Felvonulással és fogadalomtétellel kezdődött meg a Nemzeti Vágta
Ünnepélyes megnyitóval, hagyományőrző lovas díszegységek, lovas íjászok felvonulásával, a Hősök emlékkövének megkoszorúzásával és a versenyben részt vevő 72 magyarországi és határon túli település lovasainak ünnepélyes fogadalomtételével megkezdődött szombaton a 13. Nemzet Vágta Budapesten, a Hősök tere körül kialakított különleges pályán.
Lázár Vilmos, a vágta elnöke a Magyar Lovassport Szövetség nevében, Székely Tibor, a vágta főkapitánya pedig a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség nevében az emlékezés koszorúját helyezte el a Hősök emlékkövénél.
Ezt követően tartották a versenyzők ünnepélyes fogadalomtételét. Idén a versenyt a járványhelyzet miatt lelátók és közönség nélkül rendezik meg. Az eseményről ugyanakkor nem maradnak le a lovassportok iránt érdeklődők, a Duna televízió közvetítésekben számol be a futamokról.
"A Nemzeti Vágta kezdetektől nemcsak egy lovas verseny, hanem a közösségek ünnepe. Az egymással küzdő csapatok, települések, lovasok által a közösség erejét, azaz egymással szembeni felelősségvállalását helyezte mindig fókuszába" - mondta megnyitó beszédében Székely Tibor, a Nemzeti Vágta főkapitánya.
A Nemzeti Vágta minden évben kiválaszt egy szellemi vezéralakot: idén Andrássy Gyula grófnak, Magyarország egykori miniszterelnökének állít emléket a verseny.
"Andrássy grófot az újrakezdés jelképévé teszi, hogy az 1848-48-es szabadságharc huszártisztjeként mint lázadó nemest Ferenc József császár halálra ítélte és távollétében jelképesen fel is akaszttatta. Andrássy 18 év múlva, 1867-ben mint miniszterelnök korábbi halálra ítélője fejére tette a magyar koronát és Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázta" - mondta el Székely Tibor, hozzátéve: Andrássy Gyula hitte, hogy Magyarország felemelkedésének záloga a béke, a megbocsátás, a régi sérelmek elengedése, a másikban nem az ellenséget, hanem a másként gondolkodót látni.