Újra szól a harang a Sziklakápolnában
Néhány hete szentelték fel a Gellért-hegyi sziklakápolna új harangját. Hatvan évi némaság után hallatszott itt fel újra a harangszó. 1951. március 26-án törtek be az ÁVH emberei a barlangkápolnához kapcsolódó pálos kolostorba, és hurcolták el lakóit. A kegytárgyak mellett eltűnt az a húsz behangolt harangból álló harangjáték is, ami 1934 óta volt a pálos kolostor nevezetessége.
2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét. Az évforduló alkalmából száz napon keresztül (szeptember 23. és december 31. között) minden nap leemeltek a könyvtár polcairól egy-egy budapesti "ínyencséget" (fotót, könyvet, kéziratot, térképet, kisnyomtatványt), s közkinccsé tették. Remélték, hogy rendhagyó megemlékezésük értő és kíváncsi szemekre talál.
Véget ért az év, s véget ért a százéves Budapest Gyűjtemény száznapos fogadalma is, hogy nap mint nap valami érdekes dokumentumot tesznek ki Facebook-oldalukra, bemutatva várostörténeti anyaguk sokszínűségét. Aki reménykedik, hogy a dolog itt nem ér véget, az nem fog csalódni. ..
1925-ben kezdték meg a Szent Iván-barlang átalakítását templommá, hogy a Lourdes-i Barlang mintájára új kegyhelyet létesítsenek. A következő évben elkészült Szent Gellérthegyi Sziklatemplomot 1930-ban robbantással bővítették. 1934-re adták át mellette a pálosok kolostorát. A barlangot az ötvenes években elfalazták, a kolostor 1961-től az Állami Balettintézet kollégiuma volt. 1950-ben a szerzetesrendek többségét a kommunista államhatalom betiltotta; ez lett a sorsa a pálosoknak is. Ingatlanaikat elvették, a sziklakápolnát befalazták.
A rend 1989-ben újította fel működését. A Gellért-hegyi templom újraszentelésére 1990-ben került sor. A pálosok, az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend története sok szállal kötődik Budapesthez. Képösszeállításunk és egy korábbi kiállításunk tablója ebből villant fel néhány emléket.
A központi papnevelde 1837 körül. Eredetileg a pálosok kolostora volt, de rendjüket 1786-ban II. József rendeletileg feloszlatta. Magyarországra 1934-ben költöztek vissza.
Lakóház a Szent Iván-barlangban, 1880 körül. Klösz György fényképe.
A gellérthegyi barlang 1910 körül.
Az Egyetemi templom harangtornya, talán az első világháború alatt. A timpanon csúcsán a pálosok címere: pálmafa, oroszlánok, holló.
Szűz Mária békekút, másképp Pálosok kútjának felavatási ünnepsége a józsefvárosi Lósy Imre és a Lippay György (ma: Lippa) utcák találkozásánál kialakított terecskén, 1916-ban. Az oszlopon a pálosok híres częstochowai Madonna-kegyképének kőmásolata látszik, mellette hagyományos fehér habitusban pálos szerzetesek imádkoznak. A szobormű még 1935-ben átkerült a belvárosi Papnevelde udvarába, ma is ott áll.
Bokrétaünnep Józsefvárosban, 1911 körül. A Práter utca melletti kislakásos bérházak a katolikus egyház befektetéseként épültek a Szemiárium-kertnek, a Pesti Központi Papnövelde az egykori üdülőhelyének felparcellázása után. (Nagyjából a Práter utca-Jázmin utca-Szigony utca-Szigetvári utca által határolt területről van szó.) A házcsoport ölelésében kialakított terecskére került 1916-ban a Szűz Mária Békekút, más néven Pálosok kútja.
A mai Egyetem tér és Papnövelde utca sarka 1936-ban. A kerítésen a pálosok egyik jelképe, a holló, csőrében a kenyérrel, amivel Remete Szent Pált táplálta. A második világháborúban megrongálódott rács egy eleme a Váci utca 55. alatti ház kapualjában látható, egy másik oszlop pedig a papnevelde udvarára került.
A gellérthegyi Sziklakápolna látképe 1937 tavaszán.
A papnevelde könyvtára egy képeslapon. A díszes berendezést pálosrendi szerzetesek faragták, eredetileg még az 1786-ig itt működő rendház könyvtára számára. Nevezetessége, hogy itt gyűlt össze a Magyar Tudományos Akadémia előfutárának tekinthető Hazafiúi Társaság, 1803-ban pedig itt nyílt meg a Nemzeti Múzeum és Könyvtár Széchényi Ferenc ajándékba adott nagycenki gyűjteményéből.
Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa imádkozik a gellérthegyi pálos kolostorban, 1938.
Ha érdekes volt a cikk, oszd meg az ismerőseiddel!
