hirdetés

BUDAPEST

Titokzatos ajtó rejti a Nyugatiban Sisi és Ferenc József egykori különszobáit

A Királyi váróteremnek sokan a létezéséről sem tudnak – mi viszont bejutottunk.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. november 23.

hirdetés

„Te jártál már a Nyugatiban a Királyi váróban?” – kérdeztem nemrég az egyik ismerősömet. „Hol?” - kérdezett vissza. „A Nyugatiban van Királyi váró? Mióta?”

Mint kiderült, sokan nem tudnak ennek a különleges helynek a létezéséről.

Akad, aki nap mint nap elmegy a Nyugati pályaudvaron egy titokzatos türkiz ajtó mellett úgy, hogy rá sem pillant.

Pedig érdemes egy percre megállnotok a rohanásban, szemügyre vennetek, és megkeresni fölötte a feliratot: Viribus Unitis. Ez a bejárata annak a váróteremnek, ahol Erzsébet királyné és Ferenc József töltötte az időt a vonat indulásáig.

Most megmutatjuk nektek a titkos szobákat, amelyeket csak bizonyos alkalmakkor tartanak nyitva.

hirdetés

A pályaudvar felőli bejáratnál olvasható latin nyelvű felirat, a „Viribus Unitis” Ferenc József egyik uralkodói jelmondata volt, magyarul azt jelent: „Egyesült erőkkel”.

Ez a mottó volt olvasható egyes, Ferenc József uralkodása alatt kiadott latin nyelvű (osztrák kiadású) pénzérmék peremén, és ezt a nevet – SMS Viribus Unitis – viselte az Osztrák-Magyar haditengerészet 1911-ben épült Tegetthoff-osztályú csatahajója, valamint egy első világháborús osztrák–magyar kitüntetés.

A Nyugati pályaudvart az 1870-es években építették, azelőtt egy indóház működött a jelenlegi épülettől nem messze. Innen indult az első magyarországi vasútvonal, ami Pest és Vác között épült ki. Később a terület rendezése, a körút kialakításának tervei és a pályaudvar építése miatt lebontották.

Az új pályaudvar terveit az osztrák August W. De Serres építész és a francia Eiffel-iroda tervezte, a pályaudvar csarnokáthidaló vasszerkezete az Eiffel-iroda munkatársának, Seyrig Theofilnak a munkája, a társtervező Bernárdt Viktor volt. A többféle stílus (román, gótikus, reneszánsz) elemeit ötvöző, kecses és légies összhatást nyújtó épületegyüttes 1877-ben készült el.

A pályaudvar központi épületének részeként alakították ki Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint felesége, Erzsébet királyné, a magyarok imádott Sisije számára a Királyi várótermet.

„A vasúttársaságok az uralkodók, állam- és kormányfők és kíséretük számára a speciális vasúti kocsik, vonatok mellett egyedi várótermeket is építettek” – írja Vörös Tibor a Sínek világa blogban. „Ezeket általában a felvételi épület olyan, kevésbé forgalmas részén helyezték el, ahol a biztonsági követelményeknek megfelelő közvetlen peron- és közúti kapcsolat is kialakítható volt. A helyiségcsoport belsőépítészeti kialakítása az uralkodói pompa követelményeinek megfelelő, gazdagon díszített belső miliőt teremtett, nemes anyagok felhasználásával készített fal- meg padlóburkolatokkal, gipszstukkókkal és díszítő falfestésekkel, óraszekrényekkel, kandallókkal, falfülkékben elhelyezett szobrokkal, valamint nagy tükörfelületekkel.”

Annak idején a Keleti pályaudvaron is volt királyi váró, ez jelenleg teljesen átalakítva, a Railjet várójaként, illetve üzleti váróteremként üzemel. Egy másik érdekesség, hogy a Kőbánya-Teherpályaudvar és Kőbánya felső közötti összekötő vágányt Királyvágánynak is hívták, mert ezen jártak az udvari vonatok Pest és Gödöllő között. Gödöllőn a Királyi váró külön épületben kapott helyet.

A Nyugati pályaudvaron az uralkodói váró három főhelyiségből áll: a fogadóterem (ez a legnagyobb), az Erzsébet-terem, valamint a Királyi tárgyaló. Ezeket egészítik ki a mellékhelyiségek és a nyárikert.

A türkiz ajtón belépve a fogadóteremben ez a látvány tárul elénk - jobbra Sisi szobája

A bejárat mellett Széchenyi István és Baross Gábor mellszobrát láthatjuk

A bejárat fölött a magyar címer látható

Sisi szobájának mennyezete

A Királyi váróterem a nyári kertből

A fogadóterem falait azoknak a vármegyéknek a címerei díszítik, amelyekbe a pályaudvarról 1877-ben vonatok indultak: Arad, Máramaros, Heves, Bihar, Fehér, Pozsony, Szolnok, Trencsén. Középen Budapest Székesfőváros címere látható.

A második világháború alatt a szőnyegbombázások és Budapest ostroma miatt az épület megsérült, de fennmaradt. Teljes körű felújítása 1984-ben történt.

Bár a kandallók a várószobákban nem üzemelnek, eredeti állapotukban maradtak fenn.

A bejárat jobb- és baloldalán látható Ferenc József- és Erzsébet-mellszobor helyett ma Széchenyi István és Baross Gábor mellszobra látható.

Az Erzsébet terem falát díszítő freskók görög mitológiai jeleneteket ábrázolnak. Jelenleg a terem felújításra szorul, de mostani állapotában is nagyon szép.

Ma a Királyi váróba nem lehet csak úgy belépni. Olyan alkalmakkor nyit ki, mint amilyen idén a Múzeumok Éjszakája volt. Itt várhatják az indulást a MÁV Nosztalgia egyes élményvonatainak vendégei és itt várakozhattak tavaly ősszel a Velence-Simplon Orient Expressz utasai.

Köszönjük a cikk megírásához nyújtott segítséget a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST

Március 16-tól részlegesen nyithatnak a budapesti gyógyfürdők

A fürdőkben folyamatosan fertőtleníteni fognak, hogy csökkentsék annak a kockázatát, hogy vendég vendéget fertőzzön meg.
Címkép: Wikimedia Commons - szmo.hu
2021. február 22.

hirdetés

Több mint 200 dolgozóját oltatta be február 19-én a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt., hogy a hozzájuk tartozó fürdőkben újra megnyithassák a gyógyászati egységeket. Ezt azért tehették meg, mert a cég valamennyi dolgozója – így például a kasszás és a ruhatáros is – egészségügyi dolgozónak számít, írja a Telex.

"Az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) hivatalos válasza megerősítette Társaságunk álláspontját, miszerint a Társaságunk kezelésében lévő gyógyfürdők egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkeznek, s tevékenységük egészségügyi tevékenységnek minősül és valamennyi, a Társasággal munkaviszonyban álló dolgozó egészségügyben dolgozónak tekintendő” – mondta a Telexnek Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. vezérigazgatója.

A hozzájuk tartozó fürdőkben folyamatosan fertőtleníteni fognak, hogy csökkentsék annak a kockázatát, hogy vendég vendéget fertőzzön meg. Várhatóan követik majd az osztrák példát, ott ugyanis már a beérkező vendégeket is tesztelik.

A tervek szerint március 16-tól nyitják majd meg a fürdőkben a gyógyászati egységeket, hogy "a rendeletben engedélyezett kezeléseket" újra igénybe lehessen venni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST

A kormány akarja elosztani a Budapestnek járó EU-s támogatások 80 százalékát

A 444.hu által megkérdezett szakértők szerint a fővárosnak mindössze 5 milliárd forintnyi pénzre lehet hatása a következő hét évre összesen.
Címkép: Mervai Márk - szmo.hu
2021. február 09.

hirdetés

A januárban kezdődött hétéves EU-s költségvetési ciklusban nagyjából 11 ezer milliárd forint támogatás jár Magyarországnak. A 444.hu megszerezte a napirenden lévő kormányzati tervet, és eszerint a 11000 milliárdból csak körülbelül 5 milliárd elosztásába szólhat majd bele Budapest vezetése – a Fővárosi és a kerületi önkormányzatok együtt.

Ebben a 11 ezer milliárdban nincs benne a járvány hatásait ellensúlyozó, EU-s mentőcsomagból járó, további 6000-7400 milliárd forint körüli összeg. Ebből viszont nem kötelező a fővárosra is költeni. Ugyanakkor a 11 ezer milliárdos költségvetési keretből érkező pénz egy része viszont olyan alapból származik, amiből muszáj valamilyen módon a fővárosra is költeni - írja a lap.

Budapestnek egyébként eleve kevesebb jár az ország többi részénél, ugyanis a pénz legnagyobb részét a szegényebb régiók kaphatják. Az EU-támogatásoknak van viszont egy olyan programja, amelyből a gazdagabb nagyvárosok fejlesztésére kell fordítani. Ennek alapja az úgynevezett ERFA, vagyis az Európai Regionális Fejlesztési Alap.

A teljes uniós keret elköltésének terveit a Miniszterelnökségen készítik. A településfejlesztési terveket pedig nemrég küldték ki az összes megyei önkormányzatnak, a 444.hu-hoz ennek egy példánya jutott el. Ebben a tervezetben szerepel az is, hogy

„a budapesti ERFA forrás 80 százaléka kiemelt projektek formájában” valósuljon meg.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Így néz ki a jégbe-hóba fagyott Normafa – megnéztük, miért zárták le a területet

Munkatársunk képein szinte hallani lehet a téli csendet - de a fotókon is átjön, miért is nem szabad most tömegével felmenni a csodásan fehér kirándulóhelyhez.
Fotók: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2021. február 11.

hirdetés

Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy veszélyhelyzet miatt lezárta a Normafa környékét a XII. kerületi önkormányzat. A népszerű hegyvidéki kirándulóhelyet egybefüggő hóréteg, sok helyen pedig vastag jégpáncél borítja. Ennél is veszélyesebb azonban a fákon kialakult jégréteg, ami alatt már több ág leszakadt, életveszélyessé téve így a kirándulást a környéken.

A Szeretlek Magyarország fotósának sikerült bejutni a Normafa környéki területekre, ahol számos fotót készített az elmúlt napok mínuszainak következményeiről.

A képek nagyon hatásosan visszaadják a terület jelenleg érintetlen szépségét, a képeket látva azonban azt is megértjük, az önkormányzat miért döntött a terület lezárása mellett.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Óriási terepasztal lesz a felújított Kelenföldi indóház épületében

A Közlekedési Múzeum tervei alapján az állomásépület teljes felújításával, bővítésével létrejövő új múzeumi kiállítóhely fő attrakciója egy vasúti kiállítást kiegészítő több száz négyzetméteres terepasztal lesz.
Fotók, látványterv: Közlekedési Múzeum / Építész Stúdió - szmo.hu
2021. február 10.

hirdetés

A Közlekedési Múzeum kapta meg a lehetőséget, hogy megmentse az enyészettől, és új, az épület múltjához méltó funkcióval újítsa meg a műemléki védettség alatt álló Kelenföldi indóház épületét - írja Vitézy Dávid a Facebook-oldalán.

"A Kormány tegnap este megjelent rendelete kiemelt beruházássá minősítette a Kelenföld indóház megmentését a Közlekedési Múzeum által előkészített tervek nyomán, és rendelkezett az építési engedélyezés menetéről, valamint a kivitelezési közbeszerzés kiírásáról.

Az állomásépület teljes felújításával, bővítésével létrejövő új múzeumi kiállítóhely fő attrakciója egy vasúti kiállítást kiegészítő terepasztal lesz, így a vasútbarátok és a kisgyermekes családok számára különlegesen izgalmas helyszín jön létre az autentikus vasúti épületben. Az épület így megmenekül a pusztulástól, és színvonalas műemléki helyreállítása is megtörténik" - írja a BFK igazgatója, aki egyben a Közlekedési Múzeum vezetője is.

"A Kelenföld indóház legfőbb attrakciója egy több száz négyzetméter alapterületű terepasztal lesz egy vasúttörténeti kiállítás részeként. A kulturális kínálatot időszaki kiállítások és múzeumpedagógiai foglalkozások színesítik majd.

Az épület környezetében a villamosvégállomás menti bódék lebontásával vasúti tematikájú játszókert létesül, teraszán szabadtéri mozivetítéseket tarthatunk majd, az épület pedig kiegészül egy kilátópontként, trainspotter-helyként is szolgáló új, kortárs terasszal a vasút felé, valamint terveink szerint egy bisztró is helyet kap az épületben. Az épület előtt, szabadtéren az indóházzal közel egyidős gőzmozdony fog állni.

hirdetés
Az 1884-ben épült Kelenföldi indóház az ország egyik legrégebbi állomásépülete, amely a közelmúltig be is töltötte ezt a szerepét. A 4-es metró projekt részeként épült aluljáró miatt funkcióját az elmúlt években teljesen elveszítette, a MÁV pénztár kiköltözött belőle, és állapota tovább romlott, így félő volt, hogy az egyébként dinamikusan fejlődő, átalakuló Etele tér közelségében idővel lebontják"

- áll a posztban.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: