prcikk: Hesna: Rájöttem, hogy talán mégsem annyira pesszimisták a magyarok | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Hesna: Rájöttem, hogy talán mégsem annyira pesszimisták a magyarok

A Bábel műsorvezetője a Hősök Tere kihívás keretében egy hónapig mindennap megszólított egy ismeretlent. Tapasztalatairól kérdeztük.
Láng Dávid - szmo.hu
2016. december 02.



Október közepén már másodjára indult el a Hősök Tere kezdeményezés 30 napos kihívása, melynek mottója: "Az vagy, amit teszel!" A résztvevők azt vállalták, hogy a saját, hétköznapi eszközeikkel igyekeznek fellépni a szinte mindent átitató közöny ellen.

Az akcióhoz ismert emberek is csatlakoztak, például a riporter-műsorvezető Al Ghaoui Hesna, aki azt vállalta, hogy egy hónapon át mindennap beszélgetést kezdeményez egy ismeretlennel. Miután az utolsó történetet is közzétette, megkértük, hogy meséljen arról, mit adott neki ez az egész és tervez-e esetleg folytatást.

– Mennyire féltél belevágni a kihívásba, milyen előzetes várakozásaid voltak?

– Félni nem féltem, inkább azzal kapcsolatban voltak kétségeim, menyire lesz nehéz nap mint nap csinálni, illetve még be is számolni róla. És be is igazolódott, hogy ez nem egy fél perc alatt letudható dolog. Sokszor kifejezetten keresni kellett az alkalmat, hogy valaki olyannal beszélhessek, akivel egyébként nem feltétlenül kerültem volna kapcsolatba. Megfogalmazni és leírni szintén hosszabb ideig tartott, egy jelentős részt elfoglalt az estéimből, ami különösen kisgyerek mellett kihívás. Inkább ez az oldala volt nehezebb, ami viszont sokkal pozitívabban alakult a vártnál, az az emberek reakciója.

"
Valahogy arra számítottam, több elutasító, közönyös visszajelzést kapok. Vagy éppen értetlenséget, hogy miért érdeklődöm bárkinek a napja iránt. Ehhez képest annyira kedves, derűs és bölcs emberekkel találkoztam, hogy néha már-már zavarban voltam a posztolásnál.

Úgy tűnhetett, mintha direkt vadásztam volna az arcra szimpatikus és megnyerő emberekre, pedig erről szó sem volt: abszolút nem „mazsoláztam” a potenciális beszélgetőpartnerek között, azokkal a lehetőségekkel éltem, amiket az élet hozott.

Mégis, már az ötödik-hatodik nap környékén feltettem a kérdést: hogy lehet, hogy ennyi pozitív ember van? Sokukon ránézésre látszik, mennyire nehéz a helyzetük, mégis képesek derűvel és optimizmussal hozzáállni a dolgokhoz. Pedig bennem mindig az a kép élt, hogy a magyarok mennyire pesszimisták, ebből a szempontból nagyon pozitív csalódást jelentett a kihívás. Sokat gondolkodtam azon, mi lehet az oka, hogy ez volt a tapasztalatom. Talán valamiért az átlagosnál hajlamosabbak panaszkodni és sóhajtozni az itthon élők, ezt magamon is tapasztaltam. Ez viszont lehet, hogy inkább habitus kérdése és nem feltétlenül jelent pesszimizmust.

hesna1
Fotó: Mervai Márk

– Ezeket magad is magyarként állapítottad meg, vagy kicsit külső szemlélőként is?

– Ilyen szempontból abszolút magyarként, hisz engem is sokszor beszippant ez a mentalitás, de olyan magyarként, aki – talán szíriai gyökerei miatt is – kicsit kívülről is rálát az országra, és sokfelé megfordult a világban, sokféle emberrel találkozott.

"
Mindig megdöbbentett, hogy mondjuk egy ugandai nyomornegyedben több mosolygós arccal találkoztam az utcán, mint Budapesten. Sokkoló élmény volt úgy hazajönni, hogy itthon valamiért mindig borúsabbnak tűntek az emberek, mint szinte bárhol máshol.

Ezért is volt nagyon meglepő számomra ennek a kihívásnak az eredménye, mivel tényleg sokkal több pozitív beállítottságú emberrel találkoztam. Ezután jöttem rá arra, hogy a sok sóhajtozás és panaszkodás ellenére talán mégsem csak a rossz dolgokat tudjuk meglátni az életben. Ez inkább egyfajta felvett dolog lehet. Azóta én is tudatosan igyekszem elkerülni, különösen a kislányom jelenlétében. Szeretnék bízni abban, hogy bár nyilván nem reprezentatív a felmérésem, talán mégsem olyan rossz a helyzet, mint eddig gondoltam.

hesna4

– Mik voltak a legemlékezetesebb pillanatok, amelyekre legszívesebben gondolsz vissza?

– Nagyon mély nyomot hagyott bennem az a nő, aki hihetetlenül kedvesen és mosolygósan szolgált ki a postán – majd mikor a napjáról érdeklődtem, ugyanilyen pozitív kisugárzással mesélte el, mennyire borzasztó volt. Otthon felejtette a táskáját minden pénzével és iratával, fogalma se volt, be tud-e menni dolgozni, vagy leszállítják a vonatról. Végül aztán nem találkozott ellenőrrel. Ezután csak arra tudtam gondolni, hogy ha egy szörnyű napját ennyire vidáman meséli el, vajon milyen lehet akkor, ha minden jól alakul? Ráadásul ő volt az első, aki vissza is kérdezett, hogy nekem milyen napom volt, pedig már a kihívás végén jártunk. Ez külön megmaradt bennem pozitív élményként.

Emlékezetes volt az is, amikor egy hatalmas dísztököt vásároltunk a kislányommal a Pozsonyi úton, amikor hirtelen rájött egy kisebbfajta hisztiroham az utca közepén, elég nagy közönség előtt. Ebben a helyzetben nem nagyon tudtam mást tenni, minthogy letettem a tököt a földre, felvettem a kislányomat, és a karjaimban tartva vittem oda az autóhoz megnyugtatni. Ekkor nekem akadt egy hétköznapi hősöm: amikor a gyerekek az utcán elkezdtek focizni a tökkel, egy hölgy felemelte és utánam hozta. Ez rendkívül jól esett és szintén maradandó élmény volt. De például az a biztonsági őr is, akivel közel fél órát beszélgettem az élet dolgairól.

Hesna videóban is értékelte a 30 napot:

– És a néhány negatív élményt hogyan élted meg?

– Igazából egyetlen olyan élményem volt, amit tényleg negatívként könyveltem el. Az viszont tényleg rosszul érintett. Egy közműszolgáltató szerelőjével találkoztam, és már eleve hátrányból indultam nála, amikor elmondtam, hogy 30 perc helyett valószínűleg csak 40 múlva tudok odaérni. Végig olyan megvetés sugárzott a szeméből, amivel nehezen tudtam mit kezdeni, de így még inkább kihívásként fogtam fel. Hiába: bárhogy próbálkoztam, minden lepattant róla. Utolsó próbálkozásként még egyszer rámosolyogtam, amikor beszállt a liftbe, de ekkor a megvetés mellett még egy értetlen pillantást is kaptam. Szóval ez csúfos kudarc volt, azóta is látom magam előtt a tekintetét.

De ha azt nézzük, hogy 30-ból egyedül ez az egy alakult így, megdöbbentően jó az arány. Ráadásul majdnem minden esetben meg is leptek valamivel azok, akiket megszólítottam. Tehát

"
nem csak egyszerűen annyit válaszoltak, hogy jó vagy rossz napjuk volt, de a többség valami olyan személyes dolgot is elárult magáról, amiről aligha gondoltam volna, hogy egy teljesen idegennek megteszik.

Erre én is rögtön hasonlóképpen reagáltam, így jó pár tartalmas beszélgetés alakult ki végül. Nagyon látszik, mennyire értékelik az ilyen apró figyelmességet is az emberek.

– Volt olyan, hogy felismertek?

– Nem tudnám megmondani, pontosan hányszor, de előfordult. Többen említették a műsoromat, mennyire szeretik és fontos számukra, hogy értéket közvetít. Ennek köszönhetően azt is megtudhattam, hogy tényleg mindenféle ember nézi a Bábelt. Pedig korábban több olyan vélemény is elhangzott szakmai berkekből, hogy egy ilyen intellektuális műsor csak szűk rétegnek szól, hiszen ezek a témák biztosan csak a társadalom egészen kis részét foglalkoztatják. Nos, az elmúlt 30 napon számomra ennek éppen az ellenkezője derült ki. Tehát lett még egy okom, amiért az egészbe érdemes volt belevágni.

hesna2
Csoportkép a Hősök Tere program más résztvevőivel. Fotó: Mervai Márk

– Vannak még terveid a Hősök Tere nagyköveteként, akár ezzel a kihívással, akár bármi más területen?

– Igazság szerint egyáltalán nem számítottam rá, hogy ekkora követőtábora lesz ezeknek a posztoknak. De jó néhányan gyakorlatilag folyamatosan olvasták és kommentelték, sőt már a kihívás felénél jelezték, hogy aggódnak a vége miatt, mert mindennap kíváncsiak lennének egy ilyen történetre. Volt, aki maga is belekezdett a posztok hatására a saját harminc napos kihívásába. A rengeteg pozitív visszajelzés miatt elgondolkodtam azon, hogy valamilyen formában szívesen folytatnám – bár valószínűleg nem zárnám magam olyan keretek közé, hogy mindennap kelljen erről posztolnom.

De az tény, hogy átformált engem ez az élmény annyira, hogy jobban észre fogom venni a kínálkozó helyzeteket, és azt is, ha valaki segítségre szorul, mégis mindenki elsétál mellette. Ilyen is adódott a harminc nap alatt, és jó volt, hogy én észbe kaptam, mielőtt még átfutott volna rajtam a gondolat, hogy „ez nem az én dolgom, nem az én felelősségem”.

Ahogy Philip Zimbardo, a Hősök Tere kezdeményezés egyik alapítója mondta: Legyél Te az, aki megtöri az íratlan normát, hogy 'nem segítünk', 'nem állunk meg', 'nem szólunk'!

Milyen nagyszerű gondolat, és mégis sokszor milyen nehéz észrevenni, amikor ott vagyunk és lépni kell! Szóval a kihívás hatására talán tudatosabban fogok kezelni helyzeteket, és ha adódik ilyen, lehet, hogy azt meg is fogom írni.

Az is fontos változás számomra, hogy a hivatalos Facebook-oldalamat eddig enyhén szólva fenntartásokkal kezeltem. A szakmai dolgaimnak tartottam fent, személyes élményeket szinte egyáltalán nem osztottam meg rajta. Félig tudatosan, félig bátortalanságból. A kihívás alatt ezzel nyilván szakítanom kellett, hiszen a történetek jó része értelmezhetetlen lett volna a személyes részletek nélkül. És meglepett, mennyire jól reagálnak erre a követőim, tényleg igénylik az ilyen jellegű tartalmakat is. Szóval sikerült áttörni egy gátat magamban, aminek a hatása biztosan ezentúl is meg fog mutatkozni időről időre.

Ha tetszett az interjú, oszd meg ismerőseiddel!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Orbán Viktornak: Eszébe ne jusson végrehajtani a győri provokációt!
A Momentum alapítója szerint a kormányfő gátlástalan politikai akcióra készül. Figyelmeztetett mindenkit, hogy a felelősségre vonás nem marad el.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 25.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója egy kedd esti Facebook-posztban fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, akit egy Győrbe tervezett, általa provokációnak nevezett esemény végrehajtásától intett. A politikus szerint a „kampányfordító eseményt” Pintér Bence, Győr polgármestere „lebegtette be”. Bár szerinte még nem világos, pontosan milyen akció készül, úgy véli, „már most mindenki tudja, hol kell majd keresni a felelősöket”.

A politikus szerint az ember már azt sem tudja, hova kapja a fejét a kormány „folyamatos botrányain”. Úgy látja,

a közvélemény még fel sem ocsúdott Gulyás Gergely Iránnal kapcsolatos mondataiból és Szijjártó Péter „hazaárulásából”, máris itt van ez a tervezett győri provokáció és a Direkt36 cikkében leleplezett, „rendszerszintű titkosszolgálati beavatkozás”.

Fekete-Győr András ezután a miniszterelnökhöz fordulva kijelentette: „Ezúton is gratulálok önnek: hivatalosan is kibérelt magának egy állandó kiállítótermet a jövő Terror Házában. Az a gátlástalan politikai leszámolási kísérlet, amit önök a Tisza informatikai rendszereinek bedöntése érdekében elkövethettek, a legsötétebb államszocialista időket idézi. Titkosszolgálati nyomásra indult, koholt vádakra alapuló házkutatások, lefoglalt adathordozók, a politikai ellenfelek célzott megfélemlítése és zsarolása...”

„Soha nem gondoltam volna, hogy 36 évvel a rendszerváltás után újra azt a szégyent kell megélnünk, hogy a hatalom a megfélemlítés és a koncepciós eljárások fegyveréhez nyúl a saját állampolgáraival szemben.

Nagy Imre újratemetésétől eljutni odáig, hogy saját maga épít ki egy rákosista módszerekkel operáló titkosrendőrséget, és lényegében Moszkva-alsót csinál a hazánkból... ez valami egészen döbbenetes szégyen” – írta bejegyzésében.

A politikus azt a kérdést is felteszi a miniszterelnöknek, hogy

a „közeledő bukás árnyékában” jó ötletnek tartja-e, ha a „rezsim végnapjaiban” további, akár életfogytiglani szabadságvesztést maga után vonó bűncselekményekkel tetézi a bűnlajstromukat.

Állítása szerint ugyanez a kérdés a magyar titkosszolgálatok és a nyomozóhatóságok vezetőit is megilleti, akiket arra figyelmeztet, hogy ne kockáztassanak súlyos börtönéveket egy „bukás szélén tántorgó, posztkommunista maffiaállam levitézlett vezetői kedvéért”. Fekete-Győr szerint az őket jelenleg még óvó politikai védőernyő április 12-én összeomlik.

„Legyen világos, miniszterelnök úr: a rendszerváltás másnapján önöknek és az önöket gyáván kiszolgáló állami vezetőknek egyaránt, kivétel nélkül számot kell majd adniuk a független államapparátus maffiaszerű megszállásáért, az ártatlan magyarok vegzálásáért és hazánk gyalázatos kiárusításáért!” – zárta sorait.

Győrben Pintér Bence ellenzéki polgármester hónapok óta konfliktusban áll a városi ingatlankezelő céggel, a Győr-Szol Zrt.-vel a lakáskasszából hiányzó mintegy 1,7 milliárd forint miatt. A polgármester a cégvezetés távozását sürgette, a 2026-os költségvetés tárgyalását feltételekhez kötötte, majd a közgyűlés feloszlatását is kezdeményezte, és február 20-án nagygyűlést tartott. Pintér Bence emellett nyílt miniszterelnök-jelölti vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert, amit utóbbi el is fogadott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktorral szemben kialakult egy második társadalom, amelyik már nem kér belőle
Orbán Viktorral szemben most van egy olyan polgári ellenzék, akik jómódúak, világlátottak, és nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni - mondja az elemző. Szerinte ez a polgári ellenzék döntheti el a következő választásokat.


A Kéri kérdi című műsor vendége Somogyi Zoltán politikai elemző volt, aki Kéri Lászlóval a 2010 óta tartó 16 éves Fidesz-kormányzásról és annak rendszeréről beszélgetett. Somogyi, aki magát inkább szociológusnak vagy politikai elemzőnek, semmint politológusnak tartja, rögtön a beszélgetés elején a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy 16 év után újra van verseny a magyar politikában.

Üzleti hátteréből kiindulva kifejtette, hogy a gazdasági életben a verseny értékeket hordoz, folyamatos felkészültséget követel, ami stabilitást ad, ez a fajta versenyszellem pedig szerinte nagyon hiányzott a politikából.

Úgy látja, a mostani politikai verseny olyan folyamatokat indított el, mint például, hogy Orbán Viktor a versenytársa miatt kénytelen volt megváltoztatni a kampánystratégiáját, és a zárt terekből kilépni a nyílt színtérre. „Azt, hogy látjuk ezt a politikai versenyt, ez nagyon izgalmassá teszi a közéletet, és azt gondolom, hogy olyan értékeket hordoz, amiért pont, hogy nem szabadna erről a versenyről lemondani” – fogalmazott.

Somogyi Zoltán szerint az üzleti szféra, különösen a kis- és középvállalkozói réteg, megszenvedte az elmúlt éveket a kiszámíthatatlanság miatt.

Felidézett egy kutatást, amely szerint a budapesten kívüli, vidéki kis- és középvállalkozók, akik négy éve még a Fideszt támogatták, mára ellenzékivé váltak, mert gazdasági értelemben nem tudtak érvényesülni. Szerinte ennek az az oka, hogy az üzleti életben a tervezhetőség kulcsfontosságú, ez azonban mára megszűnt.

A Fidesz „biztonságot” ígérő plakátjait elemezve feltette a kérdést, hogy vajon a vállalkozók számára is ezt jelenti-e a kormány. „Benne van-e a Fideszben a biztonság, az, hogy én biztonsággal élhetem a kis életemet, szervezhetem a kis vállalkozásomat, részt vehetek-e úgy az üzletben, hogy nem jön ki rám a hatalom, hogy nem veszi el az üzleteimet, megszüntet-e egy adott adótörvényt évközben?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint ha egy vállalkozó nem tudja megtervezni a következő három évét, mert akár év közben is változhatnak az adószabályok, az a biztonságérzet teljes hiányát jelenti.

Bírálta azt a kormányzati kommunikációt is, amelyben Orbán Viktor úgy beszél, mintha a saját pénzét osztaná szét.

„Én megadom a tanároknak a pénzüket, én megadom a városoknak a pénzüket, én adom, én adom oda.  Igen, de közben pedig neki nincs pénze. Ugyanúgy, ahogy egy banknak sincs pénze. A banknak az a pénze, amit beraknak hozzá.”

Az állam szerepéről szólva Somogyi kifejtette, hogy a kormány központosította az egészségügyet és az oktatást, miközben az államot üzleti szereplőként is elkezdte működtetni. Problémásnak nevezte, hogy az állam egyszerre résztvevője, szabályozója és adóztatója is a piacnak, ami torzítja a versenyt.

„Mit keres az állam a különböző üzleti szektorokban? Hogy engedhető ez meg?” – vetette fel. Szerinte míg más országokban, például Ausztriában, az állam partnerként lép fel és segít a bajba jutott iparágaknak – példaként a sípályáknak nyújtott adókedvezményt említette –, addig Magyarországon ez a fajta gondolkodás hiányzik.

Az állam kiszámíthatatlan működésére egy másik példát is hozott: egy osztrák és egy ukrán bank legális tranzakciója kapcsán a magyar állam fellépését egyenesen postakocsi-rabláshoz hasonlította.

„Egyszer csak odajön egy állam, most konkrétan a magyar állam, és kirabolja a postakocsit. Tehát, hogy konkrétan fogja magát, elviszi az autót, benne a több tízmilliárddal, lefoglalja” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen esetek elriasztják a külföldi befektetőket, akik a kiszámítható jogrendet keresik.

A 2010-es kormányváltás idejére visszatekintve Somogyi Zoltán úgy emlékezett, a nemzetközi környezet bizalommal viseltetett az új Fidesz-kormány iránt a Gyurcsány-korszak és a Bajnai-kormány megszorításai után. Úgy vélte, akkor egyfajta fellélegzés volt érezhető. Elismerte, hogy az Orbán-kormány professzionálisan szervezte meg az állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartást, például a kormányablakok rendszerét, és sikeresen vonta be az adózásba a kisvállalkozókat a pénztárgéprendszerrel.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány a kezdetektől fogva nem nyúlt hozzá a nagy ellátórendszerekhez, mint az oktatás vagy az egészségügy, mert Orbán Viktor úgy gondolta, azokon csak bukni lehet.

„Igazából erről szólna az állam. Tehát azért tartunk államot, hogy ezeket a nagy rendszereket működtesse, és ez nem sikerült Orbán Viktornak” – állította.

Ezzel szemben a kormány azonnal és vastagon belenyúlt a hatalmi ágakba: a médiába, az alkotmánybíráskodásba, a választási rendszerbe. Somogyi szerint mindenbe belenyúltak, ami a politikai pozíciójuk vagy a gazdasági újraosztás szempontjából fontos volt.

Az elemző szerint a kormány a politikai nyilvánosságot is megpróbálta a saját képére formálni, létrehozva a saját, kormánypárti elemzőintézeteit és közvélemény-kutatóit. „Nehogy már független elemző menjen be oda, hanem menjen be a fideszes elemző” – jellemezte a helyzetet. Ez a logika szerinte kiterjedt a kultúra egészére is.

Ennek ellenére úgy látja, a Fidesz-rendszer alatt is kialakult egy „második társadalom és egy második gazdaság”, amely már nem veszi figyelembe a rendszer szabályait, és képes erős ellenzéki erővé válni.

„Orbán Viktorral szemben most van egy olyan ellenzék, polgári ellenzék, akik jómódúan, világotlátottan nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni” – fogalmazott.

Ennek a második nyilvánosságnak a részeként említette az influenszerek világát, akik képesek a hagyományos pártoknál nagyobb tömegeket megmozgatni. Somogyi szerint a Fidesz zárt médiabirodalmat akart létrehozni az ingyenes MTI-vel és a MindigTV-vel, de ez a közösségi média világában kudarcot vallott.

„Amikor elunalmasítanak egy médiát, mert ott csak a jó híreket közlik a kormánnyal kapcsolatban, és csak a rossz híreket az ellenzékkel kapcsolatban… azt nem is nézik az emberek.”

Somogyi Zoltán szerint Orbán Viktor az utóbbi években a nemzetközi színtérre koncentrált, azt a látszatot keltve, hogy ő az egyetlen magyar politikus, akivel a világ szóba áll, miközben a belpolitikát elhanyagolta. A 2022-es választások előtti, 7000 milliárd forintos osztogatás után jött a gazdasági visszaesés és az infláció, ami aláásta a miniszterelnök kompetenciájába vetett hitet.

„Négy olyan év van mögöttünk, amikor már az a bizalom már nincs meg, hogy ő jó gazdaságot teremt Magyarországon” – mondta, hozzátéve: „ez egy kompetenciaprobléma, amivel ő küzd, hogy már nem tekintik úgy kompetensnek.”

Az elemző szerint Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődése két fő okra vezethető vissza: az uniós pénzek körüli vitákra és a háborúval kapcsolatos, oroszbarátnak tartott álláspontjára. A miniszterelnök egyensúlyozni próbált az EU és Oroszország között, de ez a stratégia mára megbukott.

Úgy látja, a választási kampányban politikai témává vált az orosz befolyás kérdése, ami szerinte egyértelműen árt a kormánynak. „Politikai témává vált, hogy Orbán ide hívta az oroszokat segítségül, és ez neki biztos, hogy nagyon nem jó.”

A beszélgetés végén visszatért a kiindulóponthoz: a politikai verseny megjelenése bátorságot ad az embereknek. „Elkezdtek az emberek saját névvel, címmel a hatalom ellen beszélni. Ez se volt ez a hangulat meg, hogy ennyire szembe fordulnak hatalommal, ezt is a politikai verseny hozta el.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter a Szijjártó-ügyről: Európai titkosszolgálatok szivárogtathatnak, mert a magyar kormány a szövetségesei ellen dolgozik
Állítólag a magyar külügyminiszter a tanácskozások szünetében azonnal az oroszokat hívta. Krekó szerint ez régóta nyílt titok, ezért a szövetségeseink kihagynak minket a fontos megbeszélésekből.


Krekó Péter, a Political Capital vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, diplomáciai körökben már régóta kering az az információ, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tanácsülések szüneteiben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztethetett.

„Ez gyakorlatilag egy ilyen, hát kimondatlan tényként kezelték sokan, én nem hiszem, hogy ezen őszintén meglepődtek most a bizottság, illetve a tanács képviselői” – mondta.

Szerinte nem véletlen, hogy kialakultak olyan kisebb formátumú egyeztetések például a balti és skandináv államok között, ahol olyan fontos információkat tárgyalnak meg, amelyeket a hivatalos tanácsüléseken nem, mert nem bíznak minden tagállamban, köztük Magyarországban.

Krekó azon sem lepődne meg, ha az Európai Unió azért hozna nyilvánosságra bizonyos információkat, hogy „megnehezítse ezt a fajta konspirációt, mert itt tényleg azért arról van szó, hogy az EU egyik tagállama Oroszországgal játszik össze, néha az Európai Uniós érdekek ellenében”.

A műsorban a szakértő arról is beszélt, a Washington Postban, a V-Square-en és a Direkt36-on megjelent, orosz befolyással kapcsolatos információk mind olyan forrásokból táplálkoztak, amelyeket európai titkosszolgálatok bocsáthattak újságírók rendelkezésére. Krekó Péter szerint ez nem egy atipikus dolog, példaként említette az orosz invázió előtti brit és amerikai titkosszolgálati információk nyilvánosságra hozatalát.

Az elmúlt napok sajtóhírei alapján szerinte egyértelműnek tűnik, hogy „az európai titkosszolgálatok, mintha régóta nagyon bizalmatlanok lennének a magyar kormánnyal szemben”.

Krekó szerint van egy alapvető kérdés, amelyet fel kell tenni: „nem probléma-e az Magyarország számára Európai Uniós tagállamként, hogy ilyen súlyos bizalmatlanság övezi, és úgy látszik, hogy azért nem alaptalanul?”

Álláspontja szerint ha egy tagállam a szövetségesei ellen dolgozik és ellenséges szereplők, mint Oroszország vagy Kína érdekeit képviseli, akkor nem életszerűtlen feltételezni, hogy a többi ország védekezni próbál ez ellen. „A valódi probléma itt inkább az, hogy valóban van egy egyre egészségtelenebb, egyre szorosabb összejátszás az orosz politika és a magyar politika között” – jelentette ki.

Krekó szerint már egyértelműen látszanak olyan információs műveletek, amelyekben „mintha a magyar és az orosz szereplők összejátszanának”. Ilyen volt szerinte az „ukrán aranykonvoj” esete, ahol egy kormányközeli bulvárlap által megosztott, vélhetően orosz segítséggel létrehozott deepfake képek értek el kiugró nemzetközi elérést gyanús profilok segítségével. „Itt egy olyan esetről is szó volt, amiben Magyarország nemcsak belföldi használatra, hanem nemzetközi használatra is gyártott dezinformációt, valószínűleg orosz segédlettel” – állította.

Krekó Péter szerint a kormányzati propaganda logikája is változóban van. Míg korábban egy egyszerű, együzenetes, 20. századi típusú logika mentén működött, most egy új elv érvényesül: „az új logika ez az összezavarás, az információs káosz logikája”.

Példaként említette, hogy az ukrán aranykonvoj-sztori kapcsán csak a kormányoldalon 4-5, egymásnak ellentmondó magyarázat is elhangzott. Úgy véli, ez szándékos lehet. Arra számít, hogy az elkövetkező időszakban „mindent és mindennek a cáfolatát szinte azonnal hallani fogjuk, és ebben az információs káoszban elveszhetnek a szavak”.

A választóknak azt tanácsolja, hogy a következő hetekben legyenek türelmesek. „Szerintem érdemes egy kicsit kivárni, amíg egy-egy ügyjel kapcsolatban letisztázódnak a pontos információk” – javasolta. Szerinte a félelemkeltő narratívákat is érdemes kritikusan kezelni.

„Az, hogy Ukrajna le akarná támadni Magyarországot, amit már szószerint így hallunk az utóbbi napokban, én azt hiszem, hogy ennek nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs semmi valóságalapja” – mondta. Hozzátette: „Ukrajna, amely az életéért küzd, és örül, hogyha az orosz fronton helytáll az oroszokkal szembeni harcban, nem valószínű, hogy még arra lenne ideje, energiája, hogy egy NATO-tagállammal szemben éles háborús konfliktust kezdeményezzen”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Komoly alkotmányos válságot idézne elő Magyar Péter terve a közjogi vezetők elmozdításáról
A politológus szerint a Tisza Párt elnöke akár a Fidesz által korábban bevetett jogi trükköket is alkalmazná. Török elmondta, mi a magyarázat arra, hogy most, a kampány hajrájában ismertette ezt a tervét Magyar Péter.


Ahogy megírtuk, Magyar Péter hétfőn Nyíregyházán konkrétan megnevezte, kiket váltanának le azonnal, ha kétharmados többséget szerez a TISZA Párt a választáson. Mint mondta, eltávolítanák a kulcspozíciókból Sulyok Tamás köztársasági elnököt, Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, és Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Leváltanák Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, valamint Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét és a testület többi tagját is. A listán szerepelt továbbá az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettese, valamint a médiahatóság vezetője is.

Török Gábor politológus a Facebook-oldalán reagált Magyar Péter kijelentéseire. Szerinte két kérdés merül fel: hogyan gondolja ezt megvalósítani és miért beszél erről most a TISZA elnöke?

A szakértő felidézi, hogy volt már példa hivatalban lévő vezetők mandátum lejárta előtti távozására. „Bod Péter Ákos, az MNB elnöke 1994-ben vagy Györgyi Kálmán legfőbb ügyész 2000-ben »önként« mondtak le hivatalukról. Ilyesmi nem elképzelhetetlen, egy új kormánynak elég sok eszköze van arra, hogy »meggyőzzön« valakit a távozásról, akivel nem akar együttműködni.

De mi van akkor, ha a vezetők semmi szín alatt nem akarnak lemondani? Alapvetően az van, hogy bizony akkor ki kell várni a mandátumuk végét, bár kétharmados többséggel sokféle jogi és politikai trükközés elképzelhető.

A Fidesz erre is szolgáltatott már példát: Baka Andrást, a korábbi Legfelsőbb Bíróság elnökét, akit 2009-ben hat évre választottak meg a posztjára, 2011 végén arra hivatkozva távolítottak el hivatalából, hogy a bírósági csúcsszerv új elnevezést (Kúria) kapott az alkotmányban. Kifejezetten csúnya megoldás volt, Baka András meg is nyerte az ezzel kapcsolatos európai pereket, a magyar államnak százezer eurót kellett fizetnie később emiatt – de a politikai szándék teljesült.”

Török Gábor szerint kérdés, Magyar Péter hogyan képzeli ezt tömegesen.

„Az összes intézményt átnevezi egy alkotmánymódosítással és a Baka-modellt alkalmazza? Vagy egyszerűen alkotmánymódosítással kimondja, hogy rendszerváltás történt (»fülkeforradalom«...), és minden korábban megválasztott közjogi intézmény vezetője elveszti a hivatalát? Nyilvánvalóan teljesen alkotmányellenes (értsd: az alkotmányosság szellemével ellentétes) lenne egy ilyen alkotmányozás – de persze ennek kimondására már nem lenne lehetősége az alkotmánybíróságnak, egyrészt, mert őket is érintené a döntés, másrészt, mert az új alaptörvény értelmében egy alkotmánymódosítás alkotmányellenességét már amúgy sem vizsgálhatnák. Bárhogy is van, ha megvalósulna ez a terv, az biztos, hogy komoly alkotmányos válságot idézne elő.”

Posztja második felében a politológus azt a kérdést veti fel, hogy Magyar Péter miért beszél erről éppen most. Úgy véli, a téma nem illeszkedik a „működőképes és emberséges Magyarország” programjába, és megoszthatja, elbizonytalaníthatja a saját táborának a jogállami normákra érzékeny részét. Török szerint elsőre felesleges erőfitogtatásnak tűnhet, hiszen egy alkotmányos válságról szóló vita nem tenne jót Magyar Péternek, akinek az az érdeke, hogy nyugodt erőként pozicionálja magát. A politológus szerint azonban van egy magyarázat, ami megérheti az árát: „a győzelem tudatának erősítése. A választási kampány hajrájában láthatóan mindkét oldal már csak egyetlen dologra összpontosít, arra, hogy a bizonytalan, hezitáló szavazók szemében ő tűnjön győztesnek (»mi vagyunk a többség«). Ha a Fidesz ráharap erre a témára és arról szólnak majd a viták, hogy mire készül Magyar Péter a kétharmad birtokában, ezt valóban le lehet fordítani úgy, hogy eldőlt a választás és már csak az a kérdés, mit kezd a győzelmével a Tisza.

Ez valóban érdeke lenne Magyar Péternek, így talán ez lehet a leghihetőbb racionális magyarázata a tegnap esti bejelentéseknek. Meglátjuk, a Fidesz mire következtet: ha nem lesz nagy vita a témából, akkor nagy valószínűséggel ugyanerre.”

Magyar Péter az elmúlt hónapokban több alkalommal is jelezte, hogy kétharmados felhatalmazás esetén a közjogi vezetők távozását szorgalmazná. Jogi elemzések szerint a tömeges személycserékhez alaptörvény- vagy sarkalatos törvénymódosításokra lenne szükség, ami komoly vitákat generálna. Precedensként gyakran említik Baka András 2011-es eltávolítását, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban jogsértőnek minősített.


Link másolása
KÖVESS MINKET: