Megújult étlappal és különleges, magyar Nobel-díjas írók előtt tisztelgő kezdeményezéssel és desszertekkel jelentkezik a Centrál Grand Café, miközben ősszel újraindulnak a középiskolások körében már most is népszerű ingyenes irodalmi programjuk is.
Van egy hely Budapest belvárosában, ahol egészen természetesen mosódik össze múlt és jelen. A Centrál Grand Café nem egyszerűen egy elegáns kávéház a sok közül, hanem egy olyan tér, ahol a kultúra ma is élő dolog. Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb múltú irodalmi kávéházként tartják számon, amely 2026. április 11-én, a költészet napján ünnepelte újranyitásának negyedik évfordulóját. Belépve az ember egyszerre érzi a nagykávéházi hagyomány súlyát és azt a könnyedséget, amivel a hely képes ezt a több mint százéves örökséget a jelenhez igazítani.
Ez a kettősség határozza meg a Centrál legújabb kezdeményezését is, amely a magyar irodalom két Nobel-díjas alkotójára, Kertész Imre és Krasznahorkai László életműve köré épül.
Az Eventrend Group korábbi, nagy sikerű középiskolai programjainak tapasztalataira építve a kezdeményezés most még egy lépéssel tovább megy: a cél változatlanul az, hogy a fiatalabb generációhoz is közelebb hozza az irodalmat – csak éppen egy még élményszerűbb formában. Ebben a gondolkodásban a társadalmi felelősségvállalás is fontos szerepet kap: az Eventrend évek óta támogat civil szervezeteket – többek között a SINOSZ-t, vagyis a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségét, valamint a Lámpás ’92 Közhasznú Alapítványt –, miközben kiemelt célja az edukáció is.
Ennek egyik legfontosabb lépése, hogy a Centrál irodalmi programjai nemcsak folytatódnak, hanem új elemekkel is bővülnek. Így válik a találkozás igazán kézzelfoghatóvá: a Nobel-díjas életművek itt nemcsak megszólalnak, hanem bizonyos értelemben az asztalra is kerülnek.
Irodalomóra, ami kilép a tankönyvek világából
Elsőre talán merész vállalásnak tűnik közelebb hozni a középiskolásokhoz olyan szövegeket, amelyekkel sokszor még felnőttként sem könnyű azonnal kapcsolódni. A Centrál azonban nem „megmagyarázni” akarja ezeket a műveket, inkább teret ad annak, hogy a diákok saját élményként találkozzanak velük. Erre épül legújabb programjuk is, amely a két Nobel-díjas magyar író munkásságát rövid, élményszerű formában teszi elérhetővé a mai fiatalok számára, és közben finoman kimozdítja az irodalmat a tankönyvek világából.
A kávéház emeletén zajló, 45 perces élményalapú irodalomórák tanítási időszakban, minden második kedden délelőtt (9:00 és 10:30 kezdéssel) inkább emlékeztetnek egy közös gondolkodásra, mint hagyományos tanórára.
Az órákat vezető Lukács Zsolt nem klasszikus értelemben tanít: mesél, kérdez, bevon, és olyan helyzeteket teremt, amelyekben a diákok saját élményként kapcsolódhatnak a szövegekhez.
A foglalkozások során például mesél a Krasznahorkai Lászlóval közösen készített Tarr Béla-filmekről, vetít jeleneteket, ezen keresztül is megidézve az író sajátos világát. Majd a látottak és hallottak nyomán a résztvevők maguk is alkothatnak. Egyetlen mondatot kell írniuk, méghozzá a jellegzetes, hömpölygő, „krasznahorkais” stílusban. Mindeközben pogácsa és ásványvíz kerül az asztalra, és beszélgetések alakulnak ki, amelyek sokkal inkább emlékeztetnek egy közös gondolkodásra, mint egy kötelező tanórára.
A diákok ezután megnézhetik a két szerző tiszteletére készült életműasztalt, és közelebbről is találkozhatnak a Nobel-díj-átadások ihlette desszertekkel, amelyek a kávéház kínálatában is szerepelnek.
Ezek együtt nemcsak vizuálisan, hanem hangulatukban is tovább mélyítik az élményt, finoman összekapcsolva az irodalmat a gasztronómiával. Az egész program mögött az a gondolat húzódik meg, hogy az irodalom eredeti közege nem az osztályterem, hanem az a fajta inspiráló, közösségi tér, amilyen a kávéház is volt mindig és amilyen ma is lehet. A Centrál Grand Café programja egyszerre szól a múltról és a jelenről, alapja pedig az, hogy az irodalom nem tananyag, hanem tapasztalat. A pro bono élmény irodalomóra 2026 szeptemberétől foglalható az erre a célra létrehozott aloldalon.
