Spíler Shanghai - az új pesti szenzáció
Spíler Shanghai
"Elmentünk Londonban a China Town-ba, és végigettük." - Litauszki Zsolt ismét bemutat egy csodát nekünk. A mai műsorunkban terítéken a Spíler keleti oldala!
Amióta megnyitott a Spíler a Gozsduban, azóta gyermeki kíváncsisággal érdekel, ki az a Spíler és a többi fiktív figura a brandben. A baltazáros látogatás után figyeltem fel: a Spíler mellett vagányan feszít Baltazár is, aki, mint kiderült, a legjobb haverja. Több szereplő is látható még a bejáratnál található képeken, és a Shanghai újabb figurákat is szült. A sztori még mindig kicsit homályos, de egy külön cikket szentelnék neki a jövőben.
Na, de mi is a Shanghai? Nem feltétlenül kínai ételekről beszélhetünk, Zsolték ázsiai ízkísérleteket végeznek a hatalmas, Gozsdu alatt húzódó konyhájukban, ahol kínai szakácsok is segédkeznek a hiteles, autentikus végeredmény eléréséhez. Őket a legolvasottabb kínai-magyar újságban feladott hirdetésekkel gyűjtötték össze, és akik a legjobban szerepeltek, meg is tartották. Sorban készülnek az új ételeik, és kerülnek fel az étlapra.
Pho-juk a minőségével, azonnal a legjobbak közé sorolható a pesti kínálatban. Érdekes fűszer+desszert élmény volt a mogyoró fagyi-szecsuáni bors kombó, amit elsőre el sem hiszel. Azt veszed észre, hogy valami ropog azon a fagyin, és picit csíp. Drága piperin. Nem olyan vad, mint a fekete bors, kicsit késleltetve érzed, hogy zsibbad a nyelved, de olyan vagányul. Eszméletlen jó házasság ez két összeférhetetlennek tűnő alapanyagnál. A szecsuáni bors sok egyéb ételükben előszeretettel alkalmazva van, lehetőséget biztosítva a kíváncsibb gourmandoknak, hogy valami újszerűt tapasztalhassanak.
Be lettünk mutatva az előételek császárának, a mogyorós zellernek is, ami rémesen egyszerű, és mégis pofátlanul zseniális. A Gourmet-n is bemutatott kacsamájuk még mindig világbajnok, fogyasztása függőséget okozhat, a kacsáknak meg kellemetlenségeket.
A Spíler nem drága. Egy kiadós McMenü áráért, itt is jól lakhatunk, és a különbséget talán nem kell elmagyaráznom... Nyáron nincs olyan, aki nem a teraszra tenné ki magát, de a hűvös pincehelyiség is okos döntés lehet, grátiszba egy olyan elegáns ázsiai maffia hangulatú légkört kapunk, amit szinte egyből fotózni akarunk. Kínai gyógyszeres receptekkel ellátott üvegek, nagyon vip-szerű szeparék, és goromba félhomály ölel körül. Itt elfogyasztani új, megfizethető és borzasztóan elegáns, ázsiai fúziós ételeket, eszményi élmény. Bátran kérhetünk thai, japán és kínai söröket is, vagy akár pitypang limonádét! Igen, azt.
My Way
"Hozom a pipát" - és Fatime hozta a vízipipát, ami majdnem minden asztalnál ott figyel.
A Gozsdu legújabb helye a My Way több, mint aminek kívülről gondolnánk. Tényleg. Ételeik a mindenfélétől a sokfajtáig írhatóak le, de ésszerű mennyiségben, hogy ne zavarjanak össze. Steakek, hamburger és a nyári esti vacsorák kedvenceit nyújtják, ahogy azt Gozsdu-módra illik. A tálalás egy foodporn-káosz. A tányéron, mintha egy ehető Dalí-festmény lenne, ami annyira jó, hogy simán elfelejted a lényeghez érve, valójában mit is rendeltél. Már ott el vagy varázsolva.
A steak valóban medium, ami jófajta steakburgonyával, lyoni hagymával, jóadag salátahalommal, és a ház titkos szószával érkezik, ami megfejthetően hangzik, de nem az. Ellenben nagyon király. Édeskés, gyümölcsös bbq-megoldás lehet, de tényleg csak tippelek. A rib-eye csakúgy itatja magával. A burger is érdekes. Húsa egy préseltebb verzió, szakít a laza szerkezetű hullámmal, de kifejezetten működik, főleg, hogy itt is szépen megpakolt zsömlékkel van dolgunk.
A galériáról élő zene hallatszik, teljesen hangulatos, és esténként betalálhatunk pár dj-t is. Jó időben érdemes asztalt foglalni, mert iszonyat hamar megtelhet a terasz. Gábort és Nikit is csak futva tudtam lekapni, mert rohantak vissza a teltházhoz. Vacsora után és a szeszelés előtt\közben pedig végre itt egy hely, ami vízipipával kínál. Sokféle dohány, és gigászi pipa koronázza meg az esténket. Ez igen!
Burrita
"Taco" - mondtam én, majd Zsófi megkezdte a kérdezősködést. Nem, nem cseréltünk, csak opciók tömkelege várt rám.
Megközelítve a Burritát, már pár méterről Mexikóban érezzük magunkat a vidám spanyol zenétől, amitől esküszöm tacózni akarok. Amint sikerül leküzdened a választás folyamatát (ami nem túl egyszerű, hiszen szinte mindenben lehet minden), jönnek a kérdések: milyen babbal kéred? Milyen szósszal kéred? Milyen hússal kéred? Mennyire legyen csípős? (Figyeld: ne legyen, közepesen, nagyon.)
A végeredmény egy kis fekete kosárkában lapul majd, bő adag tortilla chipsszel és salsával. Az asztalokon elhelyezett szalvéta-adagolók a legjobb barátaink lesznek a taco elfogyasztása közben és után, főleg ha nem fojtjuk el a bennünk lévő állatot, ami ilyenfajta íztömés közben előjöhet. A Burrita se nem több, se nem kevesebb egy mexikói étteremnél. Friss alapanyagok, klasszikus mexikói gyorskaják, pont az, aminek lennie kell, és grátisz a király belső dizájn. A menükkel variálva ráadásul anyagilag elég korrekt a hely.
Egy jó Corona, taco, nachoc... Vamos ala Burrita!
A Men & Tál nem más mint az ország vendéglátó egységeinek bemutatása egy teljesen új szemszögből. Egy olyan gasztro\fotó, sőt gasztrofotó blog ez, amiben főleg a képek mesélnek az adott hely történetéről, dolgozóiról, ételeiről, egy minimális kritikával megspékelve. Ez a kritika azonban minden esetben a helyen szerzett pozitív élményről szól. Csákvári Péter, a Men & Tál kitalálója, fotós és szakács is egyben, ezért valahogy érthető, honnan jött az ötlet. Célja a két szakma egyesítésével nem az éttermek szigorú kritizálása, hanem a jó dolgok kiragadása a meglátogatott helyekről, a dolgozók bemutatása, és megmutatni, mennyi rejtett vagy felkapott kulináris kincs van a budapesti utcákon. Étvágygerjesztés nagylátószögben.
Aqua Bistro - Akvárium
"A séfünk, Jácint, a csarnok mellől jár dolgozni biciklivel, ezért reggelente mindig vesz valami zöldséget, sajtot, húst, ami megtetszik neki."
Az Akváriumban volt már minden, de étterem soha. Az Erzsébet tér felújítása az Akvárium megújúlását is hozta, megnyílt a gigászi nagy hall, amivel együtt már hivatalosan több embert tud elnyelni a hely, mint a PeCsa, és született egy olyan egyedi hangulatú étterem, amire még nem volt példa. Na vajon mi az, ami? Hát persze, hogy egy medence a teteje! Napsütésben hullámfodrok tükröződnek mindenen, és mindenkin, él, pezseg, ragyog az egész tér, a berendezés vízkék megoldásai a homokszínű padlóval pedig odateszik neked az akvárium érzést, és ha szerencséd van elkaphatod a pillanatot, ahogy leszáll egy kacsa feletted a medencére.
A tányérokon is folytatódik a tematizálás. Jácint maldon sót színezett zöldre petrezselyemmel, és szórt meg vele egy szép szál tengeri spárgát (bezony, van ilyen, és rohadt érdekes az íze), ami már-már megható mennyire kreatív, és minden tányéron ott van. Sertés szűz mignonja egy su-vid gyöngyszem, puha és szaftos, még a formáját is volt energia továbbgondolni. Körete az aktuális szezon zöldségekből áll, esetünkben újburgonya, spárga és rókagomba alkotják. Az Aqua burgere is versenyképes.
Cukrászuk, az Otthon Édes blog anyja, Szonja készíti a zsemléjét végtelen precízióval és hozzáértéssel (szerintem szeretettel is), a hús pedig egy méretes klasszikus darab, ami pont passzol a zsemlébe. Mindez nyakonöntve egy bbq-s háziszósszal egy király egészet alkot, amit így még nem láttunk máshol. Szép adagban érkeznek az ételek, és viszonylag alacsony árakon dorombolnak, a hely minőségi mivoltához képest. Jó időben ott a lépcsős terasz, ahol már valószínűleg az ország negyede megfordult nyári estéken, de mostantól remek hangulatú ebédeknek és vacsorának is helyet adhat.
Ja! Szülinapot ünnepelnél az Akváriumban? Szonja megcsinálja a tortádat is!
Még több ételkritikát a Men & Tál blogon tudsz olvasni, ahová minden nap felkerül egy budapesti étterem.
Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!
