KULT
A Rovatból

Az évtized biznisze vagy csúnya pofáraesés lesz az asztrobiológiai rekordbefektetésből?

Tévékritika: megnéztük a Cápák között új évadának első két részét.


Ehető kávéscsésze, fermentált savanyúsággal bizniszelő csajok, munkamániás kenyérművész, buliszervező appon pörgő srácok, volt marhatenyésztők vegán sonkája, kidobásra szánt kütyüket robotika-táborokban újrahasznosító, cuki házaspár és a magyar Elon Musk – miattuk izgulhattunk a negyedszer elstartoló Cápák között első két epizódjában, ahol máris rekordbefektetés született. Az üzleti showműsor hozza a megszokott színvonalat, megint izgalmasabbnál izgalmasabb ötleteket és különleges életutakat mutat be, de nem ez a legnagyobb érdeme, számomra legalábbis.

A show hetente egyszer egy órára képes visszaadni a reményt, hogy ésszel, kitartással, szorgalommal és lelkesedéssel elérhetjük a céljainkat még a mai, hazai viszonyok között is, ráadásul két, Covid-sújtotta év után, és ez nem kis dolog.

A magyar üzleti showműsor január első vasárnapján indult a negyedik évadjával és már a második részben megdöntötte a saját rekordját, már ami a befektetési összeget illeti. Hogy a január 9-i epizódban utolsóként a Cápák elé lépő fiatal kutató-feltaláló, Dr. Mátyás Bence asztrobiológiai projektje valóban olyan átütő üzletnek bizonyul majd, mint ígéri, és megsokszorozza azt a 2 millió eurót, vagyis mai árfolyamon közel 720 millió forintot, amit három nagyhal megszavazott neki, nagy kérdés. A betegségek egy csepp vérből való kimutathatóságának mítoszába belebukó, amerikai Theranos csúfos történetének árnyékában én inkább a nem felé hajlok, ahogy az üzletből kiszálló egyik cápa is, de ne nekünk legyen igazunk. És ne is szaladjunk ennyire előre, mert sok más is történt ebben a két epizódban, ami említésre érdemes.

A beköltözős-kukkolós valóságshow-k, a zenés-táncos tehetségkutató showműsorok, a sportvetélkedők és az egzotikus helyeken játszódó, celebes túlélőshow-k által keltett hangos csatornazajban szerencsére akad még néhány műsor, amiknek sikerül az olyan tévészkeptikus fanyalgókat is meggyőzniük arról, hogy néha azért van értelme bekapcsolni a készüléket, mint én.

Ilyen például az RTL Klub-on futó Cápák között, ami a hazai műsorkínálatban egyedüliként foglalkozik üzleti ötletek megtámogatásával és befektetőt keresők vállalkozásaival. A műsor nem saját találmány, az amerikaiaknál 2009 óta fut nagy sikerrel a széria eredetije, a Shark Tank, ami pedig egy japán ötlet továbbgondolásából született. Szerencsére a magyar verzió lett olyan erős, hogy nem fulladt bele már az első szezonban az érdektelenségbe, sőt, három évad után még mindig üde színfolt tud lenni a kereskedelmi televíziók showműsorai közt.

Ez köszönhető részben a jól összeválogatott ötleteknek, részben pedig annak, hogy a zsűriben ülők nem tizenöt perc hírnévre vágyó celebek, akik magamutogatással és alpári poénokkal igyekeznek egymásra licitálni, és megkapaszkodni a bulvárlapok címlapjain, hanem okos és tájékozott vállalkozók, akik szakmailag sokat letettek már az asztalra.

Ennélfogva hitelesek, van tartalma annak, amit mondanak, és ami a legfontosabb, őszintén tisztelik azokat, akik ki mernek állni eléjük az ötletükkel, pláne, ha az tényleg ütős. A hülyeségekre viszont egyből ugranak, már az első percben süt az arcukról, ha valaki nem szimpatikus nekik, de ilyenkor sem aláznak pusztán a show kedvéért, és ez a hozzáállás nagyon bejön nekem.

Az új évadban nem változott a befektetői csapat az előzőhöz képest, megint Tomán Szabina, Balogh Levente, Balogh Péter, Lakatos István és Moldován András előtt kell beszámolniuk az ötleteikről és vállalkozásaikról a kiválasztott jelentkezőknek.

Az idei műsor legleső ötletét Zádor Attiláné Éva hozta, aki kukoricalisztből készült, ehető kávéscsészéjével szeretné megoldani a világ műanyag- és papírpohár problematikáját. A Cápák azonban néhány keresztkérdéssel összetörték a Harapohár kitalálójának magasratörő álmait, Moldován András pedig magát a poharat is.

Másodjára egy lelkes testvérpár lépett a befektetők elé. Garzó Galatea és nővére, Gabriella, a Vegi Pont névre hallgató vállalkozás tulajdonosai fermentációs eljárással készítenek esztétikusan csomagolt savanyúságokat. A lányok üzletük bővítéséhez kértek pénzt, és kis alkudozás után kaptak is.

Harmadikként három fiatal srác érkezett, Benedek, Balázs és Botond a ProjectX nevű, okostelefonos bulialkalmazást hozta el a befektetőknek. A Cápákat nagyon feldobta a tehetséges és ambíciózus fiúk ötlete, de egyelőre nem látták benne az üzleti lehetőséget, így nem született egyezség.

Utolsóként a Pipacs Pékség alapítója és tulajdonosa, Fülöp Ádám állt a Cápák elé, aki bioalapanyagokból készíti illatos kovászos kenyereit és pékáruit.

A befektetőket szíven ütötte Fülöp lelkesedése, munkatempója és elhivatottsága, és tettek is neki ajánlatot, de a kenyérművész végül nem fogadta el az eredeti elképzeléseivel nem egyező lehetőséget. Ennek ellenére kétségtelenül ő lett az első epizód kedvence, akinek a műsorban való szereplése valószínűleg hatalmasat dob majd a forgalmán és biztos vagyok benne, hogy hallunk még róla.

A négy ötlet mellett belefért a műsorba egy visszatekintés is: egy rövid összeállításból megtudhattuk, mi történt egy korábbi versenyző, a natúrborokat készítő Homoky Dorka vállalkozásával a műsorban való szereplése óta. Az ilyen sikersztorikból lehetne több is, mert nagyon jó látni, hogy tényleg előrébb tudnak lépni a befektetések segítségével az arra érdemes vállalkozók, de ezt csak úgy csendben jegyzem meg, mert tudom, hogy a műsoridő az műsoridő.

A második epizódba három jelentkező fért bele. Elsőként egy házaspár lépett a Cápák elé. Révész Ildikó és Pásku Ferenc régebben szarvasmarhatelepet vezettek, de egy életmódváltás hatására felszámolták a vállalkozásukat és vegán éttermet nyitottak a fővárosban. Miután a helyet elvitte a Covid, elkezdtek sonkát készíteni vegán alapanyagokból, ezzel a termékükkel érkeztek a befektetők elé és rendesen ki is vágták a biztosítékot náluk. A leghangosabban a „sertésmogul” Moldován András akadt ki az ötleten, és majdnem ki is ment a stúdióból, amikor a Cápák azon kezdek lamentálni a versenyzők távozása után, hogy tényleg egészségesebbek leszünk-e, ha kevesebb húst eszünk.

A kis közjátékot követően egy nagyon cuki házaspár érkezett, akik már a bemutatkozó kisfilmjükkel elnyerték az epizód kedvencei címet. Gajdács Krisztián és a felesége, Gina tonnányi kidobásra szánt elektronikai hulladékot halmoztak fel békéscsabai otthonukban.

Délutáni szakköröket és nyári táborokat szerveznek, ahol hardware- és szoftverfejlesztésre tanítják a gyerekek. A kicsik robotokat, okos palántanevelőket és egyéb kütyüket készíthetnek a szétszerelt telefonokból, videólejátszókból és egyebekből. A pár bővíteni szeretne, befektetői pénzből kidolgoznának egy oktatói hálózatot és három megyében indítanák el a RoboKalandot.

Bár a Cápák nem látták a befektetői lehetőséget az ötletben, nagyon meghatotta őket Krisztiánék lelkesedése és felajánlották nekik a segítségüket a továbblépéshez. Biztosan hallunk még a RoboKalandról.

Utolsóként érkezett a stúdióba Dr. Mátyás Bence, a fiatal kutató és feltaláló egy asztrobiológiai projektet hozott a Cápáknak. Bence vállalkozása az egyetlen olyan cég ma itthon, amelyik űrszállítással foglalkozik, a szakember kis csapatával egy olyan rakéta tökéletesítésén dolgozik, amivel növényeket lehet telepíteni és termeszteni a Marson. Ehhez olyan eszközökre is szükség van, amiknek a segítségével a távolból lehet vizsgálni a növények állapotát és előrejelzést lehet adni a fejlődésükről.

Az általuk kidolgozott eszköz azonban orvosi célokra is használható, Bence szerint egy csepp vérből képes kimutatni a rákot és a cukorbetegséget jóval a kialakulásuk előtt. A Cápák közül hárman csaptak le a fejlesztésre és összesen 2 millió eurót ajánlottak fel 15 százalékos részesedésért cserébe. Ahogy már a bevezetőben írtam, én szkeptikus vagyok az ötlettel kapcsolatban, de drukkolok neki. És várom a műsor harmadik epizódját meg a további sikertörténeteket. Soha nem volt ilyen nagy szükségünk rájuk.

Cápák között

Magyar üzleti showműsor

Vasárnaponként 18.50-tól az RTL Klub-on és az RTL Most műsorán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Meghalt Kalmár Tibor
A Rádió Bézs osztotta meg a szomorú hírt, megható sorokkal búcsúzva tőle. Kalmár több mint száznyolcvan tévéműsort rendezett.


93 éves korában elhunyt Kalmár Tibor, Jászai Mari-díjas rendező és érdemes művész. A hírt a Rádió Bézs közölte, ahol megható sorokkal emlékeztek rá.

A Facebookon azt írták: a szórakoztatás nagymestere csak 93 éves volt. Hozzátették, hogy cselekvési kedve, szelleme és humora nem volt korhoz köthető.

„Kalmár a Valahol Európában című filmben "csak" epizódszereplő volt. Ott azt kérdezte tőle a gyerekfőszereplő Kuksi, hogy "Még mindig verik őket?" Mire ő azt válaszolta, hogy "tudja a rosseb". Ezen aztán mindenki nevetett. Mi most nem nevetünk. Meghalt Kalmár Tibor, akiről mindenki azt hitte, hogy 120 évig él majd, aki több mint száznyolcvan egész estés tévéműsort rendezett, aki legnagyobbakkal dolgozott. Korai volt. Mulattattam és mulattam volt az egyik könyvének a címe. Reméljük Kalmár Tibor jól szórakozott. A közönsége egészen biztosan” – fogalmaztak a bejegyzésben.

A Szeretlek Magyarország 2018-ban készített interjút a népszerű szerző-rendezővel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Az év legjobban titkolt sci-fije? – Visszatért az Invázió, és te valószínűleg még mindig nem hallottál róla
Két évet ugrott az időben az AppleTV sorozata. A világ megmenekült? Az Invázió harmadik évadának nyitánya bebizonyítja: az idegenekkel a rémálom még csak most kezdődik. Hősök támadnak fel, titkok szivárognak ki, és minden pillanatban ott lappang a kérdés: tényleg vége van a fenyegetésnek? Dehogy van, itt a harmadik évad…
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. augusztus 24.



A televíziós science fiction világában ritkán akad olyan alkotás, amely egyszerre képes intim, emberi drámát és globális katasztrófát bemutatni, mégis az Invázió pontosan erre vállalkozott 2021-ben. Simon Kinberg sorozata, amely az AppleTV+ megbízásából készült, apró mozaikokból építtette fel egy idegen támadás történetét – nem világmegváltó hősökre, hanem hétköznapi emberekre fókuszálva. Ez a nézőpont kezdettől fogva a széria legerősebb sajátossága, és a harmadik évad nyitánya sem tagadja meg gyökereit:

ismét a kisemberek szemén keresztül látjuk, hogyan alakul az emberiség sorsa egy újabb, látszólag lezárt, de mégis tovább élő fenyegetés árnyékában.

Kinberg neve önmagában is sokatmondó: producerként és íróként egyaránt dolgozott remek és kevésbé sikeres projektekben. A Deadpool 2, a Légió vagy a Sherlock Holmes mellé sajnos olyan címek is feltűnnek a listáján, mint a hírhedt Fantasztikus Négyes (2015), a felejthető 355, vagy a borzalmas X-men: A sötét főnix. Ez a kettősség kíséri végig pályáját, így az Invázió esetében sem lehetett tudni előre, mire számíthatunk. Az viszont két évad alatt már bebizonyosodott, hogy a sorozat képes komoly feszültséget teremteni, miközben nem szuperhősökkel, hanem sebezhető, esendő emberekkel dolgozik.

Az első két szezon nagy erénye a több szálon futó történet volt: egy közel-keleti háborúban rekedt katona, egy japán űrmérnök személyes tragédiája, egy iráni-amerikai család menekülése és egy csapat bajban rekedt diák mind-mind más perspektívából tapasztalta meg az idegenek pusztítását, más-más kontinensen. Ahogy teltek az epizódok, a mozaikdarabok fokozatosan összeálltak, és egyre világosabbá vált, hogy az emberi sorsok közötti látszólag apró döntések globális következményekkel járhatnak.

A második évad végén egy igazi cliffhanger zárta le a történetet: két szereplő kézen fogva lépett be az idegenek anyahajójába, majd vágás, sötét, és vége az évadnak.

A harmadik szezon első része azonban rögtön keresztülhúzza a néző várakozásait. Az évadzáró katarzisa után ugyanis nem folytatódik a történet: két évet ugrunk előre az időben. Az anyahajó lezuhant, a fenyegetés papíron megszűnt, és a világ lassan próbál visszatérni a normalitásba. A hősi halottak között emlegetik Trevante Cole őrmestert (Shamier Anderson) és a fiatal Caspar Morrow-t (Billy Barratt). Csakhogy rögtön az epizód elején kiderül, nem minden az, aminek látszik: Trevante megjelenik egy térkapuban, és semmire sem emlékszik az elmúlt két évből. Innen indul újra a történet, a bizonytalanság, a katonai titkolózás és az emberi bizalmatlanság szorításában.

A forgatókönyv egyik legerősebb húzása, hogy nem próbál hosszan magyarázni, hanem szinte azonnal visszaránt a bizonytalanságba. Ismeretlen gravitációs anomáliák, eltűnő emberek, félrevezető hírszerzési jelentések – minden azt sugallja, hogy az idegenek inváziójának még messze nincs vége. Trevante és a közben felnőtté vált Jamila (India Brown) újra központi figurákká lépnek elő. Jamila bűntudattal küszködik Caspar halála miatt, ám kettejük találkozása újra beindítja az események láncolatát. Amikor katonák támadnak rájuk, menekülni kényszerülnek, és világossá válik, hogy ismét nem számíthatnak senkire – legfeljebb egymásra.

Érdekes módon a nyitány inkább szűkíti, mintsem tágítja a fókuszt.

Nem látjuk egyszerre a régi kedvenceket, a szálak nem futnak párhuzamosan. Aneesha Malik (Golshifteh Farahani) és Clark Evens (Enver Gjokaj) egyelőre még csak az előzetesekből sejthetők, de bizonyosan visszatérnek majd. Más karakterek sorsa kérdéses: Monty (Paddy Holland) újra felbukkanása sok rajongónak örömet okozna, míg Mitsuki (Shioli Kutsuna) halála talán véglegesnek tűnt a második szezonzáróban, bár az Invázió világában soha semmi sem biztos.

Az új évad első epizódja ugyan nem robban be olyan látványos erővel, mint ahogy a második évad fináléja lezárult, de ez nem is áll szándékában. Inkább felépíti az új status quót, miközben lassan, csepegtetve adja a jeleket: a veszély nem múlt el, sőt, valami sokkal komplexebb játszma van kibontakozóban. A katonai erők bizalmatlansága, a titkolózó hírszerzés, és az, hogy még a saját hősüket sem hajlandóak elfogadni, finoman reflektál a hatalom és az egyén konfliktusára. Ez a politikai árnyalat talán eddig is jelen volt a sorozatban, de most még hangsúlyosabbá válhat.

Az idegenek ábrázolása továbbra is különleges. Nem a hollywoodi sablonokra épít, nincsenek klasszikus „szürke kis emberkék” vagy túlzó CGI-szörnyek.

A lények furcsa, folyamatosan fejlődő fiziológiája egyszerre idegen és félelmetes emberi szemmel nézve. Eközben a tudományos magyarázatok ugyan sokszor sántítanak, mégis képesek megőrizni a hitelesség látszatát. Ez a balansz tartja a sorozatot a tudományos fantasztikum keretein belül, anélkül, hogy saját paródiájába fordulna. Nagy kár, hogy vizuálisan a lények gyengébbek, mint a 2025-ben elvárt színvonal.

Az Invázió harmadik évadának nyitánya tehát nem ad mindenre választ, és nem is akar azonnal sokkolni. Ehelyett egy lassan kibontakozó új krízis alapjait fekteti le. A karakterdrámákra koncentrál, ahogy eddig is, miközben apró jelekkel és rejtélyekkel teremt feszültséget. Ez a tempó talán frusztráló lehet azoknak, akik pörgős akciót keresnek, ám a sorozatot mindig is a lassabb építkezés jellemezte.

Összességében az évadnyitó ígéretesen folytatja a történetet: nem szakít a sorozat eddigi filozófiájával, miszerint a világ sorsa hétköznapi emberek apró döntésein múlik. Nem tökéletes, vannak vontatott részei, és az időugrás elsőre kicsit kizökkentheti a nézőt, de mindez hozzájárul a rejtélyhez. Egy biztos, aki hajlandó türelmesen követni a mozaikdarabokból épülő narratívát, annak ismét jutalom lesz a kitartás. Az Invázió továbbra is az egyik legkülönlegesebb idegenes sorozat az elmúlt években – talán tényleg a legjobb, amiről még nem hallottál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Gyökössy Zsolt
A legendás tévérendező 96 éves volt. Többek között a Szeszélyes évszakok és az MTV-n sugárzott Gálvölgyi-show-k is az ő nevéhez fűződtek.


Augusztus 21-én, 96 éves korában elhunyt Gyökössy Zsolt színházi- és televíziórendező. A szomorú hírt az IdőJel Kiadó osztotta meg a Facebookon.

Nevéhez fűződik a legendás Szeszélyes évszakok, de rengeteg más színházi és televíziós produkcióban is maradandót alkotott. Nemrég még Sztárok-Sztorik című könyvét mutatta be, amelyben pályájának emlékeit gyűjtötte össze.

„Még fél éve sincs, hogy a Jókai Szalonban együtt ünnepelhettük kötetének bemutatóját – lám, a Fennvaló még megadta neki azt a nagyszerű ajándékot, hogy ebben a maga nemében páratlan emlékezés-gyűjteményben mintegy tisztelegve nemcsak előttünk, de Előtte is felvonulhattak különleges rendezői, televíziós pályájának jólismert művészei – Antal Imrétől Máthé Erzsiig, Dörner Györgytől Latinovits Zoltánig, Alfonzótól és Bodrogi Gyulától Kabos Lászlóig és tovább. Mindnyájuk munkatársa volt – a velük megélt élményeket, a közös munka sok közös történetét örökre emlékezetes módon osztotta meg közönségével e kiadónk által útjára bocsájtott, feledhetetlen könyvében” – írta a kiadó.

Gyökössy Zsolt 1929. június 8-án született Körösladányban. 1952-ben szerezte meg rendezői diplomáját, és közel tíz éven át több magyar nagyváros színházában dolgozott. Rendezett prózai és zenés darabokat, operetteket, operát és daljátékokat is.

Budapesten a Tarka Színpad, majd a Kamara Varieté művészeti vezetőjeként tevékenykedett több mint egy évtizeden át. Később a Magyar Televízióban folytatta munkáját, ahol a főszerkesztőség vezető rendezője lett.

A Szeszélyes évszakok mellett olyan műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Fejezetek a cirkuszlexikonból, a Gálvölgyi-show, a szilveszteri műsorok, a Kató néni kabaréja, a Hogy volt! Hogy volt?, a Sportolók a porondon és az Antal-show.


Link másolása
KÖVESS MINKET: