a Döbrentei tér között, majd az elszállítás idején - péntek este 22 órától reggel hatig - ismét forgalomzárásra kell számítani az útszakaszon. A budai oldali toronydarut várhatóan július elején állítják fel a helyszínen - közölték.

hirdetés

A BKK felidézte azt is, hogy a kivitelező A-Híd Zrt. április 16-án vette át a teljes munkaterületet, ezzel egy időben a pesti oldalon lezárta a gyalogos-aluljárót, a budait pedig szerdáig nyitva tartotta.

Május közepén kezdődött a Duna fém- és lőszermentesítése, majd a szakemberek a pesti oldalon felállított toronydaru alapozásán dolgoztak, elkezdték átépíteni a Clark Ádám teret, közben pedig elkészült a Lánchíd függesztett állványzata - írták.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: