Budapest fantasztikus legjei a legapróbb szobortól a legkeskenyebb házig
1. A legmagasabb középület: az Országház
Ha Budapest legmagasabb épületeiről van szó, akkor sokan rávágják, hogy az újpalotai magasház vagy a SZOTE Nagyvárad téri épülete lehet a legmagasabb. A karcsú alakjuk azonban félrevezető, előbbi csupán 70,93 méter magas az antennák nélkül, utóbbi pedig 88 méter magas.
A Parlament azonban veri őket 96 méteres magasságával. Messziről látszik, a Duna-part egyik ékessége, és Budapest egyik legtöbbet fotózott épülete. A Steindl Imre által a legapróbb részletekig gyönyörűen kidolgozott Parlament valódi remekmű. A tervezéskor arra is ügyeltek, hogy megfelelően legyen hűtve és fűtve az épület, de úgy, hogy azt ne csúfítsák el kémények és csövek, és a szálló szénpor se piszkítsa be sem kívül, sem belül. Korábban már írtunk arról, hogy az Országház fűtését a közeli Balassi utcában található kazánház segítségével oldották meg.
2. A legmagasabb templom: a Szent István Bazilika
Egy korábbi, kis templom helyén épült – elég sokáig, mert a szabadságharc, az eredeti tervező, Hild József halála, a kupola beomlása, végül a második tervező, Ybl Miklós halála is késleltette a munkálatokat. Így bár a földmunkákat 1848-ban kezdték meg, az impozáns bazilikát csupán 1905. november 9-én szentelték fel.
Mivel a görögkereszt alaprajzú épület formai kialakításában Ybl Miklós tervei dominálnak – ő vezette az építkezést 1867-től 1905-ig -, az ő alkotásának tekinthető. Számtalan szobor díszíti a bazilikát; a külsőket Fessler Tibor készítette, a belsőket pedig Stróbl Alajos, Fadrusz János, Mayer Ede, ifj. Vastagh György, Damkó József, Senyey Károly, Pátzay Pál és Ferenczy Béni. A templom tornya kilátó is, altemploma pedig temetkezési hely, olyan hírességek nyugszanak itt, mint Puskás Ferenc és Lorán Lenke.
3. A legmagasabb építmény: a Száva utcai adótorony
1988-ban épült fel a X. kerületbe a 154 méter magas adótorony, amely Budapest számos pontjáról jól látható.
VIDEÓ: Rizsavi Tamás werkfilmje arról, hogyan folyt a fotózás az adótoronyról
4. A legrégebbi pesti épület, ami ma is áll: Belvárosi Plébániatemplom
Túlzás nélkül ámulatba ejtő, és kész csoda, hogy túlélte az elmúlt évszázadokat. Különösen azért, mert amióta csak megépítették, Pestet többször is feldúlták, árvíz pusztította, majd következett a borzalmas ostrom a második világháború idején, ráadásul útjában volt az Erzsébet híd építésének is.
A Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia egy középkori templom újbóli és újbóli átalakításával jött létre. A legelső román kori templomot egy - a régészeti kutatások szerint - i. sz. 200-700 között itt álló római helyőrségi tábor, Contra Aquincum erődítményének déli falához közel, a parancsnoki épület falaira építették. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették, majd Mátyás korában két újabb oldalhajóval bővítették.
A törökök mecsetként használták, majd amikor 1723-ban tűz pusztította, barokk stílusban építették át. A templomba belépve ma egyébként markánsan elkülönül a hozzáépített barokk rész, és az eredeti gótikus épület.
Érdemes a templom honlapját figyelni, mert tartanak olyan túravezetést a templomban, amelynek során az elmúlt 2000 évet követhetitek nyomon.
5. A legrégebbi lakóház: Vörös Sün
Fantasztikus a története! 1260 körül korai gótikus stílusú házak összeépítéséből alakult ki a mai épület, amit a 18. században egyesítettek több lakóházból. Sokáig a várnegyed egyetlen fogadója működött itt. A legenda szerint a Vörös Sün előtt esett el Buda utolsó török kormányzója, Abdurrahmám Abdi Arnaut pasa. A Vörös Sünben működött az első budai színház az 1760-as években. A sünös domborművet egyébként csak 1820-ban helyezték el a homlokzaton.
6. A legkeskenyebb ház: a Duna parton áll, a Döbrentei térnél
Az egyik legizgalmasabb épület Budapesten! A telket két testvér, Mandl Manó és Mandl Ármin kereskedő vásárolta meg az 1890-es évek második felében. A tervezést és a kivitelezést Weinréb Fülöpre és Spiegel Frigyesre bízták. 1898-ban készült el a kéthomlokzatú, háromemeletes, apró belső udvarral rendelkező ház. Az épület 22 méter magas, a Várkert rakpartra néző homlokzata 6,2 méter széles, a Döbrentei utca felőli csupán 5,5.
A ház tetőterét az 1930-as években építette be Marafkó Ferenc építőmester. Az új lakást két szoba hallosra alakították ki, de gardróbszobát is terveztek hozzá. A házban hírességek is éltek, például Tallatschek Ferenc bányaigazgató, Andrássy Antal, gróf Leiningen-Westerburg Ármin - egy vasúttársaság alelnöke -, gróf Bethlen Józsefné és gróf Bethlen Anna.
A 60-as években a Műemlék Felügyelőség az épületet védetté nyilvánította.
7. A legmagasabb budapesti szobor: a Szabadság-szobor
14 méter magas a béke olajágát a magasba tartó nőalak. Az ostrom utáni felszabadulás emlékére és a szovjet katonák előtti (kötelező) tisztelgés miatt állították fel (akkor még katonákkal együtt, ezeket a rendszerváltozás után eltávolították).
A szobor elkészítésével Kisfaludi Strobl Zsigmondot bízták meg, aki ehhez a modellt az utcán, egy villamosmegállóban szúrta ki. Miután a lányt igent mondott, le kellett vágnia a haját, és hetekig állt modellt a készülő munkához.
Mindenesetre a város fölé magasodó és amúgy kellemes arcú nőalak is megúszta, hogy politikai okok miatt eltüntessék. Budapest egyik ikonokus látványossága, a város látképének egyik meghatározó eleme maradt.
8. A legkisebb budapesti szobor: a minitank
Kevesen szúrják ki Kolodko Mihály miniszobrait Budapesten, pedig egyre több látható belőlük. A méretük miatt azonban hajlamosak vagyunk elsétálni mellettük. A művész felállított már többek közt Berkit, minitankot, apró Liszt Ferenc-szobrot és egy kis Mekk Eleket a városban, ám a legkisebb szerintünk a pici tank, az egykori Kossuth-híd pillérje mellett, a úz országházzal átellenben.
„Miután Budapest ostroma alatt a hidak tönkrementek, felrobbantak, bombatalálatot kaptak, a pótlásukra ideiglenes híd épült a Kossuth tér és a Batthyány tér között. 1957-ig használták a Kossuth-hidat, majd használaton kívül helyezték, és 1960-ban le is bontották, és nem volt rá a továbbiakban szükség: már állt az Árpád híd, újjáépült a Margit híd, a Lánchíd, a Szabadság híd és a Petőfi híd is. Ez a kis tank a petyhüdt csövével azt juttatja eszembe: vége a háborúnak, nincs szükség fegyverekre” - írtuk korábban a szoborról.
9. A Váci utca a legrégebbi sétálóutca Budapesten
Már az 1700-as években létezett itt utca, a XVIII. század közepén Lipót utcának hívták, az 1800-as évek elején pedig 3 szakaszra tagolódott. Bár csak 1899-ben lett a teljes útvonal neve Váci utca, már előbb kezdett legendává válni, mivel finom holmikat árusító üzletek jelentek meg.„Pestnek naponkint nevelkedő szépülését nagyon elő segítik ama szép kalmár-boltok is, melyek a Belváros fő utcáiban, minduntalan megnyittatnak, vagy csinosíttatnak. Kalmárjaink (a bécsiek példájára) vetekednek egymással, az egész bolt elejét különös szépségű architectonikai készületekkel díszesítik. Meglepők ama most divatba jött lábnyi nagyságú betűkkel írt címnevek is, melyekkel különféle színekkel s árnyéklattal festenek a bolt feletti táblákra” - írta 1833-ban a Honművész.
Ma is népszerű bevásárlóutca, bár jórészt a külföldiek számára nyíltak az üzletek.
10. A legmeredekebb utca: állítólag a Gül Baba
Tavaly újult meg, amikor kicserélték a régi kockaköveket. Bár a hangulata megváltozott, még mindig ez Budapest egyik legérdekesebb utcája, és egy városi legenda szerint a legrégebbi is. De más legek is kapcsolódnak hozzá: néhány éve a Mr. Foster blog az olvasók segítségével kereste Budapest legmeredekebb utcáit, és egy számítás a Gül Baba utcát hozta ki győztesnek.
Sorozatunkat a legekkel hamarosan folytatjuk.
