KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Még soha nem termeltünk ennyi szemetet az ételrendeléssel, de van megoldás, hogy szabaduljunk tőle

A csomagolások újrahasznosítása helyett az újrahasználatuk is óriási környezeti terheléstől mentesítené a bolygót.
Rónyai Júlia. Fotó: Rakun Dobozközösség - szmo.hu
2022. március 25.



A pandémia óta az egekbe szökött az étel-házhozszállítás, az e-kereskedelem és a tisztítószerek eladása is. A gond, hogy ezek az iparágak jórészt az egyszer használatos csomagolásokra építenek - írja a Circular Economy Portugal 2021-es tanulmánya. Pedig csak egy kis tudatosságra lenne szükség, hogy felszámoljuk a műanyag szeméthegyeket.

Hogy a helyzet mit sem javult, kellően mutatja, hogy 2019-ben rekordot döntött az egy főre jutó csomagolási hulladék mennyisége. És míg a nagyvállalatok az újrahasznosításban látják a megoldás kulcsát, a szakértők szerint a gyártás és fogyasztás mai mértéke mellett már nincs olyan hulladékgazdálkodási rendszer, ami ezt megfelelően kezelni tudná.

Valódi megoldást csak a hulladékcsökkentés és az újrahasználható (tehát nem újrahaszosítható!) csomagolások nyújthatnának - derül ki a tanulmányból, amit a Humusz Szövetség fordított magyarra.

Ha ugyanis a tisztítószerek, az online rendelt ruhák és a kiszállított élelmiszer egyötödét újrahasználható anyagba csomagolnánk a következő 5 évben, azzal több mint egymilliárd tonna szén-dioxid kibocsátását előznénk meg, ráadásul 3 és félmilliárd köbméter vizet és több mint 1,2 millió teherautónyi nyersanyagot spórolhatnánk.

De vajon megvalósítható ez a gyakorlatban?

“Az emberek fejében, sőt, a cégek és politikusok döntéseiben is az újrahasznosításon van a hangsúly, pedig létezik ennél jobb megoldás is. Habár ez még nem igazán ment át a köztudatba, van egy “hulladékhierarchia”, ami alapján a legfontosabb a hulladékmegelőzés, a második a termékek újrahasználata, és a csak a harmadik az újrahasznosítás.

A műanyagot lecserélni gazdasági okokból nem prioritás a nagyvállalatoknak: a szűz műanyag rendkívül olcsón elérhető, és minél olcsóbb az előállítás, a cégek annál nagyobb profitra tesznek szert” - mondja Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programvezetője.

Létezik ugyan a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, aminek értelmében a gyártó felelősséggel tartozik a termék környezeti lábnyomáért - például, hogy miből gyártja, mibe csomagolja, és mennyi hulladékot képez vele -, Magyarországon azonban ez a rendszer nem igazán működőképes: a gyártókat még azért sem nagyon vonják felelősségre, ha például egy termékük az árokparton köt ki.

Sok nagyvállalat a valódi változtatás helyett előszeretettel él a “zöldre festés” látványgesztusával is. Ilyen például a szemétszedő akciók támogatása, vagy a "Gyűjts szelektíven!" feliratú plakátok kihelyezése, amivel valójában a fogyasztóra terhelik a felelősséget - teszi hozzá György.

Akkor mégis milyen anyagot használjunk?

Ez nagyban múlik azon is, pontosan mit csomagolunk bele. A textil- és a ruhaiparban például nem kell nedvességtartalommal számolnunk, így itt megfelelő az újrahasználható papírcsomagolás. Ez Nyugat-Európában már bevett, igaz, nálunk egyelőre nem igazán elterjedt megoldás.

Külön kategóriát képviselnek a háztartási tisztítószerek és tisztálkodószerek, amelyek csomagolása ma elsősorban egyszer használatos flakon.

Pedig ha újratölthető flakonokra váltanánk, alig egytizenkettedére faragnánk le a csomagolás környezeti hatását. Mindez nem utópia, hiszen már ma is, nálunk is vannak üzletek, ahol befőttesüvegbe, vagy erre kialakított műanyag flakonba nyomhatjuk a szappant, sampont.

És ott van persze a vendéglátóipar is, ahol a Covid-járvány óta 40 százalékkal nőtt az elviteles csomagolóanyagok használata.

“Még magukat a vendéglátóhelyeket is nyomasztja a kérdés, hogy mire cserélhetnék a kiszállítós dobozt” - mondja Dr. Horvátth Sarolta a RAKUN Dobozközösségtől, ahol egyedi megoldással rukkoltak elő.

Az első ötletük a lebomló csomagolás volt, az ilyen dobozokról viszont hamar kiderült: ha nincsenek visszagyűjtve, akkor nem jelentenek igazi megoldást. Így döntöttek az újrahasználható doboz mellett. Kapóra jött az is, hogy 2019-ben megjelent az egyszer használatos műanyag használatát korlátozó, Európai Uniós irányelv is.

“Ez betiltotta jó pár fajta egyszer használatos műanyag forgalmazását, ám az elviteles dobozok esetében csak az expandált polisztirolt. A vendéglátósok többsége átnyergelt másfajta műanyagra, így az irányelv inkább csak a szemléletformálásra volt jó” - mondja Sarolta.

Az expandált polisztirol, ez a könnyű, habszerű anyag egyébként még mindig használatos, hiszen csak a forgalmazását tiltották be, így sok étterem előre betárazott belőle. Népszerű, mivel olcsó és megtartja a hőt, nem hűl ki a benne szállított ennivaló.

De mi a helyzet az oly sok étteremnél látott papírcsomagolással? Sajnos, ez sem visz közelebb a megoldáshoz.

A papír ugyanis belül általában műanyaggal van bevonva, ha nem, akkor pedig a politejsav nevű kukoricakeményítővel, ami miatt nem dobhatjuk a szelektív kukába, csak komposztálóba. Márpedig a magyar lakosság töredéke komposztál, tehát ennél még az újrahasznosítható műanyag is jobb megoldás.

Mibe lenne ideális a kaját csomagolnunk?

“A műanyagok (például PET, PS, PVC) és az alumínium nemcsak a környezetbe kerülve ártalmasak, de az egészségünkre káros anyagokat is tartalmazhatnak.

Mi egészségügyi szempontból az üveget részesítjük előnyben, főleg az italcsomagolások esetében. Ebből ugyanis nem tud káros vegyi anyag kioldódni, mint a műanyagból. Környezeti szempontból ugyanakkor, amennyiben a csomagolás csak egyszer kerül felhasználásra, kisebb ökológiai lábnyommal jár az újrahasználható műanyag vagy a fémcsomagolás” - mondja Szabó György.

Emellett határoztak végül Saroltáék is: a RAKUN Dobozközösség ma rozsdamentes acélból készült, újrahasználható ételtárolókat ad bérbe. Ez a felállás ugyanis a tapasztalat szerint a használókat is jobban motiválja, mint a klasszikus betétdíjas rendszer.

Előfizetni a közösség saját appján keresztül lehet egy vagy két dobozra, a havidíjat automatikusan vonják. A vendéglátóhelyen magunk jelezhetjük, hogy van RAKUN előfizetésünk, amikor pedig az étel kiérkezik, a dobozok egy QR-kódot beolvasva kerülnek át a mi nevünkre. Így a rendszer üzemeltetői mindig látják, melyik doboz kinél jár, és szükség esetén tudják biztosítani az utánpótlást is.

Ha házhozszállítást kérünk, a dobozokat az étterembe visszaforduló futárnak is leadhatjuk, vagy magunk is visszavihetjük. Ez egyelőre az önállóan szállító éttermekre vonatkozik, az ismert ételrendelő appokra nem, de már velük is folyamatban van egy másfajta megoldás kidolgozása.

“Senki nem veszi meg a dobozokat, hanem a vendéglátóhelyek és a vendégek is bérlik őket egy alacsony összegért. Nem kell, hogy mindenki felhalmozzon tizenötöt, inkább legyen két darab, amit valóban használnak. Ha nem, akkor viszont vigyék vissza, és használja más” - mondja Sarolta, és kiemeli: az előfizetés lejárta után mindenkinek hét napja van visszavinni a dobozt, különben 3 ezer forintot levonnak a számlájáról.

A RAKUN ma már országszerte, összesen 14 városban és 87 vendéglátóhelyen van jelen. Mint mondják: van, akit ők keresnek meg, de magától is sok vendéglátó jelentkezik. Az éttermek mintegy négyötödének szimpatikus a fenntartható dobozok ötlete. Még szerencse, hiszen az összehasonlító elemzés szerint a többször használható ételtárolók környezeti lábnyoma 13-szor kisebb, mint az egyszer használatos társaiké.

Vannak még itthon jó gyakorlatok

Ha apránként is, de kialakulóban vannak olyan nemzetközi szabályozások, amelyek idővel nálunk is véglegesen visszaszoríthatják az egyszer használatos termékeket és csomagolásokat.

“Az ENSZ környezetvédelmi ülésén előirányoztak egy kötelező erejű szerződés kidolgozását, ami két éven belül érvénybe léphet, és a műanyag teljes életciklusára vonatkozóan mond ki konkrét célokat” - emeli ki Szabó György, és hozzáteszi, a Humusz egy hatékony betétdíjas rendszer bevezetése mellett foglalt állást, számos szakértővel és civil szervezettel közösen.

“A tisztítószereket illetően is vannak jó hazai kezdeményezések, például csomagolásmentes boltok, ahol újratölthető csomagolásban vásárolhatunk. Vannak e-kereskedelmi cégek is, ahol betétdíjas üvegben vehetünk termékeket, ilyen például a kifli.hu, vagy a Cupler a kávé szerelmeseinek, de olyan borászatot is ismerünk, ahol szinte csak újratölthető csomagolásban forgalmazzák a bort. Jó lenne, ha egyre többen az újrahasználatra helyeznék a hangsúlyt.”


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Képtelen vagyok ezt kifizetni” – 370 ezres villanyszámlát kapott a bohócdoktor
A számla egy új szabályozás miatt érkezett, pedig Ádi bohóc csak nemrég költözött be a rossz állapotú házába, amit nemrég vásárolt. Még a részletfizetést sem engedélyeztek.


Kovács István Ádám, az Egy tábla szeretet alapítvány bohócdoktora 371 333 forintos áramszámlát kapott, írja a Blikk. A számla teljesen lesújtotta, mivel átalányban fizet havi 70 ezer forintot, és úgy érezte, ez az összeg teljesen váratlanul érte.

„Képtelen vagyok ezt kifizetni”

– mondta Ádi bohóc.

Miután megkapta a csekket, felkereste az áramszolgáltató ügyfélszolgálatát, bízva abban, hogy valamilyen félreértés történt, vagy legalább részletfizetést kérhet. Ott azonban elmagyarázták neki, hogy a követelés jogszerű. Egy januári kormányrendelet értelmében, ha egy háztartás bármely évben túllépi az 5 ezer kWh éves áramfogyasztást, kötelező új mérőórát felszerelni, amelyet távolról is le lehet olvasni. Ennek ára 251 ezer forint, a fennmaradó összeg pedig az áramszámla különbözete.

A szolgáltató azt is közölte, hogy

részletfizetést azért nem tudnak biztosítani, mert az ingatlan kevesebb mint egy éve van Ádám nevére írva.
Kovács Ádám István/Facebook

A bohócdoktor szerint a magas fogyasztás még azelőtt keletkezett, hogy ténylegesen beköltözhetett volna, mivel a házvásárlás hónapokig elhúzódott egy hagyatéki eljárás miatt. A mérőóra viszont már az ő nevén szerepelt.

Ádám két munkahelyen dolgozik, hogy biztosítani tudja a megélhetését és az alapítvány munkáját. Az Egy tábla szeretet alapítvány nevében rendszeresen látogatja a kórházakat, ahol beteg gyermekeknek segít mosolyt csalni az arcára

– és egy tábla csokit is ad nekik. Bár arra törekszik, hogy a gyerekek ebből semmit se vegyenek észre, sokszor nehéz elrejtenie a mögöttes feszültséget.

Egy korábbi orvosi műhiba miatt fél tüdejét el kellett távolítani. Ennek ellenére nemrégiben sikerült saját házat vásárolnia a Mátrában. Az ingatlan rossz állapotban volt, de munka mellett fokozatosan rendbe hozta.

Ha segíteni szeretnél a bohócdoktoron, az alábbi számlaszámon megteheted:

Megyesi Krisztián

OTP BANK

11773449-02829621-00000000


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ez életünk eddigi legrosszabb napja” – Négy nappal az indulás előtt utasították el az amerikai kezelést, ami reményt jelentett volna a leukémiás kisfiúnak
A kis Ágoston családja mindent megtett, hogy esélyt adjon fiuknak a gyógyulásra. Most azonban újabb akadály gördült eléjük, ami mindent megváltoztathat.


Ahogy arról korábban írtunk, egy ország fogott össze azért, hogy a 10 hónapos kisfiú, Ágoston megkaphasson egy amerikai kezelést ritka és agresszív leukémiájára. A noszvaji kisgyerek érdekében még Szoboszlai Dominik és felesége is megmozdult.

Most azonban szomorú hírt kapott a család, mindössze négy nappal a tervezett amerikai indulás előtt. Ágoston nem kaphatja meg a Car-T kezelést, amire hónapok óta készültek, és amihez már az anyagi támogatás is összegyűlt. A szülők a Facebook-oldalukon írták meg, hogy mi történt.

„Ez életünk eddigi legrosszabb napja. Felfogni sem tudjuk mi történt, mi történik velünk. Ma reggel az amerikai orvos csapat úgy döntött, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg a Car-T kezelést. Egy olyan dologra hivatkoznak, amiről végig tudtak, és szó sem esett róla, hogy gondot okozhat. Most, 4 nappal az indulás előtt mégis orvosi kockázatot látnak benne.”

A szülők szerint az amerikai orvosok a BCG oltásra hivatkoztak. „Ez az oltás a legtöbb fejlett országban már nem kötelező, itthon is próbálják elérni néhányan, hogy kivezetésre kerüljön. [...] A kemoterápiák hatására legyengült immunrendszer mellett ez az oltással bejuttatott TBC kórokozó elterjedt és 3 hetes lázat okozott Ágostonnál januárban, emiatt hiúsult meg a transzplant amire már meg volt az időpontunk” – írták a kisfiút támogató Facebook-oldalon. Hozzátették: „ Az eredeti terv az volt, hogy a transzplant alatt és után is fogja még kapni a TBC gyógyszereket hónapokig, mire igazoltan kigyógyul belőle. Csak sajnos mire a TBC gyógyszerek hatottak, és mehettünk volna transzplantra, a leukémia visszajött, és ezért le lett fújva. A TBC nemcsak 3 hetes lázat okozott, hanem egy diónyi nyirokcsomó duzzanatot, ami gennyel volt tele, ez az oltás helyéhez legközelebb eső hónalj nyirokcsomóban alakult ki, ezt a nyirokcsomót kivették.”

A szülők azt is leírták, hogy szerintük az amerikai döntés nem indokolt.

„A fent leírtak alapján nem értjük, hogy ez miért ok arra, hogy a kezelésből kizárják, hiszen ez a kórokozó mint mondtuk, elvileg az egészséges emberekben is kimutatható ezen a helyen. Ez egy kontrollált fertőzés, nincs láza, nincs tünete, a transzplantot is megcsinálták volna mellette, pedig ott sokkal nagyobb immunrendszer elnyomás van. A magyar orvos csapat egyhangúan amellett érvelt és küzdött, hogy ez nem egy valódi indok arra, hogy Ágoston ne kaphassa meg a kezelést. Mindent megtettek azért, hogy átvigyék az igazunkat, az igazukat orvosi szempontból alátámasztva.”

A család szerint most nagyon kevés lehetőség maradt.

Az egyik egy kísérleti kezelés, ami nem kifejezetten Ágoston géneltérésére van, és támadja az egészséges sejteket is. A másik egy gyógyszer, de ha ezt alkalmazzák, utána már nem kaphatná meg a Car-T kezelést. A harmadik egy olyan terápia, amit eddig az orvosok nem támogattak.

Azt írták, hogy amíg nem beszéltek az orvosokkal, nem tudják, melyik irány lesz járható.

„Jelenleg arra kell minden energiánkat koncentrálni, hogy ebből a helyzetből kihozzuk a legjobbat, hogy a rendelkezésre álló kevés idő alatt legjobb irányt és lehetőséget megtaláljuk Ágoston számára. Mindezek mellett sok nevetést és jó kedvet, élményt és szeretetet kell csempészni a mindennapjaiba, ez a legfontosabb feladatunk, Ő továbbra sem vehet észre semmit ebből.”

Április elején még arról számoltak be, hogy a 3,5 éves Ágoston egy nagyon ritka és agresszív leukémiával küzd, ami évente csak 30–40 gyereket érint világszerte. A túlélési esély immunterápia nélkül csupán 15–20 százalék. A szülők ezért kezdtek gyűjtésbe, hogy a kisfiú megkaphassa az amerikai kezelést, ami reményt jelentett számukra. Az összeg összejött, de az indulás előtt négy nappal mégis elutasították a kezelést.

„Az egyetlen pozitívum az egészben, hogy NEKTEK köszönhetően a pénz nem akadály, ez nem fogja korlátozni, hogy melyik irány legyen kijelölve” – írták posztjukban a szülők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Eldőlt, hogy melyik az ország legjobb iskolája - egy kisvárosi suli vitte haza a díjat
Összesen 44 jelölés érkezett az ország különféle pontjairól, amelyek közül ötöt választott ki a szakértői zsűri. Egy újszászi suli lett végül a győztes.


Idén először hirdették meg Az ország legjobb iskolája díjat, amelynek győztese közönségszavazással dőlt el. Az elismerést az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola nyerte el a Telexen lebonyolított szavazáson.

A pályázatot még márciusban indította az Együttnevelés Szövetség, amely szülőkből, pedagógusokból és oktatási szakértőkből áll. Összesen 44 jelölés érkezett különböző intézményektől, ezek közül választotta ki a szakértői zsűri azt az öt iskolát, amelyek bejutottak a döntőbe.

A zsűri tagjai között volt Berényi Eszter, Derdák Tibor, Ercse Krisztina, Németh Szilvia és Radó Péter is. A döntőbe jutott intézmények a következők:

  • Szent Pál Marista Általános Iskola, Karcag
  • Kondor Béla Általános Iskola, Budapest
  • Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kaba
  • Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Újszász
  • Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola, Nézsa

A zsűri olyan iskolákat választott ki, amelyek bár nem a kompetenciamérések élmezőnyében szerepelnek, mégis kiemelkedő munkát végeznek. A tanárok odafigyelnek a diákokra, támogatják őket, ha nehézségeik vannak, és bátorítják őket, ha valamiben tehetségesek. Fontos szempont volt az is, hogy ezekben az intézményekben otthonos, elfogadó környezet várja a gyerekeket, ahol biztonságban érezhetik magukat. Emellett a szülőkkel való kapcsolat is közvetlen, a közösségek pedig összetartók.

Az ilyen iskolák nem válogatnak, hanem lehetőséget adnak minden gyereknek.

Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskoláról készült kisfilm elérhető a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Életmentő kettős szervátültetésen esett át Franciaországban a 11 éves Olivér – két év után térhetett haza
A kolozsvári kisfiút két évig kezelték Franciaországban, miután itthon lemondtak róla. Egy fertőzés is megtámadta a szervezetét, ő azonban most örül, hogy iskolába járhatott, és hogy nemsokára ötödikes lesz.


Olivér mindössze néhány éves volt, amikor kiderült, hogy súlyos betegséggel kell megküzdenie. Először Miskolcon vizsgálták, majd Budapestre került, ahol a család a lehető legtöbb szakemberrel konzultált. A vizsgálatok eredménye azonban lesújtó volt: kiderült, hogy a kisfiú vesetágulata rosszabbodott, ráadásul a mája is súlyosan károsodott. Az orvosok kimondták: csak egy vese- és májátültetés adhat esélyt – írja a Blikk.

Romániában, ahol a család él, egyik orvos sem vállalta el a beavatkozást. Azt mondták, túl nagy a kockázat, és azt sem hallgatták el, hogy szerintük a kisfiúnak már csak egy éve van hátra. A szülők azonban nem adták fel a reményt: végül sikerült kijutniuk Franciaországba, Lyonba, ahol 2023. június 18-án elvégezték az életmentő műtétet.

A műtét után hosszú felépülési időszak következett.

Olivért két éven keresztül kezelték a lyoni kórházban. Több komplikáció is nehezítette a gyógyulást, többek között fertőzések és betegségek. A fiúnak a mai napig rendszeres kezelésekre van szüksége.

Május végén azonban végre hazatérhetett az édesanyjával együtt. „Május 21-én engedtek haza minket” – mesélte Boros Lídia, Olivér édesanyja a portálnak. „Egy hónapot kaptunk, és már utazunk is vissza Lyonba, hiszen a kezeléseket folytatni kell.”

Olivért közben egy kórokozó is megtámadta, ami miatt mintát kell venni a veséjéből. Egy olyan vírusról van szó, amely normál esetben minden ember szervezetében jelen van, de nála – a kilökődésgátló szerek miatt – felerősödött. A gyógyszereket emiatt le kellett állítani, ami azzal jár, hogy a szervezete elkezdett antitesteket termelni a beültetett vesével szemben.

Az elmúlt hónap azonban különleges volt Olivér számára. Végre nem csak a kórház és a kezelések határozták meg a napjait – iskolába járhatott, és olyan dolgokkal foglalkozhatott, mint a többi gyerek. „Talán ő az egyetlen, aki az osztályából tényleg szereti a sulit” – mesélte az édesanyja. Bár Lídia így sem tud teljesen elszakadni a betegségtől: kétóránként be kell mennie az iskolába, hogy katéterezze a kisfiát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: