ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

"Az emberi szervezet nem erre van kitalálva!" – mondja a "Slow life" mozgalom – avagy hogyan lassítsd le a rohanó életed

Egy nap alatt annyi inger ér minket, mint egy középkori embert egész életében, vagy a szüleinket egy hónap alatt érte fiatalkorukban.


Felébredsz reggel, gyorsan megiszod a reggeli kávéd majd rohansz a metróra, miközben bekapsz gyorsan valami péksütit. A munkahelyeden szép lassan rááll az agyad a munkára, de annyira, hogy az ebédidődet is végigdolgozod, mert ma hamarabb akarsz végezni. Persze nem végzel. Majd hazaérsz és az utolsó dolog, amire energiád van, hogy benyomj valami filmet, ami segít kiverni a napodat a fejedből. De a holnapi nap nem csúszik így ki a kezedből, azt majd jobban megszervezed - mondod magadnak már két éve.

Úgy tűnhet, hogy ez egy kiragadott, szélsőséges példa, de valójában ez nemcsak egy ember napi rutinja. Nálad például mikor volt az utolsó alkalom, hogy tudatosan vettél egy mély levegőt és kifújva rácsodálkoztál a világra? Na ugye.

Persze könnyű azt mondani, hogy lassuljunk le, miközben az élet egyre jobban felgyorsul körülöttünk.

Pedig akármilyen lehetetlennek tűnik elsőre, számos példa van rá, hogy meg lehet csinálni, a hatásai pedig egész életet megváltoztatók.

Slow Budapest

Krajcsó Nelli 2012 előtt nemzetközi kommunikációs vonalon dolgozott, hektikus munkával, gyors munkatempóval. Mivel alapból könnyen stresszelős típus volt, mindez együtt ahhoz vezetett, hogy húszas évei dacára a stressz nyomot hagyott az egészségén, a hangulatán. Majd egy ponton megkérdezte magától: hogyan lehetne boldog? Hogyan kerülhetné el, hogy 35 éves korára tiszta idegroncs legyen, vagy krónikus betegséggel éljen?

Ezután kezdődtek nála változások, kis lépésenként. Például beült valahova reggelizni, nem rohanás/telefonálás közben evett, adott magának szabad órákat a kikapcsolásra.

"Rájöttem, hogy nem kell mindig azt hinni, hogy nélkülözhetetlenek vagyunk, mint például azok az emberek, akiknek folyton ott lóg a headset a fülükön, mert nekik aztán mindig elérhetőnek kell lenniük." - mondja.

Lassúság: lehetőség a teljességre | Nelli Krajcsó | TEDxYouth@Budapest

BKV helyett is inkább biciklire pattant és elkezdte felfedezni a várost. Ennek mentén indította el a Slow Budapest mozgalmat is, mert szerette volna megosztani minél több emberrel az üzenetet, hogy lassítani kell, vissza lehet szerezni a kontrollt, illetve, hogy fontos a tudatosság és hogy megismerjük a világot magunk körül.

Szépen hangzik, de mindezt végigolvasva lehet, hogy már most felmerült sokakban: bár ilyen egyszerű lenne.

Luxus a lelassulás?

Barabás egy londoni pub menedzsereként dolgozik és neki a lelassulás luxusnak tűnik. Ahogy ő mondja, "London az egyik legmozgalmasabb város, itt mindenki rohan. Ha a vonat 2 percet késik, már kompenzáció után kapkodnak. Ez a folyamatos rohanás teremtette meg a gyorskajáldák igényét. Nem egyszer ha 20 percet kell várni a frissen főtt kajára, akkor már elmennek inkább a Mekibe, mert a másik túl hosszú idő"

Itt nagyon kevesen ülnek be valahova meginni egy kávét, vagy reggelizni. Ha heti egyszer például időt szakítok, hogy egy jót reggelizzek, a pincér máris jön, hogy oh, csak nem szabadnapos vagy?

A Slow Life-ról az a véleménye, hogy meg lehet ugyan csinálni, de nagyon tudatosnak kell hozzá lenni. "Ha mondjuk egy olyan helyen dolgozol, ahol állandóan stresszelnek és nyaggatnak, nagyon ki kell magadért állnod, hogy én igenis kiveszek 1 óra ebédszünetet, igenis összerakom magamnak a dolgaimat, és most senki ne szóljon hozzám."

"De a városokban az emberek mindent tegnapra akarnak, és

"
ha nem alkalmazkodsz, akkor megbélyegeznek, hogy lusta vagy, meg nem érdekel a munkád.

Ez nem luxus, ez alapszükséglet

Nellinek Barabás felvetésére is van válasza: "Megértem, ha első ránézésre úgy tűnik, hogy a lassítás luxus, de az ember nem képes a folyamatos pörgésre anélkül, hogy annak ne fizesse meg az árát. Ha valaki úgy él, hogy ez luxus, akkor szeretnék vele találkozni 10 év múlva, és megkérdezni tőle, hogy érzi magát. Mert ez nem luxus, ez alapszükséglet. Azt a példát szoktam erre hozni, hogy a telefonodat is mindennap felteszed tölteni, mert nem várod el tőle, hogy optimálisan működjön, ha le van merülve. Közben meg magunkat elfelejtjük felrakni töltőre."

A Slow Budapest mozgalom vezetője szerint a lényeg, hogy megéld, ami történik veled, hiszen egy nap alatt annyi inger ér minket, mint egy középkori embert egész életében, vagy a szüleinket egy hónap alatt érte fiatalkorukban, és ezeket egyszerűen nem tudjuk feldolgozni. Ez is okozza azt az érzést, hogy rohan velünk a világ és nincs kontroll az életünk felett. Csak próbáljuk a fejünket a víz felett tartani, ami hosszútávon nem fenntartható. Állandó stresszben vagyunk.

Azaz, ha soha nem hagyunk magunknak megnyugvást, egyrészt hozzászokunk ehhez az ingereltséghez, és így nehéz leülni akár 5 percig semmit se csinálni, másrészt a testünk fogja azt mondani, hogy elég, és jönnek a betegségek.

"Lehet látni az embereken, hogy a túlhajszoltság miatt agresszívek, kimerültek, kétségbeesettek. Ezért mondom, hogy ez nem luxus, az emberi szervezet ugyanis nem erre van kitalálva" - mondja Nelli.

A gyerek azért pörög, mert a szülei pörögnek

Nemcsak a felnőtteket érinti a túlterheltség és az állandó készenlét érzése: ha a család felnőtt tagjai rakétaüzemmódban vannak, az a gyerekek életére is rányomja a bélyegét.

Rádó Zsófiánál akkor jött el a fordulópont pörgős életükben, amikor a nagyobbik lánya elkezdte az iskolát.

Oda pontosan kellett érkezni és eljönni is onnan, majd rohanni a különórákra, közben a kisebbik lányt el kellett hozni az oviból, és persze munkában is teljesíteni kellett mindeközben.

"Hirtelen azt vettem észre, hogy átesek egyik napból a másikba, folyamatosan rohanok vagy ülök az autómban, megyek a munkahelyre, megyek a gyerekért, viszem ide, hozom onnan. Egész konkrétan emlékszem, amikor mondtam a páromnak, hogy ezt nem tudom tovább csinálni, mert bele fogok őrülni.

Akkor átnéztük a lehetőségeinket, így jutottunk el együtt egy mindfulness tanfolyamra, ami nagyobb fordulatot hozott az életünkbe. Átértékeltük a dolgokat, mentalitásbeli változásokat eredményezett. Azaz tulajdonképpen a feladatok most is adottak, nem lett kevesebb, csak más módon állunk hozzá. A gyerekeknél pedig a különórákat leépítettük, amit egyébként megkönnyebbüléssel fogadtak. Most már a munkát és a szülői feladatokat is könnyedebben éljük."

Zsófi régen úgy indult neki egy napnak, mint a legtöbben. Ébredés után emailek és hírek átnézése, kávé, gyerekek ébresztése, iskola, majd munka. A lelassított életvitele mellett azonban minden megváltozott.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk