Budapest legnagyobb vendéglője volt, most csak romos drogtanya
Jártatok már a Népligetben a romoknál? És megpróbáltatok valaha is bemászni oda? Vagy csak körbejártátok?
Nem valami bizalomgerjesztő, ugye? Egyrészt azért, mert látszik, hogy hajléktalanok lakhatják, és azt is biztos forrásból tudjuk, hogy időnként drogfüggők jelennek meg a falak között, hogy itt lőjék be magukat. Másrészt azért, mert a düledező rom élet- és balesetveszélyes.
Pedig az épületben valamikor a Ligeti Nagyvendéglő, ismertebb nevén a Népligeti Sörcsarnok működött, Budapest legnagyobb vendéglője.
A Népliget területét a 19 században kezdték rendezni, ugyanis itt előtte kvázi szemétlerakó volt. Az 1850-es években kezdték fákkal beültetni, először csak azért, hogy a homokot megkössék. Ekkor ültették a legendás öreg akácfát is, ami sajnos a 2015-ös viharban elpusztult. Csak az emléktáblája látható a Könyves Kálmán körút felőli oldalon.
A kiegyezés után fogtak a parkosításba, az első terveket Petz Ármin, az Orczy kert főkertésze készítette, de a megvalósításnak anyagi akadályai voltak. Az 1870-es években fásítás folyt, az 1890-es években dendrológiai gyűjteményt hoztak létre, és sétányokat alakítottak ki.
A Népliget mai arculatát, útrendszerét a budapesti főkertész, Ilsemann Keresztély (1850–1912) alakította ki, és a millienniumi ünnepségéek évére parkosította a 103 hektáros területet.
A Ligeti Nagyvendéglő 1895-ben épült, és 400 ember befogadására volt képes, ezért emlegették a város legnagyobb vendéglőjeként.
Első bérlője Heinzel Mihály volt, azután Sverteczky Gáspár, 1909-től Róna Gyula. Állítólag a bérleti díj magas volt, és vendég sem jött annyi, mint amennyire számítottak, nehéz volt nyereséget kitermelni, ezért cserélt gyakran gazdát az étterem. De más, ennél nagyobb gond is akadt: a rossz infrastruktúra.
Már a nyitás után nem sokkal arra panaszkodtak, hogy az időnként megtelő emésztőgödrök miatt büdös van, és ez elűzi a vendégeket.
Azért a második világháborúig nagy volt a Népligeti Sörcsarnok forgalma. Csakhogy az államosítás és az azt követő korszak betett neki. Az 1950-es években tudatosan leépítették és megszüntették a Népliget szórakozóhelyeit és látvényosságait, és versenypályát, sporttelepet alakítottak ki a parkban
Miután az 1950-es években megszüntették a Nagyvendéglőt, az épületet raktárnak használták.
Az 1980-as évekre már erősen leromlott az állapota, és már raktárnak is rossz volt.
Hiába születtek tervek a Sörcsarnok felújítására, hasznosítására, ezekből nem valósult meg semmi.
Ami pedig megmaradt belőle, azt a 2000-es évek elején katasztrófavédelmi kutya kiképzőhelynek is használták.
Mostanra olyan állapotba került, hogy nem ajánljuk neked, hogy ide bemássz, az épületbe azért nem mentünk beljebb, mert el akartuk kerülni a baleseteket.