Titkos alagutak Budapest alatt
S ha igen, hogy lehet, hogy alig ismerjük ezeket az izgalmas helyeket? “Budapest abc” cikksorozatunkban hétről hétre betűnként árulunk el egy-két izgalmas dolgot Budapestről.
Tartsatok velünk a cseppet sem iskolás felfedezőúton!
A, mint alagút
Amikor 1856 tavaszán hivatalosan és ünnepélyesen is megnyitották a Várhegy alatt fúrt alagutat, Buda és Pest alatt már régóta számtalan föld alatti járat húzódott. Kőbányától Budafokig, a Gellérthegytől a Rózsadombig rengeteg természetes és mesterségesen kialakított barlang és bánya létezett, melyek egy részét a leleményes városlakók átépítették, megerősítették, hogy jófajta bor és egyéb termények tárolására használhassák. Persze, ezek a többnyire több kijárattal rendelkező alagutak a legtöbb esetben inkább tekervényes labirintusok voltak, semmint két pont közötti nyílegyenes járatok. Létrejöttük pedig sokszor évtizedeken, sőt évszázadokon át fokozatosan történt.
A 19. század azonban szó szerint is áttörést hozott a föld alatti építkezések tekintetében.
Fotó: Fortepan / UVATERV
A technikai fejlődés lehetővé tette, a város növekedése pedig megkívánta, hogy Pest-Buda több pontján fúrjanak alagutat: így keletkezett a Várhegy alatti “nagy” alagút után a Déli Vasút szolgálatába állított 362 méter hosszú, két vágányos vasúti járat a Kis-Gellért-hegy alatt 1861-ben, melyen átvonatozva a sötétben ma is “szabad a csók”.
De az “alagútépítési láz” folytatódott - igaz, csak kisebb léptékben. Pecz Samu alagutat tervezett a Fővám téri vásárcsarnok alsó szintjétől a Dunáig, hogy azon keresztül csónakkal vihessék be az árut a kofák (ez is megvan még, igaz, most a rakpartra fut ki, és szemetet mozgatnak rajta keresztül), s hasonló, a szállítást megkönnyítő alagút kötötte össze a hatalmas őrlési kapacitású Hungária gőzmalom épületegyüttesét is a folyóval, a Soroksári úton. Építettek alagutat a Parlament fűtésének megoldására egy, az országháztól távolabb eső épület udvaráig, ahol a kazánház (és annak ronda, a Parlamenthez nem illő kéménye) feltűnés nélkül elfért,
de alagútnak hívjuk a kisföldalatti vasút két irányból fúrt, három kilométernél is hosszabb járatát, mely szintén még a 20. század beköszönte előtt lett készen…
Fotó: Fortepan / UVATERV
A következő száz évben - a metróalagutakon kívül - csak a Gyermekvasút 1950-ben átadott rövidke alagútja kapott igazi publicitást, pedig a háborús idők igencsak meghozták a kedvet a járatépítésekre, igaz, leginkább azért, hogy legyen hová rejtőzni a vészterhes években.
A bunkereken kívül azonban épült más céllal is föld alatti alagút.
Ilyen például az az egy kilométernél is hosszabb járat, mely a budai rakparton a Gellért fürdő, a Rudas és a Rácz fürdő között fut. Az alagút kiépítését a hatvanas években hajtották végre, amikor is a Dunába szökő hévízbefolyásokat “befogták”, hogy azokat a fürdőkben tudják hasznosítani. A forrásfoglaláskor úgy készült el a járat, hogy benne síneket fektettek le, a kitermelt földet pedig csillék segítségével juttatták ki az alagútból. Az alagút ma is megvan, és többfajta hasznosítási ötlet is készült rá: a járatban uralkodó magas páratartalom és a gyógyvizek kipárolgása például remek lehetőséget adna arra, hogy gyógyvonat járjon a fürdők között, melyen utazva a légzőszervi betegségekben szenvedők gyógyulhatnának.
Fotó: Fortepan / Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény
Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Budapest egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az ImagineBudapest sétáit neked találták ki. Több tucat séta közül válogathatsz, a barangolások közben pedig feltárul előtted Budapest ismeretlen arca. A sétákról bővebben itt olvashatsz.
Azt sem gondolnánk sokan, hogy a metróalagutak mellett máshol is át lehet sétálni a Duna alatt száraz lábbal. Pedig van ilyen! Az 1940 és 1942 között épült kábelalagút a Déli vasúti összekötő híddal párhuzamosan fut a folyómeder alatt mintegy 8 méterrel. Az egykori építtető Budapest Székesfőváros Elektromos műve volt, s ma is elektromos kábeleket rejt a vasbeton szerkezetű járható közműalagút.
Van persze olyan alagút is a Budapesten, melynek létezése sokkal inkább városi legenda, mint valóság. Ilyen például az egykori Fehér Házat a közeli pártétkezdével összekötő föld alatti járat. A Belügyminisztérium, majd az MSZMP Központi Bizottságának székhelyéül szolgáló épület a Jászai Mari téren - egyes források szerint - azonban nem csak az étkezdével, hanem a Parlamenttel is közvetlenül kapcsolódott a föld alatt egy autóközlekedésre is alkalmas méretű alagúton keresztül, mely azonban szintén inkább a képzelet szüleménye, semmint valódi építmény.
