Újabb gerillaszoborral gazdagította Budapestet Kolodko Mihály szobrász.
A mini alkotásairól ismert művész visszatért a Szabadság térre - a helyszínt és a témát most sem találomra választotta ki.
Ezúttal egy ötágú csillaggal díszített usánka jelent meg az egyik kerítésen.
A bejegyzés megtekintése az Instagramonhirdetés
Az usánkát sokan csak meleg téli sapkaként ismerik. Ez a prémes és vastag fejfedő ugyanis védi a fejet, lehajtható részével pedig a füleket is.
A fülvédős szőrmesapkát a második világháború idején kezdte használni a Vörös Hadsereg, és később nem csak a szovjet csapatok, hanem a Szovjetunió jelképévé is vált.
Budapest ostromát és a háború lezárását követően 1945 és 1948 között a szovjet befolyás alá került államokban, így Magyarországon is egymás után készültek a monumentális politikai emlékművek, amelyeket a szovjet katonai vezetés rendelt. A szovjet hősi emlékművet már 1945-ben felállították, és a rendszerváltás után is a helyén maradt - ez rengeteg vitát váltott ki azóta is, még akkor is, ha a vörös csillag már lekerült az emlékmű csúcsáról.
A Szabadság tér amúgy is az egyik legérdekesebb és legkülönösebb helye az itt található szobrok és épületek miatt. Nem csak a volt szovjet hősi emlékmű, hanem a szintén nagy vitákat kiváltó, a német megszállás áldozatainak emelt emlékmű is a téren látható, valamint Ronald Reagan szobra (aki mintha éppen a szovjet emlékmű irányába gyalogolna), és Kolodko Mihály pár éve kihelyezett Breki-szobra is.
Emiatt kerülhetett a Szabadság térre az usánka. Párnán. Mint egy korona.
„Te jártál már a Nyugatiban a Királyi váróban?” – kérdeztem nemrég az egyik ismerősömet. „Hol?” - kérdezett vissza. „A Nyugatiban van Királyi váró? Mióta?”
Mint kiderült, sokan nem tudnak ennek a különleges helynek a létezéséről.
Akad, aki nap mint nap elmegy a Nyugati pályaudvaron egy titokzatos türkiz ajtó mellett úgy, hogy rá sem pillant.
Pedig érdemes egy percre megállnotok a rohanásban, szemügyre vennetek, és megkeresni fölötte a feliratot: Viribus Unitis. Ez a bejárata annak a váróteremnek, ahol Erzsébet királyné és Ferenc József töltötte az időt a vonat indulásáig.
Most megmutatjuk nektek a titkos szobákat, amelyeket csak bizonyos alkalmakkor tartanak nyitva.
A pályaudvar felőli bejáratnál olvasható latin nyelvű felirat, a „Viribus Unitis” Ferenc József egyik uralkodói jelmondata volt, magyarul azt jelent: „Egyesült erőkkel”.
Ez a mottó volt olvasható egyes, Ferenc József uralkodása alatt kiadott latin nyelvű (osztrák kiadású) pénzérmék peremén, és ezt a nevet – SMS Viribus Unitis – viselte az Osztrák-Magyar haditengerészet 1911-ben épült Tegetthoff-osztályú csatahajója, valamint egy első világháborús osztrák–magyar kitüntetés.
A Nyugati pályaudvart az 1870-es években építették, azelőtt egy indóház működött a jelenlegi épülettől nem messze. Innen indult az első magyarországi vasútvonal, ami Pest és Vác között épült ki. Később a terület rendezése, a körút kialakításának tervei és a pályaudvar építése miatt lebontották.
Az új pályaudvar terveit az osztrák August W. De Serres építész és a francia Eiffel-iroda tervezte, a pályaudvar csarnokáthidaló vasszerkezete az Eiffel-iroda munkatársának, Seyrig Theofilnak a munkája, a társtervező Bernárdt Viktor volt. A többféle stílus (román, gótikus, reneszánsz) elemeit ötvöző, kecses és légies összhatást nyújtó épületegyüttes 1877-ben készült el.
A pályaudvar központi épületének részeként alakították ki Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint felesége, Erzsébet királyné, a magyarok imádott Sisije számára a Királyi várótermet.
„A vasúttársaságok az uralkodók, állam- és kormányfők és kíséretük számára a speciális vasúti kocsik, vonatok mellett egyedi várótermeket is építettek” – írja Vörös Tibor a Sínek világa blogban. „Ezeket általában a felvételi épület olyan, kevésbé forgalmas részén helyezték el, ahol a biztonsági követelményeknek megfelelő közvetlen peron- és közúti kapcsolat is kialakítható volt. A helyiségcsoport belsőépítészeti kialakítása az uralkodói pompa követelményeinek megfelelő, gazdagon díszített belső miliőt teremtett, nemes anyagok felhasználásával készített fal- meg padlóburkolatokkal, gipszstukkókkal és díszítő falfestésekkel, óraszekrényekkel, kandallókkal, falfülkékben elhelyezett szobrokkal, valamint nagy tükörfelületekkel.”
Annak idején a Keleti pályaudvaron is volt királyi váró, ez jelenleg teljesen átalakítva, a Railjet várójaként, illetve üzleti váróteremként üzemel. Egy másik érdekesség, hogy a Kőbánya-Teherpályaudvar és Kőbánya felső közötti összekötő vágányt Királyvágánynak is hívták, mert ezen jártak az udvari vonatok Pest és Gödöllő között. Gödöllőn a Királyi váró külön épületben kapott helyet.
A Nyugati pályaudvaron az uralkodói váró három főhelyiségből áll: a fogadóterem (ez a legnagyobb), az Erzsébet-terem, valamint a Királyi tárgyaló. Ezeket egészítik ki a mellékhelyiségek és a nyárikert.
A türkiz ajtón belépve a fogadóteremben ez a látvány tárul elénk - jobbra Sisi szobája
A bejárat mellett Széchenyi István és Baross Gábor mellszobrát láthatjuk
A bejárat fölött a magyar címer látható
Sisi szobájának mennyezete
A Királyi váróterem a nyári kertből
A fogadóterem falait azoknak a vármegyéknek a címerei díszítik, amelyekbe a pályaudvarról 1877-ben vonatok indultak: Arad, Máramaros, Heves, Bihar, Fehér, Pozsony, Szolnok, Trencsén. Középen Budapest Székesfőváros címere látható.
A második világháború alatt a szőnyegbombázások és Budapest ostroma miatt az épület megsérült, de fennmaradt. Teljes körű felújítása 1984-ben történt.
Bár a kandallók a várószobákban nem üzemelnek, eredeti állapotukban maradtak fenn.
A bejárat jobb- és baloldalán látható Ferenc József- és Erzsébet-mellszobor helyett ma Széchenyi István és Baross Gábor mellszobra látható.
Az Erzsébet terem falát díszítő freskók görög mitológiai jeleneteket ábrázolnak. Jelenleg a terem felújításra szorul, de mostani állapotában is nagyon szép.
Ma a Királyi váróba nem lehet csak úgy belépni. Olyan alkalmakkor nyit ki, mint amilyen idén a Múzeumok Éjszakája volt. Itt várhatják az indulást a MÁV Nosztalgia egyes élményvonatainak vendégei és itt várakozhattak tavaly ősszel a Velence-Simplon Orient Expressz utasai.
Köszönjük a cikk megírásához nyújtott segítséget a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának.
Ha belefutottatok már a Szelfi Múzeum nevébe az elmúlt egy évben, biztos hogy néztetek egy nagyot. Vagy az is lehet, hogy azonnal kiröhögtétek az egészet.
SZELFIMÚZEUM? Jól értem? Bemegyek, és fotókat készítek magamról? Ez a lényeg?
Ez!
És ha azt hinnéd, hogy ez elsősorban gyerekeknek készült, baromi nagyot tévedsz.
A felnőttek pont olyan lelkesen fotózkodnak a színes banánokkal, vagy a cukorkával töltött medencében.
(Itt éppen Gangel Lilla és Koltai Balázs, a hely tulajdonosai lubickolnak az első helyen.)
Hiszen lássuk be, manapság igen fontos szerepet tölt be az életünkben a képalkotás. Szeretünk szép és izgalmas fotókat feltölteni magunkról a netre, és egy hely, ahol minden úgy van kialakítva, hogy különleges képet készíthessünk magunkról, nem is olyan buta ötlet.
Igazolja ezt az is, hogy az első, 2018-ban létrehozott Museum of Sweets and Selfies akkora sikert aratott, hogy kevesebb mint egy évvel utána, tegnap este már meg is nyitották a másodikat, a Museum of Sweets and Selfies - Bubblest.
A második létesítmény jóval nagyobb, 1000 négyzetméteres lett. Ráadásul az egyedi installációk, szobrok és festmények magyar művészek keze munkáját dicsérik.
"Ami a dizájnt illeti, érdekelt, hogy meddig lehet kitolni a stílushatárokat, hogy azok mégis megférjenek egymás mellett és harmóniát teremtsünk úgy is, hogy olyan formákat, színeket, vonalakat kombinálunk, amiknek elsőre nincs sok köze egymáshoz.
Ötvöztük a modern, realisztikus formákat az álomszerűséggel, a 19. század eleji stílust a modern, minimál világgal. A pasztell színeket a harsányakkal. Mivel az egyik kedvencem, ösztönösen emeltem a stílusmasszába a szecessziót, amelynek ívei kellemesen törik meg a modern szögletességet, mozgalmasságát, viszont jól nyugtatják a kiszámítható, nagy felületeket befedő monokróm terek” - mondta Gangel Lilla, a múzeum megálmodója és kreatív vezetője.
Na de lássuk a kattintásra ösztönző tereket.
Advent első vasárnapjának, egyben december első napjának estéjén elkezdett havazni Budapesten. Az egyre gyarapodó hótakaró belepte nemcsak az utcákat, hanem az épületeket, köztéri szobrokat, fákat is, a látvány pedig egészen mesébe illő, ahogy azt fotóválogatásunk is bizonyítja.
A gorillák védelmének és a mobiltelefonok újrahasznosításának fontosságára hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert Mikulás-hétvégéje december 6. és 8. között.
Mivel a mobiltelefonok gyártásához szükséges nyersanyagok egy részét éppen a gorillák élőhelyén bányásszák, a legnagyobb termetű emberszabásúak megmentésében fontos szerepet játszik a már használaton kívüli mobiltelefonok újrahasznosítása.
Az állatkert idei Mikulás-hétvégéjén ezért nemcsak a Mikulás várja majd a gyerekeket, hanem egy, a mobiltelefonok újrahasznosítását célzó akció is.
A három napon át tartó akció keretében mindenki, aki magával hoz és újrahasznosításra lead egy használaton kívüli mobiltelefont, kedvezményes, 200 forintért megváltható jeggyel keresheti fel az állatkertet.