hirdetés

BUDAPEST

A Füvészkerttől a Vörösingesek iskolájáig: így néznek ki ma a Pál utcai fiúk helyszínei

Hol lakott Nemecsek Ernő? Hol lehetett a legendás grund? Megmutatjuk.
Orosz Emese, Fotó: My Secret Budapest - szmo.hu
2020. február 01.

hirdetés

A Pál utcai fiúk kötelező olvasmányként sosem tartozott a kedvenceim közé. Tizenegy éves kislányként egyáltalán nem tudtam azonosulni az üveggolyózó, gittrágó és más értelmetlenségeket művelő múltszázadi fiúkkal. Felnőttként újraolvasva azonban magával ragadott a regény hangulata. Egész konkrétan a helyszínei.

Molnár Ferenc története ugyanis az általam is jól ismert pesti kerületekben játszódik. A Pál utcai fiúk játszóhelyei, iskolái, sőt lakásai sem a fantázia szüleménye. Olyannyira nem, hogy - bár a regény a fantázia szüleménye - Molnár Ferenc saját gyerekkorának színtereit, barátait és emlékeit idézte vissza a Pál utcai fiúkban.

Akárcsak szereplői, Molnár Ferenc is a Lónyay utca református gimnáziumba járt, és a valóságban is megvolt a grund a Pál utcában. A regény utcái és terei közül a legtöbbet ma is megtalálod Budapest térképén. Összegyűjtöttük a történet legfontosabb helyszíneit.

Pál utca 2-4. és Mária utca sarok - az édes Grund

A Pál utcaiak játszóhelye, a Grund, a Pál utca 2-4. és a Mária utca 48-46. szám alatti üres telken állt. Itt működtette Luczenbacher Pál a gőzfavágó üzemét, farakások sorakoztak az udvaron, palánkkerítés határolta. A gyerekek az udvar eperfájáról szerezték a selyemhernyó tenyészethez a leveleket.

hirdetés
„A grund maga üres volt, mint ahogy ez üres telekhez illik is. A palánkja a Pál utca felől húzódott végig. Jobbról-balról két nagy ház határolja, s hátul... igen, hátul volt az, ami a grundot nagyszerűvé, érdekessé tette. Itt tudniillik egy másik nagy telek következett. Ezt a másik nagy telket egy gőzfűrészelő cég bérelte, s a telek telis-tele volt farakásokkal.”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Itt játszottak a regény szereplőinek igazi modelljei is: Molnár Ferenc (akkor még eredeti nevén: Neumann Feri), osztálytársai, és a környékbeli gyerekek.

Az egykori Grund helyén - a valóságban is - ma már csak egy szomorú bérház áll. A Grundot viszont újraépítették kicsit odébb, a Tömő utcában. Itt a mai gyerekek is kipróbálhatják a faerődöket, és ismerkedhetnek a regény eseményeivel.

Nem messze, a Práter utcában pedig 2007-ben avatták fel Szanyi Péter: Einstand című szobrát, amely a regény alapkonfliktusára emlékeztet.

Füvészkert - a Vörösingesek bázisa

A Füvészkert - a vörösingesek játszóhelye - az 1800-as évek végén sokkal nagyobb területen helyezkedett el. Akkoriban a külső Józsefváros Budapest zöldövezetének számított.

A Füvészkertet az Üllői út felől kőfal és nagy kapu védte, de a Ludoviceum utcába (ma Korányi Sándor utca) már fapalánk futott végig a kert mellett. A kert nagyszerű hely volt bújócskázásra, labdázásra és más szabadtéri játékokra.

A Füvészkert területe idővel egyre kijjebb tolódott, egyre kisebb lett. A kis harang ma is létezik, amivel a zárórát jelezték. A Füvészkert őrének háza, melyet Bokáék emlegettek, még ma is ott áll a Klinikák metrómegállóval szemben. A kert bejárata ma az Illés utcában található. A Viktória-ház medencéjében pedig tavaly augusztustól egy különleges szobor emlékeztet Nemecsek “megfürdetésére".

Üllői út - Út a Füvészkertig

A végtelen Üllői úton sétáltak a fiúk a Füvészkertig és vissza.

„És a három kislegény sietve ment kifelé a végtelen Üllői úton. Most már egészen besötétedett, korán este lett. A lámpák mind égtek már az úton, s ez a szokatlan idő nyugtalanná tette a fiúkat. Ők ebéd után szoktak szórakozni. Ilyenkor ők nem jártak az utcán, hanem otthon kuksoltak a könyveik mellett. Némán mentek egymás mellett, s negyedóra alatt kiértek a Füvészkerthez…”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Ekkor még járt az Üllői úton a lóvasút. Nemecsek azzal ment haza csuromvizesen. Illetve ezen az útvonalon szedte ki a komfortábli ablakából Kolnay a gittet.

Az Üllői út és környéke finoman szólva nem így nézett ki 130-140-150 évvel ezelőtt...

A Molnár Ferenc szülei, a Neumann család többek között itt is bérelt lakást egész pontosan az Üllői u. 31. szám alatt.

Lónyay u. 4/c. - a Pál utcaiak iskolája

A Pál utcai fiúk a Lónyay utcai Református Főgimnáziumba jártak, a regény tanéve pedig a gitt-egylet alapítási dátuma, vagyis 1889.

A regénybeli iskola volt Molnár Ferenc, sőt édesapja alma matere is. Érdekesség, hogy 1906-ban az iskola újságjában jelent meg folytatásokban a tárcaregény.

Pipa utca – Soroksári út – Köztelek utca - Haza az iskolából

Hazafelé a Pál utcaiak a Pipa utca - Soroksári utca (ma Ráday utca) - Köztelek utca útvonalon haladtak. Itt mesélte el Nemecsek, hogyan vették el tőle a Pásztorok a golyókat.

Akkoriban még ott állt a Magyar Gazdasági Egylet székháza és a Dohánygyár, aminek helyét ma a Ráday-Kollégium épülete foglalja el. Nemecsek itt „tubákolt” és tüsszögött jóízűket Csónakossal.

„És tüsszögve vonultak végig ketten a Köztelek utcán, boldog örömet érezve e fölfedezésen. Csónakos nagyokat, bömbölőeket tüsszentett, mint valami ágyú. A kis szőke meg csak prüszkölt, mint a tengerinyúl, ha bosszantják.”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A valóságban Molnár Ferenc is erre járt hazafelé a Lónyay utcai gimnáziumból.

Kinizsi utca - Bokáék lakása

A regény szerint a Kinizsi utcában lakott a Pál utcai fiúk elnöke, a mindig magabiztos Boka.

„Nemecsek Ernő pedig, vagy ha így jobban tetszik: nemecsek ernő, rohant a Kinizsi utca felé, ahol Boka lakott egy kis, szerény földszintes házban.”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Az utcát nem véletlenül emelte be regényébe Molnár Ferenc, hiszen volt idő, amikor ő is itt élt családjával. 1887-88-ban az Üllői és Kinizsi sarkán álló épületben (Üllői u. 31.) bérelt lakást apja, Neumann Mór.

Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum - pim.hu

A Ráday utca és a Kinizsi utca kereszteződése, ahogy a Lónyai utcai iskola felől ideérkezünk - a videó lejátszásához kattints a képre:

Zerge utcai reáliskola - a Vörösingesek iskolája

A reáliskolák és a gimnáziumok természetes riválisa voltak egymásnak. A reálisták a természettudományos és műszaki tárgyakat tanulták nagyobb hangsúllyal. Itt főleg az iparos és kereskedelmi pályákra készítették fel itt a fiatalokat.

A Zerge utcai reáliskola épülete még mindig áll, ma a Vörösmarty Gimnáziumnak ad otthont.

Ez a Zerge, vagyis a mai Horánszky utca:

Nemzeti Múzeum kertje - Einstand!

A Muziban vagyis a Nemzeti Múzeum kertjében zajlott le a Pál utcaiak és a vörösingesek legfontosabb konfliktusa: az einstand.

„einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A tavaly átadott, gyönyörűen felújított Múzeumkertben egy Pál utcai fiúk tematikájú játszótér is épült, ahol stílusosan egy üveggolyó automata is helyet kapott.

Esterházy utca - Métázóhely

(ma három részből áll: Ötpacsirta utca, Pollack Mihály tér és Puskin utca)

A közeli iskolák versengtek az Esterházy utca kiöblösödő területéért (a mai Pollack Mihály tér). Ez a hely ugyanis remek placc volt labdázásra, egész pontosan hosszú métázásra.

