ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

"Az emberi szervezet nem erre van kitalálva!" – mondja a "Slow life" mozgalom – avagy hogyan lassítsd le a rohanó életed

Egy nap alatt annyi inger ér minket, mint egy középkori embert egész életében, vagy a szüleinket egy hónap alatt érte fiatalkorukban.


Felébredsz reggel, gyorsan megiszod a reggeli kávéd majd rohansz a metróra, miközben bekapsz gyorsan valami péksütit. A munkahelyeden szép lassan rááll az agyad a munkára, de annyira, hogy az ebédidődet is végigdolgozod, mert ma hamarabb akarsz végezni. Persze nem végzel. Majd hazaérsz és az utolsó dolog, amire energiád van, hogy benyomj valami filmet, ami segít kiverni a napodat a fejedből. De a holnapi nap nem csúszik így ki a kezedből, azt majd jobban megszervezed - mondod magadnak már két éve.

Úgy tűnhet, hogy ez egy kiragadott, szélsőséges példa, de valójában ez nemcsak egy ember napi rutinja. Nálad például mikor volt az utolsó alkalom, hogy tudatosan vettél egy mély levegőt és kifújva rácsodálkoztál a világra? Na ugye.

Persze könnyű azt mondani, hogy lassuljunk le, miközben az élet egyre jobban felgyorsul körülöttünk.

Pedig akármilyen lehetetlennek tűnik elsőre, számos példa van rá, hogy meg lehet csinálni, a hatásai pedig egész életet megváltoztatók.

Slow Budapest

Krajcsó Nelli 2012 előtt nemzetközi kommunikációs vonalon dolgozott, hektikus munkával, gyors munkatempóval. Mivel alapból könnyen stresszelős típus volt, mindez együtt ahhoz vezetett, hogy húszas évei dacára a stressz nyomot hagyott az egészségén, a hangulatán. Majd egy ponton megkérdezte magától: hogyan lehetne boldog? Hogyan kerülhetné el, hogy 35 éves korára tiszta idegroncs legyen, vagy krónikus betegséggel éljen?

Ezután kezdődtek nála változások, kis lépésenként. Például beült valahova reggelizni, nem rohanás/telefonálás közben evett, adott magának szabad órákat a kikapcsolásra.

"Rájöttem, hogy nem kell mindig azt hinni, hogy nélkülözhetetlenek vagyunk, mint például azok az emberek, akiknek folyton ott lóg a headset a fülükön, mert nekik aztán mindig elérhetőnek kell lenniük." - mondja.

Lassúság: lehetőség a teljességre | Nelli Krajcsó | TEDxYouth@Budapest

BKV helyett is inkább biciklire pattant és elkezdte felfedezni a várost. Ennek mentén indította el a Slow Budapest mozgalmat is, mert szerette volna megosztani minél több emberrel az üzenetet, hogy lassítani kell, vissza lehet szerezni a kontrollt, illetve, hogy fontos a tudatosság és hogy megismerjük a világot magunk körül.

Szépen hangzik, de mindezt végigolvasva lehet, hogy már most felmerült sokakban: bár ilyen egyszerű lenne.

Luxus a lelassulás?

Barabás egy londoni pub menedzsereként dolgozik és neki a lelassulás luxusnak tűnik. Ahogy ő mondja, "London az egyik legmozgalmasabb város, itt mindenki rohan. Ha a vonat 2 percet késik, már kompenzáció után kapkodnak. Ez a folyamatos rohanás teremtette meg a gyorskajáldák igényét. Nem egyszer ha 20 percet kell várni a frissen főtt kajára, akkor már elmennek inkább a Mekibe, mert a másik túl hosszú idő"

Itt nagyon kevesen ülnek be valahova meginni egy kávét, vagy reggelizni. Ha heti egyszer például időt szakítok, hogy egy jót reggelizzek, a pincér máris jön, hogy oh, csak nem szabadnapos vagy?

A Slow Life-ról az a véleménye, hogy meg lehet ugyan csinálni, de nagyon tudatosnak kell hozzá lenni. "Ha mondjuk egy olyan helyen dolgozol, ahol állandóan stresszelnek és nyaggatnak, nagyon ki kell magadért állnod, hogy én igenis kiveszek 1 óra ebédszünetet, igenis összerakom magamnak a dolgaimat, és most senki ne szóljon hozzám."

"De a városokban az emberek mindent tegnapra akarnak, és

"
ha nem alkalmazkodsz, akkor megbélyegeznek, hogy lusta vagy, meg nem érdekel a munkád.

Ez nem luxus, ez alapszükséglet

Nellinek Barabás felvetésére is van válasza: "Megértem, ha első ránézésre úgy tűnik, hogy a lassítás luxus, de az ember nem képes a folyamatos pörgésre anélkül, hogy annak ne fizesse meg az árát. Ha valaki úgy él, hogy ez luxus, akkor szeretnék vele találkozni 10 év múlva, és megkérdezni tőle, hogy érzi magát. Mert ez nem luxus, ez alapszükséglet. Azt a példát szoktam erre hozni, hogy a telefonodat is mindennap felteszed tölteni, mert nem várod el tőle, hogy optimálisan működjön, ha le van merülve. Közben meg magunkat elfelejtjük felrakni töltőre."

A Slow Budapest mozgalom vezetője szerint a lényeg, hogy megéld, ami történik veled, hiszen egy nap alatt annyi inger ér minket, mint egy középkori embert egész életében, vagy a szüleinket egy hónap alatt érte fiatalkorukban, és ezeket egyszerűen nem tudjuk feldolgozni. Ez is okozza azt az érzést, hogy rohan velünk a világ és nincs kontroll az életünk felett. Csak próbáljuk a fejünket a víz felett tartani, ami hosszútávon nem fenntartható. Állandó stresszben vagyunk.

Azaz, ha soha nem hagyunk magunknak megnyugvást, egyrészt hozzászokunk ehhez az ingereltséghez, és így nehéz leülni akár 5 percig semmit se csinálni, másrészt a testünk fogja azt mondani, hogy elég, és jönnek a betegségek.

"Lehet látni az embereken, hogy a túlhajszoltság miatt agresszívek, kimerültek, kétségbeesettek. Ezért mondom, hogy ez nem luxus, az emberi szervezet ugyanis nem erre van kitalálva" - mondja Nelli.

A gyerek azért pörög, mert a szülei pörögnek

Nemcsak a felnőtteket érinti a túlterheltség és az állandó készenlét érzése: ha a család felnőtt tagjai rakétaüzemmódban vannak, az a gyerekek életére is rányomja a bélyegét.

Rádó Zsófiánál akkor jött el a fordulópont pörgős életükben, amikor a nagyobbik lánya elkezdte az iskolát.

Oda pontosan kellett érkezni és eljönni is onnan, majd rohanni a különórákra, közben a kisebbik lányt el kellett hozni az oviból, és persze munkában is teljesíteni kellett mindeközben.

"Hirtelen azt vettem észre, hogy átesek egyik napból a másikba, folyamatosan rohanok vagy ülök az autómban, megyek a munkahelyre, megyek a gyerekért, viszem ide, hozom onnan. Egész konkrétan emlékszem, amikor mondtam a páromnak, hogy ezt nem tudom tovább csinálni, mert bele fogok őrülni.

Akkor átnéztük a lehetőségeinket, így jutottunk el együtt egy mindfulness tanfolyamra, ami nagyobb fordulatot hozott az életünkbe. Átértékeltük a dolgokat, mentalitásbeli változásokat eredményezett. Azaz tulajdonképpen a feladatok most is adottak, nem lett kevesebb, csak más módon állunk hozzá. A gyerekeknél pedig a különórákat leépítettük, amit egyébként megkönnyebbüléssel fogadtak. Most már a munkát és a szülői feladatokat is könnyedebben éljük."

Zsófi régen úgy indult neki egy napnak, mint a legtöbben. Ébredés után emailek és hírek átnézése, kávé, gyerekek ébresztése, iskola, majd munka. A lelassított életvitele mellett azonban minden megváltozott.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Zsombor először szelte át a Balatont – de a kollégáival megélt csapategység miatt úgy érzi, nem utoljára
Van, aki évekig csak tervezi, hogy egyszer teljesíti a Lidl Balaton-átúszás távját, más pedig fogja magát, és valóban nekivág. Zsombor idén először evezte át a tavat – úgy, hogy külön erre a kihívásra egyetlen edzéssel sem készült.


Sokak bakancslistáján szerepel egy egyszerűnek tűnő mondat: egyszer át kellene úszni a Balatont. Az 5,2 kilométeres táv azonban a vízről nézve már jóval komolyabb vállalásnak látszik, mint a partról. A Balaton-átúszáson ráadásul nemcsak úszva lehet eljutni Révfülöpről Balatonboglárra: aki inkább evezővel vágna neki a tó átszelésének, ugyanúgy rajthoz állhat.

A 25 éves Groska Zsombor idén először indult el az átevezésen. Bár korábban már evezett a Holt-Körösön, a Balaton teljesen új kihívást jelentett számára.

Ennek ellenére nem készült hónapokig tartó edzéstervvel. Az edzőtermet viszont rendszeresen látogatta: amikor az ideje engedte, hetente két-három alkalommal sportolt.

Hogy miért nevezett be mégis? A válasza egyszerű: szeret új dolgokat kipróbálni és feszegetni a saját határait.

@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetes Két éve nem evezett, most mégis nekivágott a Balatonnak. Vajon célba ért Zsombor? És mi volt a legnagyobb élménye?  #megusztam #teamlidl #Balatonatuszas #Lidl ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Egy kihívás, amelynek nem egyedül vágott neki

Zsombor eredetileg Orosházáról származik, jelenleg Budapesten él, és 2. üzletvezető-helyettesként dolgozik a Lidl egyik belvárosi üzletében. Diákéveit is beleszámítva kisebb megszakításokkal már körülbelül hat éve kötődik a céghez.

Munkája jóval többet jelent annál, mint amit egy gyors felsorolás visszaadhat. Részt vesz a műszakok irányításában, az áruk kihelyezésében és az üzlet rendben tartásában, de ahogy ő fogalmaz: valójában egy összetett folyamatot kell átlátnia, amely egyben tartja az egész boltot.

A Balaton partján azonban ezúttal nem üzletvezető-helyettesként, hanem egy új kihívást maga mögött tudó lelkes versenyzőként találkoztunk vele.

Igaz, a kollégáitól itt sem szakadt el teljesen: saját üzletéből egyik munkatársa szintén átevezte a tavat, rajta kívül pedig több Lidl-dolgozó is részt vett az eseményen vagy szurkolt a parton. Egy komoly Lidl-csapat állt össze Balatonbogláron.

Zsombornak sokat jelentett, hogy tudta: vannak körülötte olyanok, akik kíváncsiak arra, sikerül-e teljesítenie a távot. A rajt előtt azt is elárulta, a támogatás némi plusz motivációt adott neki – és persze nem szeretett volna szégyent vallani a kollégái előtt.

Jövőre akár úszva is nekivágna

Zsombort a célban már éremmel a nyakában értük utol. Olyan jól teljesített, hogy a parton sem volt egyszerű lépést tartani vele, ő pedig jelezte: valószínűleg nem ez volt az utolsó alkalom, hogy részt vett az eseményen.

Idén evezve szelte át a Balatont, de már az is megfordult a fejében, hogy egyszer majd úszva próbálja teljesíteni az 5,2 kilométeres távot.

Addig pedig marad neki emlékként egy érem és egy olyan történet, amelyet később is fel lehet idézni – akár egy hosszú műszak után a kollégákkal.

A Lidl egy évtizede névadó szponzorként támogatja a Balaton-átúszást. A rendezvényen évről évre a vállalat több munkatársa is részt vesz, az úszók és evezők mellett pedig kollégáik is ott vannak a parton. Zsombor történetéből pedig az is látszik, hogy egy ilyen program nemcsak az egyéni teljesítményről szólhat: közös élménnyé válhat azokkal is, akikkel a résztvevők a hétköznapokban együtt dolgoznak.

Dolgoznál te is a Lidl csapatában?

Stabil munkahelyet, kiemelkedő fizetést és egy valóban támogató, összetartó közösséget keresel? Lépj be a Lidl csapatába, és találd meg a hozzád illő pozíciót!

Nézd meg  az aktuális állásajánlatokat, és jelentkezz: https://jobs.lidl.hu/


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Meghalt a világ egyik utolsó vastüdős betege: a 78 éves nő azért vesztette életét, mert a nyolcvanéves gépet már nem lehetett megjavítani
Martha Ann Lillard 78 évesen halt meg Oklahomában, miután a gyermekbénulás miatt használt gépe meghibásodott. A nő ötödik születésnapja óta, több mint hetven éven át szorult a készülék támogatására.


78 éves korában meghalt Martha Ann Lillard, az utolsó amerikai járványos gyermekbénulás-túlélő, aki még vastüdőre szorult. Az 1940-es évekből származó gépe sorra meghibásodott, és már nem akadt, aki megjavítsa – írta az Associated Press.

Lillard állapotát a családja szerint a hosszú lefolyású Covid szövődményei súlyosbították, de az állapota azután vált kritikussá, hogy az életét hetven éven át fenntartó készülék megbízhatatlanná vált.

A nő az elmúlt két évben már közel 24 órában a gépben volt, miután kétszer is elkapta a koronavírust.

A technikai problémák állandósultak. Húga, Cindy McVey szerint a gép egyes alkatrészei negyvenes évekbeli Chevrolet autókból származtak, és szinte lehetetlen volt őket pótolni.

„Van egy tartalékmotorunk, de nincs, aki be is szerelje, ha szükség lenne rá” – mondta a testvére.

Egy tavalyi tornádó idején az áramszünet miatt a gép leállt, és Lillard férje szájon át lélegeztette, amíg a segítség megérkezett.

Hiába próbált átállni modernebb lélegeztetőkre, azok nem tudták biztosítani a számára szükséges nyomást.

„Egyik készülék sem tudott 21 psi-re felmenni, amire a légzésemhez szükségem volt. Szóval egyszerűen nem voltak hatékonyak” – nyilatkozta korábban.

A kislányt ötödik születésnapján, 1953-ban diagnosztizálták gyermekbénulással. Egy interjúban idézte fel a betegség kezdetét:

„Felébredtem, sütött a nap, fel akartam ülni, és a nyakam borzasztóan fájt. Nem tudtam felemelni a fejem a párnáról.”

Négy nappal később elvesztette az eszméletét. A kimerültség miatt azonban másképp élte meg a gépbe kerülést, mint sok más gyerek. „A gyerekeket általában nem szerették, ha beteszik őket, tiltakoztak, de én nem.”

„Amikor beletettek, fáradt voltam. Mindig csodálatos érzés volt bemenni oda.”

Évtizedeken át viszonylag önálló életet élt, csak éjszakánként használta a gépet, ellátta magát, festett, verseket írt és bal kézre komponált zongoradarabokat. Idén februárban ment feleségül Baha Salhhoz, akivel több mint húsz éve ismerték egymást online.

Két éve halt meg Paul Alexander, a „vastüdős ember”, aki szintén több mint hetven évet élt egy ilyen készülékben. Az ő élete – jogi diplomával, ügyvédi praxissal és egy megírt memoárral – azt mutatta, hogy a gyermekbénulás utáni élet is lehet teljes, de halála előrevetítette, mennyire kiszolgáltatottak a még élő páciensek az elavuló technológiának. Alexander is azért ragaszkodott a történelmi készülékhez, mert az jobban működött számára, de már évekkel ezelőtt komoly nehézségekbe ütközött a vastüdő javítása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Juhász Péter: Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Mészáros Lőrinc villái is szerepeltek az oligarchatúránkon
Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy budapesti „oligarchatúrán”. A sétát a Cápák közöttből ismert Tóth Ildikó vezette, aki korábban a NER-luxusról szóló anyagokat gyűjtött Hadházy Ákosnak.


Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy Tóth Ildikó által szervezett „oligarchatúrán”. Azt írta: „Amikor meghallottam, hogy Tóth Ildikó oligarchatúrákat szervez, azonnal felvettem vele a kapcsolatot. Ha valaki kíváncsi egy ilyen túrára, hát én vagyok az!”

A bejegyzés szerint a túra egyelőre Budapesten zajlott. „Egyelőre csak Budapesten belül jártunk végig néhány emblematikus helyszínt, miközben Ildikó elmesélte a legfontosabb tudnivalókat.”

Juhász szerint „Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc villái, valamint Rogán Cili válási ajándéka is szerepelt az útvonalunkon.”

A túrát vezető Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból ismert üzletasszony korábban több interjúban beszélt arról, hogy ő informálta Hadházy Ákos független képviselőt, amikor az a NER-hez köthető feleségek luxuskiadásait mutatta be. Tóth szerint a kézzelfogható rongyrázás bemutatása sokkal nagyobb hatást gyakorol a közvéleményre, mint a bonyolultabb korrupciós ügyek. Egy alkalommal úgy fogalmazott, a NER-elit rongyrázása európai mércével is példátlan költekezés.

Tóth Ildikó arról is beszámolt, hogy miután Rogán Cecília házát fotózta, autós követésbe keveredett.

A posztban említett helyszínek mindegyike kötődik a sajtóban korábban már tárgyalt ügyekhez.

Az „Orbán titkos hátsó bejárata” kifejezés a Karmelita kolostorra utal, amelynek hátsó megközelítési útvonalai ellenzéki akciók és sajtóbeszámolók visszatérő témái voltak.

A „Tiborcz építkezései” a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportjához, a BDPST Grouphoz köthető, nagy figyelmet kapó fővárosi ingatlanfejlesztéseket jelölik.

Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc neve az elmúlt években számos, nagy értékű budai és Budapest környéki luxusingatlan kapcsán merült fel oknyomozó cikkekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Eltűnt a közmédiáról, de egy másik adó mentette meg a magyarok egyik legfontosabb „műsorát”
Hétfőtől a Klubrádió sugározza a déli harangszót a 12 órási hírek előtt. A lépésre azért volt szükség, mert a hagyomány a közmédia hírszolgáltatásának leállása miatt eltűnt a Kossuth Rádióból.


Hétfőtől a Klubrádión hallható a déli harangszó, miután a közmédia hírszolgáltatásának múlt heti szünetelése miatt a Kossuth Rádióban napok óta nem szólalt meg a hagyományos műsorelem. A harangszó a 12 órási hírek előtt kap helyet a rádió műsorában.

A rádió vezetése belső e-mailben értesítette a munkatársakat a döntésről, amellyel jelezni kívánják, hogy mostantól ők látják el a közszolgálati feladatot.

A váltásra azért volt szükség, mert a déli harangszó eltűnt a Kossuth Rádió frekvenciájáról, ahol a hírszolgáltatás leállítása óta a Bartók Rádió műsora hallható. Bár a hírek szombat óta részlegesen visszatértek, a harangszót nem állították vissza, aminek elmaradását több hallgató is hiányolta.

A közmédia a leállást átmeneti működési döntésként kommunikálta, amely után a megszokott műsorelemek helyreállítása fokozatosan történhet meg.

Múlt kedden az MTVA bejelentette a közmédia hírszolgáltatásának átmeneti szünetelését. Az M1 elsötétült, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora kezdett szólni. A hírszolgáltatást szombaton részlegesen újraindították, de a déli harangszó továbbra sem hallható az állami rádióban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk