Megvan az ország egyetlen gluténmentes étterme
A Men & Tál felkutatta az ország egyetlen gluténmentes éttermét, de járt három különleges cukrászdában, találkozott a pastrami forradalom kirobbantóival, és még egy hangulatos kis kocsmaétteremben is megkóstolta a fogásokat. A szakács-fotós Csákvári Péter, gasztrokalandjaival és fényképezőgépével minden kedden bemutatja Budapest legjobb vendéglátóhelyeit, az ételeket és azokat, akik mögöttük állnak.
Csiga Café
"Ez tényleg egy jó értelemben vett kocsma, de nem az a lokál, hanem a magunkfajta fiataloknak egy vidám, barátságos hely" - meséli Geri, a Csiga séfje, majd megmutatja az érő fügét a bejáratban, és körbevezet bent.
Növények garmadája fogad odabent, és látszik rajtuk, hogy szeretve vannak. Csinálnak növénycsere programokat is, ahol szinte bármire cserélheted a megunt növényeidet (nyilván növényekre). Szinte kiömlik a flóra az ajtón, ami segít kicsit bezöldíteni a Rákóczi teret is. A galéria ablakában kovászolódik a spárga, és kerti fűszerek törnek a nap felé, hogy friss konyhakert álljon rendelkezésre az ételekhez.
Az étlap pont annyira egyszerű, amennyire egyszerűnek kell lennie egy iszogatós, baráti, nyolcker szívében lévő kávézóban. Első sorban a melegszenyó a sztár, de amióta Geri felfedezett egy gerecsei sajtmestert, a grillezett juhsajtja is kilövésre kész a budapesti gasztrouniverzumba. Ember még nem mondta a szemembe olyan őszintén, hogy mennyire jó az a sajt, mint Ő. Rozmaringgal konfitált koktélparadicsom és sült kifliburgonyaágyon pihenő kérgesre, olaj nélkül sütött baromi jó juhsajt ez, tetején répaszeletbe csavart friss rukolával. A grill sajtok feltörekvésének egy csillaga ez, maradandó élményt nyújtott. A kávé szcéna is erős. A spanyolok egyik kedvenc kávéja, a Cofesa, nálunk még csak pár helyen kapható, de máris híres arról például, hogy biciklivel szállítják ki. A környezettudatos, jófej kávé biciklivel érkezik a Csiga kertjébe. Hát nem tündéri? Értékes zöld sziget ez a zord Rákóczi téren, amit nem csak hétvégi piálás alkalmával érdemes felkeresni, hanem például egy isteni juhsajtért és egy jó kávéért is...
A Men & Tál nem más mint az ország vendéglátó egységeinek bemutatása egy teljesen új szemszögből. Egy olyan gasztro\fotó, sőt gasztrofotó blog ez, amiben főleg a képek mesélnek az adott hely történetéről, dolgozóiról, ételeiről, egy minimális kritikával megspékelve. Ez a kritika azonban minden esetben a helyen szerzett pozitív élményről szól. Csákvári Péter, a Men & Tál kitalálója, fotós és szakács is egyben, ezért valahogy érthető, honnan jött az ötlet. Célja a két szakma egyesítésével nem az éttermek szigorú kritizálása, hanem a jó dolgok kiragadása a meglátogatott helyekről, a dolgozók bemutatása, és megmutatni, mennyi rejtett vagy felkapott kulináris kincs van a budapesti utcákon. Étvágygerjesztés nagylátószögben.
Köles
"Volt olyan, hogy egy hölgy, fogta a tányérját az étterem közepén és kinyalta. Csak a két keze és a tányér látszott." - A Kertész utca 41-ben sok minden ment már tönkre, a gasztrokocsmán át a peep-show-ig. Elátkozott helynek tartották az utcában, míg Rita és Kriszta meg nem törte az átkot, és felépítették Magyarország első és jelenleg egyetlen gluténmentes éttermét.
Rita és Kriszta, a ritakonyhaja.hu-val gázoltak bele a magyar gasztrosztrádába, majd egy hirtelen jött ötletből 6 hét alatt éttermet varázsoltak, méghozzá az egyetlen olyat itthon, ahol bármely gluténérzékeny bátran ehet bármit. Az épületben zéró toleranciája van a gluténnak, és minderről saját szemünkkel győződhetünk meg látványkonyhájukban. A kínálatuk állandóan változik, mert Rita imád főzni, és nem tudja megállni, hogy ne kreáljon valami újat. Amellett, hogy leveszik a terhet a gluténérzékenyek válláról, még egy barátságos, jófej hangulat is jelen van az étteremben. Rengeteg a törzsvendég, de olyan is volt, hogy ausztrál turisták térképpel keresték a Kölest.
Ételeiket nem próbálják meg más színben feltüntetni, mint menzakosztnak. Egy jó minőségű, melegen-tartóban is normális állagú, jóízű ételnek. És itt jön a csavar a gluténnel, ami nincs ugye. Tehát van itt kérem egy normális étkezde azoknak, akik más helyeken alapos érdeklődés után választhatnak csak valamit, és közel sem 100%, hogy az teljesen gluténmentes lesz. Megkóstoltam náluk egy kicsit mindenből, és arra gondolok, hogy talán glutén nem is kellene hogy létezzen, ha ilyen jól lehet nélküle főzni. Oké, talán a tészta nem az igazi a rommá hántolt liszt nélkül, de így is abszolút fogyasztható, és a tányéron semmi másból nem hiányoltam semmit. Eszméletlenül bájos grafika figyel a falon a lányok életútjáról, és minden mosolyog, amerre nézel. Jó bent lenni.
Gluténérzékenyek! Végre itt a várva várt éttermetek! Gluténevők! Ne egyetek glut.. Itt egy remek hely, ahol egészségesen, mégis jóízűen kajálhattok!
-Anya, mit ehetek?
-Bármit kisfiam.
La Praline boulangerie patisserie
"Nagyon büszkék vagyunk francia macaronjainkra" - mondja Zsolt, a La Praline marketing és értékesítési vezetője, s azzal kezembe nyomja a telefonját a másik végén főcukrászukkal, Gáborral.
Gábor pedig elmeséli miért is olyan jók a la Praline francia cukrászsüteményei. Magas minőségű mandulalisztjük és a fantasztikus ízvariánsok teszik macaronjaikat egyedivé, ráadásul elindítottak egy macaron webshopot is elsőként Magyarországon. Tokajis, csilis-csokis, sós karamellás, levendulás macaron-paradicsom ez kérem!
A három üzlet (Allee, Hegyvidék, Hűvösvölgy) közül a Hegyvidékben jártunk. Belépve egy impozáns vitrin mögött eszményi tortákat találhatunk, különböző méretekben. A fronton lévő pultban ezen torták sütemény verzióiból választhatunk gazdagon. Az üzlettől az embernek esküszöm jó hangulata lesz, legyen bármilyen rossz az éppen. Tarka, vidám, francia és színes, színes, színes! Macaron párnák, macaron magazinok, fás utcára néző hatalmas ablak.
Érdemes megkóstolni az igazi francia krémest is a Mille-Feuille-t. Sokkal krémesebb, kevésbé habos, mint magyar verziója. Éden nevezetű mangós-passiógyümölcsös terméküket pedig a Dining Guide beválasztotta Budapest 10 legjobb tortája közé, nem véletlenül. A La Praline nem csak cukrászda, nyitnak a francia reggelizők irányába is. Croque monsieur-jük és croque madame-juk kegyetlenül gusztusos, és egy páratlan reggeli\ebéd áldozatai lehetnek annak, aki belecsempészne egy kis franciát a napjába. Egyedi kínálat, eszméletlen hangulat. Ez vár a La Praline-ban.
Nándori Cukrászda
"Nem szeretem a reformokat, inkább a konzervatív cukrászatot képviseljük. Persze néha újítunk, de a dobostorta az dobostorta marad." - Nándori úr hosszan nosztalgiázik cukrászdájáról, és azt is elmeséli, hogy egykor ő volt Közép-Európa leggyorsabb fagyi adagolója.
Belépve a pici ‘tortadobozba’ csomagolt cukrászdába, úgy érzem magam mint gyerekkoromban a tanév utolsó napján, mikor elvittek fagyizni a szüleim. Hosszan a Rákóczi-túróson tartom a szemem, és az emlékek viharában hánykolódom. Nándori úr itt volt tanuló, sőt már édesanyja is itt dolgozott a hatvanas évektől. A koncepció mit sem változott az évek alatt: jó minőségű, magyar sütemények a bevált receptek szerint, ahol a fagyit reggel elkészítik, és másnap reggel frisset adnak újra. Színezékek, porok nélküli termékek ezek, friss gyümölcsből és minőségi alapanyagokból.
Itt készült a tavalyi cukormentes országtorta is, a híres-neves ribizlihabos-almás réteges torta. Nándori úr megelégelte hogy sokan szidják az országtortákat, és panaszkodás helyett csinált egyet, ami hatalmas sikert aratott a cukormentes kategóriában. Azt is elmondja, hogy a minőséget magához igazítja, és csak olyat készít, amit szeret, hiszen szereti magát és a vendégeit is. Ragaszkodnak bevált beszállítóikhoz, a margarint például 20 éve ugyanattól az osztrák cégtől rendelik (főképp persze vajat használnak). Javarészt azonban magyar termékekkel dolgoznak, és olyanokkal, amik már bizonyítottak, nem spórolnak ezen. Nándori úr hosszan mesél még, és iszom minden szavát a régmúltról, cukrászatról és fagylaltokról. Igazi időutazás ez modern minőségben. A Ráday utca elején egy igazi klasszikus magyar cukrászda vár minket tárt ajtókkal és barátságos személyzettel. És persze Rákóczi-túróssal.
Pistabá
"Mi nem vagyunk se street, se fast food étterem. Az urban food sokkal helytállóbb" - magyarázza Peti, aki párja nagyapjáról nevezte el delijét, mert idén lesz 100 éves.
Mostanában egyre többet lehet hallani a pastramiról és a hozzákapcsolódó vendéglátóegységről, a delikről. New York kedvenc szendvicse eddig szinte csak a Pastramiban volt kapható (vagy legalábbis itt volt hájpolva), de valami történt kis hazánkban, és a pastrami lett az új hamburger. A Pistabá egészen szerényen bújik meg a Gozsdu kapujában, és az ártalmatlan elsétáló csak egy újabb éttermet\delit gondolna a kirakat mögé, azonban kevesen tudják, hogy bizony odabentről indult ez a pastrami-forradalom.
Petiék decemberben nyitottak, az első ilyen típusú pastramis\deli étteremként, és máris sokan kedvet kaptak hasonló üzletek nyitásához. Sőt, még mellettük is nyitott egy deli, és Peti erre már csak azt mondja: "Legyen akkor ez a delik utcája". Arra kér, hogy siessünk a fotózással, mert ez igazi pastrami és hamar összeesik. Klasszikusan rozskenyérben, magos mustárral és csemege uborkával az oldalán harcol. Mert ahogy mondja: "A pastrami az pastrami". A hús zavarba ejtően puha, szaftos, és a mustárnak sem sikerül elvonni a figyelmet az ízéről. Ez itt a pastrami kérem. Máshol is ettem jót, de ez itt a klasszikus pastrami, amit kerestem, akárcsak őshazájában (egész pontosan senki sem tudja hol van az, de ebben a formában New York).
Mindemellett remek kézműves söreik is vannak, Pistabá sör formában. Hangulatos kis hely ez egy elég elit környéken, mégis baráti árakkal. Ha meg akarod kóstolni az igazi pastramit, hát itt a helyed!
Zazzi
"Mi még a múlt századból maradtunk itt" - mesélik nevetve Margit és Melinda, a Zazzi tulajdonosai, azonban a süteményeik a modern francia cukrászat jegyeiről árulkodnak. Méghozzá roppant elegánsan.
A volt gégész főorvos és a bölcsész nyolc évvel ezelőtt nyitotta meg cukijukat Solymáron. Tavaly beköltöztek a Kolosy térre, mivel a Zazzi-termékek egyre több embert vonzottak a belvárosból is. Kezdetben azt kérdezték tőlük az első vendégeik, hogy vannak-e rendes süteményeik, mára pedig ott vannak minden neves gasztrolap top listáján. Itt nem talált akkor sem az ember krémest, islert vagy lúdlábat, ők a francia jellegű cukrászat úttörői voltak kis hazánkban.
Színes, tarka enteriőr belül, színes, tarka, és szemtelenül gusztusos sütemények legbelül, a pultban. Egyszerűen nem tudsz választani a nevek alapján, a minitorták szépsége leteszi az agyadat a gyomrodba. De hé! Mi az a BFZ 30? “A Budapesti Fesztivál Zenekar 30. születésnapjára készült süteményünk”. Az ember gondolatai elindulnak az íz felkutatása felé a kinézetből, ha már a név nem segít, de maximum a vaníliáig jut. Odabent azonban egy egész gyümölcsös rejtőzik. Citrusos piskótaalapon vaníliakrém (mondtam), epervelő és egy yuzu nevű szupercitrusból készült krém adja össze az Úr színe előtt az édes hármast.
A másik nagy közönség kedvenc a Mambó, ami elsőre túl pirosnak tűnik, hogy ne csak epres legyen, de az eper csak egy statiszta ebben a csodában. Eper-mangó-kaktuszvirág a piskótán, és ott középen van valami, amit csak sejtünk, de nem esik le mi az: "grillázsréteg". Ez az! Ropog is! Zseniálisan izgalmas enni, nem tudsz máshova figyelni közben. Mehet neki a Men & Tál-díj!
Minden színes kis forma ott a pultban felfedezésre hív. Bizony ez is egy olyan hely, ahova vissza kell térnünk majd mindent végigkóstolni. És mindenhez enni egy plusz Mambót is.
Még több ételkritikát a Men & Tál blogon tudsz olvasni, ahová minden nap felkerül egy budapesti étterem.
Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!
