News here
hirdetés

BUDAPEST

Barbár rombolás vagy csodaszép remekmű a Mátyás-templom és a Halászbástya?

Ha megnézed a 19. századi fotókat, nem így néztek ki, mint most. Miért szabta át őket Schulek Frigyes? Mi volt a célja?

Link másolása

hirdetés

Budapest legtöbbet fotózott és legtöbbet posztolt látványosságai közé tartozik a Halászbástya és a Mátyás-templom. Instagramon csak #halaszbastya és #fishermansbastion hashtaggel több tízezer találatot láthatsz, a Halászbástyán forgatták tavaly Ellie Goulding egyik klipjének pár jelenetét, és rendszeresen feltűnik a külföldi turisták vlogjaiban is a Mátyás-templommal együtt.

Gyermekkoromban azt hittem, a Halászbástya ódon épület, és csak később, amikor utánaolvastam, tudtam meg, hogy nem is olyan régi, ebben a formájában 1902-re készült el. És a jelenlegi formája egy historizáló építészeti vízió eredménye.

Facebookon időnként felbukkan egy-egy kép arról, hogyan nézett ki a 19. században a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagyis a Mátyás-templom és a hozzá kapcsolódó rendház, illetve milyen volt a Halászbástya alatti terület. Nem így nézett ki. Ezt látva sokakban felmerül a kérdés: nem követett-e el történethamisítást Schulek Frigyes? Egy őrült építész hagymázos álmainak megtestesülését vagy kora egyik zsenijének megvalósult álmát látjuk ma a Budai Várban? Bele lehet-e avatkozni így, mesterségesen egy-egy folyamatba és művészeti koncepcióként kezelni egy épületet? És miért alakította át ezt a területet?

Ezeket a kérdéseket már mások is feltették, nem csak én, már jóval korábban! 1911-ben így írtak Schulek Frigyesről, a Mátyás-templomról és a Halászbástyáról egy újságcikkben:

"Nagy czélok, nehéz helyzetek mozgatják meg alkotóképességét. Midőn a budavári koronázó templom építési bizottságának 1875. évi deczember 2-án tartott ülésében az elnök báró Augusz fölszólította, hogy tegyen javaslatot a templom helyreállítására

hirdetés

és Schulek bemutatta tervét, előadása után hosszú, kínos csend keletkezett s végül megszólal az elnök: „Hát azt hiszi a tanár úr, hogy megbolondultunk? Ez csak a túlhevített fiatal fantázia aberrácziója.”

Huszonöt évvel utóbb a merész tervező elérte a czélját. A templomot az ő terve szerint állították helyre és elkészült a Halász-bástya."

A méltatás így folytatódik: "A maga művészetén, az építészeten kívül a rokon művészetek, a szobrászat és festészet együttes hatását mélyen átérzi és jelentős művészeti kérdések, monumentális föladatok, műemléki problémák tárgyalásánál ragyogó ékesszólással fejtegeti álláspontját. Rajongó hazafiság Schulek egyik fő jellemző vonása. Elválaszthatatlanul összeszövődik ez művészi törekvéseivel, vágyaival. A koronázó templom építésénél a hely történeti múltja, nemzeti jelentősége ihleti meg."

A Mátyás-templom jelenlegi formája és a Halászbástya tehát valóban egyfajta nagy volumenű, történelmi ihletettségű összművészeti vízió terméke. És megértéséhez a kulcs ez a félmondat: Schulek Frigyest a hely történeti múltja, nemzeti jelentősége ihlette meg.

A templom átépítésével az volt a célja, hogy a régi, középkori eredetű, de barokk külsővel takart plébániatemplomot átépítse olyan középkorias, gótikus csodává, amilyen a fénykorában lehetett. A Halászbástyával pedig a nemzeti múlt erősítése, egyben tetszetős turisztikai látványosság kialakítása.

A Mátyás -templom eredete IV. Bélához fűződik, aki az itt álló kis kápolna helyére építtetett 1255 és 1269 között egy háromhajós templomot. Ezt A 14. század második felében gótikus csarnoktemplommá építették át. Az egész épület gótikus stílusú átalakítását Nagy Lajos király 1370 körül kezdte meg a délnyugati Mária-kapu kiépítésével. Zsigmond király uralkodása alatt a mellékszentélyeket meghosszabbították és nyolcszögletű, gótikus záródással látták el. Mátyás  a délnyugati harangtornyot – a szakértő azt írják, hogy a harangtorony (a közben elpusztult sisakot kivéve) ma is az akkor kapott formáját őrzi, bár a 19. század végén a kőanyagát teljesen cserélni kellett.

A törökök 1541-ben mecsetté alakították, a berendezést kidobták, mihrábot, vagyis imafülkét vágtak a falba, korán idézeteket festettek fel. 145 évig használták iszlám imahelyként.

Buda visszafoglalása után barokk stílusban alakították át,  1688-1702 között északi oldalához kollégiumot, déli oldalához pedig 1702-1714 között háromemeletes szemináriumot építettek, a középkori részek eltűntek, az épület külseje puritánná vált. Az 1723-as tűzvészben megsérült, ekkor újjáépítették. Az idők során elveszítette eredeti karakterét és szépségét.

Amikor elrendelte Ferenc József a templom újjáépítését, Schulek Frigyes tervével szerette volna kibontani az időközben hozzátoldott épületek fogságából, és visszaadni eredeti pompáját - vagy legalábbis egyfajta rekonstruált csodát alkotni. Hogy a készülő régi-új Mátyás-templomnak megfelelő keretet adjon, megtervezte a szintén nagyszabású, történelmi alakokkal díszített, neoromán Halászbástyát.

A Halászbástya alapja az egykori Híradás bástya, a Haber kuleszi, illetve budai városfal törökök kiűzése után, a 18. században korszerűsített védelmi szakasz. Budavár falának ezt a részét egykor a halászcéh védelmére bízták, innen kapta a nevét. Ez a környezet az átalakuló Mátyás-templomhoz képest akkori szemmel szegényesnek tűnt, ezért kapta meg a feladatot Schulek, hogy méltó környezetet alakítson ki.

Így született meg a tornyos, árkádos, díszlépcsős, szobrokkal felékített sétatér és kilátó, a Halászbástya.

„Ő volt az első, a ki 1873-ban, Izsó Miklóssal együtt, millenniumi emlék állításának eszméjét megpendítette. Ez az eszme nem hagyja el többé. 1895-ben tervet készít Árpad és vezéreinek emlékére, a Halász-bástyán, a koronázó templommal és Szent István emlékével térbeli és eszmei összefüggésben” - írja az 1911-es cikk.

Van, aki azt mondja, amit Schulek Frigyes csinált, az történelemhamisítás. Mások szerint éppen hogy az ő munkája mutat meg valamit abból, hogy milyen lehetett, vagy milyen lehetett volna a Budai Vár a törökök megjelenése előtt, fénykorában. És van, aki hatalmas, korszakalkotó építőművésznek tartja, olyannak, mint amilyen Steindl Imre volt.

" data-width="970" data-height="210" data-colorscheme="light" data-show-faces="true" data-header="true" data-stream="false" data-show-border="true">

Te mit gondolsz?


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés
Népszava: Szinte minden budapesti beruházást leállíthat a kormány
Veszélyben lehet többek között a dél-budai centrumkórház és a HÉV-fejlesztések is.

Link másolása

hirdetés

Szinte minden Budapestre tervezett beruházást leállíthat a kormány - értesült a Népszava. A lap úgy tudja, hogy ez alapján veszélyben van

  • a Galvani híd és a déli körvasút építése,
  • a Műegyetem rakpartot és a Kopaszi-gátat is érintő újabb budai fonódó villamospálya kialakítása,
  • a Ráckevei-Duna revitalizációja,
  • a Városmajor megújítása,
  • a csepeli és a gellérthegyi közpark valamint a dunai evezős központ létrehozása,
  • a Városliget autómentesítése
  • és a dél-budai centrumkórház is.

    A cikkben azt is megjegyzik:

    ezek előkészítésére az elmúlt években sok milliárdot költöttek, a leállítással pedig ez a pénz kárba vész.

    Az is probléma, hogy ha az uniós források esetleg megnyílnak, akkor ezek a projektek már nem lesznek azonnal indíthatóak, így ez a forrás is elveszhet.

    A lapnak a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium azt írta, hogy

    „a nevesített beruházásokra, ahogy minden állami beruházásra általánosan vonatkozik az a kormányhatározat, amely a Magyarország szomszédjában zajló háború idején, a tartalékképzés miatt felfüggeszt, majd felülvizsgál minden olyan állami beruházást, amelynek kivitelezése még nem kezdődött meg”.

    A tárca azt is hozzátette: az eddig elvégzett előkészítési, engedélyezési munkálatok azonban nem vesznek kárba, azokat a beruházások későbbi megvalósulásának alkalmával – ha kell módosítva azokat – felhasználják.

    hirdetés

    Ezt azonban a lap szerint például a csepeli HÉV esete nem támasztja alá. A vonal átlagosan 44 éves szerelvényeinek cseréjét például az unió úgynevezett Helyreállítási Alapjából (RRF) fedezték volna. A 2020 novemberében kiírt járműtendert azonban lefújták, így az most már akkor se férne be időben az RRF programok közé, ha a kormány meg tudna állapodni az unióval.

    Az alap forrásait ugyanis 2026 végéig lehet felhasználni, márpedig a lap szerint a járművek addig akkor se érkeznének meg, ha most kiírnák a tendert.

    Az építési tárca válaszából az is kiderült: a minisztériumban megkezdődött az új, állami beruházásokat szabályozó kerettörvény megalkotása, amelyet tervek szerint ősszel terjesztenek a Parlament elé. Az ú szabályozástól az várják, hogy „egy átláthatóbb, egyszerűbb, a köz érdekeit jobban védő rendszert hoz létre”, a részletekre azonban nem tértek ki.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • hirdetés
    BUDAPEST
    A budai Vár lassan visszakapja régi fényét, amelyben egykor tündökölt
    A Nemzeti Hauszmann Program során a Budavári Palotanegyed felébred Csipkerózsika-álmából.
    My Secret Budapest, Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
    2022. augusztus 04.


    Link másolása

    hirdetés

    „Te emlékszel rá, mi volt itt ezelőtt?” – kérdeztem nemrég egy ismerősömet a Csikós udvarban állva. „Miért, mi volt itt ezelőtt? Volt itt egyáltalán bármi?” – kérdezett vissza.

    Egyikünk sem emlékszik arra, hogy akár csak néhány éve a Nemzeti Galéria épületén túl, a Mátyás kútja környékén, a Várhegy nyugati felén lett volna bármilyen érdemleges látnivaló. Vagy akár egy kávézó. Csak falak és kockakövek.

    Mivel már a szüleink is a II. világháború után születtek, nekik sem lehettek emlékeik arról, hogyan festett a királyi palota és környéke az ostrom előtt. A háború utáni helyreállítás nem volt teljes, elég csak megnézni a palota ostrom előtti és mondjuk az 1970-es években készült fotóit. Sőt, olyan épületeket is lebontottak háborús károkra hivatkozva – például a Lovardát –, amelyet meg lehetett volna menteni. Az pedig, hogy az ostrom alatt megsemmisült gyönyörű Stöckl-lépcsőt nem építették vissza, óriási hiba volt, hiszen így évtizedekre elvágták a közvetlen gyalogosforgalom elől a Vár nyugati részét.

    A Budavári Palota rekonstrukciója, a Honvéd Főparancsnokság, a Főőrség, a Lovarda, és a József főhercegi palota újjáépítése már régóta váratott magára. A feladat, hogy Csipkerózsika-álmából felébressze a Budavári Palotanegyedet, a Nemzeti Hauszmann Programra vár.

    Nemrég bejártuk azokat a területeket, ahol az újjáépítés már befejeződött, hogy megmutassuk nektek a Vár megújult helyszíneit.

    Lovarda Főőrség Stöckl lépcső Királyi Palota Budai Vár

    A Lovarda, a főőrségi épület és a Királyi Palota (Budavári Palota), a Gellérthegy utca felől nézve 1933-ban. Fotó: Fortepan/Magyar Bálint

    hirdetés

    A Királyi Palota és környékének rövid története

    Már sokan leírták, hogy a budai Vár története gyakorlatilag építések és rombolások sorozata évszázadok óta.

    A XIII. századtól kezdődött az első építési időszak, ezután nagyobb pusztítást a törökök végeztek, majd Buda 1686-os visszavétele során sérült jelentős mértékben a budai Vár, amikor alig maradt ép ház a Várnegyedben. Az újjáépítést az 1723-as tűzvész, és később járvány is lassította. A XVIII. században, Mária Terézia idejében a romos gótikus palota helyén barokk palotát emeltek, de uralkodói székhellyé nem vált.

