A magát vegán gasztrokocsmaként meghatározó Szabad Bisztró és az erzsébetvárosi önkormányzat vitája 2021 tavaszáig nyúlik vissza. A hely egyik tulajdonosa, Kiripolszky Csongor ekkor szerzett tudomást arról, hogy a VII. kerületnek van egy olyan, már az ellenzéki vezetés által elfogadott rendelete, amely tiltja, hogy parkolósávba adjanak ki vendéglátóteraszra szóló engedélyt.

Ekkoriban kezdett lecsengeni a járvány 3. hulláma, már tudni lehetett, hogy először a vendéglátóhelyek teraszai nyithatnak majd meg. A Szabad Bisztró esetében ezt viszont ellehetetlenítette a fenti rendelet, mivel előttük annyira szűk a járda, hogy csak parkolóhelyek elfoglalásával tudnak teraszt kialakítani.

Kiripolszky úgy döntött, beleáll az ügybe: minden önkormányzati képviselőnek levelet küldött, amelyben azt kérte, hogy a pandémiára való tekintettel gondolják újra a szabályozást. Választ azonban senkitől nem kapott.

Három hét várakozás után nyílt levélként is közzétette kérését, ami elég nagy hírverést ért el, így végül megérkezett az önkormányzat válasza. Nemet mondtak, ráadásul Kiripolszky szerint téves érveléssel, mivel arra a kormányrendeletre hivatkoztak, amelyik ingyenessé tette a teraszokat. Szerintük ez tiltja, hogy parkolókból alakítsanak ki teraszt, Kiripolszky szerint viszont valójában nem tiltja, csak az szerepel benne, hogy parkolókra nem vonatkozik.

A Szabad Bisztró nem nyugodott bele ebbe, nyáron petíciót indítottak, amit több mint 1200-an írtak alá, köztük a hely feletti társasház lakóinak többsége is. Átadták az önkormányzatnak, akik közölték, hogy nem változtatnak az álláspontjukon, de fontosnak tartják a párbeszédet, ezért meghívják Kiripolszky Csongort a belső-erzsébetvárosi munkacsoportba.

Ez azért volt furcsa, mert a Szabad Bisztró Középső-Erzsébetváros külső szélén található, nem a bulinegyedben, így nem értették, miért abban a munkacsoportban tárgyalnának velük. Ennek ellenére örültek a lehetőségnek, de a gyakorlatban ezután sem történt semmi, a meghívás puszta ígéret maradt. Mint később kiderült, azért, mert rájöttek, hogy valóban nem Belső-Erzsébetvárosban van a hely.

A petíció átadásával párhuzamosan egy figyelemfelkeltő akciót is szerveztek, amit Szabad nemTerasznak neveztek el. Ennek keretében egy vendégük beállt a hely elé egy platós teherautóval és megengedte, hogy erre asztalokat rakjanak fel, amelyeknél a vendégek fogyaszthatnak.

A jármű parkolási díja folyamatosan fizetve volt, tehát elméletileg szabályosan állt ott, az önkormányzat ennek ellenére hozott egy határozatot, miszerint jogszerűtlen az akció, és felszólították a Szabad Bisztrót, hogy azonnal szüntessék meg. Emellett még egy 2 millió forintos bírságot is belengettek közterület nem rendeltétésszerű használatára hivatkozva.

Tavaly decemberben Kiripolszky elment Niedermüller Péter fogadóórájára érdeklődni, jutottak-e valamire a témával kapcsolatban. A polgármester itt már jobban hajlott a kompromisszumra, de hozzátette, hogy kizárólag a kerület körúton kívüli részén tudják elképzelni a parkolóban létesített teraszokat, és ott is egy helyiek körében végzett közvélemény-kutatáshoz kötnék.

Ennek eredményét Niedermüller februárra ígérte, de nem történt semmi, ahogy márciusban sem. Április 10-e óta viszont újra lehet helyi népszavazást kezdeményezni, ezért alig pár nappal később Kiripolszky beadott egy kezdeményezést.

A kérdés, amelyet nemrég jóvá is hagyott a kerületi választási bizottság, így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a gépjármű várakozóhelyéül szolgáló, kerületi tulajdonban álló közterület vendéglátási célú használatához is kiadható legyen közterülethasználati engedély?"

„Tisztában vagyunk vele, hogy a népszavazás nem a legmegfelelőbb módja az ügy rendezésének, mivel az összetettebb annál, hogy szimplán igent vagy nemet lehessen mondani rá” – mondja Kiripolszky. Ezért a legideálisabbnak azt tartananák, ha társadalmi párbeszéd kezdődne a témáról, de ha ezt nem sikerül elérniük, végig fogják vinni a kezdeményezést

Hogy bizonyítsák megegyezési szándékukat, több javaslatot is megfogalmaztak. Azt szeretnék, ha szeptember végéig kísérleti jelleggel engedélyezné az önkormányzat a parkolóhelyeken való terasznyitást, majd ősszel a tapasztalatokat levonva, széleskörű egyeztetés után alakítanák ki a végleges szabályozást. Még azt is vállalnák, hogy kifizetik a közterület-használati díjat (amit ugyebár sehol máshol nem kell), ha az önkormányzat a kerület fejlesztésére fordítja.

Mint írják, megértik az érvelést, miszerint Belső-Erzsébetváros különösen leterhelt parkolás terén, de ezzel együtt úgy gondolják, hogy az ottani vendéglátóhelyek is megérdemlik a terasznyitás lehetőségét.

A javaslatokat a Szabad Bisztró tulajdonosa a napokban Niedermüller Péterrel is megosztotta, miután a polgármester egy újabb nyílt levélre reagálva találkozóra hívta őt.

„Nem zárkózott el az ötlettől, de azt mondta, nem sok esélyt lát arra, hogy átmegy a testületen. Egyébként jó hangulatú beszélgetés volt, abban maradtunk, hogy néhány héten belül szervezünk egy nyilvános fórumot, ahol mindenki elmondhatja a véleményét” – mesélte Kiripolszky.

Némi előrelépés tehát történt az ügyben, de a népszavazási kezdeményezést ettől még viszik tovább. Nagyjából 6 ezer aláírást kellene összegyűjteniük 30 nap alatt, „tisztában vagyunk vele, hogy ez nem kevés, de érezzük magunk mögött a támogatást.”

Kiripolszky egyelőre magányos harcosként képviseli az ügyet, más vendéglátóhelyek aktívan nem csatlakoztak hozzá, annak ellenére sem, hogy csak a Lövölde tértől a körútig legalább három másik helyet érint a szabályozás. Bízik benne, hogy ha elindul az aláírásgyűjtés, abba már többen besegítenek majd.

Mindemellett egészen az aláírások leadásáig vissza tudják vonni a kezdeményezést, így továbbra is nyitottak egy esetleges megegyezésre a kerület vezetésével.

A témával kapcsolatban kérdéseket küldtünk az erzsébetvárosi önkormányzatnak, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Amennyiben később megteszik, arról is beszámolunk.

Budapesten egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a lakosság és a turisták körében, a közterületeken kihelyezett miniszobrok. Az Allee Bevásárlóközpont felkérésére az egyik legismeretebb fiatal szobrászművész, Plank Antal a napokban készült el legújabb alkotásával, egy Corgie kiskutyát ábrázoló miniszoborral, amit az épület Október huszonharmadika utcai főbejárata melé helyeztek ki.

Munkái alapvetően absztraktak és a graffitik formavilágára reflektálnak, ezek az apró szobrocskák viszont elhelyezésükben jelenítenek meg hasonlót.

A miniszobor állítás Magyarországon egyre nagyobb népszerűségnek örvend és megtalálta a maga kulturális közegét. A szobrászművész a kihelyezést követően megemlítette, hogy nagyon izgalmasnak találja a miniszobrokban rejlő lehetőségeket, mert minden esetben kíváló alkalom nyílik egy játékosabb, a figuralitás felé is kitekintő alkotás létrehozására.

Az itt-ott megbújó kis geg-szerű formák vagy szerethető alakok, emberek számára kedves tárgyakat, üzeneteket jelenítenek meg.

A miniszobor jó alternatívája az életnagyságú szobrok állításának. Méretüknél fogva nem szólnak bele a köztér arculatába, de alkotójuk elmondása szerint pont a méret, ami hitelessé teszi ezeket a szobrokat, melyek célja az, hogy az emberek arcára mosolyt csaljanak, egy-egy kellemes pillanatot szerezve a mindennapi rohanásban.

A szolgáltatás bevezetésével az Allee szakmai elismerést is szerzett. Legutóbb tavaly, a bevásárlóközpont kategóriában nyerte el „Az év kutyabarát helye” címet a kutyabarat.hu által szervezett közönségszavazáson.

A június 19-éig tartó Allee Kutya Fesztivál ideje alatt a látogatóknak lehetőségük volt támogatni a kutyák szakmai fejlődését. A Művészi kutyaportré kiállítás területén található gyűjtőládába helyezett adományokkal, illetve a vörös szőnyeges eseményen kapható tombolaszelvény megvásárlásával.

A bevásárlóközpont a „kutyabarát hely” üzenetet igyekszik minél több tartalommal megtölteni. Azon kívül hogy a vásárlók beléphetnek a kutyájukkal együtt a közösségi terekbe, illetve az állatbarát matricával megjelölt üzletekbe, az épület két bejárata előtt friss vizet biztosító kutyaitatók is rendelkezésre állnak, valamint az Info Pontban ingyenesen vehetők igénybe a speciális állatszállító járművek.

A hosszú távú célkütézésük pedig az, hogy felhívják a figyelmet a felelős állattartásra, az állatvédelem fontosságára, segítséget nyújtsanak a kutyás szervezeteknek és ezzel hatékonyan hozzájáruljanak a hazai kutyás társadalom és kultúra fejlődéséhez.

A Blaha Lujza tér felújítása tavaly júliusban kezdődött. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) akkor azt írta, hogy a munkálatok után

Márciusban a BKK azt közölte, hogy a munkálatok a tervek szerint haladnak, mostanra pedig már az is látható, hogy fog kinézni a tér a felújítás után.

Kedden Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze egy Facebook-bejegyzésben írt arról, hogyan alakították ki a beígért zöldfelületeket, amely

„A fásítás zónájában összefüggő szerkezeti talajt kapott 80 centiméter vastagságban a tér, ezzel létrehozzuk Budapest legnagyobb stockholm módszerrel előkészített ültetőközegét” – írta Bardóczi. A főtáépítész azt is hozzátette, hogy a kiselemes burkolat teljes mértékben vízáteresztő, csapadékvizet így teljes mértékben hasznosítani fogják a fák. A felszíni vizet nem kell elvezetni, így villámesőzéskor ez nem terheli túl a csatornát, a fák elpárologtatják a vizet, ezáltal hűtik a környezetüket, csökkentik a hőszigetet.

A fák gyökerei a felszín alatt össze tudnak kapcsolódni, így az immunrendszerük egymást erősítheti.

– írta Bardóczi Sándor.

Szerdán került a Fővárosi Közgyűlés elé a parkolási rendelet módosításáról szóló javaslat, ami a korábbi 27 körzet helyett négy zónát jelöl ki a fővárosban. A négy zónához négy tarifa tartozik: 600, 450, 300 és 200 forint óránként.

Ahogy tegnap beszámoltunk róla,

Emellett kitolták a fizetős időszakokat is - a belvárosi A zónában például egészen este 10 óráig fizetni kell a parkolásért -, és a D zóna kivételével mindenhol csak maximum három órát lehet várakozni.

A közgyűlés végül módosításokkal, de megszavazta a javaslatot,

Az egyik változás a korábbiakhoz képest, hogy a D-zóna eredetileg a ferencvárosi József Attila-lakótelepet és környékét tartalmazta, de a módosító indítványokkal kibővült további kőbányai, valamint lágymányosi területekkel is.

A Telex beszámolója szerint a közgyűlésen az is elhangzott, hogy Csepel és Soroksár is bevezetné a fizetős parkolást, mert „belefulladnak az agglomerációból érkező autók tömegébe”.

Az új parkolási rendszer részeként egységes információs táblák is megjelennek az utcákon, amelyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit. Emellett

A javaslat azonban a kerületi lakossági várakozási hozzájárulások rendszeréhez nem nyúlt hozzá. Ezt az LMP szóvivője is megjegyezte. Gál József azt mondta, hogy a rendelettervezet nem "kezeli" a kerületek által 2-3 ezer forintért kiadott éves parkolási engedélyek ügyét, amelyet aránytalanul olcsónak tart a párt.

A közgyűlés többsége nem támogatta a Fidesz-KDNP-frakció módosító javaslatát, hogy 8 óra helyett fél 9-től legyen fizetős a parkolás a fővárosban.

A frakció tagjai a vitában kifogásolták, hogy a kerületeket nem vonták be a rendelettervezet előkészítésébe és kevés idő állt rendelkezésükre a javaslat véleményezésére. Azt javasolták, a közgyűlés vegye le a napirendről a parkolási rendeletet, de ezt a többség nem támogatta.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén meghozott döntést a Fidesz-KDNP fővárosi frakciója nem támogatta.

A XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére neveznek el sétányt Horn Gyuláról 2014-ben felállított szobra közelében, a Gyermek téren.

Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője azt javasolta, a közgyűlés ne nevezzen el sétányt Horn Gyuláról. Ughy Attila (Fidesz-KDNP) szerint Horn Gyula "konfliktusos személyiség" volt, és azt kérte, ha a képviselők emléket szeretnének állítani neki, azt ne most tegyék, hanem a Ráday Mihály által javasolt két évtized után, "amikor leülepszik egy politikai szereplőnek a tevékenységével (...) kapcsolatos értékítélet".

Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere úgy vélte, hogy Horn Gyula „államférfi volt, történelmi személyiség volt”. Szerinte Hornról még Orbán Viktor is mindig tisztelettel beszélt.

Karácsony Gergely pedig azt mondta, hogy volt olyan pillanat, „amikor Horn Gyula a történelem rossz oldalán állt”, de szerinte az utcanévvel nemcsak egy politikai teljesítmény mellett tesznek hitet, hanem amellett is, hogy a „bevallott bűnöket meg lehet bocsátani” - írja a 444.hu.