Amikor az irodalom tényleg az asztalra kerül
És miközben a szellemi élmény ilyen hangsúlyosan jelen van, a gasztronómia sem marad háttérben - sőt, finoman rá is kapcsolódik a tematikára. A kávéház új desszertjei szintén a két magyar Nobel-díjas szerző előtt tisztelegnek. A Mascarponés Vadmálna Krasznahorkai László világát idézi meg, és már az érkezése is külön élmény: könyvlapokba burkolva kerül az asztalra, amelyeken egy idézet olvasható, majd a papírt meggyújtják, és a lángok közül bukkan elő maga a desszert. A sajtóeseményen ezt élőben látni kifejezettenkülönleges pillanat volt - az a fajta, amikor előbb a látvány, majd az illat, végül az íz hoz lázba. A krémes mascarpone és a savanykás vadmálna játéka kiegyensúlyozott, mégis izgalmas, és az egész desszertben van egy könnyed elegancia, ami nem akar túl sok lenni, mégis emlékezetes marad.
A Vaníliás Körte ezzel szemben Kertész Imre emlékét idézi meg egy visszafogott, finoman elegáns desszertként. Az ízek rétegről rétegre bontakoznak ki: a körte természetes édessége, a vanília lágy, krémes karaktere és a különböző textúrák váltakozása együtt egy kifejezetten frissítő, harmonikus élményt ad. A koncepció mögött Takács Judit patisserie séf áll, aki a klasszikus cukrászati alapokat kortárs kreativitással ötvözi.
Klasszikusok újragondolva
A konyha egészére is ez a szemlélet jellemző: tisztelet a hagyomány iránt, de határozott nyitás az új felé. Gáspár Gergely ügyvezető szerint az új irány tudatosan épít erre az egyensúlyra: a klasszikus magyar ízeket úgy tartják meg, hogy közben a mai vendégek elvárásaira is reagálnak. Gáspár Gergely mellett Gácsi Gergő üzletigazgató nemzetközi tapasztalatával hoz friss szemléletet a működésbe, míg Ványik Ádám séf a fine dining és a street food világából szerzett tudását ötvözi a konyhában. A cukrászati kínálatért felelős Takács Judit patisserie séf pedig évek óta meghatározza a Centrál desszertjeinek karakterét. Ez a négyes együtt alakítja azt a „modern klasszikus” irányt, amely egyszerre épít hagyományra és nyit az új felé.
A sajtóbemutatón több fogást is megkóstolhattunk, és az volt az érzésünk, hogy itt nem egyszerűen újragondolják a klasszikusokat, hanem valóban új jelentést adnak nekik.
A gulyás például három formában található meg az étlapon. A klasszikus változat mély, telt ízű, a vegán verzió viszont meglepően komplex: a füstölt tofu, az édesburgonya és a korianderolaj együtt egy olyan rétegzett ízvilágot hoz létre, ami nem helyettesíteni akarja az eredetit, hanem saját jogán működik. A kacsás változat pedig már-már ünnepi fogás, a konfitált hús gazdagságával és a leves karakterével egyszerre.
Hasonlóan izgalmas a shakshuka, amely többféle verzióban is megjelenik az étlapon. Megtalálható a klasszikus verzió, van továbbá húsgolyós, buggyantott tojásos változat kifejezetten komfortos, fűszeres, mégis kiegyensúlyozott, míg a falafelgolyós vegán verzió frissebb, könnyedebb irányba viszi el ugyanazt az alapot. Ezeknél az ételeknél különösen jól érződik az a fajta játékosság, amivel a konyha a klasszikus fogásokhoz nyúl.
Mindehhez tavaszi desszertek közül is választhatunk: ilyen a crème brûlée rebarbarás eperszósszal, vagy a csokoládéval és epervelővel kínált crème brûlée palacsinta. Közös bennük, hogy a cukorréteget közvetlenül előttünk karamellizálják meg, így az utolsó simítás nemcsak látványos, hanem az élmény része is.
Gulyás három formában:
- Klasszikus gulyásleves
- Vegán „gulyás” – füstölt tofu, édesburgonya, sütőtök, angol zeller, kápia paprika, újhagyma, fokhagyma, édesburgonya chips, koriander chips, korianderolaj, füstölt paprika olaj
- Kacsa „gulyás” – konfitált kacsacomb, sárgarépa, fehérrépa, zeller, sárgaburgonya, paprikaolaj
Shakshuka kollekció:
- Klasszikus tojásos változat
- Shakshuka húsgolyóval, buggyantott tojással, korianderolajjal, póréhagymachipsszel
- Vegán shakshuka falafelgolyóval, korianderolajjal, póréhagymachipsszel
Klasszikusok újragondolva:
- Cordon bleu – sous vide csirkecombfilé, főtt füstölt sonka, mozzarella, rizottó, forrázott zöldborsó, sült cukorborsó, parmezán chips
- Surf & turf – marha bélszín steak, fehérboros garnéla, vajas-garnélás mártás
- Centrál rakott burgonya – gőzölt sárgaburgonya, tejfölös tojáskrém, kolbászmorzsa, baconchips, buggyantott tojás, friss petrezselyem, tejfölhab
Látványdesszertek – Nobel-díjas inspirációval:
- Mascarponés Vadmálna – a 2025-ös Nobel-díj vacsora inspirációja, Krasznahorkai László tiszteletére
- Vaníliás Körte – a 2002-es Nobel-díj vacsora inspirációja, Kertész Imre tiszteletére
Tavaszi desszertek:
- Pisztáciás éclair
- Málnás tiramisu
- Crème brûlée rebarbarás eperszósszal
Irodalmi Zsúr és élő hagyomány
A Centrálban tehát a gasztronómia és az irodalom továbbra is kéz a kézben jár, és a hely igazi ereje abban rejlik, hogy képes valódi közösségi térként létezni. Ennek egyik legfontosabb eleme a Centrál Irodalmi Zsúr, amely az elmúlt években a kávéház egyik legsikeresebb középiskolai programjává vált, és ma már heti három alkalommal várja a diákokat. A zsúr tulajdonképpen egy különleges, interaktív irodalomóra, amely a Nyugat nemzedékének világát idézi meg, nem tankönyvi módon, hanem élményszerűen.
Ehhez csatlakozik most az új, Nobel-díjas tematikára épülő irodalomóra, így a két program a jövőben egymás mellett, de térben elkülönülve működik majd, miközben az Irodalmi Zsúrra továbbra is folyamatosan lehet jelentkezni.
„A Centrálban a kultúra nem dekoráció, hanem működési alapelv. Itt olyan térben tanulhatnak a fiatalok, ahol az irodalom természetes közegében van jelen” – mondta Nagy Gábor, az Eventrend Group alapító társtulajdonosa, és az egyik első számú vezetője. A Centrál Grand Café ugyanis 1887 óta része Budapest kulturális életének, történetében a Nyugat nemzedéke meghatározó szerepet játszott - ez a szellemiség ma is jelen van, de kortárs formában.
A program során a diákok nemcsak hallgatják a történeteket, hanem aktívan részt is vesznek bennük: megismerkednek a kávéház múltjával, a korabeli irodalmi élettel, majd kreatív feladatokon keresztül saját szövegeket is alkotnak. Az órákat Meskó Zsolt író-rendező és „Bence úr”, a főpincér vezeti, ami már önmagában is ad egyfajta színházi, játékos keretet az egésznek. A hangulat sokkal inkább emlékeztet egy közös gondolkodásra, mint egy tanórára: van benne humor, improvizáció, és az a fajta felszabadultság, ami ritkán társul az irodalomhoz az iskolai keretek között. A legjobb alkotásokat ráadásul díjazzák is, a résztvevők pedig egyfajta kortárs „kávéházi közösség” részévé válhatnak. Nem véletlen, hogy a program szinte azonnal teltházas lett, és ma már heti több alkalommal fut.
Egy hely, ahol minden összeér
A nap végén pedig minden visszatér ahhoz az alapélményhez, amiért a Centrál 1887 óta része Budapest kulturális életének. Az étlapon a klasszikus nagykávéházi bisztrókonyha találkozik a modernebb, „comfort food” jellegű fogásokkal: a bőséges reggeli- és brunch kínálattól az egész nap elérhető leveseken és főételeken át egészen az esti vacsorákig minden napszakban mást kínál a hely - így tényleg könnyű megtalálni benne azt, ami épp az adott pillanathoz illik, legyen szó egy gyors kávéról vagy egy hosszabb, ráérős vacsoráról.
A finomabbnál finomabb ételek mellett a hatalmas ablakokon beáramló fény, a növényekkel teli terasz és a klasszikus, mégis könnyed belső tér mind azt az érzést erősítik, hogy itt egyszerre lehet jelen lenni és egy kicsit kiszakadni a város ritmusából.
A Centrál Grand Café tehát nem egyszerűen megőriz egy hagyományt, hanem használja is. Úgy, hogy közben új jelentéseket ad neki, és megmutatja: az irodalom, a gasztronómia és a közösségi élmény nem különálló világok, hanem ugyanannak a történetnek a részei. És ebbe a történetbe ma is bárki beülhet – egy reggeli mellé, egy kávéra és desszertre, vagy akár egy tartalmas ebédre vagy vacsorára.
