Budapest ismeretlen kínai negyede: bejártuk a kőbányai Monori Center titkos világát
A Monori Center kezdetben csak a kínai kolóniára épített, de miután a '90-es évek közepétől csökkenésnek indult a számuk (mivel sokan visszaköltöztek Kínába), egyre inkább elkezdtek nyitni a magyarok felé is. Ennek legfőbb színtere a vendéglátás: az idelátogató fővárosiak jó része az éttermek miatt érkezik, amelyekből több mint egy tucat van a negyedben.
Bár a pincérek magyarul nemigen beszélnek, az étlapokon pedig még angol nyelvű feliratozás se mindig van, ennek ellenére érdemes kipróbálni, mert garantáltan olyan autentikus élményt kapunk, amitől egy életre elfelejtjük a belvárosi kínai büfék színvonalát.
Mi a Jiaozi nevű húsos táskát, a Baozi nevű zöldséges gőzgombócot és a kis batyukba csomagolt pekingi kacsát kóstoltuk, mindegyiket csak ajánlani tudjuk. A teljes választék pedig ennél jóval szélesebb.
Egy karaoke-szoba a sokból, mindegyik máshogy néz ki belül
A negyed legemblematikusabb étterme talán a Wanhao, ami egy háromemeletes régi magtár átalakításával jött létre. Igazi különlegessége a felső szinten található karaokebár, ahol privát szobákat lehet kibérelni akár kisebb, akár nagyobb társaságok részére. Így aztán a lámpalázat is könnyebb leküzdeni, hiszen nem ismeretlenek előtt produkálja magát az ember.
Ráadásul az alkoholfogyasztás és a dohányzás is engedélyezett, szóval tényleg elég könnyű lelazulni. Az egyetlen negatívum, hogy magyar számok egyáltalán nincsenek a repertoárban, de a világslágerek közül azért jó néhány megtalálható.
Négy szupermarket is van a Monori Center területén, a legnagyobb ezek közül a Dunapanda, ahol nagyjából minden kapható az élelmiszertől és alkoholtól a háztartási cikkeken át a ruhaneműkig.
Bő két éve már magyar-kínai orvosi központja is van a negyednek. Itt hagyományos kínai módszerekkel, például akupunktúrával, füstterápiával, köpölyözéssel és gyógynövényes fürdőkkel gyógyítanak, a célcsoport pedig legalább annyira – sőt talán már jobban is – áll magyarokból, mint kínaiakból.
A túra végén megtudhattuk, hogy az itt élő kínaiak számára nem kevesebb, mint négy nyomtatott újság készül, gyerekeik közül sokan viszont már teljesen asszimilálódtak: magyar iskolába járnak, magyarok a barátaik, folyékonyan beszélik a nyelvünket is.
Őket frappánsan banángenerációnak nevezik, mivel "kívül sárgák, belül fehérek".
A Kőbányai selyemút séta aktuális időpontjait IDE KATTINTVA találod meg.