SZEMPONT
A Rovatból

„Azt mondják, ez egy első felindulásból elkövetett firkálás volt” – több ezer P+R parkoló létesítését is elkaszálná Lázár János

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke szerint a Lázár János minisztériumából nemrég kiszivárgott listát nem kell készpénznek venni, de ha csakugyan kihátrál például a HÉV és a metró összekötéséből a kormány, több százezer ember jár rosszul.

Link másolása

Január közepén derült ki, hogy a kormány Lázár János beruházási miniszter javaslatára azonnali hatállyal felmondott egy tavaly októberben aláírt 2,8 millió eurós (1,1 milliárd forint) összegű uniós támogatási szerződést, amit még korábban a Vitézy Dávid vezette - azóta megszűnt - Budapest Fejlesztési Központ (BFK) nyert el a Nyugati pályaudvar környezetének megújítására, kapacitásbővítésére, valamint további tervezési feladatok elvégzésére.

A felújítástól többek között a metróállomás integrálását várták, valamint a vágányokat a műemléki védettségű Eiffel-csarnok alá vitték volna, az így felszabaduló teret pedig közösségi célokra nyitották volna meg.

Úgy tűnik azonban, nem ez az egyetlen a BFK által kidolgozott projekt, amit a kormány elkaszálna. Legalábbis erre utal az a dokumentum, amit a Telex közölt január végén. A PDF formátumban megosztott listán 80 előkészítési, vagy tervezési szakaszban lévő korábbi BFK-s projekt szerepel, azok jelenlegi készültségi szintjével, illetve az azonnali lezárásuk esetén várható kockázatokkal és következményekkel.

A listát a Telex szerint Lázár János látta el széljegyzetekkel, néhol igen nyersen kifejezve, hogy mely projektet kell szerinte továbbvinni, és melyeket kell lezárni. A miniszter például a Fürjes Balázs korábbi Budapest és agglomerációs fejlesztési államtitkár „szerelem projektjeként” jegyzett Városmajor felújításához csak annyit írt:

„NEM! SOHA”

Lázár ezen jegyezetek alapján végül mindössze 8 projekt folytatását támogatta, míg 11 esetben azt írta a listára: „megbeszélendő”.

Parkolópályán a fővárosi agglomerációs közlekedési fejlesztések

Hogy teljességében láthassuk a képet, érdemes azt is megvizsgálni, hogy egyáltalán milyen projektek szerepelnek a listán.

Ezek mindegyike tervezés vagy előkészítés alatt lévő beruházás. A projektek egy része a BMSK-tól, vagyis a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt-től érkezett a listára, a nagyobb részüket azonban még az egykori BFK grundolta. Ilyen volt a Nyugati pályaudvar felújítása is.

A BFK 2020-ban jött létre a KKBK, vagyis a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának utódszervezeteként, a vezetője pedig Vitézy Dávid volt. 2022-ben azonban,

az új kormány megalakulása után néhány hónappal az időközben Nemzeti Közlekedési Központra átnevezett cég a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium felügyelete alá került.

Az NKK azonban egy hónapot sem élt meg: tavaly július végén bezárták, a feladatait pedig Lázár János tárcája vette át.

A most közzétett listát a Telex szerint már az NKK új, Lázárhoz lojális csapata állította össze.

Ebben a felsorolásban tehát főként az átadás során a tárcához került, korábban a Vitézy Dávid-féle csapat által kezelt beruházások vannak. Így persze a miniszter belső felhasználásra szánt, írott kirohanásainak is főként a budapesti agglomerációt érintő közlekedési fejlesztések estek áldozatul.

Első felindulásból elkövetett firkálás

Lázár János széljegyzetei azonban hivatalos kormánydöntésnek semmiképp sem tekinthetők, de talán végleges ítéletnek sem az adott ügyben.

„Azt mondják, ez egy első felindulásból elkövetett firkálás volt, azóta kicsit jobban elmélyültek a tartalomban meg a szerződésekben” – mondta lapunknak a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. Dorner Lajos szerint az sem egyértelmű, hogy pontosan mit jelent adott esetben a miniszter által papírra vetett „Lezárni”.

„Az eddigi külsős szerződéseket hogyan kell lezárni? Pontosan milyen készültségi állapotban kell vagy lehet lezárni egy projektet: menet közben vagy a végén? Nincs döntés arról, hogy végül is melyik kerül a fiókba és melyiket folytatják.”

Dorner szerint a minisztériumban ma már azt mondják, a széljegyzeteket inkább a miniszter egyéni véleményének kell tekinteni az adott ügyről - az adott időpontban és tájékozottsági szint mellett. Az mindenesetre tény, hogy Lázár János olyan terveket is elkaszált a listán, amelyekről már született kormánydöntés, miközben ezek visszavonásáról vélhetően nem ő dönt egyszemélyben.

Egyszerre biztos nem fújják le az összes projektet

A végső ítélet tehát egyelőre nem született meg, ahogy a Dorner Lajos fogalmazott:

„egy listáról le is lehet kerülni és oda- és fel is lehet kerülni”.

Eddig csak a Nyugati pályaudvar felújítása volt az egyetlen projekt, amit konkrétan elkaszáltak. Igaz, itt könnyebb volt visszakoznia a kormányzatnak, hiszen nem voltak megkötött szerződések. Ott, ahol már vannak érvényben kontraktusok, azok után ki is kell fizetni az addig elvégzett tervezési munkát. Tehát nem reális, hogy az összes Lázár János által lezárandónak ítélt projektet egyszerre leállítják, hiszen akkor több tízmilliárdot kéne egyszerre kifizetni a szerződések után.

Ha valóban az lesz a döntés, hogy ezeket a projekteket lefújják, akkor is inkább időhúzásra törekedhet a kormány, hogy minél jobban széthúzza időben a kifizetéseket.

Dorner Lajos szerint azonban a listában vannak olyan tervek is, amiket „valóban le kellett húzni”, mert a BFK „túl nagyokat álmodott”, vagy alaposan át kell dolgozni, hogy megvalósíthatók legyenek. Sok az olyan projekt, amelynek célja alapvetően jó, de abban a formában, ahogyan a BFK kezelte, fizikailag és/vagy pénzügyileg „végrehajthatatlan”, ahogyan a minisztériumban fogalmaznak.

Ezek fájnának a legjobban

Bár látható, hogy végleges döntésekről még egyáltalán nem beszélhetünk, azért a döntési folyamatból akaratlanul megvillanó pillanatkép talán jól mutatja a kormányzati szándékokat és irányokat.

Ezért arra kértük Dorner Lajost, emelje ki a Lázár János által kukázott tervek közül azokat a közlekedési projekteket, amelyek leállítása szerinte a legfájóbb lenne.

Íme a lista:

3. Egykori Józsefvárosi pályaudvar területének átfogó városfejlesztése az állami vagyon magas értékben való hasznosítása érdekében. Ebben az esetben lényegében csak arról lett volna szó, hogy egyáltalán azt felmérik, hogy mi legyen az egykori fejállomás 2005-ben bezárt területével.

Pontosabban nem az egész területtel, mert az egykori állomásépületben alakították ki a Sorsok Háza nevű holokauszt emlékközpontot - bár ezt azóta sem sikerült megnyitni.

Dorner Lajosnak ez azért fájó pont, mert a VEKE korábbi terve szerint

a terület Salgótarjáni utca felé eső része tökéletes lenne egy új budapesti központi villamoskocsiszín kialakítására.

Mivel a villamoshálózat súlypontjában van, ez a „szuperremíz” jó néhány közlekedésszervezési problémát megoldana a fővárosban. Az újonnan érkező villamosokat már nem lehet a régi, kicsi és elavult kocsiszínekben elhelyezni, egyfajta kényszer is a beruházás, amely szerepel Budapesti Mobilitási Tervben (BMT) is.

2. Pest megyei agglomerációs, elővárosi P+R, B+R parkolók fejlesztése. A tervek szerint 50 helyszínen 3000 P+R, és 2000 B+R (vagyis kerékpáros) férőhelyet létesítenének. Itt Dorner szerint „nagyon félrement” a miniszter ítélete, nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért nem kellenek ezek a férőhelyek a budapesti agglomerációs településeken.

A listán ennél a projektnél ráadásul 60 százalékos készültséget jeleztek. Ez azt jelenti, hogy sok helyen már meg vannak a kiviteli tervek is, tehát, csak meg kellenéne építeni a parkolókat.

Dorner szerint az még rendben lenne, ha felülvizsgálnák a meglévő szerződéseket, a helyszíneket, a parkolók számát – amelyeket inkább növelni kellene -, de

ha ezek a parkolók egyáltalán nem épülnek meg, akkor „az az egész országnak fájna”.

Így ez a „firka” is erősen megkérdőjelezhető. Ahogy Dorner Lajos fogalmazott: a P+R rendszer annyira alap dolog, hogy természetesen a BMT is tartalmazza.

1. Gödöllő-Budapest (H8) és Csömör-Budapest (H9) hévvonalak fejlesztése és az M2 metró összekötése. A HÉV-vonalaknak Dorner szerint mind metróvonalaknak kellene lenniük, ezek közül messze ez a legjobban előkészített beruházás. A tervek szerint első ütemben Cinkotáig járna a 2-es metró, a következőkben pedig egészen az M0-ásig ki lehetne húzni, ahol elegendő hely van nagy P+R parkolók létesítésére is. A fejlesztéssel új szerelvények futhatnának a HÉV-vonalon az elavult kocsik helyett.

Ez a beruházás körülbelül 300 ezer ember életét tehetné könnyebbé, jelentős időmegtakarítást jelentene az utasoknak. Emellett sok új utast is behozhatna a közösségi közlekedésbe, ha Cinkotától átszállás nélkül utazhatnának a belvárosba.

A listán 15 százalékos készültséget jelöltek, de Dorner szerint ez a projekt ennél már jóval előrébb jár, már az engedélyezési eljárásnál állították meg. Szerinte a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban meg is lehetne csinálni, a szakaszos átadással pedig már néhány év múlva érzékelhető eredményei lennének.

Bár ez a terv Karácsony Gergely programjában is szerepelt, sőt kampányolt is vele. Dorner szerint azonban a főpolgármester „nem állt ki mellette”, a projektterv így végül nem került be a kormány és a főváros közötti megállapodásba. Benne van viszont Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármesterének programjában, és a BMT-nek is ez a legfontosabb eleme, amely eleve a mostani uniós ciklus vezető projektjének készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter Leslie Mandoki születésnapján Orbán Viktorral és Rogán Antallal együtt vett részt, ott olyanokat hallott, amiről azóta sem beszél
Magyar Péter 2007-ben kezdett kiábrándulni a Fideszből, a folyamat végül Leslie Mandoki születésnapján tetőzött. Azt azonban nem árulta el, hogy miket mondott ott neki Orbán és Rogán.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 28.


Link másolása

Három olyan közéleti pillanatot is felidézett Puzsér Róbert kérésére Magyar Péter, ami kiverte nála a biztosítékot. A kritikus és a Tisza Párt alelnöke szombaton beszélgetett egymással három órán keresztül, a Hard Talk során elhangzottakat a Telex foglalta össze.

Magyar Péter elsőként 2007-et említette, amikor a Fidesz szerinte ellopta az őszödi beszéd után kirobbant tüntetések áldozatainak szánt pénzt.

„Hogyha képesek ellopni a saját tüntetésükön megsérülteknek összegyűjtött adományokat is, akkor mire képesek még?”

– idézte fel Magyar akkori gondolatait. Szerinte ez az időszak erős nyomot hagyott: szerinte akik még ma hisznek a Fideszben, azok azért hisznek, mert Gyurcsányt nem akarják.

Másodikként azt említette, amikor 2021-ben viharveszély miatt lemondták az augusztus 20-i tűzijátékot, röviddel később pedig leváltották a meteorológiai szolgálat (akkor OMSZ, ma HungaroMet) vezetőjét. Magyar ekkor írt „egy felháborodott Facebook-posztot [a kirúgás ellen], amit a fél Fidesz belájkolt”, mégis leszóltak neki akkori feleségén, Varga Juditon keresztül, hogy nincs igaza. A 2022-es választáson pedig már „orrbefogva akart szavazni” a Kutyapártra, „de aztán bejöttek a gyerekek, szóltak, hogy azt nem lehet, ha az anyukájuk fideszes. Behúzták ők az X-et.”

A harmadik pillanatnak pedig Leslie Mandoki születésnapját nevezte, ahol Orbán Viktorral és Rogán Antallal ült egy asztalnál. Magyar Péter azt mondta, hogy a bulin olyan dolgokat hallott, amelyeknek a részleteit végül inkább nem osztotta meg a közönséggel.

A háromórás beszélgetés során Magyar Péter részletesebben is beszélt a miniszterelnökről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Tiszta terror ez az ország!” – Szinte minden lakó elmenne a Diószegi utcai házakból, de a jövőtől is félnek
A kormány által kisajátításra kijelölt bérházak katasztrofális állapotban vannak, azonban egyelőre nem világos, hová lehetne költöztetni a 210 családot. Lakókkal beszélgettünk és Pikó András polgármestert is megkérdeztük.

Link másolása

Két héttel ezelőtt egy parlament elé benyújtott salátatörvényből derült ki, hogy akár ötszáz embernek is el kell hagynia az otthonát a budapesti VIII. kerületben, mert otthonaik helyén bővítenék a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusát.

A törvénytervezet az önkormányzatot legalább annyira váratlanul érte, mint a lakókat. Múlt héten tüntetést is tartottak, de egyelőre nem látszik arra utaló jel, hogy az állam visszakozna.

Elmentünk az érintett bérházakba, hogy megkérdezzük az ott élőket, mit szólnak a kormány tervéhez, és milyennek érzik a kilátásaikat.

„Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?”

„400 ezer forintom van benne a lakás felújításában, mert azt gondoltam, hogy a határozatlan idejű szerződésem miatt bármeddig maradhatok, így idővel megtérül a befektetés. Fel se fogtam még agyilag ezt az egészet. Mire jó ez, miért pont mi?” – fakad ki Tünde, akit a Diószegi utca 22. lépcsőházában szólítunk meg.

Arra kér, hogy ne fotózzuk. „Tiszta terror ez az ország, az ember nem tudja magát felvállalni, mert a munkája vagy az otthona bánja!”

18 éve él itt, a határozatlan idejű bérleti szerződés azt jelenti, hogy akár élete végéig is itt lakhatna, de el is cserélheti a lakást, a fia pedig örökölheti utána. És ha az önkormányzat felajánlja neki, olcsóbban meg is vásárolhatja. A lakbér mindehhez havi 13 ezer forint.

Szomszédja, akivel épp beszélget, még a keresztnevét sem árulja el. A helyzetet kétféleképpen látják. Tünde szerint a polgármester, Pikó András idejött és azt mondta, hogy a kormány azzal fenyegetőzik: meghiúsítják az önkormányzat eredeti fejlesztési tervét (a DIÓ 2030 program keretében újult volna meg a mostani ügyben érintett épületek többsége).

A szomszéd viszont kijavítja: „Nem fenyegetőzött a kormány, mindössze más tervük van a területtel. Ezért októberig adtak haladékot az önkormányzatnak, hogy elhelyezzék ezt a több mint 200 embert. De mivel nekik nincs ennyi ingatlanjuk, Pikó azt mondta, hogy a többieket lehet, hogy utcára teszik. Kocsis Máté viszont erre annyit reagált a tévében, hogy minden rendben lesz, Pikó András csak ne riogassa és ne tartsa hintában a lakókat.”

Hisznek Kocsisnak? – kérdezem, mire egyikük bólogat, másikuk csak annyit mond, nem hisz ő egyiknek sem. „Amíg Kocsis Máté volt itt, azért elkezdett fejlődni a kerület, az elmúlt négy évben viszont nem sok minden történt” – teszik hozzá egyetértésben.

A névtelenséget kérő lakó alapvetően örül annak, hogy kiköltöztetik őket, persze csak akkor, ha nem kerülnek utcára. „Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?” – teszi fel a kérdést. Bízik benne, hogy ennél csak jobb jöhet majd: reményei szerint az értékbecslő olyan árat mond majd, aminek köszönhetően jobb cserelakást kapnak.

Az udvar másik végében egy nő épp az ajtaja előtt tesz-vesz. Ő se szeretné, ha fotóznánk, és a nevét se mondja meg. Annyit árul csak el, hogy az Oltalom Karitatív Egyesület alkalmazottja, ők bérlik neki a lakást az önkormányzattól, ezért nincs nagyon beleszólása a történésekbe.

Attól nem tart, hogy hajléktalanná válik, sőt kicsit még örült is a hírnek, hátha jobb helyre kerül, mert „ezek az udvari lakások mind vizesek és penészesek.”

„A férjem tavaly halt meg a tüdeje miatt, a szomszédaim már korábban, ők is asztmásak voltak. Kértem már cserét, vannak itt a házban a felső szinten jobb állapotú üres lakások. Még azt is felajánlottam, hogy a saját pénzemen felújítom az egyiket, de elutasították a kérésemet.”

„Ez a ház lassan 30 éve el van felejtve”

A Diószegi utca 24-be nem sikerül bejutnunk, a 26-ban pedig csak egy család van otthon, de ők sem szeretnének nyilatkozni. A 28-as számú ház udvara is teljesen kihalt, az egyik lakásba bekopogva viszont sikerrel járunk. Ernő nyit ajtót – mint kiderül 63 éves, 2006 óta él itt. Épp felújítást tervezett, de a történtek miatt inkább letett róla.

„Megmondom őszintén, nem nagyon szeretnék innen elmenni. Nagyon jó a közösség, ebben az udvarban a legjobb az egész környéken. Nincsen veszekedés, összetartunk.”

Nemrég tartottak egy gyűlést, ahol emlékei szerint az hangzott el, hogy augusztusig mindenkinek el kell hagynia a lakását. Csereingatlanról nem esett szó.

„Nem tudom, mi fog történni. Beteg voltam sokáig, kórházban is kezeltek, és sajnos elmaradtam néhány havi lakbérrel. Nagyon remélem, hogy emiatt nem indulok rosszabb helyzetből.”

Hozzáteszi azt is, hogy bár két szakmája van, így is nagyon fél az utcára kerüléstől. Már csak heten laknak a házban, közülük ketten szeretnének elmenni, a többiek maradnának.

Ernő szerint már az ideköltözése óta mondják, hogy le fogják bontani a házat, de eddig semmi nem történt. Most viszont úgy érzi, tényleg bontani fognak, annyira sűrűn járkálnak be hozzájuk a terepfelmérő szakemberek.

A nagyjából 100 méterrel arrébb található Sárkány utca 1-et szintén kisajátítaná a kormány. A kapuban nagyobb társaság pakol be épp egy autó csomagtartójába. Sietnek, de beengednek bennünket a házba, hátha találunk olyat, aki szóba elegyedik velünk.

Az emeleti gangon két férfi beszélget, nyilatkozni nem akarnak, de tanácsot adnak, hová kopogjunk be. Hetvenes nő nyit ajtót, Júliának hívják, a fiával és a menyével él a 37 négyzetméteres, másfél szobás lakásban.

„Mindenem minden évben tönkremegy. A falakat újra kell glettelni, a parkettával foglalkozni sincs értelme, annyira ázik a lakás. Ha arrébb tudnám húzni az ágyat, meglátnák, milyen penészes mögötte is a fal.”

A házban számítottak rá, hogy valami történni fog, igazából már nagyon várták is. De nem így, ennyire hirtelen módon: ez mindenkit arconcsapásként ért, „kivannak teljesen idegileg” – fogalmaz. Nem lát rá esélyt, hogy végül maradhatnak, de szerinte értelme se lenne, mert süllyed a ház.

„22 éves korom óta önkormányzati bérlakásom van, az V. kerületben születtem és ott éltem negyven évig, azóta itt vagyok Józsefvárosban. A lakóközösség sajnos nem annyira jó, 100-ból talán 40 százalékos” – meséli.

Olyan helyre szeretne költözni, ahol jobban összetartanak a szomszédok, de mindenképp a környéken maradna, mert rengeteg szállal kötődik ide.

A polgármester nemrég ebbe a házba is ellátogatott, de szerinte lényegében csak annyit mondott, hogy nincs elég cserelakás, őket is váratlanul érte az egész. Nagyon sajnálja a lakókat, megpróbálnak megoldást találni, ugyanakkor nem tud ígérni semmi biztosat.

Júlia nem túl optimista. „Ez a ház 30 éve, amióta itt lakom, el van felejtve. Tök mindegy, ki vezette épp a kerületet. A tető lassan beszakad, a padló süllyed, minden rohad. Fogalmam sincs, mi lesz.”

Pikó: Bárhogy is alakul, jövő tavaszig senkinek nem kell költöznie

„A törvény a jelenlegi formájában szerintünk több ponton sérti az alkotmányt, az Európa Tanács önkormányzati chartáját, illetve a jogalkotási törvényt is” – állítja Pikó András józsefvárosi polgármester.

Az önkormányzat is a sajtóból értesült a törvénytervezetről, semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak, de minden erejükkel azon lesznek, hogy megakadályozzák az elfogadását a május 3-ra tervezett parlamenti szavazáson.

Ha ez mégis megtörténne, a lakók október 31-én veszítenék el a bérlői jogviszonyukat, innentől fogva 90 napjuk lesz, hogy vagy elfogadjanak egy felajánlott cserelakást, vagy ezzel arányos mértékű kárpótlást kapjanak. Ugyanakkor november 1-jén életbe lép a kilakoltatási moratórium, ami azt jelenti, hogy bárhogyan is alakul az ügy, jövő tavaszig senkinek nem kell az akarata ellenére költöznie.

A polgármester szerint ugyanakkor még ilyen határidővel is teljesen felesleges volna a lakókat kiköltöztetni, hiszen ha vannak is tervek a terület jövőjéről, azok még biztosan nincsenek olyan állapotban, ami indokolttá tenné a sietséget. Ezért ha végül el is fogadják a törvényt, az önkormányzat célja az lesz, hogy kapjanak további haladékot,

Szeretnék továbbá azt is, hogy az állam olyan pénzbeli megváltást fizessen, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mind a 210 családnak, akik jelenleg a bérlői, másik bérlakást vásárolhasson. Az elvárás ezzel szemben az, hogy nem lehet sem rosszabb állapotú, sem kisebb alapterületű, mint ahol most élnek, valamint a bérleti díj mértéke is hasonló lenne.

A cserelakások költsége az önkormányzat számításai szerint nagyjából 17 milliárd forint, amiből 5 milliárd jár nekik a most üresen álló ingatlanokért (ugyanis a 10 bérházban számos nem használt, többségében romos állapotú lakás is található), 2 milliárd pedig a Dugonics utcai iskola szintén kisajátított épületéért. A fennmaradó összeg is arányban van a terület értékével, már csak az a kérdés, az állam is így gondolja-e.

Pikó emellett ahhoz is ragaszkodik, hogy ha lehetősége lesz tárgyalni a kormánnyal, akkor mellette ülhessenek a bérlők képviselői is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A lombkorona-sétányos, a négygyerekes család házát megszerző és az orvosi lakásba beköltöző polgármester is újraindul
Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz színeiben nyert, ezúttal már függetlenként száll harcba, már nyilvántartásba is vették. Ahogy Szarvas Róbertet is, és összejött a szükséges számú aláírás Béb polgármesterének és Simonka Györgynek is.
Kiss András - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Újra harcba száll a polgármesteri székért Nyírmártonfalva polgármestere. Filemon Mihály ezúttal már függetlenként áll rajthoz, a valasztas.hu adatai szerint április 27-én vették nyilvántartásba.

A Hajdú-Bihar megyei település a lombkorona nélküli lombkorona sétányáról lett ismert. Erre 60 millió forintos uniós támogatást vett fel Filemon, csakhogy az erdőt közben tarra vágta. A polgármester ezután azzal került be a hírekbe, hogy személyesen vont felelősségre egy nőt, aki nevetős szmájlival reagált az egyik képre, ami a szürreális „látványosságot” ábrázolta. Később Filemon azt állította, nem ezért, hanem amiatt hívatta be a szociális gondozót, hogy panaszt tettek rá, emiatt belső vizsgálat is indult. Csakhogy a panaszlevél írója szerint őt félrevezették, egy üres papírt írt alá. Hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt a rendőrség tavaly augusztusban nyomozást indított az ügyben.

Érdeklődésünkre most a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája azt irta: az ügyben a Debreceni Rendőrkapitányság az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – 2023. október 5-én megszüntette.

Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz-KDNP színeiben lett polgármester, most már azonban függetlenként áll rajthoz.

A településen összesen hat polgármester-jelölt van, mindannyian függetlenek. Debreceni Zsoltot Filemonhoz hasonlóan április 27-én vették nyilvántartásba, Gajdos Istvánt két nappal később.

Egyelőre úgy tűnik, hogy könnyebb dolga lesz Brunner Imrének a Veszprém megyei Bében. Ő azzal került be a hírekbe 2022-ben, hogy kilakoltatott egy helyi négygyerekes családot, majd megvette a házukat. Lugosi Györgyék házát a végrehajtó 3 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg, Brunner Imre pedig az utolsó pillanatban egyedüliként tett egy ennek megfelelő ajánlatot.

Ezután mindenféle haladék nélkül kipaterolta az ingatlanban élő családot, pedig ők vissza is bérelték volna a házat tőle.

A 24.hu tavaly októberben járt Lugosiék egykori otthonánál, ami akkor méteres gazban pusztult.

A valasztas.hu szerint

Brunnert április 26-án jelentették be, vagyis ekkor adta le a jelöléshez szükséges számú aláirást. Az eddig egyetlen kihívója, a szintén független Váradi Zoltán még gyűjti az ajánlásokat.

Bácsszőlősön viszont már nyilvántartásba is vették Szarvas Róbertet.

A Bács-Kiskun megyei település vezetője ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt rendeltek el nyomozást, miután egyszerűen beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba.

Amikor Hadházy emiatt kérdőre vonta, egy felvételen a polgármester úgy fogalmazott:

„Baszd meg, valahol laknom kell!”, majd letagadta, hogy ő lenne a település vezetője.

A valasztas.hu szerint Szarvas Róbertet hétfőn vették nyilvántartásba. A településen még egy független jelölt, Mózer Andrea indul, ő még gyűjti az ajánlásokat.

Sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz nehéz dolga Simonka Györgynek sem, a Békés megyei Pusztaottlakán. A polgármesteri címért harcba szálló volt fideszes politikust egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Az RTL-nek nemrég arról beszélt: minden azért történik, hogy levadásszák, mert sokaknak lépett a tyúkszemére, miközben az őt megválasztó dél-békésiek érdekeiért harcolt.

Azt eddig is tudtuk, hogy Simonka idén elindul a polgármesteri címért, de azóta már az is kiderült, hogy lesz kihívója is.

Magyar Péter Mezőhegyesen tartott fórumán beszélt arról egy nő, bejelentkezett polgármester-jelöltnek Pusztaottlakán, annyira felháborította, hogy a településen egyedüli jelöltként indulna Simonka György - ezúttal függetlenként.

A nő akkor úgy fogalmazott, hogy reggel bementek három képviselőjelölt-társával a hivatalba, és bejelentkeztek a választásra.

Ahogy most már a valasztas.hu oldalon látható, ez valóban így is történt: Kocsis Violetta hétfőn adta le a szükséges aláírásokat, ahogy Simonka is. A településen még egy független jelölt, Szabó Miklós is indul, őt hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Azt is már egy jó ideje lehetett tudni, hogy Győrben újra elindul a polgármesteri székért a szexvideós botrányba belebukott Borkai Zsolt.

Az exfideszes expolgármester ezúttal a találó nevű Borkaival Közösen a Jövőnkért Egyesület színeiben indul, hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Ahogy a jelenlegi fideszes polgármestert, Dézsi Csabát is. Kovács Lászlót, a Civilek Győrért jelöltjét pedig még április 27-én. Győrben összesen tízen indulnak el a polgármesteri címért: a DK és a Jobbik közös jelöltje, Glázer Tímeát kedden adta le az ajánlóíveket, Pintér Bence, az LMP és a Momentum által is támogatott jelölt pedig április 26-án. A többiek még gyűjtik az ajánlásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A vidékiek járhatnak rosszul: ahol 40-50 km-re nincs másik benzinkút, nem követik majd a MOL árcsökkentését
Az, hogy a MOL a saját kútjain 10 Ft-tal csökkentette az árakat, lépéskényszerbe hozta a többi városi benzinkutat. Ha nem akarják, hogy a MOL-nál tankoljanak az autósok, nekik is olcsóbban kell adni a benzint. De ahol kevés a töltőállomás, más a helyzet.

Link másolása

Azonnali hatállyal 10 forinttal csökkentette hétfő délután a MOL az összes töltőállomásán az üzemanyagok literenkénti árát. Mindez négy nappal azután történt, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két hetet adott a Magyar Ásványolaj Szövetség tagjainak arra, hogy önkéntesen csökkentsék az áraikat a régiós átlag szintjére.

Mivel a piaci árak nem változtak, és a MOL nem a nagykereskedelmi árakhoz nyúlt hozzá, ezért valójában a saját kiskereskedelmi árrését vágta meg.

A döntés után a benzin átlagára a kútjain 637 forint, a dízelé pedig 623 forint lehet.

„Úgy tűnik, megértette mindenki, mit szeretne a kormány, ennek nagyon örülök, hogy a kooperációt választották az ellenállás helyett. Ez egy nagyon nagy, a jó irányba tett lépés, az, hogy elegendő-e vagy sem, a kormány a jövő héten tudja értékelni. De a szomszédos árak is felfelé mozognak” – mondta Nagy Márton kedden az ATV kérdésére.

A miniszter szerint ezzel a lépéssel a magyar üzemanyagár szintje közel került a referenciaértékhez, vagyis a régiós átlaghoz.

Ugyanakkor a lap kérdésére Nagy Márton még mindig nem zárta ki a benzinárstop lehetőségét. De ez szerinte attól is függ, hogy a MOL hétfői lépése hogyan befolyásolja a teljes piac árképzését, vagyis hogyan reagál a többi benzinkút.

Kétezernél is több töltőállomás működik ma az országban, melyek közül nagyjából minden ötödik a MOL érdekeltségébe tartozik. Ezzel a magyar olajvállalat megkerülhetetlen szereplője a kiskereskedelmi hálózatnak, így a hétfői bejelentésük óhatatlanul is hatással lesz a versenytársak árazására is, tudtuk meg Grád Ottótól.

„10 forint már olyan szint, ami hatással van arra, hogy ki hol áll meg tankolni. A többi töltőállomás pedig eldöntheti, hogy milyen mértékben követi, ha egyáltalán követi a MOL lépését” – tette hozzá a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára

Hasonló véleményen van Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője is, aki szerint

a magyar olajvállalat döntését a konkurencia kénytelen lesz követni, csakúgy, mint az év elején, amikor a MOL két lépésben érvényesítette a jövedékiadó-emelést.

Ha a piac többi szereplője nem ezt tenné, az a szakember szerint azonnal nagyon komoly versenyhátrányt jelentene számukra. Az olcsóbb benzin ugyanis pszichésen hat, az emberek akár már néhány forintos eltérésért is hajlandók egy távolabbi benzinkútig autózni.

„Sokan nem is számolják ki, hogy egy 2 forintos áreltérésnél néhány kilométer autózással valójában nem feltétlenül spórolnak, hanem akár még több üzemanyagot is használnak” – tudtuk meg Bujdos Esztertől. A 10 forintos árkülönbség  pedig már egy akkora különbség a MOL és a többiek között, ami miatt még többen döntenének úgy, hogy az olcsóbb helyre mennek tankolni. Ráadásul a piaci szereplők közül senki sem szeretne újra ársapkát, ami még a mostani önkéntes árcsökkentésnél is rosszabb lenne.

„A két rossz közül talán még ez a kevésbé rossz verzió, amit a kormányzati nyomás hatására kénytelenek meglépni a piaci szereplők”

– értékelte az önkéntes árcsökkentést a portál ügyvezetője.

Bujdos Eszter szerint a MOL a 2021 novemberében bevezetett és 13 hónapig fenn is tartott benzinárstop esetében veszteséggel is tudott üzemelni szerteágazó tevékenységének köszönhetően. Azonban egy családi vállalkozásban működő benzinkútnak erre nincs lehetősége. Márpedig a mostani 10 forintos csökkentést egyértelműen a kiskereskedelmi árrésből csíphető csak le. De nem lesz más választásuk, mint beadni a derekukat a kormányzati nyomás hatására, mert az ársapka még ennél is rosszabb lenne.

Ugyanezt gondolja Grád Ottó is.

„A korábbi hatósági üzemanyagár-szabályozás évekre vetette vissza az üzemanyag-kiskereskedelmet, mint a gazdaság egyik fontos szektorát” – hangsúlyozta a szakember, aki biztos abban, hogy Magyarországon még a legnagyobb piaci szereplők vonatkozásában sem lehet extraprofitról beszélni.

A MÁSZ főtitkára szerint a benzinkutak esetében a nyereség is egyre jobban szűkül a piacra nehezedő nyomás miatt. Ráadásul egzakt számot sem lehet mondani a kutak nyereségének mértékéről, hiszen mindegyik töltőállomás esetében más és más körülmények határozzák meg a profit nagyságát.

Grád Ottó biztos abban, hogy a MOL hétfői döntésére a benzinkutak sem egységesen reagálnak majd.

Példaként hozta fel azokat a vidéki töltőállomásokat, melyektől 40-50 kilométerre van a legközelebbi MOL-kút. Ekkora távolságot ugyanis nagy valószínűséggel senki nem fog megtenni csak azért, hogy literenként 10 forinttal olcsóbban tankoljon. A városi kutaknak azonban nem lesz választásuk, ha az út szemközti oldalán található töltőállomás egyik napról a másikra leviszi az árait.

Bujdos Eszter úgy látja, hogy a hazai üzemanyagárak esetében a lélektani határ a 600 forint volt. Jelentős visszaesést látnak a portálnál a tankolt mennyiségben január óta, amikor a kormány érvényesítette a 41 forintos jövedékiadó-emelést.

„Attól, hogy most 10 forinttal kevesebbért tankoljuk az üzemanyagot, nem fognak kígyózó sorok állni a benzinkutak előtt. Itt legalább egy 100 forintos csökkentésnek kellene történnie ahhoz, hogy ez a forgalom tekintetében is pozitívan megjelenjen”

– mondta a szakember, aki szerint a mostani 10 forintos csökkentés csupán csak a választások előtti hírverés része.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk