KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„Ezeknek a gyerekeknek a 70-80%-a még sosem fogott a kezében LEGO-t” - Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország igazgatója

Az elmaradott térségek felzárkóztatásáért dolgozó alapítvány nagy hangsúlyt fektet a mélyszegénységben élő gyerekek megsegítésére. Legújabb programjukhoz váratlan helyről, a LEGO-tól kaptak segítséget.


A Kárpátok Alapítvány-Magyarország egy független, nonprofit civil szervezet, amely elsősorban az északkelet-magyarországi térségben működik. Itt találhatók Magyarország leghátrányosabb helyzetű térségei, magas a munkanélküliség, fejletlen az infrastruktúra, és számottevő a szegénységben élő, hátrányos helyzetű emberek aránya is.

- Kérem, először is mutassa be az alapítványt!

Azért Kárpátok az alapítvány neve, mert a Kárpátok Eurorégió fejlesztésére hozták létre a kilencvenes évek közepén. Az Eurorégió öt ország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna legelmaradottabb határ menti térségeiből áll. Mind az öt országban működik, működött egy helyi Kárpátok Alapítvány, amelyek határokon átívelően kapcsolatban állnak egymással, együttműködnek.

Az eredeti cél, amely az alapítvány létrehozását inspirálta, az volt, hogy elősegítsék e térség multikulturális, sokszínű és sokféle etnikummal rendelkező lakosságának a békés egymás mellett élését.

A 90-es években ugyanis erős volt a félelem, hogy itt is hasonló fegyveres konfliktus alakulhat ki, mint a volt Jugoszlávia területén, ahol szintén sokféle vallási és etnikai, nemzeti kisebbség élt együtt.

A Kárpátok alapítványokat amerikai fejlesztő szervezetek hozták létre, az East-West Institute (Kelet-Nyugat Intézet), amelynek New Yorkban van a székhelye, és „békeépítéssel” foglalkozik különféle konfliktusokkal terhelt térségekben. Valamint a Charles Stewart Mott Foundation (Charles Stewart Mott Alapítvány), amely a világ egyik legnagyobb alapítványa, és a közösségek fejlesztését tűzte ki fő céljának.

Később a kezdeti cél átalakult, ahogyan a térség is és a szükségletek is megváltoztak, és mára már a helyi közösségek fejlesztése, az elmaradottabb területek felzárkóztatása a fő feladatunk.

Ezen belül, ami egyedülálló, hogy adományok osztásával foglalkozunk pályázatok útján. Többnyire pénzadományokról van szó. Emellett civil szervezeteknek, önkormányzatoknak segítünk helyi fejlesztési projektjeik megtervezésében és megvalósításában. Legfőbb célunk a régió emberi erőforrásának fejlesztése, és ez által a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése. Több olyan programunk is van, amely hátrányos helyzetű fiatalok, például diákok vagy gyermekek támogatását célozza. Képzéseket, konferenciákat is szervezünk. Közösségfejlesztést, közösségszervezést végzünk, és kutatásokat támogatunk.

- A határon túli magyarságot is segíti az alapítvány?

- Vannak határon túl magyarokat célzó programjaink is, de alapjában véve nem nézzük, hogy ki magyar vagy nem magyar, a lényeg, hogy az adott partner, civil szervezet fontos szereplője legyen a térségnek, és azonos célokért dolgozzunk. Szoros együttműködést folytatunk a szlovákiai és ukrajnai testvér alapítványainkkal.

Van például egy olyan közös vagy hasonló célok mentén megvalósuló programunk, amely a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyerekek korai képességgondozásával foglalkozik.

Természetesen ebben a három országban sok azonosság fellelhető a probléma tekintetében, de el kell mondani, hogy sok tekintetben eltérőek a kapcsolódó (kisgyermekkorhoz kötődő) intézmények, és rendszerek (mint az oktatási, szociális és egészségügyi rendszerek), így a kihívások, és a főbb szereplők is. Ezért nem egységes a program a három országban, hanem mindenütt a helyi adottságokhoz, szükségletekhez igazodik, de sok a közös pont is, és így a határon átívelő tapasztalat és tudásmegosztás fontos célunk, és hatékony eszköz is a probléma kezelésében.

- Miről szól a Kárpátok Alapítvány új programja, a Mindenünk a játék?

- A Kárpátok Alapítvány korai képességgondozást támogató programja keretében a helyi partnereinken keresztül mélyszegénységben élő közösségeket támogatunk olyan programok lebonyolításában, ahol a szülők gyerekneveléssel, gyerekgondozással kapcsolatos kompetenciáit és tudását fejlesztik, illetve kisgyerekeknek bonyolítanak le hátránykompenzáló, játékos készségfejlesztő foglalkozásokat helyben.

Amikor a koronavírus-járvány kitört, sajnos a mélyszegénységben élőket érintette a legsúlyosabban, és a leghamarabb. Nagyon sokan szinte pár nap alatt vesztették el a munkájukat, bevételszerzési lehetőségeiket, például azok a férfiak, akik az építőiparban dolgoztak, vagy alkalmi munkában, vagy olyan kisebb cégeknél, ahol a gazdasági leállás miatt hamar leépítésekre volt szükség.

A mélyszegénységben, szegénységben élő családok pár nap vagy hét alatt kilátástalan helyzetbe kerültek.

A középosztálybeli családok nagy része viszont – még ha gondokkal is – de azért többségében átvészelte ezt a krízisidőszakot.

Mi az alapítványnál folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a helyi partnereinkkel és próbáltuk segíteni ezeket a közösségeket, adományokkal, információkkal. Adománygyűjtésbe kezdtünk, megkerestünk számos céget, és elsősorban gyerekeknek kértünk eszközöket, játékokat, hogy csökkentsük a bezártság okozta szorongást és stresszt és segítsük játékos fejlődésüket, tanulásukat ebben a mindenki számára nehéz időszakban és helyzetben is.

Nagy örömünkre a LEGO rendkívül gyorsan válaszolt megkeresésünkre, akiktől 504 doboz LEGO szettet kaptunk adományba. A cég annyit kért tőlünk az adományozási eljárás során, hogy juttassuk el a játékokat rászoruló, hátrányos helyzetű gyerekeknek.

Csakhogy mire ideért a játék Dániából, addigra a karanténhelyzet megszűnt. Ezért a LEGO készleteket helyi partnereinknek adományoztuk, és arra kértük őket, hogy szervezzenek játékos foglalkozásokat a gyerekeknek, összesen négy alkalmat, játszanak együtt, beszélgessenek velük, és a programok végén kapják meg a gyerekek a LEGO-kat ajándékba. A foglalkozások célja a közös játék mellett az volt, hogy oldják a feszültséget és segítsék a gyerekeket a tanévkezdésre való ráhangolódásban. Röviden ez a Mindenünk a játék! Akció.

Óriási meglepetéseket hozott ez a program.

Rengeteg olyan visszajelzést kaptunk, hogy a résztvevő gyerekek 70-80%-a még sosem fogott a kezében LEGO-t.

A LEGO kiváló fejlesztő játék, rengeteg készséget javít. Nem csak a finommotorikát, a kéz-szem koordinációt, a térlátást, térben való tájékozódást fejleszti, de a színeket, számokat, formákat, és arányokat is tanulni, gyakorolni lehet vele. Szerepjátékot lehet vele játszani, és nagyon jó kommunikációs eszköz is egyben.

Több helyen bekapcsolódtak a szülők is a programokba, és együtt játszottak, legóztak a gyerekekkel. Rengeteg apuka is, pedig ők általában nem szoktak részt venni a gyermekprogramokon, csak néha, pedig az apák szerepe a gyermeknevelésben egyre fontosabb manapság. Megrázó volt azzal szembesülni, hogy a felnőttek között is sokan voltak, akik még soha nem láttak közelről LEGO-t.

Amire pedig nem is gondoltunk volna, hogy ez a játék milyen nagyszerű kommunikációs segédeszköz is egyben a gyerekek számára. Egy hölgy ugyanis arról számolt be, hogy a kisfia, aki most ment első osztályba, bevitte magával a LEGO-t az iskolába, amit kapott. És azonnal megvolt a közös téma és a közös játék lehetősége a többiekkel, és a kisfiú olyan társaival tudott könnyen barátkozni, akikkel e nélkül talán kevesebb közös témája lett volna.

- Az észak-magyarországi térségben hány családot, és azon belül hány gyereket érint a mélyszegénység?

- A hivatalos definíció szerint az országban él kb. 90-100 ezer hátrányos, illetve halmozottan hátrányos gyerek. Nagy részük, az előbbinek mintegy fele, az utóbbinak több mint 70 százaléka a két régióban (Észak-Alföldi, Észak-Magyarországi) él. Nincsenek részletes, friss adatok, de korábbi kistérségi, járási szintű adatfelvételek szerint a leszakadó, hátrányos helyzetű járásokban élő gyerekek közel fele (gyakran több mint fele) jövedelmi szegény.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben
Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.


A 38-40 fokos hőségben egy szomjazó gólyával találkoztak a Magyar Közút dolgozói Tiszakécske határában, miközben hidegkátyúzást végeztek. Egyikük, Nagy Árpád a saját védőitalából itatta meg a madarat. Az esetről kedden posztolt a Facebookon „Szavak nélkül” címmel, a történet pedig gyorsan terjedni kezdett az interneten.

A közutasok az út menti árokban figyeltek fel a madárra, ami a bokrok leveleit csipkedte, láthatóan megviselte a kánikula – írta a Sokszínű Vidék. Nagy Árpád a bejegyzésében leírta a váratlan találkozást és a madár reakcióját.

„A reggel kapott hideg vizünkből – amit védőitalként kaptunk – megpróbáltam odacsalogatni. Meglepő módon a gólya átsétált az árkon, odajött hozzánk, és ivott a vízből. Egy apró pillanat volt a mai munkanapból, de jól megmutatta, mire képes a szomjúság, és mennyire megviseli az állatokat is ez a 38–39–40 fokos hőség” – részletezte a férfi. A posztjában arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagy melegben nemcsak egymásra, hanem az állatokra is vigyázni kell. „Mi, közutasok nap mint nap az utakon dolgozunk, és ilyenkor nemcsak egymásra kell figyelnünk, hanem a körülöttünk élő állatokra is.

Egy tál víz, egy kis odafigyelés, egy perc törődés akár életet is menthet” – fogalmazott Nagy Árpád.

Nem ez az első eset, hogy a Magyar Közút munkatársai állatok segítségére sietnek. Korábban országszerte híre ment, amikor dolgozóik egy nehezen világra jövő kisborjú születésénél segédkeztek, egy másik alkalommal pedig egy útszélén talált, elhagyott kiskutyát fogadtak örökbe a veszprémi mérnökségen. Ezek az esetek azt mutatják, hogy a cég munkatársai a terepen végzett feladataik mellett gyakran kerülnek olyan helyzetbe, ahol gyors reagálással és lélekjelenléttel tudnak segíteni a bajba jutott állatokon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Már több mint százan jelentkeztek önkéntes babasimogatónak a kistarcsai kórházban maradt csecsemők szeretgetésére
A Flór Ferenc Kórházban hivatalos önkéntes program indul a kórházban maradt csecsemők megsegítésére. Olyan emberek jelentkezését várják, akik időt töltenek a babákkal, ringatják, szeretgetik, megnyugtatják őket és játszanak velük, hogy a kicsik az alapellátáson túl a szükséges szeretetet és törődést is megkaphassák.


Szervezett keretek között, önkéntes szerződéssel és kötelező oktatással babasimogató programot indít a kistarcsai Flór Ferenc Kórház. Az ötletgazda, Balogh Tamás egy Facebook-posztban jelentette be a kezdeményezést, amelynek célja egy országos modell kidolgozása. Azt írta, „a Flór Ferenc kórház lesz a minta kórházunk”.

Múlt héten nagy sajtóvisszhangot kapott a hír, miszerint a kistarcsai kórház csecsemő- és gyermekosztálya öt újszülött kisfiúról gondoskodik, akiket nem vittek haza a születésük után. A kórház közzétette, milyen adományokat – például egyes tápszert, pelenkát és légzésfigyelőt – fogadnak szívesen a babák ellátásához. Az ott dolgozók elmondása szerint azonban a kórházban hagyott babáknak leginkább szeretetre, törődésre, érintésre van szükségük, ehhez kellenének önkéntesek.

„Olyan emberek, akik időt töltenek olyan újszülöttekkel és csecsemőkkel, akik hosszabb ideig kórházban maradnak, mert a szüleik nem tudják vagy nem akarják hazavinni őket. Ölbe venni és ringatni a babát, megnyugtatni sírás esetén, beszélni hozzá vagy játszani velük, bőrkontaktust biztosítani, és úgy általában jelen lenni”

– foglalta össze Balogh Tamás a feladatokat egy ápoló elmondása alapján.

Az ötletgazda közölte, hogy a napokban hosszas és eredményes megbeszélést folytatott a kórház csecsemő- és gyermekosztályának főnővérével, valamint a főorvos jóváhagyásával kötöttek megállapodást. Ennek keretében bemutatják, hogyan is képzelik el a babasimogatást szervezetten, a szabályok betartásával, a megfelelő oktatások elvégzésével. Cél, hogy a program „legfőképpen a babákra nézve biztonságos keretek között legyen megszervezve”.

A jelentkezés feltételeihez tartozik, hogy az önkénteseknek szerződést kell kötniük a kórházzal. A szerződés semmire nem kötelez, viszont kizárólag a szerződés meglétével, és az alábbi pontok teljesítésével lehet csak belépni a babákhoz.

Az önkéntesek a papírok megléte után hivatalos babasimogatók lesznek. Ehhez részt kell venniük egy másfél órás képzésen, amely tűz- és munkavédelmi, adatvédelmi, minőségirányítási, valamint kórházhigiéniai oktatást foglal magában. Emellett szükségük lesz egészségügyi alkalmassági igazolásra is,

amihez EKG-, labor- és mellkasröntgen-vizsgálatokat kell elvégezni. Balogh szerint ezt a kórház soron kívül és azonnal elvégez az önkénteseken.

A babasimogatók a feladatukat fehér köpenyben, hivatalos kitűzővel fogják végezni, és szigorú szabály, hogy a babákról kép, videó és hanganyag rögzítése szigorúan tilos.

Az önkéntesektől heti minimum egy, de lehetőség szerint két óra jelenlétet kérnek, és csak olyanok jelentkezését várják, akik a rendszeres utazást Kistarcsára meg tudják oldani. Az ötletgazda hangsúlyozza: „Egyszeri babasimogatók ne jelentkezzenek. Ez nem turista látványosság”.
Így jelentkezhetsz babasimogatónak:

Írj egy e-mailt Ágoston Ibolya főnővérnek az alábbi címre: agoston.ibolya@florhosp.hu. Az ötletgazda azt kéri, hogy senki ne keresse fel személyesen a kórházat a jelentkezés céljából, ez csak e-mail küldésével lehetséges.

Balogh Tamás nem sokkal a felhívás megosztása után arról tájékoztatott a Facebookon, hogy

alig pár óra alatt már több mint százan jelentkeztek babasimogatónak.

A távlati cél egy olyan egységes rendszer kidolgozása, amelynek a végén, az ország összes kórházban maradt babája mellett ott lesz legalább egy, de remélhetőleg 4-5 babasimogató.

Azt is közölte, hogy már felvette a kapcsolatot a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikaval, de tervben van a Bethesda Gyermekkórház is, és sorban jön majd az ország összes többi kórháza is. A rendszert lassan, de stabilan építenék fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Elvitte a mentő a sofőrt! Ne büntesd meg!” – egy idegen cetlije mentette meg a bírságtól a rosszulléttel küzdő autóst Pécsen
Egy pécsi áruház parkolójában lett rosszul egy férfi, akit kórházba szállítottak, az autója azonban a parkolóban maradt, ahol egy óra várakozás után fizetni kell. Egy szemtanú nemcsak üzenetet hagyott a szélvédőn, de a parkolóőrrel is egyeztetett a méltányosságról.
DKA – Fotó: - szmo.hu
2026. július 06.



„Elvitte a mentő a sofőrt! Ne büntesd meg! Köszi” – ez az üzenet állt azon a kis papírcetlin, ami néhány nap alatt bejárta a magyar internetet. Múlt hét szerdán Pécsen, kora reggel egy áruház parkolójában egy autós rosszul lett, mentő vitte kórházba. Később, amikor visszatérhetett a kocsijához, egy kézzel írt üzenetet talált a szélvédőjén. A cetlit lefotózta és megosztotta a Facebookon, hogy köszönetet az írójának.

„Szeretném szívből megköszönni annak a kedves, ismeretlen embernek, aki ezt a szélvédőmre tette. Ez a figyelmes és önzetlen gesztus igazán megmelengette a szívemet, és mosolyt csalt az arcomra. Jó érzés tudni, hogy vannak még ilyen kedves emberek. Kívánom, hogy az élet sokszorosan adja vissza ezt a jóságot Önnek. Legyen csodálatos napja, és köszönöm még egyszer ezt a szép gesztust!”

– üzente a sofőr a megmentőjének.

A kedves történetről az Országos Mentőszolgálat is beszámolt a Facebookon, a poszt alatt pedig megszólalt a cetli írója, Solymosi-Kisfalvi Anita is. Azt írta kommentben, hogy ott csak az járt a fejében, hogy meg fogják büntetni az autó tulajdonosát, ezért nem sokat mérleget, tette, amit jónak látott. A Blikknek részletesebben is elmesélte, mi történt. Mint mondta, az egyre hangosodó szirénára lett figyelmes a parkolóban.

„Közelebb mentem, és akkor láttam, hogy egy ott parkoló autóhoz érkeztek, ahol egy úr állt, aki a mellkasát szorította. Még be tudta zárni az autóját, aztán betették a mentőbe, én pedig vártam, hogy elviszik-e, vagy sem”

– idézte fel a történteket.

Mivel az áruház parkolójában egy óra várakozás után fizetni kell vagy komoly büntetést kockáztat az ember, Anita cselekedett, miután a mentő elhajtott a beteggel. Először megírta a cédulát, amit a szélvédőre tett, majd felkereste a parkolóőrt is.

„Ismerem Tamást, aki a parkoló autókra figyel, és mondtam neki, hogy egy kórházi kivizsgálás nem csak egy órán át tart, így ne büntesse meg a tulajt. Részemről ez volt a legkevesebb, amit tehettem. Nem azért csináltam, mert viszonzást várnék, egyszerűen így éreztem helyesnek”

– mondta a nő.

A parkolóőr egyetértett vele abban, hogy egy ilyen esetben el lehet tekinteni a büntetéstől.

Az autó sofőrje, Csaba később írásban köszönte meg a segítséget, és elárulta, mi történt vele. „Szívinfarktusra utaló tünetek miatt hívtam magamhoz a mentőt. Munkába menet, vezetés közben lettem rosszul.”

„Abban a pillanatban nem az járt a fejemben, hogy szabálytalan helyen parkolok-e, vagy hogy ezért esetleg büntetést kapok.”

A férfi hozzátette, csak az volt a fontos, hogy minél hamarabb segítséget kapjon. Külön megköszönte Anita kedvességét és emberségét, ami sokat jelentett számára a nehéz pillanatokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Az egész falu énekelve virrasztott a partra sodort 18 éves lány holtteste mellett
A Djaul-sziget lakói a közösség hagyománya szerint nem hagyták magára a partra sodort lányt, akinek édesanyját is ugyanott találták meg. A két holttest több mint 200 kilométerre került elő attól a helytől, ahol a két csónak felborult.


A Djaul-sziget egyik falujának lakói egész éjjel énekelve virrasztottak egy 18 éves lány holtteste mellett, akit a tenger sodort partra. A lány annak a múlt szombati pápua új-guineai hajószerencsétlenségnek az egyik áldozata, amelyben két, családokat szállító csónak borult fel. Péntek reggelig kilenc áldozatot találtak meg. A hatóságok ekkorra hivatalosan is az áldozatok felkutatására összpontosító szakaszba léptették a keresést – írja az ausztrál ABC News.

Michael Rangrang helyi tanító szerint a közösség számára természetes volt, hogy nem hagyják magára a lányt.

„Ez a kultúránk része. Ha valaki meghal, tennünk kell valamit” – mondta.

A lány és édesanyja holttestét három nappal a baleset után találták meg, több mint 200 kilométerre a tragédia helyszínétől. A keresésben több mint húsz hajó vesz részt, de a viharos idő és az erős áramlatok nagyon megnehezítik a munkát.

Byron Chan, Új-Írország tartomány kormányzója is beszélt a nehéz körülményekről.

„A holttestek elsodródnak az emberek és a szigetek mellett. Különösen a fiatalabb áldozatoké, mert könnyebbek, így messzire sodorja őket a víz” – mondta.

A kormányzó közölte, hogy nagyobb hajók bevetéséhez a pápua új-guineai haditengerészet segítségét kérte. Rebecca Marigu helyi újságíró arról számolt be, hogy szerdán három holttestet is láttak. Mire azonban a hajó vissza tudott térni értük, a magas hullámok miatt már nem találták őket. A rendőrség cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint kalóztámadás történt. Az egyik azonosított áldozat a helyi egészségügyi hatóság munkatársa volt. Kollégái díszsorfallal búcsúztak tőle.

A tragédia múlt szombat délután történt a Bismarck-tengeren. A két csónak fedélzetén 27 ember, köztük több kisgyerek utazott. A családok a Pangpang Beach Resortban tartott születésnapi ünnepségről tartottak hazafelé, amikor a csónakok felborultak. Csak a két hajóvezető élte túl a balesetet. Hat órán át sodródtak a vízen, mire partot értek.

Ez volt az ország egyik legsúlyosabb tengeri szerencsétlensége a Rabaul Queen 2012-es kompkatasztrófája óta, amelyben több mint 140 ember halt meg.

A tragédia ismét felhívta a figyelmet a tengeri közlekedés biztonsági hiányosságaira egy olyan országban, ahol a szigetek közötti utazás a mindennapok része. A hatóságok szerint szigorúbban kellene ellenőrizni a kötelező GPS-jeladók és mentőmellények használatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk