KULT
A Rovatból

Aranyhajú, Gyémánttorkú Percy, aki leénekelte az eget – Robert Plant 75 éves

Rocktörténelmet írt a Led Zeppelinnel, de túl tudott lépni saját legendáján. Plant a tehetségét Isten ajándékának tekinti, ami szüntelenül fejlesztenie kell, és ebben nagy szüksége van a közönségtől kapott energiára is.


Amikor 1968 nyarán az Anglia egyik legjobb gitárosának tartott Jimmy Page egy birminghami klubban meghallgatott egy szőke, markáns arcú, kirobbanó hangerejű, rendkívüli hangfekvésű és énektechnikájú fiatalembert, azt hitte, hogy ennek az ifjú titánnak valami súlyos jellemhibája lehet, különben nem tengődne egy névtelen vidéki bandában. Aztán, miután hamar szót értettek, és a fiút felvillanyozta a lehetőség, hogy a híres Yardbirds új formációjának tagja lehet, a Page lakóhajóján tartott első próba már meg is teremtette köztük az összhangot. Kiderült, hogy semmi baj vele,

a brit rock akkori csúcspontján egyszerűen nem fedezték még fel.

Robert Anthony Plant azonban akkor ott abban a birminghami klubban jókor volt jó helyen. Már nem kellett más, minthogy meggyőzze őserejű dobos barátját, Bonzo Bonhamet, hogy tegye át ő is a székhelyét Londonba, míg Page befűzte basszusgitárosnak a kor legkeresettebb stúdiózenész-hangszerelőjét, bizonyos John Paul Jonest. És a négy fiú együtt hamarosan ugyanolyan fogalommá vált a pop-rock világban, mint az első Fab Four, a Beatles, igaz, nem New Yardbirds, hanem Led Zeppelin néven.

Az egykori csiszolatlan gyémánttorok ma ünnepli 75.születésnapját.

Robert Plant, aki 2009 óta a Brit Birodalom Rendjének (CBE) parancsnoki fokozatát viseli, 1948. augusztus 20-án jött a világra a közép-angliai West Bromwichban. Apja, idősebb Robert Plant mérnök volt, a II. világháború idején a Brit Királyi Légierőnél szolgált, anyja, Annie Romanichal cigány származású. Fia vélhetően tőle örökölte muzikalitását és a más kultúrák iránti érdeklődését.

A család a jó eszű fiút könyvelőnek szánta, bár Robert már tíz éves korában Elvis akart lenni, majd jött a blues életre szóló fertőzése. Főleg Robert Johnsonért, Willie Dixonért és Bukka White-ért rajongott, ő lett énekesi példaképe.

Tizenhat éves korában otthagyta a családot és a gimnáziumot, Birminghambe ment, ahol útmunkásként kereste kenyerét – itt alapozta meg később sokszor megcsodált fizikumát – és közben egy sor helyi bluesbandával énekelt, még néhány kislemezt is felvettek velük. A közép-angliai város akkoriban már a szigetország egyik rockbázisának számított, innen indult a Spencer Davis Group, a Traffic, a Moody Blues, később a Black Sabbath. Így jutott el az énekest kereső Page-hez a szinte kimondhatatlan nevű Hobbstweedle híre. A folytatást ismerjük.

A Led Zeppelin marandandóságának titka a négy muzsikus tökéletes vegyülete volt, ebben az egyik főszerepet Plant hangja játszotta.

Egekig hatoló sikolyaival, orgánumának hajlékonyságával, amely alkalmassá tette őt a legkíméletlenebb blues-ok és rock and rollok mellett a balladai hangvételű, vagy a country-stílusú dalok előadására, darabokra törte a hagyományos kereteket.

Legkiemelkedőbb felvételein, a Dazed And Confused-ban, a Since I’ve Been Loving You-ban, a Gallows Pole-ban, a Kashmirban, az Achilles’ Last Standben, és nem utolsósorban a Stairway To Heavenben valóságos egyszemélyes drámákat ad elő, de új ízt adott a lírai daloknak is, erre talán a Going To California a legszebb példa. Tehát ahogy a Zepet sem lehet beskatulyázni a hard rock kategóriájába, úgy Plant is már kezdetektől túlnőtt e kereteken. Hangjának erejére jellemző, hogy egy dániai koncerten elnémult a mikrofonja, és túlénekelte társai elektromos dübörgését.

Ehhez képest folyton kétségei voltak képességeivel kapcsolatban. Saját bevallása szerint így született meg ikonikus mozdulata, loboncos fejének hátravetése, amelyet később sokan utánoztak, akárcsak kézmozdulatait, kemény ajakbiggyesztéseit, saját tengelye körüli forgásait, és azt, ahogyan a kontroll-ládára tette a lábát egy-egy erősen koncentrált pillanatban.

Plant írta az együttes gyakran misztikus-spirituális utalásokkal teli szövegeit is. Nem véletlen, hogy beceneve, a „Percy” nyomán Arthur király lovagjára, Percivalra (Parsifal) gondolhatunk – ilyen szerepet játszott a The Song Remains The Same című Zep-koncertfilm „portré-klipjében” - bár egyesek szerint van az elnevezésnek némi 18 éven felüli tartalma is. És ez sem lenne meglepő: Plantből, miközben a színpadon utolsó porcikájáig átélte a zenét, mindig sugárzott belőle az erőteljes, ugyanakkor rejtélyes férfiasság is.

Az énekest nem kímélték a tragédiák: meghalt ötéves kisfia, aztán elvesztette legjobb barátját, Bonzo Bonhamet, ami a Led Zeppelin végét is jelentette. Ő azonban talpra állt, és bár soha egy pillanatra sem tagadta meg a Zep-örökséget, új utakat keresett magának.

Néhány éve nyilatkozta, hogy sok kortársa, aki a mai napig színpadon van, csupán a múltjából él, és nem veszi észre saját leépülését. Ő ezt ügyesen kikerülte, új zenéibe beépítve a régóta kedvelt keleti, főleg arab, indiai hatásokat, nem feledve a bluest, a rock and rollt, és ifjúsága pszichedelikus hangulatait sem.

Éppen ezért volt olyan izgalmas, amikor a 90-es években újra egymásra találtak Page-dzsel és a No Quarter – Unledded című albumon egyfajta világzenei értelmezést adtak a korábbi Zep-daloknak. Ezt a vonalat vitte tovább a 2000-es években a Strange Sensation együttesével, amellyel a Szigeten is láthattuk. Szólólemezei, mindenekelőtt a Songs At Eleven (1982), a Now and Zen (1988), és a The Mighty Rearranger (2005) is méltóak régi hírnevéhez. Ismét más irányt vett Alison Krauss amerikai country-énekesnővel való együttműködése. Vele jelenleg is turnézik, közös szerzeményeik mellett természetesen a Zep-klasszikusok is felcsendülnek, némileg áthangszerelve Robert idősödő hangjára.

Egy rajongónak, aki a sors szeszélye folytán újságíró is, vannak olyan pillanatai az életében, amikor úgy érzi: maga a Jóisten hívta meg egy kávéra. Így éreztem magam 1993. május 27-én, amikor a Petőfi Csarnok szabadterén tartott koncertje előtt, amikor több kollégával együtt fogadott az öltözőjében, miközben a magyar rockszakma színe-java szinte vallásos tisztelettel járult hozzá „audenciára”. Aztán a bulin, amikor két nyitószám után belevágott a Ramble Onba, még a legyek is elfelejtettek zümmögni… Öt évvel később ismét szemben ülhettem vele, amikor Jimmy Page-dzsel közösen bűvöltek el minket. Emlékszem, valakinek megszólalt a telefonja, mire Robert csak ennyit mondott: „Tagadj le nyugodtan…”. A BS-beli bulijuk valóságos vérátömlesztés volt a műzenékbe belefáradt közönségnek, még akkor is, ha a Stairway To Heaven néhány akkordja csak „beetetés”.

Természetesen ott voltam a Szigeten is, máig állítom, hogy hősöm méltatlan körülmények között lépett fel, és egy évvel később ismét a Pecsában, amely előtt telefonon adott nekem interjút egyenesen Isztambulból, ahol török cigányzenészekkel játszott. A turnémenedzserek figyelmeztettek, hogy a recepción Mr. Charlie Kane-t kérjem. Az Aranypolgár helyett, akinek nevén bejelentkezett, maga az Aranyhajú szólalt meg a vonal másik végén: „Robert Plant vagyok a 21.századból” – mondta.

Arról beszélt, hogy tehetségét Isten ajándékának tekinti, ami szüntelenül fejlesztenie kell, és ebben nagy szüksége van arra az energiára, amit a közönségtől kap. Elmesélte, hogy amikor Jimmy Page-dzsel Marokkóban jártak, egyszer egy olyan családnál szálltak meg, ahol még tévé sem volt, és vacsora után mindenki elkezdett énekelni és táncolni. Azt szerette volna, ha az este soha nem ér véget. A Led Zeppelinről pedig úgy vélekedett, hogy az a zene, amit évtizedekkel ezelőtt játszottak, érintetlen maradt, ugyanolyan erős, mint régen, tehát nincsen szükségük arra, hogy nosztalgiázzanak.

Így vagyok ezzel én is, aki 55 éve követem a Zep és Robert Plant munkásságát. Ha megszólalnak, a zene sodrában az idő semmissé válik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Imádtad a Stranger Things-et? A Duffer Brothers most előjött egy új, nagyon nyugtalanító sorozattal
Új sorozatukban a menyasszonyt egyetlen, kegyetlen kérdés gyötri az oltár felé menet. A Netflix hátborzongató előzetese szerint a válasz egy rémálomba taszít. Mutatjuk a videót.


Volt már olyan borzalmas érzésed, hogy valami szörnyűség leselkedik rád a sarkon túl? Pontosan erről szól a Netflix legújabb, nyolcrészes horrorja, a Something Very Bad Is Going To Happen, magyarul valószínűleg a Nagyon rossz előérzetem van címmel megy majd, amelynek mind a 8 epizódja március 26-án érkezik. A főszerepben Camila Morrone és Adam DiMarco látható, a kreatív felügyeletet pedig a Stranger Things alkotói, a Duffer fivérek biztosítják – írta a LADbible.

A történet egy fiatal pár esküvője körül bonyolódik, ahol a menyasszony, Rachel egyre inkább retteg attól, hogy élete legrosszabb döntését készül meghozni.

A sorozatot a házasság Carrie-jeként és Rosemary gyermekeként emlegetik, ami egy fokozódó paranoiára épülő pszichológiai horrort ígér. Az első, egyperces előzetes ezt a nyomasztó hangulatot erősíti: miközben a menyasszony az oltár felé vonul, a képeket nyugtalanító látomások, torz, vészjósló mosolyok és különböző szereplők ismételt bocsánatkérései szakítják meg. A feszültség a csúcspontjára ér, amikor egy hang felteszi a kérdést: „Biztos vagy benne, hogy ő az igazi?”.

A sorozat mögött Haley Z. Boston áll alkotóként, a rendezői székben pedig a Baby Reindeer egyik rendezője, Weronika Tofilska mellett Axelle Carolyn és Lisa Brühlmann is helyet foglalt.

„Imádom a horrort. Teljesen természetes közeg számomra: így dolgozom fel a saját érzelmeimet, érzéseimet, és így értem meg a világot is.” – nyilatkozta Boston a Netflix Tudum nevű magazinjának. Hozzátette, a horror szerinte lehetővé teszi a tabunak számító érzések felfedezését.

„Szerintem a horror lehetőséget ad arra, hogy tabunak számító érzéseket is megvizsgáljunk, és ezeknek a félelmeknek valódi formát, igazi súlyt adjunk.”

Az alkotó azt is elárulta, hogy az ihletet egy gyerekkori beszélgetés adta az anyjával. „Amikor gyerek voltam, anyukám azt mondta nekem: „Csak arra kell figyelned, hogy ne a rossz emberhez menj feleségül”

– mondta, majd elárulta: „A sorozat arról a félelemről szól, hogy az ember a rossz emberhez megy”

A rettegő menyasszonyt Camila Morrone, vőlegényét pedig Adam DiMarco alakítja. A szereplőgárdában olyan nevek is feltűnnek, mint Jennifer Jason Leigh, Ted Levine, Jeff Wilbusch, Karla Crome és Gus Birney. A közönség első reakciói alapján nagy az érdeklődés.

„A cím és a főszereplők korábbi munkái alapján egy hangulatos, pszichológiai thrillerre vagy egy sötét presztízsdrámára számítok” – írta egy kommentelő.

„Ennek az előzetesnek komoly esküvői horror energiája van. Nézni fogom” – fogalmazott egy másik, míg egy harmadik hozzátette: „Na, ez valami izgalmas és borzongató. Alig várom, hogy lássam.”

A gyártásért a Duffer fivérek cége, az Upside Down Pictures felelt, a Baby Reindeer-ből ismert Weronika Tofilska pedig a nyolc epizódból négyet rendezett. Aki kíváncsi, jelölje be a naptárában március 26-át – ez az esküvő garantáltan nem a boldog befejezésről fog szólni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Cserhalmi György 78 éves: kilenc műtét után a színpadon teljesíti felesége utolsó kérését
Cserhalmi György 78 éves. Az évforduló nem csupán egy szám, hanem egy visszatérés ünnepe is.


Cserhalmi György ma ünnepli 78. születésnapját. Az évforduló nem csupán egy szám, hanem egy olyan visszatérés ünnepe is, amely mögött öt év, kilenc műtét és egy friss, mégis időtálló ars poetica áll. Az Örkény Színház Székfoglaló című önálló estje február 22-én és 25-én is műsoron van, a színpadon pedig egy olyan ember áll, akinek hangja és arca egybeforrt a magyar történelem és filmművészet legfontosabb pillanataival.

1989. március 15-én a Magyar Televízió Szabadság téri székházának lépcsőjén több tízezres tömeg előtt ő olvasta fel az ellenzéki szervezetek 12 pontos követelését. A Fekete Doboz archív felvételei máig őrzik a pillanatot, ahogy a színész egy nemzet hangjává válik. A gesztus nem volt kockázat nélküli.

Évtizedekkel később a Veiszer Alinda műsorában feltett kérdésre, hogy mitől félt, amikor elvállalta a feladatot, egyetlen mondattal válaszolt: „Attól, hogy lelőnek.”

Ez a fajta karakter a filmvásznon is meghatározta pályáját. A nyolcvanas évek egyik kultfilmje, András Ferenc Dögkeselyűje (1982) taxisofőrként mutatta be, aki magányosan száll szembe a kisstílű bűnnel és a közönnyel; a filmet a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon is vetítették. A nemzetközi elismerés már korábban megtalálta: az 1976-os Azonosítás című filmben nyújtott alakításáért a Berlinale Ezüst Medve-díjjal tüntette ki a stábot a kiemelkedő egyedi teljesítményért. Szerepelt Szabó István Oscar-díjas Mephistójában is, a 2000-es években pedig Antal Nimród Kontrolljában tűnt fel az emlékezetes „Öltönyös” figurájaként.

Alkotói teljesítményét a szakma és az állam is a legmagasabb szinten ismerte el. Már 1990-ben megkapta a Kossuth-díjat, 2014 óta a Nemzet Színésze cím birtokosa, 2023-tól pedig a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

„Nálunk, színészeknél meló van, kőkemény meló” – foglalta össze ars poeticáját egy korábbi interjúban. A meló-etikához egy életen átívelő, erős értékrend társul: a szabadság fogalma.

„Ő nevelt fel, és ahogy lett egy kis eszem, én is megértettem, hogy mennyit jelent a szabadság” – emlékezett vissza nagyapjára. Ezt az értékrendet a közéleti megszólalásaiban is következetesen képviseli.

A Magyar Művészeti Akadémián tartott székfoglaló beszédében egyértelműen fogalmazott: „Olyan országban szeretnék élni, ahol a politika nem téveszti össze magát a tízparancsolattal.”

A mai színházi működésről is markáns véleménye van, Latinovits Zoltánt idézve kritizálta a túltermelést. „prostituálttá válik a színház, ha mindennap gőzerővel megy a nagyüzem” – mondta a Telexnek adott interjújában. Miközben bírálta Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színházban történt baleset után neki tulajdonított „azokhoz tartozol” kiszólásról Szász Júlia színésznő egy interjúban kijelentette, hogy az nem hangzott el.

A közéleti viták és a szakmai állásfoglalások mögött az elmúlt években egy mélyen személyes küzdelem is zajlott. A Rákeltérítő című sorozatban kendőzetlen őszinteséggel beszélt erről:

„Öt év alatt kilenc műtét, az sok.”

A betegség és a gyógyulás útján a legfőbb támaszt a humor és a partneri viszony jelentette, de egy megrendítő magánéleti pillanat is erőt adott neki. Visszaemlékezése szerint 2016-ban elhunyt felesége utolsó mondata az volt hozzá: „maradj, mert rád még szükség van.” Visszatérése az Örkény Színházba 2025 novemberében ennek a mondatnak a beteljesülése is. A premier utáni érzéseiről így beszélt: „Színpadrozsdám volt, de jólesett, amit a közönségtől kaptam.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Alkoholizmusa miatt ment tönkre a házassága, alsógatyák miatt volt imposztorszindrómája, és utálja a hírnevet – A mackó sztárja, Jeremy Allen White 35 éves
Nem gondolta volna, hogy a teljes húszas éveit egyetlen sorozatban tölti majd, és hogy 34 éves korára kétszeres Emmy- és háromszoros Golden Globe-díjas színész lesz.


Jeremy Allen White Brooklynban született 1991-ben, Eloise Ziegler és Richard White gyermekeként, és van egy Annabelle nevű húga, aki jelenleg producerkedik. Ő és a testvére a Carroll Gardensben nőttek fel, a szülők pedig mindketten színészkedtek egykor. E szenvedélyük kapcsán találkoztak először, amikor Richard megnézett egy színdarabot, amiben Eloise is játszott. A szórakoztatóipart azonban mindketten elhagyták: Jeremy születése után az apja egy vallomásokat rögzítő céget alapított, az édesanyja pedig tanár lett.

Jeremy is odavolt már gyerekként a színházért, ott is kezdett el színészkedni, a szakmai önbizalmát pedig ennek a korai tapasztalatnak tulajdonítja. Az általános iskola alatt táncolt is, balettet, jazzt és sztepptáncot tanult, 13 évesen pedig, amikor beiratkozott egy új középiskolai táncprogramba, elhatározta, hogy színésznek áll. A manhattani Hell's Kitchen negyedben található Professional Performing Arts Schoolba járt, mellette pedig a szabadidejét a Susan Shopmaker Casting ügynökségnél töltötte.

Elmondása szerint gyakran lógott az ebéd utáni óráiról, így viszont nem szerzett elegendő kreditpontot az érettségi megszerzéséhez, amit végül csak tavaly, 34 évesen vehetett át. Jobb később, mint soha.

Szégyentelen volt

Korán kezdett el a kamerák előtt dolgozni. Az első filmszerepét 2006-ban, 15 évesen kapta a Kötelező ítélet című című tévésorozat egyik epizódjában. Az ezt követő öt évben több filmes és tévés szerepet is eljátszott (pl. az Esélytelen boldogságban, az Esküdt ellenségekben, a 12 – A romlás napjaiban és a Különleges ügyosztályban), és mindössze 19 éves volt, amikor megkapta a szerepet, amely sztárt csinált belőle, azaz Lip Gallagher karakterét a 2011-ben induló Shameless – Szégyentelenek című sorozatban. Akkoriban úgy gondolta, ha minden jól megy, a széria fut néhány évadot, azt azonban álmaiban sem gondolta volna, hogy egy egész évtizeden át fogja játszani ezt a karaktert.

„Nagyon szeretem a Shamelesst, hihetetlen élmény volt. De nem vagyok biztos benne, hogy a sorozatoknak ilyen sokáig kell futniuk. Volt egy időszak, amikor már nem gondoltam magam színésznek, hanem úgy éreztem, csak azért vagyok itt, hogy ezt a sorozatot csináljam. Ez egy zavaró lelkiállapot volt. Amikor a Shameless véget ért, azt kérdeztem magamtól: tényleg csak ebben a sorozatban létezem? Mi más van még?” – mesélte erről Jeremy, és nem is kellett sokat várnia az újabb, még nagyobb sikerre.

Igen, séf!

A Shameless befejezése után mindössze egy évvel, vagyis 2022-ben a tévénézők egy új sorozatban láthatták Jeremyt. Ez volt A mackó (nálunk a Disney+-on), amelyben a chicagói séfet, Carmy Berzattót játssza. A széria azonnal nagy sikert aratott, már az első évad 10 Emmy-díjat nyert, ami rekordot jelentett az egy év alatt a legtöbb díjat elnyerő vígjátéksorozatok közt. A 2023-as 2. szezon pedig még ezt is megdöntötte 11 elismeréssel.

A 3. évadig White két Emmy-díjat, három Golden Globe-ot és két Critics Choise Awardot nyert az alakításáért. A mackó pedig hirtelen Hollywood felső rétegeibe katapultálta. Jött is egy nagy lehetőség a mozikban.

A mackó nézői észrevehették, hogy azokban a jelenetekben, ahol Jeremy karaktere pólót viselt, egy idő után látszott, hogy rendkívül izmos testalkatú, noha a sztoriban sohasem láttuk Carmyt edzeni. A kidolgozott felsőtestnek azonban fontos oka volt. Aláírta ugyanis a szerződést, hogy eljátssza Kerry Von Erichet a pankrátorként ismertté vált Von Erich testvérekről szóló 2023-as Vaskarom című életrajzi filmben. White a szerepre való felkészülés során már amúgy is elég jó fizikumú testére további 18 kiló izmot pakolt. A filmről sajnos nem vettek tudomást a nagyobb díjkiosztó szervezetek, noha szinte egyöntetű kritikai sikert aratott, a 2023-as év egyik legjobb darabja lett, és persze White alakítását is rengetegen dicsérték.

Alsógatyával a csúcsra

2024 tavaszán felkérték őt a Calvin Klein alsóneműs reklámkampányába, amelyben a márka névadó alsóneműjében pózolt. White elismerte, hogy még ő maga is meglepődött azokon a fejleményeken, amelyek végül ehhez a szerződéséhez vezették, nem látott ilyen szerepet a jövőjében. A tudat, hogy az izmos testalkata ilyen intenzív figyelem középpontjába kerül, a fotózás előtt néhány pillanatnyi bizonytalanságot okozott benne. Állítása szerint imposztor szindrómája volt, nem gondolta, hogy neki óriásplakátokon kéne lennie. Nem is bízott abban, hogy sikert arat majd e téren is, a kampány azonban virálissá vált a közösségi médiában, és 48 órán belül 12,7 millió dollár értékű médiafigyelmet generált. Amikor a második Golden Globe-díjának elnyerése után a riporterek megkérték, ossza meg az érzéseit azzal kapcsolatban, hogy a média figyelme a színészi kvalitásairól a kidolgozott hasizmára terelődött, így válaszolt: „Bizarr érzés Calvin Klein-reklámot csinálni. És most, hogy megjelent, még bizarrabb.”

Ahogy azonban a színészkedésének és a modellkedésének hála, nőtt a hírneve, úgy nőtt vele együtt az ezzel kapcsolatos kényelmetlenségérzése is. Bár már a Shameless 10 éve alatt is híres volt, A mackó egy új szintre emelte, a hírnévvel járó kiemelt figyelmet pedig még így, 30-on túl is nehezen tudta feldolgozni. Egy nap például futni ment, amikor egy autó állt meg mellette, a sofőr pedig egy kamerát irányított rá. „Ez egy olyan furcsa dolog, amivel soha nem gondoltam volna, hogy valaha is szembe kell néznem. Nem vicces, nem kellemes, inkább nagyon furcsa” – monda erről.

Tiniszerelem, alkohol, válás

Jeremy, bár még csak 35 éves, de már két gyermek apukája. Ő és a szintén színész Addison Timlin (akit többek között a Kaliforgiából, a Született gengszterekből vagy a Csajkeverőkből ismerhetünk)  még csupán 14 éves középiskolás diákok voltak, amikor először találkoztak. Azonnal megkedvelték egymást, de Addisonnak akkor volt barátja, így nem történt köztük semmi. „Én nagyon ügyetlen voltam az ilyen dolgokban” – emlékezett vissza tiniénjére White. Később, 17 évesen aztán megint találkoztak, amikor együtt dolgoztak egy filmen (a 2008-as Afterschoolon).

A szerelem köztük azonban csak kilenc évvel később, 2017-ben szökkent szárba, előtte Jeremy kb. hat éven át (2011-től 2017-ig) a Shameless – Szégyentelenekben Mandy Milkovichot alakító Emma Greenwell-lel járt.

2018 júniusában azonban már egy éve Timlinnel volt együtt, amikor a színésznő megosztott egy Instagram-bejegyzést, amelyen Jeremy a kezét az ő terhes pocakján nyugtatta. Az év októberében jelentették be kislányuk, Ezer születését. Egy évvel később a büszke szülők aztán végül hivatalossá tették a kapcsolatukat, és összeházasodtak (2019. október 18-án). A ceremónián egyforma farmerdzsekit viseltek, amelyeken egymás becenevei (Buddy és Billie) voltak olvashatók, illetve Timlin felsőjén a „til” szó, White-én pedig a „death” volt látható. 2020 decemberében jött a világra a sztárpár második közös gyermeke, egy Dolores nevű újabb kislány. Vagyis a Shameless – Szégyentelenek fináléjára Jeremy már kétgyermekes apuka volt.

A tündérmesének azonban vége szakadt. Míg a szakmai élete szárnyalt, a magánélete éppen az ellenkező irányba haladt. Ez 2023 májusában vált világossá, amikor Addison Timlin beadta a válókeresetet. Szerencsére úgy tűnt, nem utálták meg egymást, mivel néhány hónappal a válási papírok benyújtása után együtt látták őket ölelkezni egyik lányuk focimeccsén. 2023 októberében sikerült is megállapodniuk a lányaik közös felügyeletéről, a megegyezésükhöz azonban néhány feltétel is társult. Ezak főként arra utaltak, hogy Jeremy alkoholproblémái is közrejátszottak a házasságuk lezárásában. A bírósági dokumentumok szerint White-nak hétfőn, szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap alkoholteszten kellett átesnie, ezenfelül hetente legalább egyszer terápiára is el kellett járnia, valamint hetente kétszer az Anonim Alkoholisták találkozóira is.

Flamencorománc

Jeremy a szakítása után sem maradt sokáig szingli. Kb. hat hónappal később, 2023 novemberében ugyanis napvilágot látott egy teória, amely szerint a spanyol énekesnővel, Rosalíával jár, bár White, aki általában nagyon gondosan őrzi a magánéletét, nem erősítette meg, de nem is cáfolta a híresztelést. A hírek szerint a kapcsolatuk barátságból indult, majd később egyre komolyabbá vált, a lesifotósok pedig több alkalommal is lencsevégre kapták őket, amint nyilvánosan, az utcán mutatták ki egymás iránti érzelmeiket. 2024 januárjában a Daily Mail közzétett néhány fotót, amelyeken a két sztár szenvedélyesen csókolózik. Ekkor már biztosra vették a románcukat, amely azonban hamar elillant, 2024 szeptemberében állítólag már szakítottak is.

Egy évvel később, 2025 októberében egy vörös szőnyeges interjúban Jeremy megosztott egy megjegyzést az exéről, amikor megkérdezték, ki a kedvenc spanyol énekese: „Rosalía, nagyon szeretem. Ő maga a flamenco... Egyébként senki más nem jut eszembe.”

2024-ben egyébként szóba hozták Jeremyt A mackó-beli szerelmét alakító Molly Gordonnal is, sőt, többször le is fényképezték őket együtt az utcán sétálva, de hivatalosan sosem ismerték be, hogy több lenne köztük barátságnál.

A Facebookon keressük!

Jeremy tehát jelenleg a karrierjével van elfoglalva (a gyereknevelés és az alkohollal való küzdelme mellett), és úgy tűnik, egy ideig biztosan sínen is lesz. Tavaly Bruce Springsteent játszotta el Golden Globe-jelölést érdemlően a Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől című életrajzi filmben, A mackónak idén érkezik az 5. évada, ezek mellett pedig leforgatta már az Enemies című krimi-thrillert is, amelyben Austin Butlerrel alakítanak majd egymás ellen küzdő bérgyilkost és nyomozót.

Sőt, ő lett az egyik főszereplője a Social Network – A közösségi háló (2010) folytatásának, amelyben a Facebook egyik fiatal alkalmazottja, Frances Haugen (az Oscar-díjas Mikey Madison) a Wall Street Journal általa alakított riporterétől, Jeff Horwitztól kér segítséget abban, hogy kiszivárogtathassa a közösségimédia-birodalom legféltettebb titkait. Sőt, az idén májusban érkező Star Wars-film, A mandalóri és Groguban Jeremy is feltűnik, pontosabban felhangzik: Rottát, a huttot szinkronizálja majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A szex vajon mi?, tamagocsi, Rapülők, Vágási Feri – A Beléd estem egy nosztalgikus, szertelen és szerethető kihagyott ziccer
„I love you, szégyellem, de kellesz piszkosul!” – énekelhetjük együtt a szereplőkkel, elő a walkmanekkel!


Nagyot mennek az utóbbi években a magyar közönségfilmek. A Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? Barbenheimer-szerű kettős csodafutása óta több sikeres, értsd százezer mozinéző feletti eredményt felmutatni képes romkom került már a vásznakra. Ott volt például a Véletlenül írtam egy könyvet (163 ezer néző), a Szenvedélyes nők (234 ezer néző eddig), a Legénybúcsú (196 ezer néző eddig) vagy idén a Magyar menyegző (133 ezer néző eddig). Ebbe a sorba áll most be a Valentin-nap hétvégéjére időzített Beléd estem is, amelyet a Futni mentem és a Szenvedélyes nők producerpárosa, Kárpáti György és Berta Balázs készítettek, ezúttal si mindenféle állami támogatás nélkül.

Ez esetben azonban nem egy létező cseh komédia forgatókönyvét adaptálták, mint Herendi Gábor két fenti filmjénél, most eredeti szkriptből dolgoztak.

A történet szerint Eszter (Rujder Vivien) és Bálint (Szabó Kimmel Tamás) filmszínészek, akik épp egy ’90-es években játszódó romantikus vígjátékot forgatnak, nem mellesleg pedig utálják egymást. A nőcsábász, egoista, sztárallűrökkel teli, és Eszter szerint színésznek is pocsék Bálinttal valóban nehéz a közös munka. A lány egyébként éppen készül férjhez menni szerelméhez (Bányai Kelemen Barna), három nap múlva esküvő…

A forgatáson azonban baleset történik, Eszter beveri a fejét, amikor pedig felébred a kórházban, amnéziás lesz, pontosabban úgy képzeli, hogy ő valójában a filmbeli karaktere, a kilencvenes években élő fodrász, Lili, aki kimondhatatlanul szerelmes Bálint szerelmesregényeket író karakterébe. Vagyis a fejében összemossa a valóságot a fikcióval. A filmbeli film rendezője (Mészáros Máté) úgy dönt, segítenek Eszternek abban, hogy megteremtik neki a képzelt realitását, hátha ezzel elősegítik a gyors gyógyulást, és befejezhetik a forgatást. Így viszont az ódzkodó Bálintnak is el kell játszania, hogy ő most az író, azaz Lili vágyainak tárgya.

Ábrahám Ádám sztorijának láttán azért eszünkbe juthat néhány korábbi mozgókép, például A vasmacska kölykei (1987), az Aludj csak, én álmodom (1995), a Betty nővér (2000), a Good bye, Lenin! (2003), vagy a Jóbarátok 2. évadának 12. epizódja (A szuperkupa után 1. rész), amelyben Brooke Shields karaktere azt hiszi, hogy Joey a valóságban is az Életünk napjaiban általa alakított Dr. Drake Ramoray.

Szóval vannak itt egyértelmű előképek, ez az alapvetés azonban továbbra is működhet egy romantikus vígjátékban, hiszen számos vicces szituációt lehet belőle kifejteni.

Kárpátiék a rendezésre ezúttal a #Sohavégetnemérős (2016), a Nagykarácsony (2021) és a Nyugati nyaralás (2022) direktorát, Tiszeker Dánielt kérték fel, aki szintén elért már több szép közönségsikert, a Nagykarácsony a bizonyság arra, hogy érzi ezt a műfajt. A Beléd estemnél inkább a poénkodásra helyezték a hangsúlyt, és nem a romantikára, épp ezért sokat dobott volna az összképen, ha jobbak a poénok. A cselekmény szinte a teljes játékidő alatt mindössze két helyszínen játszódik, a filmbeli Lili díszletlakásában, illetve a szintén a forgatáshoz használt fodrászszalonban. Természetesen, hiszen ezek azok a terepek, amelyekben Eszter a kilencvenes években érezheti magát, és nem sokkolja őt le, mondjuk egy okostelefon, egy streamingcsatorna a tévében vagy egy előtte elguruló Tesla. A Beléd estem pedig mindettől pedig kap egyfajta kamaradarab-szerű hangulatot, amolyan szitkomos atmoszférát, amelynek során Bálint és Eszter a titokban bekamerázott lakásban évődnek, míg a rendező és segédje (Kovács Lehel) a szomszéd kecóban figyelik őket, és súgják Bálint fülébe a parancsokat. Sőt, még Eszter orvosa (Pokorny Lia) és becsatlakozik hozzájuk, s ezzel bejön még egy (nem túl jól kibontott s épp ezért tán felesleges) romantikus szál az orvos és a rendező között.

A legfőbb probléma talán a kiaknázatlanság: ez a sztori és ezek a színészek sokkal kreatívabb és viccesebb helyzeteket és dialógokat kívánt volna meg.

A szereplőkkel ugyanis minden rendben. Rujder és Szabó Kimmel érezhetően lubickolnak a szerepeikben, és a köztük lévő kémia is működik, jobb szövegekkel azonban még emlékezetesebb párost alkothattak volna.

A Beléd estem másik főszereplője pedig természetesen a ’90-es évek, az alkotók szép nagy szerepet szántak itt a nosztalgiának, és jobban ki is aknázták azt, mint mondjuk a Hogyan tudnál élni nélküled? készítői. Van itt Traubi, Rapülők, walkman, A szex vajon mi?, tamagocsi és természetesen Vágási Feri – a Szomszédok többször is beszédtéma a filmben, nagyon helyesen!

Így az X és Y generáció tagjai visszarepülhetnek az időben másfél órára, míg a fiatalabbak rácsodálkozhatnak az „ósdi furcsaságokra”. Ezek persze mókás etapok, s bár a történethez sokat nem tesznek hozzá, de mindig élvezet elmerülni a régi szép időkben, és szembeállítani azt a jelenkor technokrata, kevésbé szociális trendjeivel.

Van azonban a Beléd estemnek egy meglepően jól működő szála is, amelyben a doktornő és a rendező a kilencvenes évek férfi-női szerepeit ütköztetik a modernkor felvilágosultabb hozzáállásával. Jelesül, hogy a filmes miért olyannak, vagyis a vágyott férfinek saját magát teljes mértékben alárendelőnek írta meg Lili karakterét, és hogy tényleg ilyen volt-e a világ 30 évvel ezelőtt? Ez persze csak egy kis szelete az egésznek, de a hasra esős és félreértős olcsóbb poénok között meglepő komolyságot tud egy pillanatra csempészni a nagy egészbe.

A Beléd estem tehát nem ér fel a Futni mentem és a Szenvedélyes nők frissességéhez és szellemességéhez, s kétségtelen, hogy sokkal több volt ebben az alapsztoriban annál, mint amit végül kaptunk, ám ezzel együtt is képes kiszakítani minket a 2020-as évek szürke hétköznapjaiból, s beszippantani egy szertelen, sokkal kevesebb kütyüvel kavaró és abszolút ártatlan világba, ahol jól fogjuk érezni magunkat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: