Sokat értetlenkednek a turisták Columbo budapesti szobrán

Budapestet nemcsak bejárni lehet, hanem megízlelni is. A város karaktere ugyanis nem kizárólag a panorámában vagy az ikonikus épületekben rejlik, hanem azokban a helyzetekben is, amikor leülünk egy kávéra, megállunk egy ebédre, vagy hagyjuk, hogy egy vacsora kicsit tovább tartson a tervezettnél. Ilyenkor válik igazán személyessé a városélmény: amikor nemcsak nézzük Budapestet, hanem részt is veszünk benne.

Ebben a válogatásban öt olyan helyet gyűjtöttünk össze, amelyek különböző oldalról mutatják meg a főváros ízeit és hangulatát. A Városliget Café & Restaurant a zöld környezet nyugalmát és a Vajdahunyad vára látványát kapcsolja össze egy könnyed, mégis emlékezetes kikapcsolódással. A Gundel a magyar gasztronómia hagyományait hozza közel, miközben a mai vendégek elvárásaira is érzékenyen reagál. A Séf Asztala a városi ritmushoz igazodva kínál gyors, mégis élményekkel teli megállót a Parlament közvetlen közelében. A Spoon The Boat a Duna felett ad egészen új nézőpontot egy vacsorához, míg a Főőrség Étterem és Kávéház a Budai Vár történelmi hangulatát és klasszikus ízeit sűríti egyetlen, különleges hangulatú megállóvá.

A közös bennük az, hogy mindegyik hozzátesz valamit ahhoz az élményhez, amitől Budapest igazán szerethető.

Városliget Café & Restaurant

A Városligetben eltöltött időnek sajátos, nyugodt ritmusa van: itt nem sietünk, inkább hagyjuk, hogy a környezet vezesse a tempót. Egy hosszabb séta, egy kiállítás, egy koncert a Magyar Zene Házában vagy egy céltalan bolyongás után szinte magától értetődő, hogy jólesne leülni valahol, és nem megszakítani, hanem egy kicsit más formában folytatni ezt az élményt.

A Városliget Café & Restaurant pontosan ezt kínálja.

Akár egy frissítőre ülsz be, akár egy könnyed ebédre vagy egy ráérősebb vacsorára érkezel, a hely szinte azonnal kiszakít a városi nyüzsgésből, és áthangol egy lassabb tempóra.

A belső tér elegáns, tágas és világos, a nagy ablakok keretként foglalják magukba a tájat, miközben tökéletes kilátás nyílik a Városligeti-tóra és a Vajdahunyad várára. A Tavirózsa terem különösen kedvelt fotópont, ahol a vendégek szívesen készítenek képeket magukról és a háttérben magasodó várkastélyról. A hangulat nyugodt, családbarát, ugyanakkor a természet közelsége és az intimebb asztalok miatt romantikus vacsorákhoz is ideális.

A konyha jól követi ezt a könnyed, élményközpontú szemléletet. Az étlap friss és kreatív fogásokkal dolgozik: saláták, szezonális levesek, tartalmas főételek és házi desszertek közül lehet választani, így minden napszakban megtalálod a hangulathoz illő fogást. A kávékínálat külön figyelmet érdemel, a melegebb napokon pedig a hűsítő italok teszik teljessé a kikapcsolódást.

A Városliget Café & Restaurant így válik igazi bakancslistás megállóvá: egy olyan hellyé, ahol a városligeti élmény nem ér véget, csak egy új, ízekkel teli formában folytatódik és könnyen azzá a ponttá válik, ami miatt legközelebb is visszatérsz.

Gundel

Budapesten a Gundel valóban kiérdemelte helyét a bakancslistás helyek között, hiszen kevés olyan budapesti hely van, amelynek neve már jóval azelőtt ismerősen cseng, hogy egyáltalán belépnénk az ajtaján. Az a hely, amit egyszer látni és átélni szinte kötelező, ha igazán meg akarjuk érteni, mit jelent Budapest íze.

A Városliget kapujában álló ikonikus palota már érkezéskor különleges hangulatot teremt, és ez az első benyomás még inkább felerősödik amikor helyet foglalunk benne.

A Gundel különlegessége abban rejlik, hogy képes egyensúlyt teremteni a múlt értékei és a mai vendégélmény között. Itt a magyar konyha klasszikus fogásai nemcsak megjelennek az étlapon, hanem történetet is mesélnek. A Nemzeti 11 válogatás például egyfajta gasztronómiai utazás: a gulyástól a halászléig, a libamájtól a tradicionális húsételekig vezet végig a magyar konyha legfontosabb állomásain, miközben generációk ízeit és a magyar kultúra gazdagságát hozza közelebb.

Az ízek ismerősek, mégis ünnepibbek. És bár sokan a híres fogások – például a legendás Gundel-palacsinta – miatt érkeznek, a valódi élményt az adja, hogy itt minden részlet a hagyomány, a minőség és a vendégszeretet tiszteletéről szól.

A tér és a hangulat finoman emeli meg az alkalmat. Elegáns, mégis befogadó környezet fogad, ahol egy ebéd vagy vacsora könnyedén válik különleges alkalommá. Az étkezést egész nap élő zene kíséri, amely tovább erősíti azt az egyedi atmoszférát, ami messze túlmutat egy hagyományos éttermi látogatáson.

Nem véletlen, hogy a Gundel neve világszerte ismert: története során királyok, művészek és világsztárok is megfordultak falai között. Ma pedig ugyanazt a minőséget és figyelmet kínálja minden vendégnek - legyen szó egy ünnepi vacsoráról vagy egy spontán döntésről egy városligeti séta után.

A Gundel így válik igazi bakancslistás megállóvá: egy olyan hellyé, ahol a magyar konyha nemcsak megjelenik, hanem átélhetővé válik és ahol egy vacsora után egészen más szemmel nézel Budapest ízeire.

Séf Asztala

A Kossuth téren, a Parlament közvetlen közelében van egy hely, ahol Budapest egyszerre mutatja meg a legikonikusabb és a legkönnyedebb arcát. Ez a hely a Séf Asztala, egy gyors megálló, ami mégis egy teljes értékű élménnyé válik.

A város innen nézve egyszerre nyüzsgő és mégis nyugodt, így már egy rövid megállás is képes arra, hogy más szemszögből lásd a várost.

A Séf Asztala egyszerre deli, kávézó és pékség, de leginkább egy gasztronómiai menedék, ahol a kínálat letisztult: friss péksütemények, kovászos szendvicsek, saláták és meleg fogások közül lehet választani, miközben a magyar klasszikusok is megjelennek modernebb formában. A hely a városi élet tempójára van hangolva, de ez nem megy a fogások átgondoltságának rovására. A koncepció mögött Wolf András áll, így a gyorsabb műfajban is megmarad a szakmai odafigyelés és a következetesség.

Reggelire tojásételek, shakshuka, Egg Benedict vagy akár egy ropogós lángos is választható, de egy kiadósabb ebédhez is bőven akad választék.

Az egész hely egyik legnagyobb erőssége az egyszerűségében rejlik. Itt a gyorsaság nem kompromisszum, hanem tudatos működés eredménye: minden átgondolt, mégis természetes. Legyen szó egy reggeli indításról, egy ebédszünetről vagy egy délutáni kávéról, a Séf Asztala egy könnyed megállást kínál a nap sodrásában, ahol a gyors falatok is többet adnak egy egyszerű étkezésnél.

Spoon The Boat

Budapest látványa önmagában is különleges, de vannak helyek, ahonnan nézve egészen új értelmet nyer. A Spoon The Boat pontosan ilyen perspektívát kínál.

Az este fényeiben ráadásul a Lánchíd, a Budai Vár és a kivilágított rakpart látványa együtt alkotja azt a városi díszletet, amely már önmagában is felejthetetlenné teszi a náluk töltött időt.

A Spoon elegáns, mégis barátságos belső tere ideális helyszín egy baráti találkozáshoz vagy egy kettesben eltöltött estéhez is. A hatalmas üvegfelületeken át a város fényei szinte belesimulnak a térbe, miközben a Duna halk hullámzása nyugodt, bensőséges atmoszférát teremt az étkezéshez. Minden részlet arra szolgál, hogy kényeztesse az érzékeket.

A magyar és nemzetközi ízekből inspirálódó bisztrókonyha és a Budapest ihlette desszertek együtt teszik teljessé a víz feletti gasztronómiai élményt. Könnyed előételek, frissen készült főételek, gyümölcsös desszertek és különleges koktélok várnak, amelyek tökéletesen illenek egy tavaszi nap lezárásához.

Ez a helyszín kihagyhatatlan állomás mindazoknak, akik a főváros felejthetetlen kilátását a Duna lágy ölelésében szeretnék átélni. A panoráma és az ízek harmóniája újra és újra szerelembe ejti látogatóit Budapesttel.

Főőrség Étterem és Kávéház

A Budai Várban sétálva könnyű belefeledkezni a történelmi környezetbe, de vannak helyek, ahol ezt az élményt érdemes egy kicsit továbbvinni. A várnegyed szívében található Főőrség Étterem és Kávéház pontosan ilyen: egy olyan megálló, ahol egyszerre élheted át a múlt hangulatát, a lenyűgöző panorámát és a klasszikus magyar ízeket.

Az egykori királyi testőrség épületében kialakított étterem már első pillantásra különleges atmoszférát teremt.

Ez a hangulat odabent is folytatódik: az elegáns, mégis barátságos térben a történelmi részletek finoman idézik meg a múlt világát.

Erre a környezetre épül rá a gasztronómiai élmény is, ami az igazi csúcspont. Az étlap a Kárpát-medence gazdag ízvilágára épül, a hagyomány és a kreativitás találkozásával. A hely egyik legismertebb fogása a császármorzsa, amelyet több mint 100 éves recept alapján készítenek. Az aranybarnára pirított, mazsolával gazdagított desszert önmagában is nosztalgikus élmény, a hozzá kínált házi, nagykörei cseresznyéből készült lekvárral pedig még inkább teljessé válik, egyszerre kínálja a tradicionális és a helyi ízek különleges kombinációját.

A Főőrség Étterem és Kávéház így válik több mint egy egyszerű megállóvá: egy olyan hellyé, ahol egy séta után nemcsak megpihenni lehet, hanem egy kicsit vissza is lépni az időben. Itt az étkezés nem különálló program, hanem a környezet természetes folytatása - egy rövid időutazás, ahol az ízek és a látvány együtt mesélnek a múltról.

Ezek a helyek nemcsak egy-egy jó étkezésről szólnak, hanem arról is, hogyan tud egy város közel kerülni hozzád. Ha Budapesten jársz, érdemes mindet feltenni a bakancslistádra, mert minden alkalommal egy kicsit más és más arcát ismered meg a városnak!

Az első Budapest100-on több mint 10 évvel ezelőtt vettem részt. A Várnegyed egyik házát látogattam meg, ez volt az első alkalom, hogy megtapasztaltam, milyen érzés belépni egy százéves, addig zárt, csak a lakók által ismert világba. Éppen ezért külön öröm számomra, hogy a Budapest100 idén visszatér gyökereihez, és - 10 tematikus év után - ismét a százéves "szülinapos" házakat ünnepli.

Mi már bejutottunk 4 izgalmas múltú házba, ami benneteket is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén május 9–10. között. Mutatjuk, mi vár rád, és eláruljuk azt is, melyik volt Orbán Viktor első budapesti lakása.

2026. május 9–10. között immár 16. alkalommal rendezik meg a Budapest100 nyitott házak fesztiválját, ahol idén 1916 és 1926 között épült lakóházakat és intézményeket ünnepli, köztük azokat a „szülinaposokat” is, amelyek az elmúlt években kimaradtak a programból.

Az első világháborút követő lakhatási válság enyhítése érdekében Budapest Székesfőváros lakásépítésekbe kezdett 1925-ben. Ennek eredményeként született meg 1926-ban a Vajda Péter utca 43. a-b impozáns, kislakásos bérháza a 8. kerületi Tisztviselőtelep és a Ganz-negyed határán.

Első lakói fővárosi tisztviselők voltak, a legfelső szinten kialakított műteremlakásokba pedig szobrászok, festők költöztek.

A ház önkéntese elmesélte azt is, hogy az épület a mai napig a környék egyik legmenőbb lakóhelyének számít, ahol az összetartó közösség annyira ragaszkodik a helyhez, hogy a lakások gyakran a lakók között, belső cserékkel találnak új gazdára.

Következő állomásunk a Mester utca 33–35. szám volt, amelyet a kislakásépítési program keretében Budapest Székesfőváros építtetett 1926-ban. A komfortos, többségében háromszobás lakások első bérlői tisztviselők és hivatalnokok voltak.

A házat Kismarty-Lechner Jenő tervezte, aki az eklektikus, historizáló épületbe több magyaros motívumot is beemelt: három lépcsőházában szép kovácsoltvas korlátok, liftház és belső udvar teszi karakteressé az épületet.

A ház helyén egykor a Strobentz vegyészeti és festészeti gyár festék- és víztartó medencéi álltak, valamint egy gőzgép, amely innen szivattyúzta a vizet a gyár számára.

Érdekesség, hogy az épület szuterénjének egy részében eredetileg tüdőgondozó működött, rendes váróval, vizsgálóval, laborral és röntgennel – mindez a 20-as évek közepén, amikor Budapesten kiemelkedően magas volt a tüdővészben elhunytak száma.

A ház önkéntese megosztotta velünk azt is, hogy

Következő helyszínünk a Régi posta utca 7–9. volt, amely 1923–1925 között épült Székely Béla építész tervei alapján. Az eredetileg iroda- és üzletházként funkcionáló épület félköríves kapunyílása egy nyitott belső udvarba vezet, ahol az utcafronton és a földszinten kialakított üzlethelyiségek kaptak helyet.

Az egykori harmincegynéhány négyzetméteres irodákat időközben lakásokká alakították, melyek megőrizték kis méretüket. A jó lokációval együtt ez is hozzájárul ahhoz, hogy a házban a lakások mintegy 90%-át rövid távra adják ki, így az épület gyakorlatilag egy „élő Airbnb-házként” működik, folyamatosan változó lakóforgalommal.

Sétánkat az Erzsébet téri Al Habtoor Hotelben zártuk, amely egykor az Adria Biztosító Társulat székházaként épült. A tervpályázatot Tőry Emil és Pogány Móric nyerte meg, az épület azonban az első világháború miatt csak öt évvel később, 1918-ra készülhetett el.

Az eredeti elképzelések szerint egy nagyméretű torony is került volna az épületre, ez azonban végül nem valósult meg. Az irodák mellett a földszinten elegáns üzletek működtek, köztük Kraszner Lajos divatszalonja.

A homlokzatot Ligeti Miklós biztosítással kapcsolatos allegorikus szobrai díszítették, például Szent Flórián alakjával, amely a tűzkár-biztosítást szimbolizálja. A második világháború pusztítása után ezeket azonos témájú alkotásokkal pótolták.

A második világháborút követően az épület évtizedekig a Budapesti Rendőr-főkapitányság használta. A földszinten kihallgatóhelyiségeket és fogdákat is kialakítottak.

Az épület az ezredfordulótól luxusszállodaként működik, ahol sok híresség megfordult. Budapesti látogatása során itt szállt meg ifj. George W. Bush is.

A május 9–10-én megrendezett Nyitott Házak Hétvégéjének részletes programját a szervezők április 22-én teszik közzé a Budapest100 honlapján. A nyomtatott programfüzetet beszerezheted többek közt a Kortárs Építészeti Központban és a Blinken OSA Archivumban.

A Budapest100 minden programja ingyenes. A regisztrációköteles programokra április 23-tól tudsz jelentkezni, de a legtöbb program regisztráció nélkül látogatható, így bárki csatlakozhat a város legnagyobb születésnapi ünnepéhez.

Vitézy Dávid a közösségi oldalán arról írt, hogy elkészültek a Bajcsy-villamos, vagyis a Pesti Fonódó villamoshálózat első tervei. Bejegyzése szerint „hétfőn a szakbizottság elé visszük a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal, azaz a Pesti fonódó villamoshálózat koncepcionális terveit, hogy az engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges főbb döntések megszülessenek.”

Állítása szerint nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2024 végén a javaslatukra úgy döntött, a befagyasztott uniós források ellenére saját pénzből megkezdik a tervezést. Úgy véli, „így viszont lehetséges, hogy az új kormány által visszaszerzett uniós pénzekből ez a fejlesztés meg is valósulhasson.”

Beszámolója szerint a BKK-nál és a tervezőknél gőzerővel zajlik a munka, és „mindezt sok év semmittevés után, alig néhány hónap alatt értük el”.

Vitézy Dávid elmondása alapján: gyakorlatilag össze tudnának forrasztani egy egységes hálózatba „délről a 47-es és 49-es vonalat, valamint az új Műegyetem rakparti ágról érkező egyik vonalat, - északról a 12-es, a 14-es és a Szegedi úti felüljáró megépülte esetén Rákosrendezőn át az egyik Újpalota (69-es) felől érkező vonalat”.

Azt állítja, a változás hatása a Budai Fonódóéhoz lenne hasonló, ahol „minden vártnál többen használják az összekötött vonalakat, mióta nem sok átszállással lehet csak utazni Budán.” A modellezés szerint az új szakaszon 44-49 ezer napi utassal számolnak, és a fejlesztéssel naponta 2500 órát takarítanának meg a budapestieknek.

Vitézy Dávid azt is közölte, hogy Karácsony Gergellyel közösen a következőket javasolják a bizottságnak:

• „a Bajcsy-Zsilinszky úton a villamospálya körül zöldsáv is létesüljön, új fákkal, folytatva a Károly körút 13 évvel ezelőtti átalakítását, a kerékpárosok nem zavarják majd a gyalogosokat tovább a járdán, faltól falig megújul ez a fontos belvárosi főút,

• Nyugati téren tüntessük el a ronda és teljesen felesleges felüljárót, a buszvégállomás és a parkoló helyett zöld köztér létesül, a Váci úton a javaslatunk szerint a villamos szélső vezetésben halad majd a bevásárlóközpont mellett füves vágányon,

• a Lehel téren szűnjön meg az, hogy a templom egy aszfalttenger közepén áll, legyen valódi köztér a piac előtt a villamosvégállomás helyett.”

Bejegyzését azzal zárta, hogy rengeteg munka van még hátra, a látványtervek sem véglegesek, mert „számos részlet a továbbtervezés során kerül majd a helyére, most a koncepcionális irányokat fogjuk eldönteni a hétfői bizottsági ülésen, utána folytatódik a munka tovább”.

A politikus bejegyzéséhez máris rengeteg komment érkezett, és óriási vitát váltott ki. Többen kifogásolják, hogy így kevesebb autó tud majd közlekedni erre, ami szerintük még nagyobb dugót okozhat. Mások szerint felesleges a villamos, mert ezen a vonalon közlekedik a metró is. Ugyanakkor van aki üdvözli az ötletet, hogy több lesz a zöld felület és kényelmesebb lesz a gyalogosoknak, kerékpárosoknak a környék.

Egészen különleges látvány fogadja azokat, akik betérnek a Magyar Tudományos Akadémia megújult székházába: az ikonikus épület ezúttal nemcsak eredeti formájában, hanem egy aprólékosan kidolgozott LEGO-makettként is „életre kel”. A több mint 60 ezer kockából készült alkotás az MTA200 jubileumi programsorozat egyik legizgalmasabb vállalása, amely egyszerre játékos, látványos és meglepően elgondolkodtató módon idézi meg az intézmény múltját.

A projekt a Fiatal Kutatók Akadémiájának kezdeményezésére valósult meg, a megtervezésében pedig Dóczy Balázs LEGO-építőmester működött közre. Az ő tervei alapján készült el az 1:75 méretarányú modell, amely nemcsak méreteiben, hanem részleteiben is lenyűgöző: a klasszicista homlokzat elemei, a korinthoszi oszlopok, az íves ablakok és a díszítőmotívumok mind visszaköszönnek a kockákból felépített változaton. Ha közelebb hajolunk, még a szobrok és a szfinxek is felismerhetők, sőt felülről a belső udvar is láthatóvá válik, ami külön izgalmas perspektívát ad az épületnek.

Közösségi élmény, amelybe a diákok is bekapcsolódtak

A makett azonban nemcsak egy látványos installáció, hanem egy valódi közösségi alkotás eredménye.

Így a fiatalok nemcsak szemlélői, hanem aktív résztvevői lettek az építésnek, miközben játékos formában ismerkedhettek meg az Akadémia történetével és szerepével.

A 94×120 centiméter alapterületű, 60 centiméter magas makett elkészítése nagyjából egy hetet és mintegy 150 munkaórát vett igénybe, az utolsó simításokra pedig 2026. április 17-én került sor. Ekkor diákok, kutatók és önkéntesek együtt dolgoztak az utolsó részleteken, ami nemcsak az építés lezárását jelentette, hanem egy közös élményt is, amelyben minden résztvevő hozzátehette a saját „kockáját” az egészhez.

Ez a gondolat egyébként nem véletlen:

A LEGO-projekt ezt a történelmi példát idézi meg mai formában, ahol a közösségi munka és az együtt gondolkodás válik az alkotás legfontosabb elemévé.

Időutazás a „200 év kincsei” kiállításon

Mi pedig nemcsak a makettet néztük meg, hanem bejártuk az „MTA 200 év kincsei” című kiállítást is, ahol a LEGO-alkotás méltó környezetbe került. A tárlat igazi időutazás: egyetlen térben találkozhatunk a magyar kultúra és tudomány meghatározó relikviáival.

Különösen izgalmasak azok a személyesebb tárgyak és dokumentumok, amelyek közelebb hozzák az irodalmi és történelmi alakokat. Arany János Kapcsos könyve mellett Petőfi Sándor relikviái is helyet kaptak, miközben Madách Imre Az ember tragédiája című művének eredeti kézirata is megtekinthető – ráadásul Arany megjegyzéseivel együtt. A későbbi korszakokat idézik meg Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső vagy József Attila művei, amelyek egymás mellé helyezve egészen új nézőpontból mutatják meg a köztük húzódó feszültségeket és párbeszédeket. Az egyik legerősebb pontja a kiállításnak Radnóti Miklós emlékezete: a Bori notesz – amely közel két éven át a föld alatt rejtőzött – megrendítő közelségbe hozza a költő utolsó időszakát.

A székház harmadik emeletén a portrégaléria is külön világot nyit meg. A falakon sorakoznak többek között Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc vagy Eötvös József arcképei, amelyek nemcsak esztétikai élményt adnak, hanem arról is mesélnek, hogyan alakult ki az a nemzeti emlékezet, amelyben ezek az alakok ma is meghatározó szerepet játszanak.

A kiállítás ráadásul kifejezetten nyit a fiatalok felé is: diákcsoportokat múzeumpedagógiai programok várnak, a tanárok pedig akár rendhagyó irodalom- vagy történelemórát is tarthatnak a vitrinek között – nem mindennapi élmény lehet például a Szózatról úgy beszélni, hogy közben ott van előttünk az eredeti kézirat.

A tárlat az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint az MTA Művészeti Gyűjtemény anyagából válogat, és ritkán látható kincseket tesz elérhetővé a nagyközönség számára.

Nézd meg képgalériánkat a kiállításról:

A történet folytatódik

Ebben a közegben a LEGO-ból épült székház még inkább új jelentést kap: nemcsak egy kreatív installáció, hanem egyfajta híd múlt és jelen között. Miközben a vitrinekben évszázadok történetei sorakoznak, a makett azt mutatja meg, hogyan lehet mindezt mai eszközökkel, élményszerűen továbbadni a következő generációnak.

Ezek a közösségi napok a Fiatal Kutatók Akadémiája MTA200-as programjainak kiemelt eseményei, amelyek egész évben igyekeznek bevonni a fiatalokat az Akadémia életébe, a bicentenáriumi rendezvénysorozat pedig 2026 decemberében zárul majd az FKA saját ünnepi hónapjával.

Az építési napok részletei a Középiskolai MTA Alumni Program honlapján lesznek elérhetők,