Átok ül a Népligeten, hogy évtizedek óta mindenki hagyja lerohadni?
Tűz a nap. Kellemes tavaszi péntek délután van. A szabadba vágyunk, levegőre, kertbe, fák közé. De olyan helyre, amelyik nem számít elcsépeltnek, és ahol nincsen tömeg.
Adja magát Budapest közepén a hatalmas park, a Népliget. Olyan jókat szoktunk itt borozni a Szeptemberfeszten. Miért is nem járunk ide gyakrabban? Ez a megérkezésünk után tíz perccel ki is derül.
Azért vetődünk erre ritkán, mert a Népliget nehezebben megközelíthető, mint a Károlyi-kert, a Margit-sziget vagy a Városliget. Mert elhanyagolt és lepattant. Mert bizonyos területein olyan, mintha elhagyott temetőben vagy szellemvárosban járnánk. Mert ahogy elindulunk a liget belseje felé, egyre több lézengő ritter bukkan fel a semmiből, azt figyelve, hogy mit csinálunk.
Mert nem lesz jobb kedvünk az idén pont 40 éves Planetárium látványától sem, hiszen tudjuk, hogy júniusban - talán örökre - bezár. Mert a játszótér jellegtelen, fantáziátlan, és persze az is lepukkant. És mert látszik, hogy a Népliget egykor szebb napokat látott, és végtelenül elkeserítő arra gondolni, milyen csodaszép lehetne Budapest egyik mostohagyermeke.
2015-ben egy viharban elpusztult a liget legendás akácfája. A táblája még megvan most is.
A Planetárium még áll - egyelőre.
A Népliget területét egyébként a 19. század közepén rendezték, előtte művelésre alkalmatlan telek volt. A 19. század elején ez a terület homokbánya volt, azután szeméttelep.
Az 1850-es években kezdték fákkal beültetni, először csak azért, hogy a homokot megkössék. A kiegyezés után fogtak parkosításba. Az első terveket Petz Ármin, az Orczy kert főkertésze készítette, de a megvalósításnak anyagi akadályai voltak. Az 1870-es években fásítás folyt, az 1890-es években dendrológiai gyűjteményt hoztak létre, és sétányokat alakítottak ki.
A 20. század elején a Népligetben a kis mulatónegyed, a Mutatványos tér volt elképesztően népszerű, szórakozóhelyek működtek itt, de volt mozi, céllövölde, körhinta és hullámvasút is. Az ostrom itt is nagy pusztítást végzett, de a háború után megpróbálták rendbe hozni a területet. A vurstlit azért eltüntették.
Kemény Henrik családjának is itt volt bábszínháza, a Népligetben, azt államosították, de nem bontották le, sőt, 1982-ben védetté nyivánították. Később az épületet bezárták, nem használták. 2011-ben leégett, és a romjait is eltakarították.
De a pusztulásra a Népligetben nem csak a vurstli, a bábszínház vagy régi akácfa hűlt helye emlékeztet. Hanem az egykori Nagyvendéglő szembetűnő, bokrokkal benőtt romos épülete is.
Ahogy sétálunk, a gaz közül újabb olyan nyomok bukkannak fel, amelyek azt mutatják, hogy a Népliget egykor sokkal kellemesebb hely volt. Itt vannak például a Centenáriumi park romjai. Táblák, lugasok, szökőkutak voltak itt, és ahogy a növények elrendezésére pillant az ember, látszik, milyen szép lehetett valamikor. És nyilvánvaló, mennyire szép lehetne most, ha rendbe tennék.
1973-ban alakították ki Buda, Óbuda és Pest egyesítésének 100. évfordulójára.
Magyarország minden megyéje hozzájárult ehhez, és minden megye egy-egy rá jellemző alkotást helyezett el itt.
MInden volt itt, ami csak egy kellemes park sajátja: csobogó, szökőkút, rózsalugas, szobor, kőlapos járda. Az eseményre pedig tábla emlékeztet. Aztán mivel a karbantartásról egy idő már senki sem gondoskodott, a legtöbb építmény tönkrement.
1973-ban az átadáskor. Fotó: Zöldkalauz
A Népliget felújítása, rendezése olyan, mint ahogyan annak idején a drum & bass-t jellemezte az egyik ismerősöm: mintha egy ember teljes erőből nekifutna egy falnak, majd amikor lepattan róla, újra nekiszalad, és megint lepattan. Valaki mindig felkarolja, ötletel, nekifut a témának, aztán a park valahogy mégis marad úgy, ahogy.
És néha olyan tervek jelennek meg, amelyek nem a meglévő parkot rendeznék és tennék tömegek számára vonzó hellyé, hanem építkezést, beruházást álmodnak rá.
Lassan esteledik. Mivel páran tisztes távoból követni kezdenek bennünket, annyira azért nem vagyunk bátrak, hogy begyalolgoljunk a Népliget legsűrűbb részeibe. Inkább úgy döntünk, hazamegyünk.
Aztán még napokig azon rágódunk, miért nem a Népliget Budapest legszebb, legvagányabb közparkja? És mikor lesz végre az?
Fotó: Draskovics Ádám