Azért tesszük, hogy legyen hol labdáznunk. Itt nem lehet, és az Eszterházy utcában mindig veszekedni kell a helyért... Nekünk labdaterület kell, és punktum!

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Károly krt. 22. - Röser-bazár

A Károly körút 22. alatti ház egy védett épületegyüttes része. 1884-ben épült, és a földszintjén működött a Rőser bazár, ahol olcsón lehetett vásárolni mindenféle árut.

„Miután Boka János Tábornok tiltakozásunk dacára és erőszakkal lefoglalta az egyleti vagyont (24 kr.), mert hadicélokra mindenkinek oda kellett adni, amije volt, éspedig ebből csak egy trombitát vettek 1 forint 40-ért, pedig a Rőser-bazárban lehet kapni 60-ért és 50-ért, mégis muszájt nekik a drágábbat venni, mert erősebb hangja van...”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A bérház kapuja fölött ma a "Röser Udvar" felirat olvasható.

Rákos utca 3. - Nemecsek lakás

(ma: Hőgyes Endre utca 3.)

A regény szerint a Rákos utca 3. szám alatt, többlakásos földszintes épületben lakott Nemecsek András szabó és családja.

„A követség pedig sietve masírozott a Rákos utca felé. Az előtt a ház előtt, amelyben Nemecsek lakott, megállottak. A kapuban állt egy kislány, attól megkérdezték:

- Lakik itt a házban bizonyos Nemecsek?

- Igen - mondta a kislány, és odavezette őket a szegényes földszinti lakáshoz, melyben Nemecsek lakott.”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A Rákos utca a regény idején a Rákos patak töltésén végighúzódó cselédsor utcája volt. Akkor még híre-hamva sem volt az Iparművészeti Múzeum gyönyörű épületének, amely csak 1896-ra, az Ezredéves Kiállításra készült el. Ma a Hőgyes Endre utca 3. szám alatt az Unitárius Templom áll.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST

Bemutatjuk Magyarország legmagasabb lakóházát

Újpalota forgalmas kereszteződésében bizonyára sokan feltették már maguknak a kérdést: „Ez meg micsoda?”
Mayer Kitti írása HYPEANDHYPER oldalon, Fotók: Mohai Balázs - szmo.hu
2021. április 13.

hirdetés

A HYPEANDHYPER egy kelet- és közép-európai dizájn- és életmódmagazin, amely az innovációról, a városi életről és a kreatív ökoszisztémáról szól.

Céljuk, hogy összegyűjtsék és bemutassák azokat az egyedi történeteket, karaktereket, különleges tárgyakat és tájakat, amelyek a világ ezen részét alakítják.

Csatlakozz hozzájuk, legyél te is részese a közös jövők alakításának!

Ugyan nem örülünk annak, hogy a 2020-as Nemzetközi Építészeti Biennálét elhalasztották, egy valamit viszont egészen biztosan nyertünk vele: egytől-egyig bejárhatjuk azokat az ikonikus épületeket, melyek a Magyar Pavilonban is reflektorfénybe kerülnek majd. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) által szervezett sétákon testközelből ismerhetjük meg a szocialista modernizmus épített örökségét. Ezúttal az Újpalotai Víztoronyházban jártunk.

Újpalota forgalmas kereszteződésében bizonyára sokan feltették már maguknak a kérdést: „Ez meg micsoda?”. A Nyírpalota utca 71. szám alatt található toronyházról sok mindent el lehet mondani, de azt, hogy belesimulna a környezetébe, egész biztosan nem.

hirdetés
A Tenke Tibor által tervezett épület a maga 70,9 méteres magasságával Budapest legmagasabb lakóépületének számít, a magyarországi toronyházak sorában pedig bronzérmes. Az első, s ezzel a hazai lakóépületek legmagasabbika az 1975-ben épült, 81 méter magas szolnoki toronyház, ezt követi a debreceni, melyet 1969 és 1973 között építettek, magassága pedig 75 méter.

Az Újpalotai Víztoronyház a maga kategóriájában azért is különleges, mert nem csupán lakóépületként, de víztoronyként is funkcionál, azaz funkcionált egykoron. Az újpalotai lakótelepen 1973-ig 10.300 lakás épült: ezek vízellátását az eredeti elképzelések szerint egy olyan torony biztosította volna, melynek tetején egy víztartály kapott volna helyet. Az 1973 és 1975 között épült víztoronyház összekötötte a kellemeset a hasznossal: egyszerre volt víztorony és jelentett új otthont azok számára, akik korábban társbérleten voltak kénytelenek osztozni más családokkal.

A csúszózsalus technológiának köszönhetően az épület viszonylag gyorsan, mindössze két év leforgása alatt elkészült. Az épületben összesen 98 lakóegységet alakítottak ki, szintenként 6 lakással. Ezek közül négy lakás 32 négyzetméteres, kettő pedig 72 négyzetméteres. Az épület tetején belső kétszintes, úgynevezett „duplex” lakások is várták új tulajdonosaikat. Ezekbe az otthonokba legtöbbször művészek költöztek. Éveken át lakott és alkotott az egyik ilyen műteremlakásban Nagy Előd kerületi festő- és éremművész, s állítólag a lakást – legalábbis a gondnok elmondása szerint – ma is művészek lakják.

A túrán nemcsak a víztoronyházat, de a lakótelep más emblematikus épületeit is megismerhettük, így például a szolgáltatóházat is, melyet legtöbben csak „Spirálházként” emlegetnek. A spirálrámpa az eredeti tervek szerint nemcsak az épület első szintjére vezetett volna, hanem gyalogoshíd formájában folytatódott is volna. Ezzel az út túloldalára tervezett kulturális-kereskedelmi városközpont elérését akarták biztosítani. A 3300 négyzetméter alapterületűre tervezett művelődési házra, amelyben színház, mozi és kiállítótér is helyet kapott volna, évekig vártak a lakótelep lakói, hiába.

Mind a gyalogoshíd, mind a Fő téri művelődési központ álom maradt csupán. Kultúrközpont hiányában az emberek önszerveződő módon voltak kénytelenek gondoskodni saját szórakoztatásukról: az Újpalotai Napok keretében például a szomszédos óvoda tetején rendeztek szabadtéri koncertet. Az 1974-ben, Callmeyer Ferenc tervei alapján készült „Spirálház” Golda János és Varga Bence építészek tervei alapján újult meg, 2014-ben.

Bármennyire is furcsán hangzik, az újpalotai lakótelep egykor zöldmezős beruházásnak számított: ezt bizonyítják azok a korabeli archív felvételek, melyekből párat az építészeti túra vezetője, Gurdon Balázs mutatott be a sétálóknak. A ma már megmosolyogtató filmrészletekből az is kiderült, micsoda boldogsággal töltötte el a lakótelepre költözőket az új otthon még akkor is, ha az aprócska alapterületű lakásban alig jutott hely például az óvodás korú gyerek kiságyának (és még sok minden másnak).

Az Újpalotai Víztoronyház belsejében elvétve ugyan, de találtunk szerethető részleteket: ezek között említhetjük a lépcsőház földszintjén kialakított íves levélszekrényeket (párban) és a betonból készült épület színével harmonizáló, viszonylag ép padlóburkolatot. Minden kétséget kizáróan a kilátás az épület leglátványosabb attrakciója.

Könnyebbség, hogy a 17. emeletre lifttel is fel lehet jutni, ám az épület legtetejét már lépcsőn lehet csak megközelíteni. Az odafentről élvezhető csodás panorámaélményt ugyan beárnyékolta valamelyest az antennaerdő, de nagyon is érdekes és tanulságos volt ebből a perspektívából szemlélni nemcsak Újpalotát, hanem a lakótelep szerkezetét is.

Ha tetszett, amit olvastál, látogass el a HYPEANDHYPER oldalára vagy keresd őket a Facebookon és az Instagramon!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST

Kész lemondani az atlétikai világbajnokság megrendezését Karácsony Gergely, ha nem épül meg a Diákváros

A kormány szerint a kínai elitegyetem érkezése csak még indokoltabbá teszi a Diákváros megépítését, de a főpolgármester úgy véli, hogy az egyetem mérete miatt kiszorítaná a diákoknak tervezett városrészt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 12.

hirdetés

Mint arról mi is beszámoltunk, a ferencvárosi Diákváros helyett a kormány egy kínai elitegyetemet építene fel. Ez ellen a főpolgármester szót emelt. Azt is megmutatta, hogy milyen tervek születettek a 10 ezer fiatal számára lakhatást és kikapcsolódást biztosító projekthez.

Karácsony Gergely úgy nyilatkozott, hogy

kész lemondani a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, ha nem épül meg a Ferencvárosba tervezett Diákváros. A főpolgármester az RTL Híradónak azt mondta: erről elég egy levelet küldenie a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek, de ezt szeretné elkerülni.

A kormány szerint a kínai elitegyetem érkezése csak még indokoltabbá teszi a Diákváros megépítését.

Gulyás Gergely azt mondta, hogy a két beruházás nem zárja ki egymást. A főpolgármester szerint a kínai elitegyetem a mérete miatt kiszorítani a Diákvárost a területről. Azt mondta, hogy minden eszközzel megpróbálják blokkolni vagy lassítani az egyetem építését, bízva abban, hogy 2022-ben egy új kormány ezt le is állítja.

hirdetés

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Próbafúrásokkal kezdődött meg az 5-ös metróvonal építésének első szakasza

A fejlesztésnek köszönhetően a csepeli és a ráckevei HÉV 'összefonódva', a Boráros tér érintésével a Kálvin térig jár majd.
MTI, fotó: Vitézy Dávid/Facebook - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

Próbafúrásokkal kezdődött meg az M5-ös metróvonal megépítésének első szakasza a Kálvin térnél - közölte a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) szerdán az MTI-vel.

A fejlesztésnek köszönhetően a csepeli és a ráckevei HÉV így "összefonódva" - a Boráros tér érintésével - a Kálvin térig jár majd, ami azt jelenti, hogy átszállás nélkül lehet a metróvonalakat elérni.

A metróhoz tervezett alagút a Kálvin téri végállomásnál éri el a legnagyobb, 50 méteres mélységet, vagyis a 38 méter mélységben haladó 4-es metró alá érkezik.

Hozzátették, hogy mivel az alagút változatos talajkörnyezetben épül majd, a tervezéséhez minél több információt kell a környezetről begyűjteni. Ez úgynevezett geotechnikai feltárásokkal (fúrásokkal, szondázásokkal) lehetséges. Ezek a próbafúrások kezdődtek meg a Kálvin térnél.

A közlemény szerint

a fúrógépek a Kálvin tér környezetében akár 65-70 méter mélységig is lejutnak, így megismerhetők a különböző földtani korokban települt geológiai képződmények.

A próbafúrásról Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára azt közölte szerdán a Facebookon, hogy a tervezett alagút nyomvonalán 50 méterenként csaknem 100 próbafúrást végeznek el egy hónap alatt.

hirdetés

Hozzátette:

a cél, hogy a csepeli és a ráckevei HÉV utasai is közvetlenül elérjék a metrót, csakúgy, mint a szentendrei HÉV utasai a Batthyány térnél vagy a gödöllői HÉV-vel közlekedők az Örs vezér terén. Második lépésben a szentendrei, a csepeli és a ráckevei vonalakat egy Duna alatti alagúttal kötik majd össze, amellyel létrejön az "5-ös metró"

- hívta fel a figyelmet.

Hozzátette, hogy e kormányzati tervek megvalósítását egyértelműen támogatja Karácsony Gergely főpolgármester és a fővárosi önkormányzat, közösen döntöttek róluk a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában.

"Budapest nem csak a Belvárosból áll! Budapest minden polgára, minden városrésze, minden kerülete egyenrangú. A külső kerületek és az agglomerációs gyűrű lakóit is megilletik a jó életkörülmények, a jó közlekedés. A csepeli és ráckevei HÉV-vonalak Kálvin térig történő meghosszabbításával és az 5-ös metró megépülésével gyorsabban lehet bejutni a déli városrészekből és az agglomerációból Budapest belső területeire" - hangsúlyozta Fürjes Balázs.

Jelezte azt is, hogy a külső kerületekből és az elővárosokból naponta egymillió ember érkezik Budapest belvárosába. Ezt a terhelést a város már nehezen bírja: Budapest közútjai telítődtek, mindennaposak a dugók.

A kormány - az államtitkár bejegyzése szerint - elfogadja azt a szakmai konszenzust, hogy e kihívásra három elemből álló megoldással kell válaszolni. Ennek első eleme, hogy javítani kell a budapesti, főként a kötöttpályás tömegközlekedést. Második elemként szükség van a külső városrészek közötti közvetlen kapcsolatot teremtő, hiányzó északi és déli peremhidakra (Galvani, Aquincumi) és "körúti elemekre". A harmadik pedig, hogy meg kell építeni a külső csomópontokon a hiányzó P+R és B+R parkolókat, így le lehet tenni az autót, és kényelmesen át lehet váltani közösségi közlekedésre. Hozzátette, hogy ezeken a megoldásokon dolgoznak közösen Vitézy Dáviddal, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójával.

A bejegyzés alatt megosztott videóban, amely a Kálvin téri munkaterületet is bemutatja, Vitézy Dávid azt mondta, már 1888-ban, a ráckevei HÉV-vonal kialakításakor az volt a terv, hogy egyszer meghosszabbítják azt a Kálvin térig. Ez ma már a felszínen nem elképzelhető, csak a föld alatt, és ott is csak úgy, hogy a 3-as és a 4-es metró alatt vezetik el az alagutat.

A csepeli és a ráckevei HÉV egyik metróhoz sem csatlakozik, ezt a hiányosságot szeretnék most pótolni azzal, hogy a két déli HÉV-vonal elérné a Kálvin térnél a 3-as és a 4-es metrót - írta a vezérigazgató.

Vitézy Dávid jelezte azt is, a Kálvin téri "alapkőzet" agyagból és agyagmárgából van; e fölött rakódott le a Duna üledéke, ahol agyagos, kavicsos, homokos talajt találtak. A fúrások célja, hogy megállapítsák, pontosan milyen mélységben, miként változik a talaj összetétele.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Kiakadtak az I. kerületiek: az önkormányzat sportközpont helyett buszpályaudvart tervez a Déli pályaudvar síneinek helyére

A várban és környékén torlódó turistabuszokat helyeznék el itt, a helyiek körében egyelőre nagy a tiltakozás.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt - szmo.hu
2021. április 13.

hirdetés

Az idén 160 éve megnyílt Déli pályaudvar lényegében átadása pillanatától támadások kereszttüzében létezett: már a korabeli sajtóban is volt olyan, aki szerint funkcióját tökéletesen ellátná a kelenföldi is, de az időről időre felmerült terv ellenére a vasúti pályaudvar nem csak megmaradt, de az évek során bővítették és többször fel is újították.

Az utóbbi időben ha a teljes megszüntetés terve le is került a napirendről, a rozsdaövezetében található terület hasznosítására 2018-ban egészen konkrét elképzelés született: egy nagy zöldfelületű, gigászi sportközpontot hoztak volna létre a Testnevelési Egyetem (TE) kampuszfejlesztési projektjének keretében. Ugyanakkor bármennyire előtérbe helyezi a kormányzat a sportjellegű beruházásokat, és valósult meg a TE komoly fejlesztése, ehhez a területhez végül nem nyúltak.

Idén tavasszal aztán az I. kerület önkormányzata egy radikálisan új ötlettel állt elő:

a polgármester, V. Naszályi Márta vezetésével azt javasolják, hogy létesüljön buszpályaudvar az elhanyagolt vasúti területen.

Az ötlet szerint ide terelnék a Várban és környékén feltorlódó és a környéken számos kellemetlenséget okozó turistabuszokat.

A terv azonban nem aratott tetszést a kerületiek körében - számol be a Telex.

hirdetés

A helyiek leginkább attól tartanak, hogy a 300 férőhelyesre tervezett buszpályaudvaron várakozó autóbuszok nagy környezeti és zajterhelést okoznak majd, ráadásul az ingatlanárakat is lejjebb nyomhatják a környéken.

V. Naszályi Márta szerint azonban sokkal több lehet a pozitív, mint a negatív hozadéka a történetnek. A polgármester azt mondja, kifejezetten örül az ellenkezésnek is, mert abból olyan vita kerekedhet ki, amilyet kerületvezetőként fontosnak tart.

Pontosan ilyen kerület polgármestere szerettem volna lenni, ahol az emberek egymásra találnak, demokratikus, felelős állampolgárként viselkednek egy ügy mentén, ez egy fantasztikus dolog

- fogalmazott.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: