HÍREK
A Rovatból

Petőfi Sándor kerül az új 30 ezer forintosra

Készül egy színesfém Petőfi-érme is, amely 7500 forintos értékű lesz. De jön még emlékérme Kölcsey Ferencről és Csokonai Vitéz Mihályról is.


Közzétette a Magyar Nemzeti Bank, milyen érméket bocsát ki 2023-ban. A 200 éves Himnusz és Petőfi is szerepel majd az új pénzeken. Az utoljára a tízforintos bankjegyen szereplő költő születésének évfordulójáról 30 ezer forintos ezüstérmével emlékeznek meg – írja a Bank360.hu.

Az emlékérme-gyűjtők, illetve abban befektetési lehetőséget látók számára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jegybank idei kibocsátási programja összetételében és kivitelezésében is sokszínűnek ígérkezik. A tematikák között jelentős történelmi, tudományos és művészeti évfordulók szerepelnek, hiszen idén ünnepli az ország a Himnusz megírásának és Petőfi Sándor születésének bicentenáriumát, valamint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóját.

Az év első emlékérméje, a magyar kultúra napján, január 23-án érkezik, és Kölcsey Ferenc és az 1823. január 23-án keletkezett Himnusz előtt tiszteleg.

Az ezüst változat 15 ezer, a színesfém verzió 3 ezer forintos névértéken kerül forgalomba.

A Petőfi-érmék április 11-én, a magyar költészet napján vásárolhatók meg először. Az ezüstérme 30 ezer forintos, a színesfém változat 7500 forintos értékű lesz.

A tízforintos bankjegyen volt Petőfi utoljára

Petőfi Sándor utoljára magyar pénzen a papír 10 forintoson szerepelt. Ezzel 1947. július 25-étől lehetett fizetni. Az infláció miatt a petőfis bankjegyet 1992. szeptember 30-án vonták ki a forgalomból, de sokaknál lehet még belőle elrakott emlékként - emlékeztet rá a Bank360.hu.

Az irodalmi évfordulókat színesíti a felvilágosodás egyik legjelentősebb magyar költője, Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulója is. Olyan nagy múltú intézmény is helyet kapott a jegybank programjában, mint a fennállásának 300. évfordulóját ünneplő Magyar Nemzeti Levéltár. Az MNB emlékérme-kibocsátással fejezi ki tiszteletét és elismerését a 75 éve működő Országos Mentőszolgálat áldozatkész munkája előtt is.

Aranypénz is lesz alacsony példányszámban

Újabb taggal bővül az „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozat, benne az év legértékesebb arany emlékérméjével, melynek értékét tovább emeli kivételesen alacsony, 500 darabos kibocsátási példányszáma. Az érme ára 500 ezer forint lesz, és I. András királynak állít emléket. Ezüst és színesfém változatok is készülnek majd 15 ezer és 3 ezer forintos áron.

Emellett olyan évtizedes múltra visszatekintő sorozatok is folytatódnak, mint a nemzeti emlékhelyeket, vagy a magyar felfedezőket és találmányaikat bemutató érmesorok. A magyar pásztor- és vadászkutya-fajtákat, illetve a magyar népmesék rajzfilmsorozatot bemutató népszerű érmesorozatok is új taggal gazdagodnak, melyek fókuszában hungarikummá avanzsált nemzeti értékek jelennek meg.

A magyar származású matematikai Wolf-díjas kutatókat felvonultató sorozat két új elemmel is bővül 2023-ban. Ennek keretében önálló érmét kap Erdős Pál és Raoul Bott is.

Az emlékérmék alakja tekintetében is jellemző a változatosság, hiszen a standard kör alakú érmék mellett négyzet, illetve téglalap alakú (a magyar felfedezőket és találmányaikat, illetve a magyarországi nemzeti parkokat bemutató sorozat új tagja), valamint hatszögletű emlékérme (a Nemzeti Hauszmann Programot bemutató emlékérme-sorozat új eleme) is gazdagítják a programot. Ez utóbbi további különlegessége, hogy a darabjai mozaikszerűen összeilleszthetőek lesznek.

Az MNB által kibocsátott forint emlékérmék alapvetően a gyűjtőket célozzák meg, de sokan részben vagy teljesen befektetési céllal is vásárolnak belőlük, mert jellemzően jól tartják az értéküket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunetz Zsombor Győrfi Pál menesztéséről: A helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam
Az egészségügyi szakértő Takács Péter volt államtitkár szavaira reagálva azt írta, semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni a szóvivő menesztését. Úgy véli, kommunikációs vezetőként Győrfi Pál nem adott valós tájékoztatást a mentőszolgálat állapotáról a nyilvánosságnak.


Kedden bejelentette az Országos Mentőszolgálat, hogy a szóvivői feladatokat a jövőben Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át, a közismert Győrfi Páltól. Takács Péter volt egészségügyi államtitkár szerdán reagált Győrfi Pál menesztésére, szerinte „nyilvánvalóan nem szakmai okok állnak a háttérben”, és feltette a kérdést

„Miért kell a politikai bosszúhadjáratot bárkire kiterjeszteni, aki az előző kormányok idején is csak a munkáját végezte – tisztességgel, becsülettel, magas színvonalon!?”.

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a volt államtitkár megszólalására válaszul most azt írja, szerint semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni Győrfi Pál menesztését, sokkal inkább egy már régen szükséges váltásnak. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, a szóvivő feladatköre két részre oszlott: az egyik a balesetekről való faarcú beszámoló, a másik a „minden rendben van a Mentőszolgálatnál” mantra ismétlése.

„Ne felejtsük el, hogy például amikor kikértem közérdekű adatigényléssel a mentők kiérkezési idejét – amelyek egy részét a mai napig ki sem adták, például a 90 százalékon belüli kiérkezési arányt –, akkor, amit kiadtak adatot, azt először kinyomtatták az Excel-táblázatból, majd onnan beszkennelték – valószínűleg azért, hogy megnehezítsék az adatok feldolgozását –, végül nagyon rossz minőségű másolatként adták tovább.”

Kunetz hozzátette, hogy Győrfi ez alatt az idő alatt is kommunikációs igazgató volt.

A szakértő úgy látja, a mentőszolgálat jelenlegi állapotáért a „szőnyeg alá söprő mentalitás legalább annyira felelős, mint az egészen elképesztően ostoba és alkalmatlan menedzsment szemlélet”.

„Én Győrfi helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam!”

– jegyezte meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megfigyelők ülnek be a jogi záróvizsgákra az ELTE-n, mert sok panasz érkezett két vizsgáztatóra
Az ELTE jogi kara úgy döntött, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) képviselői megfigyelőként vehetnek részt a polgári jogi záróvizsgákon. Egy hallgatói felmérés szerint ugyanis a végzősök közel 73 százaléka tapasztalt problémát a vizsgán.


A Hallgatói Önkormányzat képviselői megfigyelőként vehetnek részt a további polgári jogi záróvizsgákon az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán.

A kar vezetése azután jutott erre a döntésre, hogy egyeztetett a diákokkal és a hallgatói képviselettel a kiugróan sok panasz miatt, amelyek két vizsgáztató tanárral és a vizsgák légkörével kapcsolatban érkeztek.

Egy végzős hallgatók által készített felmérés szerint a joghallgatók közel 73 százaléka tapasztalt valamilyen problémát az elmúlt években a polgári jogi záróvizsgán. A 85 kitöltő 40 százaléka aránytalanul magas bukási arányt és nem megfelelő vizsgáztatói hozzáállást jelzett, több mint harmaduk pedig a méltányosság hiányát és az átláthatatlan követelményeket kifogásolta – írja a HVG.

A portálhoz eljutott személyes történetek között

volt olyan diák, akit három mondat után buktattak meg, és olyan is, akinek a három tétel helyett csak másfelet engedtek elmondani.

Az egyetem közleményében jelezte, hogy nyitottak a vizsgák légkörét érintő konkrét észrevételekre, és ehhez intézményes fórumot is biztosítanak. A kar dékánja, Somssich Réka azt mondta, hogy a magas bukási arány egyébként önmagában nem számít rendkívülinek.

„A sikertelen eredmények mögött rendszerint indokolt és dokumentált okok állnak”.

A jelenlegi záróvizsga-időszakban a hallgatói jólléti tanácsadótól érkezett is jelzés a vezetés felé.

A szerveződő hallgatók nemrég levelet írtak panaszaikról Lannert Judit oktatási miniszternek és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárnak, de egyelőre nem kaptak választ.

A Hallgatói Önkormányzat kérdőívet hozott létre a panasszal élő végzősöknek.

Közülük sokaknak komoly kellemetlenséget okoz a helyzet, mivel jó tanulmányi eredményük miatt már felvették őket egy munkahelyre, de az előző évek tapasztalatai alapján nem biztosak benne, hogy sikeres vizsgát tesznek

– jegyzi meg a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt, de a bántalmazott gyerekek és az orbáni hatalom üldözöttjei mellett egyszer sem állt ki
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Nagy Ervin antik bútorokra bukkant irodájában, visszaküldi őket a múzeumba
Az állatitkár szerint az elődje hozatta magának a berendezéseket az Iparművészeti Múzeumból. Azt írta, a fideszes politikusok a „nemzet szolgálatára jelentkeztek, mégis úgy használták a közvagyont, mintha az a sajátjuk lenne”.


Antik bútorokat hozatott magának Nagy Ervin elődje az Iparművészeti Múzeumból – állítja az új kulturális államtitkár, aki egy videót is közölt szóban forgó berendezésekről.

Azt írja „mi egy másfajta kultúrában hiszünk”, ezért ezeket a tárgyakat visszajuttatják az Iparművészeti Múzeumnak.

Nagy Ervin a videóban elmondja, hogy a múzeumban jobb helyen lesznek a tárgyak, hiszen ott megsérülhetnek, és ezeknek a művészi kincseknek amúgy is a köz javát kell szolgálniuk.

Emlékeztet, Tanács Zoltán miniszter korábban kölcsönfestményt küldött vissza a Szépművészetibe.

A kormányépületekbe múzeumokból kölcsönzött műtárgyak ügye még akkor került elő, amikor Magyar Péter az akkori Miniszterelnökség, a Karmelita kolostor bejárása során több értékes műtárgyat talált. Azóta a Tisza-kormány azt kommunikálja, hogy ezeknek a múzeumokban a helyük, és nem minisztériumokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk