HÍREK
A Rovatból

Szükséges, de nem elégséges – így reagált a WWF Magyarország a kormány klímavédelmi akciótervére

A természetvédelmi szervezet további 8 pontban szedte össze, mi mindent kellene még tennie az államnak a klímavédelem érdekében.


A globális környezeti krízis napi szinten megmutatkozó tünetei és a magyar társadalom növekvő környezeti elvárásai érdemi lépéseket sürgetnek a karbonsemlegesség és a fenntarthatóság területén. A kormány által bemutatott nyolc pontos klímavédelmi akcióterv kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az legfeljebb kezdő lépése lehet egy olyan intézkedési csomagnak, melyben az éghajlatváltozás és a természeti környezet rombolása egyenlő figyelmet kap - írja a WWF Magyarország sajtóközleményében, amit szerkesztőségünkhöz is eljuttattak, és amit szó szerint idézünk:

Örömteli fordulat, hogy alig fél évvel az európai karbonsemlegességi célkitűzések magyar vétója után a miniszterelnök évértékelő beszédében klímavédelmi akciótervet vezetett elő. Bár az intézkedéscsomag egyes pontjai adhatnak okot szakmai vitákra,

nem vonható kétségbe, hogy a kormány ezzel elismerte a környezeti válság súlyát és saját szerepét a megoldások keresésében látja.

A hivatalosan nyolc pontból álló klímavédelmi akciótervet tanulmányozva látható, hogy a pontok nagy része elsősorban nem a globális felmelegedés elleni küzdelem szempontjából fontos. A környezetszennyezés csökkentése, az egyszer használatos műanyagok betiltása, a folyók hulladékmentesítése vagy a környezetbarát technológiák erősítése alig jelentenek előrelépést az éghajlatváltozás megfékezése - vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése -, illetve a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás szempontjából. Ezek jelentősége hazánk élhető környezete és a minket ellátó természeti erőforrások védelme kapcsán mutatkozik meg. Ezzel összecseng, hogy Palkovics László miniszter a napokban már klíma- és természetvédelmi akciótervről beszélt.

Mind a kormány környezetpolitikája, mind pedig a környezetvédelmet középpontba állító, egyre erősödő közbeszéd szempontjából fontos tisztán látni, hogy jelenkori világunkat valójában két, egymással párhuzamosan zajló környezeti krízis állítja kihívások elé.

Az egyik a globális felmelegedés, melyet a fosszilis energiahordozók (a szénfélék, kőolaj és földgáz) égetése miatt a légkörbe jutó többlet szén-dioxid okoz - ennek következtében olvadnak a sarki jégsapkák, emelkedik a tengerszint, sűrűsödnek a szélsőséges időjárási jelenségek és természeti katasztrófák. Erre vonatkozóan határozott meg magas szintű, államfők által jóváhagyott közös célkitűzéseket a Párizsi Klímaegyezmény 2015-ben, és ennek kulcsfeladatai a megújuló energia felé történő átmenet és a karbonsemlegesség.

Biológiai létfeltételeinket, az ivóvíz- és élelmiszer-biztonságunkat, valamint a lakható területek kiterjedését azonban egy másik krízis is kockáztatja: a minket körülvevő természeti környezet pusztulása, melynek olyan súlyos tünetei vannak, mint a beporzó rovarok eltűnése, vízkészleteink elszennyeződése, a vadonélő fajok tömeges kihalása, a talaj termőképességének csökkenése, a mikroműanyagok felhalmozódása vagy a bolygó erdőterületeinek zsugorodása. Ezeket a problémákat a karbonsemlegesség önmagában nem fogja megoldani, sőt, nem megfelelő energiaátmenettel - például zöldmezős energetikai beruházásokkal vagy vízierőművek építésével - tovább ronthatjuk a természeti környezet állapotát.

Nem nehéz felismerni, hogy ez a két környezeti krízis egymással összefügg: jelenleg a légköri szén-dioxidot leghatékonyabban az erdők, a vizesélőhelyek, valamint az egészséges talajok és víztestek nyelik el. Közismert az is, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, a kedvezőtlen időjárási jelenségek kezelésében és a mikroklíma élhetőbbé tételében a vizesélőhelyek és az erdők kifejezetten pozitív szerepet játszanak.

Mindezek alapján - a teljesség igénye nélkül - további nyolc pontot javasolunk a klíma- és természetvédelmi akcióterv folytatásához:

1. Az állami természetvédelem erősítése, a természetvédelmi oltalom alatt álló területek állapotának javítása, védett természeti értékeink megőrzése.

2. Az állami tulajdonú erdőterületeken a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás visszaszorítása, a háborítatlan erdők és az örökerdők területének robusztus növelése. Őshonos fafajokból álló, vegyes összetételű erdők telepítése.

3. Magánerdő-területeken az erdők természetességi állapotának javítását és az örökerdők kiterjesztését szolgáló támogatási rendszerek fejlesztése.

4. Az árvizek levezetése helyett a vizek visszatartását fókuszba helyező vízkészlet-gazdálkodás, mely egyforma hangsúlyt helyez az aszály és az áradás kezelésére. Tavaink és folyóink ökológiai állapotának megóvása és javítása, az árterek bővítése és a vizek természetbarát tározása.

5. A csapadékvíz, a belvíz és a villámáradások okos kezelése és hasznosítása kisléptékű vizesélőhelyek kialakításával; tájszintű, természeti erőforrások megőrzésére alapozott vízpótlás megvalósítása.

6. Célzott költségvetési forrás elkülönítése élőhelyeket helyreállító és szén-dioxidot elnyelő ökológiai beruházásokra az önkormányzatok, az állami szervek, a KKV-k és a társadalmi szervezetek számára.

7. Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, talaj- és vízkímélő mezőgazdaságot és többcélú tájgazdálkodást erősítő agrártámogatási rendszerek kidolgozása, a természeti erőforrások kíméletén alapuló mezőgazdasági módszerekre való áttérés.

8. Az energetikai célú biomassza-felhasználáson belül a tűzifa arányának csökkentése a lehetséges minimumig, ezzel az erdők egyéb hasznainak védelme a fakitermeléssel szemben (széndioxid-elnyelés, mikroklíma-védelem, vízmegtartás, talajvédelem, a levegőtisztaság védelme és közjóléti funkciók).

A WWF Magyarország egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a természeti környezet és az éghajlat védelme a társadalom minden szereplőjét érintő kihívás, ezért az intézkedések tervezésében a nyílt szakmai párbeszéd, az átláthatóság és az érintettek bevonása nemcsak ajánlott, hanem szükségszerű is

- írják közleményükben.

Orbán Viktor múlt hétvégén évértékelő beszédében ismertette a klímavédelmi akcióterv egyes pontjait:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor döntött, új korszak kezdődik a Balatonnál
A természetes partszakaszok hossza 10 kilométerrel nő, a sétányoké 30-cal. 1568 hektárnyi vízparti sáv marad beépítetlen.


Orbán Viktor miniszterelnök új rendeletet írt alá, amely a Balaton vízparti területeinek használatát szabályozza. A cél a tó ökológiai egyensúlyának védelme és a közhasználatú területek megőrzése. A rendelet kimondja, hogy a Balaton pótolhatatlan nemzeti kincs, amelyet a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni.

Az előírás szerint a vízparti közhasználatú területeket mindenképpen óvni kell, és ahol lehetőség van rá, bővíteni is szükséges.

A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a Balaton nem csupán üdülőhely vagy vagyontárgy, hanem ökológiai rendszer, amely pótolhatatlan szolgáltatásokat nyújt.

A szabályozás következtében a természetes partszakaszok hossza 102 kilométerről 112 kilométerre növekszik. A parti sétányok hossza 65 kilométerről 95 kilométerre bővül,

ez 50 százalékos emelkedést jelent. Összességében mintegy 70 százalékkal több közhasználatú terület válik elérhetővé, ideértve az önkormányzati strandokat és a gyalogosforgalom elől el nem zárható parti sétányokat.

A rendelet 1568 hektárnyi beépítetlen partsávot jelöl ki.

A Balaton vonalától számított legalább 30 méteren belül nem épülhet új épület.

Kikötő csak akkor létesíthető, ha az Agrárminisztérium és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei is hozzájárulnak.

Lánszki Regő országos főépítész hangsúlyozta, hogy

az új, egységes és minden korábbinál szigorúbb építési szabályozás biztosítja a Balaton és környezete természeti szépségének, valamint ökológiai egyensúlyának megőrzését.

Kiemelte: „A BATÉK-rendelettel új korszak nyílik a Balaton történetében. Ezzel teremtjük meg a feltételeit annak, hogy a tó egyszerre legyen a természet menedéke, a helyiek otthona és mindenki számára elérhető élmény.”

A kormány augusztus elején jelentette be, hogy átfogó akciótervet indít a Balaton állapotának javítására, amelyről a Magyar Közlöny 1278/2025. kormányhatározata számolt be. A most megjelent 287/2025. (VIII. 27.) kormányrendelet a vízparti területek felhasználásáról rendelkezik.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
„Várjuk Magyarország reakcióját” - Zelenszkij Orbánnak üzent a Kijevet ért orosz rakétatámadás után
Az ukrán elnök szerint Oroszország ismét bizonyította, hogy nem a tárgyalóasztalt választja, hanem a rakétákat. A támadásban legalább tizennégyen meghaltak, köztük egy gyermek, több épület összedőlt, óvoda és lakóház is kigyulladt.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebookon üzent csütörtök reggel, miután Oroszország egész éjjel rakétákkal támadta Ukrajnát, vette észre a Telex. A Kijevet ért csapásokban legalább tizennégyen vesztették életüket, köztük egy gyerek is. A támadás az EU ukrajnai küldöttségének épületében is komoly károkat okozott.

„Várjuk Magyarország reakcióját. A gyermekek halála biztosan több érzelmet kell, hogy kiváltson, mint bármi más. Várjuk a világon mindenki reakcióját, aki a békét szorgalmazta, de most inkább hallgat, mint hogy elvi álláspontot foglaljon”

– fogalmazott Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint az orosz rakéták és drónok egyértelmű üzenetet küldtek mindazoknak, akik az utóbbi időben tűzszünetet és tárgyalásokat szorgalmaztak. „Oroszország a ballisztikát választja a tárgyalóasztal helyett. Úgy döntött, folytatja a gyilkolást, nem a háború befejezését. Ez pedig azt jelenti, hogy Oroszország még mindig nem fél a következményektől” – írta. Zelenszkij szerint eljött az ideje annak, hogy új és szigorúbb szankciókat vezessenek be.

Hozzátette, Ukrajna Kína reakcióját is várja, hiszen Peking többször is a háború eszkalációjának elkerülésére és tűzszünetre szólított fel. Emellett elvárja, hogy Magyarország is állást foglaljon. A magyar kormány egyelőre nem reagált, Szijjártó Péter külügyminiszter ugyanakkor közölte: kitiltották Magyarországról és a schengeni övezetből azt az ukrán parancsnokot, aki a Barátság kőolajvezeték elleni támadást irányította.

A kijevi támadások súlyos pusztítást okoztak. Összeomlott egy ötemeletes épület a Darnyitszkij kerületben, a szomszédos Dnipro kerületben pedig egy lakóház gyulladt ki. Timur Tkacsenko, a főváros katonai közigazgatásának vezetője arról számolt be a Telegramon, hogy az éjszaka több mint húsz helyszínen csapott le támadás, és több épület – köztük egy óvoda – is lángra kapott. Az MTI az Unian hírügynökség alapján csütörtök délelőtt 45 sebesültről számolt be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Németh Balázs: Mit látott Hadházy Ákos? Látott füvet, fákat, két kerti munkást, szerintem kinevettette magát
A Harcosok órájában került szóba Hadházy Ákos hatvanpusztai videója. Bóka János szerint már az is probléma, ha valaki egy idegen házba belép, és fényképeket készít.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 28.



A Harcosok órája legutóbbi adásában Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter volt Németh Balázs vendége. A beszélgetés során szóba került Hadházy Ákos szerdán közzétett hatvanpusztai videója is, írja a Telex.

„Mit látott Hadházy Ákos? Látott füvet, fákat, két kerti munkást, üres épületeket, traktort, meg medencét is, abból talán kettőt is. Szerintem kinevettette magát a képviselő ezzel a videóval”

– fogalmazott a Németh Balázs, Fidesz-frakció szóvivője. Hozzátette, vajon mi történne akkor, ha egy másik uniós országban valaki besétálna a miniszterelnök családjának birtokára.

Bóka szerint a helyzet már ott problémás, hogy valaki egy idegen házba lép be, és ott fényképeket készít.

„Elképzelem, hogy hazamegyek este munka után, és ott találom Hadházyt az ebédlőmben, amint éppen gyulai kolbászt eszik vajas kenyérrel, és közben fényképeket készít” – mondta. Úgy fogalmazott, felháborodna egy ilyen helyzetben. „Nekem a Hadházy képviselőhöz csak az a kérésem, hogy ha az én ebédlőmbe akar bejönni, akkor szóljon előtte, nagyon szívesen meghívom egy szendvicsre.”

Németh Balázs ehhez kapcsolódva egy korábbi 444-cikket idézett, és arról beszélt, hogy szerinte a „liberális média” túlzottan felnagyítja az ügyet. Emlékeztetett arra is, hogy a Nézőpont Intézet legutóbbi felmérése 8 százalékpontos előnyt mért a kormánypártnak. A hatvanpusztai videó így mindössze három percet kapott a közel egyórás műsorból.

Érdekesség, hogy Bóka példájában az ebédlő is előkerült, noha Németh erről nem beszélt. Hadházy felvételében ugyanakkor valóban látható a 193 négyzetméteres helyiség, amelyről a képviselő korábban is közölt fotót.

Hadházy lapunknak szerdán azt mondta, a videó alapján egyértelműen látszik, hogy a birtok nem gazdasági épület. Szerinte „ez nem egy mezőgazdasági üzem, hanem egy luxuskastély, amit a miniszterelnöki család építtetett magának”.

A teljes interjút itt lehet elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rákay Philip egy méregdrága londoni elitklubban bukkant fel
A Royal Automobile Club tagságát 17 ezer főben maximálták, a jelentkezéshez személyes ajánlás kell. A belépési és éves díjak összesen több millió forintot tehetnek ki.


Rákay Philip és családja a nyár folyamán a Royal Automobile Club vidéki kastélyában töltött időt Epsom közelében – számolt be róla a Telex egyik olvasója. A hatalmas, 350 hektáros birtokon golfpályák, sportlétesítmények, éttermek és bárok várják a tagokat.

A producer megerősítette a lapnak, hogy tagja a Royal Automobile Clubnak. Ugyanakkor hangsúlyozta: soha nem oszt meg információkat arról, hogy hol lakik, nyaral, milyen szállodákban száll meg, vagy milyen autót használ.

„A családom életvitele ugyanis a privát szféránk része, az – meglátásom szerint – senkire nem tartozik”

– fogalmazott.

A Royal Automobile Club, akárcsak más londoni privátklubok, szigorú felvételi szabályokat alkalmaz. A tagság létszámát 17 ezer főben maximálták, a jelentkezést személyesen kell beadni, és a jelentkezőnek részletes válaszokat kell adnia a kérdésekre. A belépéshez két jelenlegi tag ajánlása is szükséges.

A klub tagsági költségei több tételből állnak:

a belépési díj 5500 font, vagyis körülbelül 2,5 millió forint, és a házastárs után is fizetni kell. Ehhez jönnek az éves díjak, amelyek szintén több ezer fontot tesznek ki.

A Royal Automobile Club két helyszínen működik: Londonban és a Woodcote Parkban, Epsom közelében – itt látták Rákay Philipet is.

A producer kedden egy másik ügy kapcsán is a figyelem középpontjába került: Photoshop segítségével rézkarccá alakított egy Hatvanpusztáról készült HVG-fotót. Ezzel arra akarta rámutatni, hogy Hatvanpuszta műemléki épületegyüttes, amelyet Orbán Győző mentett meg a pusztulástól.

Az esetről ebben a cikkben írtunk bővebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET: