Kiebrudalta az önkormányzat a Hős utcai telepen maradt civileket
A kerületi Vagyonkezelő leveléből értesült róla a Hős utcai szegregátumban működő Kontúr Egyesület, hogy három hónapon belül el kell hagyniuk a Hős utca 15/A épületében, az önkormányzattól bérelt közösségi terüket. Az egyesület munkatársai – bár számítottak rá, hogy ameddig csak lehet, maradhatnak a felszámolás előtt álló telepen – nem voltak igazán meglepve, hogy az önkormányzat felmondja a bérleti szerződésüket. A telepfelszámolás megkezdése óta ugyanis többször kerültek szembe a kerületvezetéssel a lakók érdekei védelmében, akiket most is segítenek abban, hogy a mai lakáspiacon semmire se elég 4-5 millió forintnál több pénzt kapjanak hátrahagyott lakásaikért. Az önkormányzat segítsége nélkül is folytatják a telepi munkájukat, csak egyelőre fix hely nélkül.
A felszámolás előtt álló Hős utcai telepen nagyjából egy aktív civil szervezet működik, ez a Kontúr Egyesület. 2014 óta heti rendszerességgel szerveznek különböző foglalkozásokat a telepi gyerekeknek, a telep felszámolásának híre óta pedig a Hős utca 15/A-B háztömbökben élő lakástulajdonosok és az önkormányzat között közvetítenek például a lakások kisajátítási folyamatában. (A városnak ugyanis ahhoz hogy kiüríthesse a lebontásra szánt háztömböket, előbb meg kell vásárolnia a magántulajdonosok lakásait.)
A Kontúr Egyesület azonban január végén egy hivatalos levélből tudta meg, hogy az önkormányzat felmondta a bérleti szerződését annak helyiségnek, amit már 2015 óta közösségi térként használtak, ahol az említett foglalkozások is helyet kaptak.
“A kerületi Vagyonkezelő hivatalos leveléből tudtuk ezt meg, mindenféle indoklás nélkül. A levélben az áll, hogy három hónapunk van kiüríteni az ingatlant”
– mondta az Abcúgnak Urbanovszky Zsuzsanna, a Kontúr Egyesület elnöke, akit telefonon értünk utol.
Aztán megpróbáltak utánajárni, mi történhetett: “Január 15-én ülésezett az önkormányzat pénzügyi és gazdasági bizottsága, ahol az alpolgármester előterjesztésére a bizottság egyhangúlag megszavazta a bérleti szerződésünk felmondását” – magyarázta Urbanovszky, hozzátéve: “őszintén szólva meglepődtünk azon is , hogy egyetlenegy kérdés feltevése nélkül az ellenzéki, köztük a baloldali képviselők is rábólintottak a javaslatra”.
Arra, hogy mivel indokolja a kerületvezetés a szerződésbontást, még nem kaptak választ.
Amikor arról kérdeztük, mit sejtenek a döntés hátterében, a Kontúr Egyesület elnöke azt mondta: úgy látják, az önkormányzat egyszerűen már nem tekint partnerként a szervezetre. A kezdeti támogatáshoz képest már egy ideje nincs párbeszéd a kerületvezetéssel, hiába hívták őket több szakmai eseményükre – például erre -, a polgármester, vagy a megbízásából más hivatali munkatárs, sohasem jött el. “Túl hangosakká és túlságosan láthatóakká váltak az önkormányzat szemében az egyesület és a Hős utcai lakók is” – tette hozzá Urbanovszky.
A teljes képhez valóban hozzátartozik, hogy a Kontúr Egyesület a telepfelszámolással kapcsolatban egyre többször konfrontálódik az önkormányzattal és Kovács Róbert fideszes polgármesterrel. Legutóbb egy tavaly novemberi önkormányzati közmeghallgatáson, ahol Urbanovszky Zsuzsana, egy önkéntesük, Mihály Bulcsú, és két magántulajdonos tettek fel kérdéseket a polgármesternek. Mihály például arról érdeklődött, hogy Kovács hol venne lakást 4-5 millió forintból, amennyit az önkormányzat jelenleg ajánl a magántulajdonosoknak a lakásaikért. Urbanovszky pedig a nyílt konfrontációtól félő Hős utcai lakók nevében kérdezett – többek között az önkormányzati bérlők cserelakásainak felújításáról, és a takarítás gazdaságosságáról. A Hős utcai lakók a tömbök köré tervezett kerítéssel kapcsolatban szólaltak fel.
“Félreértés ne essék: mi egyetértünk az önkormányzattal abban, hogy a telep felszámolására szükség van, és mi az együttműködésben vagyunk érdekeltek. Abban, hogy minél kevesebb veszteséggel történjen meg ez a telepfelszámolás. Azonban nagyon nem mindegy, hogy mi fog történni a lakókkal – főleg úgy, hogy egy nagy összeg, 2,1 milliárd forint kormányzati forrás áll az önkormányzat rendelkezésére”
– magyarázta Urbanovszky Zsuzsanna, aki szerint egy civil szervezetnek is kulcsfontosságú szerepe van egy ilyen folyamatban a lakók felkészítésén, szociális munkával segítésén át egészen az utánkövetésükig. Amikor viszont úgy látják, a lakók kiszolgáltatott – és információhiányos – helyzetbe kerültek az önkormányzattal szemben, nem kérdés, hogy az ő érdekeiket is képviselniük kell.
Fotó: Végh László
“Ezektől a konfliktusoktól függetlenül azzal számoltunk, hogy a kerületi önkormányzat ameddig csak lehet, hagyja, hogy folytassuk a Hős utcai telepen végzett munkánkat, amivel még úgy is sok embert érünk el, hogy rohamosan fogy a telepen lakók száma”
– magyarázta Urbanovszky.
Példaképp elmondta, hogy most karácsonykor is összesen majdnem száz gyereknek adtak karácsonyi ajándékcsomagot. A gyerekfoglalkozásaikra pedig rendszeresen jár úgy 15-20 gyerek, akik nagyrészt inkább albérlő vagy önkormányzati lakásokat bérlő családokból érkeznek. “A velük való munka során azt látjuk rajtuk: sokan nagyon szoronganak, hogy mi lesz velük, és a bizonytalanság megviseli őket.” Ezen felül ott vannak még az említett magántulajdonosok, felnőttek, akik heti rendszerességgel jönnek össze az egyesület közösségi terében.
Urbanovszky hangsúlyozta: a Kontúr Egyesület akkor is folytatja a munkát, ha nem hosszabbítják meg a szerződésüket, legfeljebb változó helyszíneken. “Azt mondtam a kollégáimnak, hogy ez a “vissza a kezdetekhez” esete, hiszen az egyesület működésének első időszakában sem volt állandó közösségi terünk. Az időjárástól függően, sokszor szabadtéren tartottuk a programjainkat.”
Azt is hozzátette: épp telefonbeszélgetésünk előtt néhány órával érkezett két Hős utcai lakótól is egy-egy üzenet, hogy ha szükség van rá, akár az ő lakásaikban is megtarthatók a foglalkozások. “Nekünk ez is bizonyíték, hogy a helyiek szeretik, amit a lakótelepen csinálunk.”
Az önkormányzat döntése a Kontúr Egyesület szerint azért is vet fel kérdéseket, mert a szervezet olyan tevékenységet végez, ami illeszkedik például a jelenleg érvényes Integrált Településfejlesztési Stratégiához, illetve a Kábítószer Ellenes Stratégiához. Utóbbi például kimondja: az önkormányzatiak mellett a civil szervezeteknek is fontos szerep jut a közösségi drogmegelőzésben, például úgy, hogy “sokféle szabadidős és prevenciós programot biztosítanak, melyek alapvetően fontosak a szabadidő egészséges eltöltése biztosításához”.
Idén január közepén fogadta el a 2019-2024-es időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi Programot a képviselő-testület, amiben szerepel, hogy„a telep rendezését 2019 év végégi kellene elvégezni, amely várhatóan nem tud teljesülni teljes egészében”, ezért “kiemelten fontos a szegregátumban élők folyamatos gondozása, valamint az előgondozásuk annak érdekében, hogy az új lakókörnyezetbe való költözés során a beilleszkedésük zökkenőmentes legyen.” Így a telep kiürülésével nehezen indokolható az önkormányzat kihátrálása a Kontúr jelenlétének támogatásából.
A Kontúr Egyesület most kérelmet nyújt be a Pénzügyi és Gazdasági Bizottsághoz, hogy vonják vissza döntésüket, és hosszabbítsák meg a szóban forgó bérleti szerződést.
A kérdést, miért nem bérelheti tovább a kerületi Vagyonkezelőtől az közösségi terüket a Kontúr Egyesület, mi is feltettük a X. kerületi Önkormányzat sajtóosztályán. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőlük válasz.
