Mennyi az IQ-d, és ez mit árul el rólad?
Az első IQ-tesztet eredetileg a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kiszűrésére használták.
A cél az volt, hogy a korosztályos átlagnál gyengébben teljesítők is el tudják sajátítani a tananyagot. Az első tesztet Alfred Binet, a Sorbonne egyetem pszichológiaprofesszora pszichológia professzora és Theophile Simon orvos dolgozta ki.
A tesztben lévő feladatok és kérdések nehézségi fok szerint vannak csoportosítva.
A Binet-Simon-féle teszt az összes ma használatos IQ-teszt ősének tekinthető, amellyel sokáig csak a gyerekek értelmi szintjének meghatározására voltak képesek.
A felnőttek képességeinek mérése több nehézségbe is ütközött. Az életkor már nem játszott olyan meghatározó szerepet, mint a gyerekeknél, mégis szükség volt egy nagy tömegekre érvényes, a képességek felmérésére általánosan használható tesztre. David Wechsler az első világháború idején az amerikai hadsereg számára fejlesztett ki olyan pszichológiai teszteket, amelyek az újoncok kiválasztásában segítettek. A Binet-teszten alapuló felmérés több változót is figyelembe vett, és egy olyan relatív mutatóvá vált, amely kifejezi, hogy az adott személy milyen eredményt ért el a saját országában levő, saját korcsoportjának átlagához képest.
Intelligencia alatt az egyén értelmi képességeinek összességét értjük, melynek segítségével problémákat old meg. Ide tartozik többek között a gondolkodás gyorsasága, az összefüggések átlátása és az emlékezőképesség is. A teszteket úgy kalibrálják, hogy az átlagos eredmény 100 IQ pont körül legyen, és az emberek közel 68 százalékánál 85-115 IQ pontot mérjen. Számtalan intelligenciát mérő teszt van használatban, ahogy maga az intelligencia sem egyféle.
A ma is alkalmazott módszert, a Wechsler Adult Intelligence Scale-t (WAIS-t) 1939-ben fejlesztette ki névadója. Magyarországon MAWI (Magyar Wechsler Intelligencia-teszt) illetve a gyerekeknél használt változat MAWGYI (Magyar Wechsler Gyermek Intelligencia-teszt) néven használatosak. A Wechsler-teszt 10 részfeladatot tartalmaz, összehasonlító, műveltségi, élethelyzetek megértésére vonatkozó, számterjedelemmel, számolással foglalkozó, mozaikpróbás, képkiegészítő, képeket sorba rendező, tárgyösszeillesztő és rejtjelező feladatokat.
A nyelvi és kulturális különbségek megnehezítik az intelligencia-tesztek általános használatát. A 20. század elején sokáig még a kutatók sem értették azt a jelenséget, hogy miért tartják a más kultúrából, nyelvi környezetből érkezőket értelmi fogyatékosnak. Az Amerikai Egyesült Államokban részben emiatt a tévhit miatt korlátozták a Közép-Európából érkező bevándorlók számát.
140-es IQ-val a géniuszok rendelkeznek, ide az emberek mindössze 0,2 százaléka tartozik. Ide tartozik például Bill Gates vagy Stephen Hawking.
A 131 és 140 közötti érték kivételes intelligenciának minősül, az emberek 3 százaléka éri el ezt a szintet. Ők kiváló menedzserek, vagy szakértől, kutatók, tudósok lehetnek.
A 121 és 130-as értéket még mindig átlagon felülinek tartják. Alkotó területen kiváló eredmények érhetők el vele. A népesség 6 százaléka tartozik ebbe a csoportba.
111 és 120 pont közötti sáv átlagon felüli intelligenciát jelent, ide az emberek 12 százaléka sorolható.
A 91 és 110 közötti IQ átlagosnak számít, ide sorolható az emberek fele.
90-es érték alatt átlagon aluli intelligenciáról beszélünk, azok pedig, akik nem érik el a 80-as szintet, általában enyhébb vagy súlyosabb mentális zavarban szenvednek.
E hiányosság kiküszöbölésére fejlesztették ki a Raven-Mátrixot, amelyben a méréshez kizárólag geometriai ábrákat használnak, így a világon bárhol alkalmazható. A tehetségfelméréseknél ezt a tesztet töltetik ki leggyakrabban. A Színes Raven tesztet 5-9 éves kor közötti gyerekeknél használják, nagyobb gyerekek és felnőttek esetében a Standard, a fiatalok és felnőttek vizsgálatában a Nehezített Raven Mátrixok használatosak.
Az általános intelligencia mellett az érzelmi intelligencia fogalma a legismertebb, melynek jelölése az EI vagy EQ. Ez a képesség érzelmek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásával kapcsolatos, ide tartozik az önuralom képessége és az empátia is. Az EQ feltétele minden emberi közösség optimális működésének. Az intelligencia és a kreativitás összefügg, de arra egyelőre nincs tudományos álláspont, A kutatók abban mindenesetre egyetértenek, hogy a kreativitás csak bizonyos intelligenciaszint felett működik.
Bizonyos teszteket előszeretettel használnak a tehetség mérésére. A szakemberek ebben az esetben arra kíváncsiak, hogy a vizsgált gyerek milyen területen rendelkezik kiemelkedő képességekkel. Emellett a mérések segítséget nyújthatnak a normától való eltérés megállapítására, a fogyatékosság vagy éppen kiemelkedően magas intelligencia kiszűrésére. sohasem lehetnek teljesen függetlenek attól a nyelvtől és kultúrától, amelyben létrehozzák őket, hiszen megalkotóik adott struktúrákban gondolkodnak.
A nyelvi és kulturális különbségek így a mérést pontatlanná tehetik, de számos egyéb tényező (betegség, fáradtság, szorongás) is befolyásolhatja a gyerek eredményét. Egy alacsonyabb intelligenciaérték nem zárja ki, hogy a gyermek egy-egy tehetségterületen kimagasló képességű legyen, és fordítva is igaz, nem feltétlenül tehetséges az a fiatal, akinek nagyon magas az IQ-ja. Az intelligencia-hányados eredménye egy irányadó érték, ami alapján tovább lehet indulni – írja a tesztekről készült összeállításában a tehetseg.hu portál.
Kíváncsiak vagytok rá, hogy mekkora az IQ-tok? A kiemelkedő képességekkel rendelkező embereket összefogó Mensa Hungarica tesztjéből megtudhatjátok.
Forrás: tehetseg.hu
Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!