    Miután 1867-ben Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, egyre fontosabbá vált, hogy a Királyi Palotát kibővítsék és valódi uralkodói rezidenciává fejlesszék. A Budavári Palota századfordulós átépítésének és kibővítésének vezetését Ybl Miklósra bízták, majd halála után a kor másik elismert építésze, Hauszmann Alajos vette át. Ezt a korszakot tekinti referenciának a Nemzeti Hauszmann Program, hogy helyrehozza a második világháború utáni pusztítás sebeit.

    Mit vállalt a Nemzeti Hauszmann Program?

  • A Budavári Palota déli összekötő szárnyának és a Szent István-terem rekonstrukciója.
  • A Budavári Palotaegyüttes századfordulós helyreállítása.
  • A Csikós udvar, a Lovarda és a Főőrség rekonstrukciója.
  • A budai Vár díszkútjainak felújítása.
  • A Magyar Nemzeti Levéltár főépületének helyreállítása.
  • A Karmelita épületegyüttes felújítása.
  • Az egykori Vöröskereszt székház újjáépítése.
  • A volt Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója.
  • A József főhercegi palota újjáépítése.
  • A Fehérvári rondella és a nyugati kertek rendbetétele.
  • Várkertek, zöldfelületek és közösségi terek kialakítása.
  • Értékmentés a fejlesztési helyszíneken.
  • A palota körbejárhatóságának biztosítása.

    A célkitűzés tehát a Budavári Palota és közvetlen környezetének, épületek, történelmi kertek, parkok, sétányok helyreállítása, az egykor ott álló, ám elpusztult és/vagy lebontott épületek visszaépítésével.

  • Mi történt a Várban a XX. században?

    A XX. század elejére a Budavári Palota Európa egyik legrangosabb épületegyüttesévé vált, az egymásba nyíló termekkel összesen 250 méteres térsor jött létre a dunai oldalon, ami a Krisztinavárosi szárny irányába is folytatódott összesen mintegy 300 méter hosszan. Ez a versailles-i kastély után a második leghosszabb volt a kontinensen.

    A palota századfordulós átépítése és bővítése 1905-re készült el, és olyan híres helyszínei voltak, mint a hatalmas, 724 négyzetméteres bálterem, a Buffet-csarnok, Habsburg-terem a kupola alatt, az Ybl-lépcsőház a krisztinavárosi szárnyban, a Szent Jobb kápolna, a Szent Zsigmond-palotakápolna, a Szent István-terem a déli összekötő szárnyban, vagy a Hunyadi-terem a krisztinavárosi szárnyban.

    Az 1944-45-ös ostrom hatalmas pusztítást végzett a Budavári Palotanegyedben, több épület találatot kapott, a Szent István-terem megsemmisült, súlyosan megsérült többek közt a Lovarda épülete és a Vöröskereszt székháza is.

    A világháború után helyreállítás nélküli átépítés következett. Az egykori Királyi Palotánál sem a külső, sem a belső nem tükrözi Ybl és Hauszmann szellemiségét, de az átépítés minősége sem volt megfelelő. Egyes tereket elfalaztak, másokat gipszkartonnal választottak le, a díszítőelemeket eltávolították, vagy egyszerűbbekre cserélték, az emeleteket és a termeket másképp osztották be.

    A Szent György téri főkapu, mögötte a Királyi Palota az ostrom után - mindenki maga döntse el a fotó alapján, hogy muszáj volt-e lebontani

    A Szent György téri főkapu, mögötte a Királyi Palota az ostrom után - mindenki maga döntse el a fotó alapján, hogy muszáj volt-e lebontani. Fotó: Fortepan

    Már megvalósult fejlesztések a Nemzeti Hauszmann Programban

    Mátyás kútja

    2020-ban újították fel Strobl Alajos csodaszép alkotását a Hunyadi udvarban, amelyet a magyar Trevi-kútként is emlegetnek. A szobrokat megtisztították és kijavították, a kút szerkezetét felújították, és új díszkivilágítást is kapott.

    A Budavári Palota déli összekötő szárnya

    Ez a palotaszárny az 1944-45-ös ostrom alatt súlyos sérüléseket szenvedett, a benne lévő Szent István-terem teljesen megsemmisült. A Gellért-hegyre néző homlokzatot átépítették, és évtizedekig csupán az Oroszlános udvari nézete emlékeztetett az eredeti állapotokra. Az egyik legszebb történelmi díszterem helyén dolgozószobát és tárolóhelyiséget alakítottak ki.

    A Budavári Palota rekonstrukciója során nem csupán az épületrész külső megjelenését állították helyre korhűen, hanem a Szent István-termet is újjáépítették az eredetivel megegyezően.

    A Szent István-terem helyreállításának története azért különösen izgalmas és megható, mert a környéken élő időseknek még emlékeik kapcsolódnak a teremhez, és az újjáépítés előtt például egy évtizedekig otthon őrizgetett, a régi kandallóból megmaradt, eredeti Zsolnay-csempe alapján sikerült megalkotni a kandallót borító új csempéket.

    Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert, vagyis a nemzetközi zsűri elismerését vívta ki a terem kialakítása, ami a kor magyar iparművészetének csúcsteljesítményét képviselte. A Szent István terem elrendezése, díszítése és bútorzata mindenben az eredetit követi. Az ország legnagyobb Zsolnay-kandallóját, Szent István-mellszobrát, az Árpád-házi királyokat és szenteket bemutató képeket, a csillárokat, a gyönyörű padlót és a kazettás mennyezetet is a legkiválóbb mesterek készítették. A helyreállítás értékét növeli, hogy mára eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az újraalkotásban. A Budavári Palota újjászületett csodája 2021. augusztus 20-a óta ismét látogatható és már az első évben több mint nyolcvanezer látogatója volt a világ minden tájáról.

    A tapasztalatokról és élményekről Kiss Henrietta, a Várkapitányság tartalomfejlesztési vezető szakértője, tárlatvezető számolt be nekünk. Mint mondta, itt gyakran csordulnak ki az öröm, a meghatottság, a tisztelet és büszkeség könnyei a látogatók szeméből, különösen, ha valakinek személyes kötődése is van a helyszínhez, esetleg az egykori vagy a mai mesterekhez.

    „Életre szóló élmények érik itt az embert. Előfordult például, hogy egy fiatalokból álló csoport lekucorodott a padlóra, és megsimogatták az intarziás parketta művészi mintáit, miközben megilletődve hallgatták a vezetést. Az idősek gyakran osztják meg személyes, sokszor szomorú, az ostromhoz kapcsolódó történetüket velünk. Számukra egyfajta elégtétel a termet újra régi szépségében látni, hiszen ők szemtanúi voltak a palota pusztulásának. Ők még az 1940-es évek elején, gyermekként léphettek be azon az ajtón, melyen most, életük alkonyán talán utoljára.

    Volt már olyan csoportunk is, melynek tagjai a vezetés végén úgy érezték, itt és most közösen el kell énekelniük a himnuszt. Ezek fontos, emberi és szakmai szempontból is elgondolkodtató, megindító és inspiráló élmények számunkra. Ahogyan az is, amikor az egykori mesterek leszármazottjainak vagy a mai alkotók családjának, barátainak mutathatjuk meg a termet.”

    Főőrség

    A Hunyadi udvar nyugati oldalán közel ötven év után ismét teljes pompájában áll az egykori

    Főőrség, amelyben most étterem, illetve rendezvény- és kiállítótér kínál kellemes időtöltést a Várban élőknek és a látogatóknak. A Hauszmann Alajos tervei alapján a 19. és 20. század fordulóján elkészült impozáns épületen a II. világháború jelentős, de nem végzetes sebeket kapott, egy ideig irodákat alakítottak ki benne, végül 1971-ben elbontották.

    Az épület 2020-ra az eredeti terveket követve, az eredetivel megegyező külső homlokzattal, de a 21. század technológiai kihívásainak megfelelően készült el. Az emeleten kiállítótér, a földszinten egy elegáns étterem-kávézó kapott helyet, a belső tereket több mint ötszáz festményről készült fotó, litográfia és archív fénykép díszíti, amelyek a magyar testőrségek 260 éves történetét idézik fel.

    Lovarda és a Csikós udvar

    A Királyi Lovarda eredetileg Hauszmann Alajos tervei alapján épült 1899–1902 között, a kor legnevesebb mesterei dolgoztak rajta: faburkolata Neuschloss Károly, üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek. A második világháborús sérülések után az épület helyreállítható lett volna, ennek ellenére 1950-ben lebontották.

    A megmaradt tervezési dokumentumoknak köszönhetően a korhűen visszaállított homlokzat mellett a belső terekben is visszatérnek az eredeti anyagok, színek és motívumok. Az eredetivel megegyezően alakították ki a nyitott fedélszéket, a gerendázatot és a páholyokat, a színes nagy ablakokat. A falak alsó része visszakapta lambrin faburkolatát. Jelenleg rendezvényhelyszínként működik.

    A Hunyadi udvar és a Csikós udvar összeköttetésének megteremtése is Hauszmann Alajos nevéhez fűződik. A Várba való feljutás megkönnyítésére 1900 körül alakították ki a Palota útról a Csikós udvarba és innen a palotaudvarra felvezető rámparendszert. Önálló, ugyanakkor a palotával kapcsolatban álló gazdag épületegyüttes jött létre: a Stöckl lépcső, a Csikós udvaron álló Lovarda, illetve a Főőrség épülete.

    A háborús és ideológiai rombolás után közel hetven év elteltével most újra állnak ezek a történelmi épületek, újra elérhető a Vár a Tabán felől, ráadásul két, nagy kapacitású lift is elősegíti az akadálymentes közlekedést.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

    A Csikós udvar szélén, a Lovarda épülete mellett a Vár egyik legromantikusabb helyszíne készült el, a Török-kert.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

    Az elnevezés arra a városrészre utal, amely az oszmán hódoltság idején ezen a területen állt. A Várhegy nyugati oldalán elnyúló, az alsó és a felső várfal közötti falszorosban kialakult települést Jeni mahalle-nek, azaz Újnegyednek nevezték a hódoltság idejében. Korabeli leírások szerint a Karakas pasa tornyától a Buzogánytoronyig elnyúló városrésznek még dzsámija is volt.

    1686-ban, Buda visszafoglalásakor az utcák megsemmisültek, a lakóházak helyére pedig később fákat ültettek. A területet Újvilág-kertnek hívták, és egészen a palota krisztinavárosi szárnyépületének megépítéséig, vagyis a 19. század végéig létezett. Az újonnan kialakított kertben gazdag növényvilág várja a látogatókat. A keleties hangulatot az öt színben pompázó rózsabokrok, fügefák, illetve a mór mintákat idéző díszszökőkút biztosítja. A látogatók kényelmét modern utcabútorok és közvilágítás is szolgálja.

    A fotók ugyan megidézik a terület hangulatát, de igazán csak akkor fogod érezni, ha te magad sétálsz végig a helyszíneken.

    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    hirdetés
    BUDAPEST
    A Rovatból
    hirdetés
    Eláruljuk, honnan lesz érdemes nézni a tűzijátékot és milyen látványelemekre számíthatunk
    Szombatra Európa legnagyobb tűzijátékát ígérik a szervezők. Összeszedtük, honnan érdemes nézni és milyen érdekességre számíthatunk.

    Link másolása

    hirdetés

    Augusztus 20-án 21 órától kezdődik Európa legnagyobb tűzijátéka, ami nagyjából fél órás lesz. Összesen 230 kilövési pontot állítottak fel, melyeket a Margit híd és a Petőfi híd között mintegy 4,5 kilométer hosszan szórtak szét.

    Ez azt is jelenti, hogy a két híd között elhúzódó rakpartról idén is tökéletes látványban lesz része mindazoknak, akik időben megérkeznek.

    Azzal viszont továbbra is számolni kell, hogy a felújítás miatt a Lánchíd le van zárva, ám mind a Clark Ádám, mind a Széchenyi tér megfelelő lehet, ugyanis hiába az építkezés, a tűzijáték során lesznek olyan elemek, melyeket 250 méter magasra küldenek fel.

    Szintén jó választás lehet a Várkert Bazár is, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a tűzijátékkal érintett szakasz nagy részére, és ahol a füves területeken akár kényelmesen le is ülhetünk. A Budai várban és a Gellért-hegyen sokszor már a délelőtt elfogynak a legjobb helyek.

    A tűzijáték elhelyezkedése területileg a Dunával párhuzamosan hosszan elnyúlik, emiatt kitűnő választás lehet a Szent Gellért tér és a BME előtti parkoló, vagy a Duna túlpartján a Bálna és a mellette lévő Nehru part is.

    hirdetés

    A technikai előkészületekről a lebonyolító cég, a Nuvu Kft. július elején közzétett egy dokumentumfilmet. Megismerhetjük, hogyan töltik be a kilövőszerkezeteket, és azt is megnézhetjük, hogy hogyan készült az a 65 tutaj, melyeket egy 2250 méter szakaszon sorakoztattak fel a Dunán.

    A tervezés már majdnem egy évvel korábban megkezdődött, ami jól mutatja, mennyi munka van a fél órás műsorral. Ráadásul, mint a videóból kiderül, a helyzetüket nehezíti, hogy a Parlament előtt nem lehet füst a fény és drónjáték miatt. Továbbá a hidakat sem lehet az autós forgalom elől teljesen elzárni a telepítés idejére, valamint a dunai hajóforgalmat is csak egyetlen napra lehet leállítani.

    Az esti műsor során több, mint 100 kilométer vezetéket használnak fel a közel negyvenezer effekt kilövésekhez, melynek beszerelésében több, mint 50 pirotechnikus segített.

    Ilyen volt a 2021-es tűzijáték a kulisszák mögött

    Tavaly hat fejezetben elmesélt történet vezetett végig az ősidőktől az államalapításig – a pogány, honfoglalás kori varázslat világából a keresztény európai állam születéséig. Idén is Iványi Árpád és alkotótársa, Réti Barnabás, a Budapest Playhouse vezetői alkották meg a tűzijáték koncepcióját.

    Egy párbeszédes hangjátékot hallhatnak majd a nézők zenei feldolgozásokkal, fényfestésekkel és drónjátékkal.

    Az idei történetben a szervezők szerint egy kisgyermek álma elevenedik meg a Duna feletti, 4 kilométer hosszú szakaszon, ahogyan a Szent Korona szellemével találkozva, kézen fogva végigrepül az államalapítás utáni magyar történelem nagy fejezetein, minden állomáson egy-egy értékkel, tanulsággal gazdagodva.

    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    hirdetés
    BUDAPEST
    Megnyílt az új, ideiglenes pihenőpark a budai alsó rakparton
    A Lánchíd korszerűsítése miatt a rakpart egy részét lezárták a közúti forgalom elől. Így a rakpart egyik szakasza megnyílt a gyalog és kerékpárral közlekedők, illetve a kikapcsolódásra vágyók előtt.

    Link másolása

    hirdetés

    Kivételes nyár lesz az idei – a Lánchíd felújításával nem csak az ország egyik legfontosabb műemléke születik újjá, de a munkák miatti lezárás alatt ideiglenesen egy különleges közösségi tér is létrejön. Jön a RAKPART 2021 folytatása, idén Budán, és ezzel indul a Budapest Tuning is - írja az Én Budapestem.

    A híd felújítása idén nyárra jutott abba a szakaszba, hogy átépítik a budai hídfőnél a partközeli – a rakparti forgalom mellett eddig hozzáférhetetlen – szerkezeti részeket, illetve kijavítják az acélszerkezeten lévő hibákat, így augusztus közepéig szüneteltetni kell a híd alatt átfutó budai alsó rakpart forgalmát egy rövid szakaszon. Az így létrejövő funkciótlan zárványterület belakása lesz az idei nyár egyik legnagyobb dobása Budapesten.

    Pénteken pedig hivatalosan is megnyitott a Budai Alsó - írta közösségi oldalán Karácsony Gergely.

    A főpolgármester közölte:

    "A Lánchíd felújítása miatt várhatóan augusztus közepéig ideiglenes forgalmi korlátozásokat kellett bevezetni a budai alsó rakpart egy részén. Mindez kiváló alkalmat jelentett arra, hogy a parlagon heverő területen civilekkel és az I. kerületi önkormányzattal közösen egy pihenőparkot hozzunk létre.

    Akár pihenésre, akár sportolásra vagy közösségi élményekre vágysz, gyere a budai alsó rakpartra. Sok szeretettel várunk mindenkit!".

    hirdetés

    Képeket is megosztott a helyről:

    A parton árnyas ülőfelületek, közösségi grillező, homokozó, tollaspálya, veteményes, gigantikus napozóágy és sok piknikasztal vár. Az újdonságról a BKK is beszámolt a közösségi oldalán. Egy kommentben az autósoknak azt üzenték, hogy a pesti alsó rakparton ebben az időszakban a hét minden napján, így hétvégente is lehet majd gépjárművel közlekedni. Az általuk javasolt alternatív útvonalakat ITT találod.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET: