Tökéletesen beleillett Kolodko usankája a Szabadság tér szoborkavalkádjába
Szomorúan adtunk hírt arról, hogy néhány nappal a kihelyezése után tönkretették Kolodko Mihály koronázópárnán ábrázolt szovjet csillagos usankáját.
A miniszobrot A Mi Hazánk egyik politikusa verte le és dobta a Dunába anélkül, hogy legalább megpróbálta volna a kontextusában értelmezni, megfejteni a VALÓDI jelentését, és anélkül, hogy az alkotót megkérdezte volna arról, hogy mi volt a célja vele.
Kár az usankáért, mert tökéletesen beleillett abba az ideológiai katyvaszba, ami a Szabadság teret jellemzi, és Kolodko által tervezett másik miniszoborral (egy amerikai focis sisakkal) remekül kiegészítette volna a többi emlékművet.
Már korábban is megígértük nektek, hogy a tér híres épületei után a szobrait is bemutatjuk nektek, ezért készítettük ezt az összeállítást.
Az itt látható szobrokról és emlékművekről már csak azért is érdemes beszélni, mert a külföldiek elképesztőnek találják ezt a sokféleséget, és mindegy, hogy olasz, amerikai vagy más ismerőseinkkel sétálunk erre, magyarázatot várnak Ronald Reaganre, a szovjet hősi emlékműre, Brekire és a többiekre.
Ronald Reagan
Az első, amin megakad a turisták szeme, az az egykori amerikai elnök figurája. Rengetegen szelfiznek vele. Ronald Reagan 1981-1989-ig volt az Egyesült Államok elnöke, még a hidegháború idején. A Szovjetuniót a gonosz birodalmának tartotta. Szobrát, ami a szovjet hősi emlékmű felé lép, 2011-ben állították fel.
A szovjet hősi emlékmű
Eredetileg vörös csillag volt a tetején. Budapest ostroma után, 1945-ben állították fel, miután a térről eltávolították a Horthy-korszakban emelt alkotásokat, többek közt a Trianoni békeszerződésben elvesztett országrészeket jelképező félkörívben elhelyezkedő négy szobrot.
A háborút követően gombamód szaporodtak a szovjet hősi és felszabadulási emlékművek Budapesten és egész Magyarországon, és bár valóban sokan áldozták életüket azért, hogy az ország felszabaduljon a német megszállás alól és vége legyen az értelmetlen, öldöklő háborúnak, ezek az emlékművek számunkra az évtizedekig tartó szovjet megszállás és a kommunista ideológia terjedésének jelképévé váltak.
A legtöbb kommunizmusra, szocializmusra utaló emlékművet a rendszerváltás után eltávolították, ez maradt. Bár többször felmerült az áthelyezése máshova, 2013-ban a Külügy sajtófőnöke a Magyar nemzetnek erről azt nyilatkozta: "Oroszország hagyományosan nagy figyelmet fordít a külföldön felállított második világháborús szovjet katonai emlékművek helyzetére, és felettébb érzékenyen reagál a törekvésekre, amelyek azok áthelyezését, illetve átalakítását célozzák".
Kolodko Mihály usanka szobra
Mire emlékeztetett, amíg kint volt azon a néhány novemberi napon a hősi emlékmű és Ronald Reagan szobra között? Például az erősödő orosz befolyásra, vagy arra, hogy a szocialista országoknak évtizedeken át kötelezően meg kellett ünnepelniük november hetedikét, a Szovjetunió hivatalos ünnepét. Vagy akár arra, hogy a rendszerváltás előtt tabu volt szovjet megszállást emlegetni, és nem lehetett nyíltan beszélni arról, hogy a felszabadító csapatok katonái milyen bűnöket követtek el, mi volt a "felszabadítás" árnyoldala.
A miniszobor helyén most virágot és emléktáblát láthattok.
Carl Lutz emlékműve
Ha szemben állsz a hősi emlékművel, akkor a Szabadság tér jobb oldalán találod az Amerikai Nagykövetség épületeit. Előttük két fontos szobor is áll, az egyik Carl Lutz svájci diplomatának állít emléket, a másik Harry Hill Bandholtznak.
A szándék tiszteletre méltó, ám Carl Lutz, aki több tízezer védlevelet adott ki, hogy a budapesti zsidókat mentse a vészkorszak idején, ennél kreatívabb emlékművet érdemelt volna.
Harry Hill Bandholtz szobra
Az amerikai tábornokot az első világháború után küldték Magyarországra, hogy a román csapatok kivonulását ellenőrizze az amerikai katonai misszió parancsnokaként. A román csapatok rekvirálási törekvéseit akadályozta meg több ízben, például azzal, hogy nem engedte meg a Nemzeti Múzeum kiállítási tárgyainak elszállítását. Szobrát Ligeti Miklós alkotta 1936-ban. A szobrot a háború után eltávolították, a Szabadság térre 1989-ben került vissza, a Ronald Reagant váltó George H. W. Bush amerikai elnök magyarországi látogatása előtt.
A tábornok kezében a legendás lovaglópálca, amellyel állítólag kikergette a román katonákat a múzeumból. Mögötte a fák közül a nagykövetség épületén látható amerikai lobogó kandikál ki.
Virulj díszkút
1846. március 3-án Széchenyi Istvánné Seilern Crescence ezen a helyen ültette el az első pesti sétatér első platánfáját. Erre emlékeztet Telcs Ede 1930-ban készült alkotása, hátoldalán egy hosszabb idézettel, ami a faültetésről tudósított 1846-ban.
A német megszállás áldozatainak emlékműve
A hatalmas vitákat kiváltó emlékművet 2014-ben állították fel a tiltakozások ellenére. Az emlékmű művészeti értékéről lehetne vitatkozni, az viszont érdekesebb, hogy miért nem a szovjet hősi emlékművel szemben állnak a figurák? Ha már ennyiféle kor és ideológia lenyomatát őrzi a tér, miért nem markánsabbak az ellentétek és ellentmondások?
A Magyar Atlétikai Emlékmű
"Ezen a helyen rendezte a Magyar Athletikai Club 1875. május 6-án az európai kontinens első nyilvános szabadtéri atlétikai versenyét" - hirdeti a 2000-ben felállított, meglehetősen szerény kis emlékmű.
Az Újépület vértanúi
Az egykori MTV-székház előtt áll Dózsa Farkas András 1934-ben készített, kőből faragott talapzaton álló bronzüstje. Mint arról korábban már írtunk, a Szabadság tér nagyjából azon a területen helyeuzkedik el, ahol a hírhedt Újépület, az elbukott 1848-as szabadságharc mártírjainak börtöne volt.
Breki
A Muppet Show sztárja Kolodko Mihály első budapesti gerillaszobrainak egyike volt. Majd' egy évvel ezelőtt ellopták, és 2019 januárjában pótolta a miniszobrot az alkotó.
Breki szobrocskájától újra Ronald Reagan szobráihoz, a szovjet hősi emlékműhöz és az usanka hűlt helyéhez jutunk. És ezzel a kör bezárult.
Ebben a színes és külföldiek számára furcsa forgatagban tényleg már csak az amerikai focis sisak hiányzott volna, amit Kolodko Mihály az usankával szemközt tett volna ki...
