Budapesti parkolás: az egyik kerületben marad a készpénzes fizetési lehetőség is
Újbuda Önkormányzata úgy döntött, hogy a fővárosi rendelettel ellentétben nem szünteti meg a készpénzes parkolást. A kerület szerint a parkolóautomaták használatára továbbra is komoly lakossági igény van, különösen a kórházak környékén.
Miközben Budapest több kerületében július 1-jétől megkezdődik a parkolóautomaták kivezetése,
Újbuda eltér a fővárosi gyakorlattól: a XI. kerületben továbbra is lehet készpénzzel fizetni, és csak ott, csak akkor szüntetik meg a gépeket, ahol a használati adatok ezt valóban indokolják.
A kerület önkormányzata a legutóbbi képviselő-testületi ülésén teremtette meg a jogi kereteit annak, hogy a fővárosi egységesítéssel szemben a helyi igényekhez igazodó, rugalmas átállást valósítson meg – írta az ittlakunk.hu.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a készpénzes fizetés továbbra is elérhető marad, és az automaták számát kizárólag a mérhető használati adatok alapján csökkentik. Különösen igaz ez az egészségügyi intézmények, kórházak és más nagy forgalmú helyszínek környékére, ahol továbbra is jelentős azoknak a száma, akik nem mobiltelefonon, hanem a hagyományos módon rendezik a parkolási díjat.
A döntést konkrét pénzügyi adatok is alátámasztják. A kerület közlése szerint az automatákon keresztül évente több mint 200 millió forint parkolási díj folyik be, miközben az eszközök üzemeltetése és karbantartása éves szinten mintegy 35 millió forintba kerül. A számok alapján a készpénzes fizetési lehetőség felszámolása jelenleg nem indokolt.
Az újbudai modell fenntarthatóságát segíti, hogy a parkolóautomaták az önkormányzat tulajdonában vannak, üzemeltetésüket és karbantartásukat pedig a kerület 100 százalékos tulajdonú gazdasági társasága végzi.
Ennek köszönhetően a parkolási díjakból származó bevételek teljes egészében a kerületnél maradnak, és az újbudai közszolgáltatások finanszírozását, valamint a helyi fejlesztéseket szolgálják.
A cél az, hogy a digitális fizetési megoldások terjedése mellett azok az állampolgárok se kerüljenek hátrányba, akik továbbra is készpénzzel szeretnének fizetni.
A Fővárosi Közgyűlés még 2024 végén döntött a parkolási rendszer digitalizálásáról, amelynek értelmében július 1-jétől a legtöbb kerületben megkezdődik az automaták kivezetése és a készpénzes fizetés megszüntetése.
VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója
Miközben Budapest több kerületében július 1-jétől megkezdődik a parkolóautomaták kivezetése,
Újbuda eltér a fővárosi gyakorlattól: a XI. kerületben továbbra is lehet készpénzzel fizetni, és csak ott, csak akkor szüntetik meg a gépeket, ahol a használati adatok ezt valóban indokolják.
A kerület önkormányzata a legutóbbi képviselő-testületi ülésén teremtette meg a jogi kereteit annak, hogy a fővárosi egységesítéssel szemben a helyi igényekhez igazodó, rugalmas átállást valósítson meg – írta az ittlakunk.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: 1,3 milliárdból született újjá az Ecseri úti metróállomás feletti lepusztult tér
Átadták a IX. kerületi Mester Árpád teret, amely az Ecseri úti metróállomás feletti terület teljes megújításával jött létre. A beruházás során 35 százalékkal nőtt a zöldfelület, és új pavilonok, valamint utcabútorok is helyet kaptak.
Mester Árpád tér néven, teljesen megújult formában adták át péntek délután az Ecseri úti metróállomás feletti, korábban évtizedekig elhanyagolt területet.
A felújítás során a zöldterület 35 százalékkal, közel 1100 négyzetméterrel nőtt, több mint 70 fát, 13 ezer cserjét és évelő növényt ültettek el.
A térre helyezték át az egykori Pest-Buda mozi elől a helyiek által ismert fókás szökőkutat, emellett négy új, egységes kialakítású pavilont is építettek hat üzlethelyiséggel és egy nyilvános mosdóval. Kihelyeztek 16 padot, 24 kerékpártámaszt és 16 hulladékgyűjtőt, a buszmegállóhoz pedig két esőbeálló is került. A biztonságról 44 új köztéri lámpa és a teljes területet belátó térfigyelő kamerarendszer gondoskodik.
Az MTI tudósítása szerint az átadáson Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arról beszélt: az ilyen közterek megújítása messze nem lokális kérdés, hanem egész Budapest életminősége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az emberek tízezrei által használt csomópontok, közterek milyen minőségűek. Olyan helyek, ahol van kedvünk megállni, találkozni, amire egy jó szívvel gondolunk, vagy olyan helyek, ahol megpróbálunk a létező leggyorsabban átrohanni és a lehető legkevesebb időt tölteni? – vetette fel.
A miniszter hozzátette, a Széll Kálmán térhez hasonló sikeres felújításokból „bőven nincsen elég”, pedig egy ilyen beruházás mindössze egy „autópálya-koncesszor egynapi díjából” elkészült.
Vitézy arra is kitért, hogy a térség közlekedése a jövőben tovább bővülhet: a déli körvasút fejlesztésének újabb ütemében fontos elővárosi vasúti megálló létesül a Népligetnél.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a felújítással egy „nagyon rossz hangulatú” területből olyan „marasztaló közterület” jött létre, ahol újra lehet építeni a társadalmi kapcsolatokat, „amik fájón hiányoznak a városban”. A főpolgármester méltatta a kerületi polgármestert és csapatát, hogy a nehézségek ellenére megvalósították a beruházást.
Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere arra emlékeztetett, hogy a tér kialakítása a sok zöldfelülettel „rímel” a József Attila-lakótelepet tervező Mester Árpád formabontó koncepciójára. Elmondta, hogy a tér az 1980-as átadása óta változatlan formában állt, és Ferencváros egyik legszomorúbb közterülete lett.
A felszíni rendezés szükségessége 2021-ben került napirendre, amikor a kerület saját forrásból vállalta a felújítást, mivel az M3-as metró rekonstrukciója nem tartalmazta a tér megújítását. A projekt 2023 végén megtorpant egy forrásmegvonási döntéssel, de 2024-ben az új képviselő-testület mégis a kivitelezés mellett tette le a voksát. A tényleges építés 2025 márciusában indult a vállalkozási szerződés aláírása után.
A névadásról idén május 29-én döntött a Fővárosi Közgyűlés, tisztelegve az 1961-ben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett városrendező, Mester Árpád előtt, aki a József Attila-lakótelep emberléptékű koncepcióit megalkotta. A tér kialakítása nettó 1,3 milliárd forintba került, amit a kerületi képviselő-testület biztosított.
Fotókon a felújított tér:
Mester Árpád tér néven, teljesen megújult formában adták át péntek délután az Ecseri úti metróállomás feletti, korábban évtizedekig elhanyagolt területet.
A felújítás során a zöldterület 35 százalékkal, közel 1100 négyzetméterrel nőtt, több mint 70 fát, 13 ezer cserjét és évelő növényt ültettek el.
A térre helyezték át az egykori Pest-Buda mozi elől a helyiek által ismert fókás szökőkutat, emellett négy új, egységes kialakítású pavilont is építettek hat üzlethelyiséggel és egy nyilvános mosdóval. Kihelyeztek 16 padot, 24 kerékpártámaszt és 16 hulladékgyűjtőt, a buszmegállóhoz pedig két esőbeálló is került. A biztonságról 44 új köztéri lámpa és a teljes területet belátó térfigyelő kamerarendszer gondoskodik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hivatalos: idén nyáron már nem nyit ki a népszerű budai strand
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megerősítette, hogy a budai Külkerpark idén már nem fogad vendégeket. A hivatalos indoklás szerint a terület „hasznosítási koncepciójának” kidolgozása zajlik, addig nem döntenek a nyitásról sem.
Zárva a budai hegyek egyik népszerű strandja: a Külkerpark idén nyáron nem nyit ki, mert az állami vagyonkezelő szerint a hasznosítási koncepció kidolgozása folyamatban van. A területet márciusban vette át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy bírósági ítélet nyomán, és azóta sem sikerült eldönteni, mit kezdjenek vele.
A vagyonkezelő a Telexnek küldött válaszában megerősítette, hogy amíg a terület jövőjét meghatározó terv készül, addig a rövid távú nyitásról sem tudnak határozni.
A cég szó szerint azt írta: „Megkeresése kapcsán tájékoztatjuk, hogy jelenleg a hasznosítási koncepció kidolgozása van folyamatban, így érdemi döntés a rövid távú hasznosításról sem születhetett.”
A vagyonkezelő tulajdonosi jogait a Pénzügyminisztérium gyakorolja, de a tárca a portál július eleji megkeresésére a cikk megjelenéséig nem reagált.
A Külkerpark hiánya azért is feltűnő, mert idén nyáron Budapesten egyszerre három nagy fürdő, a Gellért, a Király és a Rác is zárva tart, miközben a fővárosiak egyik legfontosabb menekülőútvonala, a Velencei-tó gyakorlatilag kiszáradt.
Egyes környékbeliek aggódnak, hogy a területet az állam eladhatja egy ingatlan-befektetőnek. A lehetséges beépítéstől tartva Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere még márciusban változtatási tilalmat rendelt el a területre.
A politikus akkor úgy fogalmazott: „igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a Külkerpark helyén ne épülhessen irodaház vagy lakópark”.
Az állami vagyonkezelő korábbi ingatlanügyletei miatt a közvélemény érzékeny a nagy értékű telkek sorsára. A tavaszi kormányváltás óta felmerült, az MNV új irányvonalat követhet, Magyar Péter korábban pedig arról beszélt, hogy leállítanák az állami ingatlanok értékesítését.
Zárva a budai hegyek egyik népszerű strandja: a Külkerpark idén nyáron nem nyit ki, mert az állami vagyonkezelő szerint a hasznosítási koncepció kidolgozása folyamatban van. A területet márciusban vette át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy bírósági ítélet nyomán, és azóta sem sikerült eldönteni, mit kezdjenek vele.
A vagyonkezelő a Telexnek küldött válaszában megerősítette, hogy amíg a terület jövőjét meghatározó terv készül, addig a rövid távú nyitásról sem tudnak határozni.
A cég szó szerint azt írta: „Megkeresése kapcsán tájékoztatjuk, hogy jelenleg a hasznosítási koncepció kidolgozása van folyamatban, így érdemi döntés a rövid távú hasznosításról sem születhetett.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A szakadék széléről hozták vissza a Biodómot – ott voltunk a hosszú éveket csúszott átadáson
Bár az eredeti terveknek csak a töredéke valósult meg, ha azt nézzük, hogy kis híján az egész projekt ment a kukába, még így is jól jártunk. Ráadásul külön jegyet se kell váltani hozzá a normál állatkerti belépő mellé.
A Biodóm-projekt valószínűleg a budapesti Állatkert történetének leginkább félrecsúszott beruházásaként kerül be a történelemkönyvekbe. Pedig az eredeti elképzelésben volt potenciál: megeleveníteni a miocén kori Pannon-medence buja növény- és állatvilágát egy gigantikus, fényáteresztő búra alatt, amely a fagyos téli napokon is állandó trópusi klímát biztosít.
A 2010-es évek közepén indult, világritkaságnak szánt kezdeményezés azonban hamar igazi rémálommá vált: a költségek drasztikusan elszálltak, így a munka gyakorlatilag leállt, az időközben ellenzéki vezetésűvé vált főváros és a kormány pedig csak egymásra mutogatott. Előbbi nem tudott, utóbbi nem akart pénzt adni a folytatásra.
Az épület már elkészült külső acél- és fóliaszerkezete közben ott állt torzóként, a kötelező állagmegóvás miatt üresen is havi több tízmillió forintot felemésztve. Bár néhány időszaki kiállítást tartottak itt 2023 vége óta, amelyek összesen több mint 230 ezer látogatót vonzottak, az üzemeltetés ezek bevételeivel együtt is masszívan veszteséges volt. Bő másfél éve még az is felmerült, hogy az addigi veszteségeket benyelve inkább lebontják az egészet, de végül mégse hagyták veszni.
A teljes befejezéshez szükséges pénz ugyan továbbra sem állt rendelkezésre, az Állatkert viszont a tavalyi év többletbevételéből elkülönített 300 millió forintot, amit a Főváros kipótolt további 50 millióval, így hozták létre a most megnyíló látogatóteret.
Sós Endre főigazgató szerint az Állatkert 160 éves történetében eddig csak egyszer volt hasonló léptékű fejlesztés: az 1909–1912-es nagy átépítés, amikor a főkapu, a Pálmaház és a Nagyszikla is elkészült. Bár az a beruházás is az eredetileg tervezett költségek többszörösébe került (mai értéken kb. 50 milliárd forintba), ma már Budapest ikonikus örökségeként tekint rá mindenki. A cél az lenne, hogy a rossz emlékeket felülírva idővel a Biodómmal is ez történjen.
Beszédet mondott a megnyitón Karácsony Gergely is, aki felidézte, hogy 2019-es hivatalba lépésekor az egyik első probléma, amivel szembesült, a Biodóm volt: a grandiózus tervek mellől hiányoztak a befejezéshez szükséges források és a megfelelő előkészítettség.
A főpolgármester szerint az, hogy most mégis megnyílhat a tér egy része, az Állatkert munkatársainak elképesztő elkötelezettségét dicséri, akik „nem törődtek bele a rossz helyzetbe, és minimális pénzből is maradandót alkottak.”
Karácsony a szintén jelenlévő élő környezetért felelős miniszternek, Gajdos Lászlónak címezve arról is beszélt: reméli, az új kormány és a főváros együttműködve tudja majd továbbfejleszteni a komplexumot. Ezzel kapcsolatban egyelőre semmi konkrétum nem derült ki, Gajdos sem említette a beszédében, hogy szándékukban állna támogatni a projektet.
Feladat pedig volna még bőven, hiszen az eredeti tervekhez képest csak egy jóval fapadosabb verzió valósult meg: a jövőben lépésről lépésre szeretnék beköltöztetni ide az elefántokat és az oroszlánfókákat, utóbbiaknak kiépítve egy külön medencét, valamint egy hatalmas, 3 millió literes akváriumrendszert, ahova cápák kerülnének.
Az viszont, hogy legalább egy részét átadják végre, még mindig sokkal jobb kimenetel annál, mintha a projekt örökre az enyészeté lett volna.
A Városi oázis elnevezés különösen jól hangzik most, amikor napról napra dönt egyre pusztítóbb rekordokat a hőmérséklet. És szerencsére helytálló is: bár az átlátszó búrán ugyanúgy besüt a nap, belül abszolút kellemes 26-27 fok uralkodik. A látogatók valószínűleg már ennek is nagyon örülni fognak.
A most átadott rész alapterülete 1,4 hektár, ebből a beültetett felület 2950 négyzetméter. 1750 köbméter speciális termőtalajt használtak fel hozzá, ami körülbelül 60 kamionnyi földnek felel meg. Ebbe nagyjából 150 különböző trópusi és szubtrópusi növényfaj 10 ezer példányát telepítették.
Élő állatból egyelőre jóval kevesebb van: első körben alig 30 egyedet költöztettek be, többnyire olyan ritkább fajokat, mint a vadon szinte kipusztult bali seregély, a palawani pávafácán, a sarkantyús teknős és a luzoni kéregpatkány.
Van viszont egy csomó hatalmas, műanyag dinoszaurusz, amiket már egy korábbi kiállításon is meg lehetett itt nézni, és az állandó tárlatnak is részei lettek.
A kissé darabosan mozgó fejű, magnóról bejátszott üvöltést kiadó T-Rexet és társait nézve egyfajta temus Jurassic Park-élményem volt: sokkal jobb lenne helyettük több, nagyobb testű élőlényt látni ebben a térben, de ugye a pénzhiány. A gyerekek mindenesetre biztosan imádni fogják ezt is.
A legimpozánsabb rész az a 14 méter magas vízesés, amit a sajtó jelenlétében Gajdos, Sós és Karácsony indítottak el egy hatásvadász piros gomb megnyomásával. Az előterében elhelyeztek egy hintás szelfipontot, amihez hasonlót eddig főleg influenszerek Maldív-szigeteki Insta-posztjaiban láthattunk, de most már nekünk is van ilyenünk.
A most átadott terület felső emeleti sarkában egy kávézó is helyet kapott, ahonnan tényleg látványos letekinteni.
Abban ugyan nem vagyok biztos, hogy ha visszamehetnének az időben, az Állatkert mostani vezetése az azóta történtek fényében is belevágna a projektbe, de valószínűleg így is eléggé megkönnyebbültek most, hogy kármentésként kihozták belőle, amit lehetett.
Ha pedig hozzávesszük, hogy külön jegy helyett a normál állatkerti belépő érvényességét terjesztik ki mostantól ide is, a látogatók mindenképp csak nyertek vele.
A Biodóm-projekt valószínűleg a budapesti Állatkert történetének leginkább félrecsúszott beruházásaként kerül be a történelemkönyvekbe. Pedig az eredeti elképzelésben volt potenciál: megeleveníteni a miocén kori Pannon-medence buja növény- és állatvilágát egy gigantikus, fényáteresztő búra alatt, amely a fagyos téli napokon is állandó trópusi klímát biztosít.
A 2010-es évek közepén indult, világritkaságnak szánt kezdeményezés azonban hamar igazi rémálommá vált: a költségek drasztikusan elszálltak, így a munka gyakorlatilag leállt, az időközben ellenzéki vezetésűvé vált főváros és a kormány pedig csak egymásra mutogatott. Előbbi nem tudott, utóbbi nem akart pénzt adni a folytatásra.
Az épület már elkészült külső acél- és fóliaszerkezete közben ott állt torzóként, a kötelező állagmegóvás miatt üresen is havi több tízmillió forintot felemésztve. Bár néhány időszaki kiállítást tartottak itt 2023 vége óta, amelyek összesen több mint 230 ezer látogatót vonzottak, az üzemeltetés ezek bevételeivel együtt is masszívan veszteséges volt. Bő másfél éve még az is felmerült, hogy az addigi veszteségeket benyelve inkább lebontják az egészet, de végül mégse hagyták veszni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
