KULT
A Rovatból

A Derry Girls alkotója most sötétbe borult, de vajon elbírja ezt a Netflix? – Itt van a Belfastból a mennybe

Amikor kiderült, hogy a Derry Girls alkotója, Lisa McGee új sorozatot készít a Netflixre, sokan (köztük én is) kíváncsian vártuk, mire képes a harsány tinivígjáték után egy sötétebb műfajban. Nemcsak vicces, hanem félelmetes is tud lenni, ez már biztos. A végeredmény egy borongós, rejtélyekkel átszőtt thriller.
B.M.; Fotók: youtube.com - szmo.hu
2026. február 15.



A sorozat már az első percekben jelzi, hogy itt egészen más hangnemre számíthatunk, mint azt a készítőtől megszokhattuk. Egy zavarba ejtő cold open közepébe csöppenünk, fogalmunk sincs, mi történik, kik ezek az emberek, és miért van egy feszült vibrálás körülöttük. Az atmoszféra nyomasztó, szinte tapintható a nehéz ír levegő súlya.

Aki könnyed poénkodásra számít, gyorsan ráébredhet: ez nem a megszokott, felszabadult Lisa McGee féle-világ.

(Bár ugyanabban az "univerzumban" játszódik, mint a Derry Girls.) A Belfastból a mennybe egy komótos tempójú, melankolikus whodunnit, vagy talán pontosabb úgy fogalmazni: whatdunnit. Nem az a kérdés, ki a tettes, hanem az, mi történt valójában és mik voltak az okok.

A sztori középpontjában négy leánykollégiumi barátnő áll: Saoirse (Roisin Gallagher), Robyn (Sinéad Keenan), Dara (Caoilfhionn Dunne) és Greta (Natasha O'Keeffe). Greta eltávolodott a többiektől, majd halálhírére újra összehozza a régi társaságot.

A három megmaradt barát azonban érzi, hogy valami nem stimmel.

A gyász hamar gyanúba fordul, és kezdetét veszi a nyomozás, amely nemcsak a jelen rejtélyeit, hanem a múlt elfojtott traumáit is felszínre hozza.

A színésznők, mindannyian negyvenes éveikben járó, rutinos művészek, kiváló alakítást nyújtanak. A visszaemlékezésekben fiatalabb színészek alakítják a lányokat, az ő estükben is jó volt a casting. McGee továbbra is remek érzékkel választ szereplőket.

Főszereplőnk, Saoirse a bizonytalan írónő, aki még saját esküvőjében sem biztos, barátnője, Robyn a háromgyermekes, kiégett anya, aki mindent megtesz, hogy elszabaduljon otthonról, valamint Dara az enyhén kényszeres, különc, egyedülálló leszbikus nő.

Nagyon jó a dinamika a karakterek között. Érdekesen váltogatja a témáját a sorozat, mivel több idősíkban játszódik a cselekmény valójában kapunk egy felnövéstörténetet, és vele párhuzamosan egy életközepi válságot. Mindezt egy bűnügyi szálba ágyazva, fekete humorral bőséggel fűszerezve, miközben a bűntudat és a generációs traumák kapják az igazi főszerepet.

A széria egyik legerősebb eleme az autentikus ír közeg. Eredeti nyelven külön élmény a sorozat, bár egyben kihívás is. Az ír angol akcentus gyönyörű és karakteres, ugyanakkor olykor kifejezetten nehezen érthető. Gyorsan be is kapcsoltam az angol feliratot mellé, főleg, amikor Dara elkezdte sorolni a problémáit a világgal. De imádtam minden pillanatát, még ha néha vissza is kellett tekernem egy-egy gyors párbeszédet.

Márpedig a dialógusok tempója elképesztő. A szereplők fél másodpercen belül reagálnak egymás beszólásaira, pattog a szókarate, szinte izzik a levegő.

Ezzel szemben a cselekmény kibontása meglepően lassú. A kettősség eleinte izgalmas feszültséget teremt, később azonban fárasztóvá válik. Mintha a karakterek sprintelnének, miközben a történet komótosan sétál mögöttük. Nyolc epizódra egyszerűen nincs elegendő tartalom, a nagy titkot túlhúzzák, a végére ellaposodik a lendület és a leleplezés közel sem olyan elementáris, mint amilyennek az alkotók szánják.

Pedig az alapötlet működik. A múltból felvillanó, rejtélyes vágóképek, különösen több tűzeset körüli homályos részletek. Ügyesen adagolják az információkat. Folyamatosan változnak a tények, a nézőt újabb és újabb apró részletekkel vezetik félre. Egyre mélyebbre kerülünk a „nyúl üregében”, és felmerül a kérdés:

kik is itt az igazi gonoszok? Léteznek-e egyáltalán tisztán jó szereplők ebben a történetben?

A mellékszereplők is erősítik csak az összképet. Feltűnik a Trónok harcaből ismert Michelle Fairley, valamint a Derry Girlsben emlékezeteset alakító Saoirse-Monica Jackson is. Bár itt a szőke nagydumás csajszi talán túltolja az irritáló elvarázsolt „tinilány” karaktert. Úgy lehetne elképzelni, mintha a Harry Potterből szabadult Luna Lovegood folyamatosan be lenne szívva és nem tudná befogni száját. A rendezés és a vágás meglepően magabiztos, a szerényebb költségvetés ellenére a kivitelezésen nem érezni spórolást. A sorozat ráadásul nem ragad le egyetlen helyszínen: autós üldözéseket, véresebb jeleneteket és baljós, enyhén természetfeletti hangulatú epizódokat is kapunk. Nem sokat, de kapunk.

A legnagyobb csalódás mégis az, hogy a humor fokozatosan eltűnik, illetve a befejezés. Ami az elején még friss, sötét iróniaként működött, az a végére szinte teljesen elpárolog. Így a történet komorsága egyre nehezebbé válik, kapaszkodók nélkül. Ráadásul nincs igazi főhősünk sem. Egyik karakter sem kimondottan rokonszenves. Értem, hogy a valóságban sem minden fekete-fehér, de itt egyszerűen nem találok olyan figurát, akinek igazán drukkolhatnék. Az pedig, hogy úgy fejezik a be a sorozatot, hogy akarnak folytatást egy olcsó megoldásnak hat.

A folytatásra belengetett újabb „rejtély” nem felkelltette az érdeklődésem, hanem csak felidegesített. Olcsó húzásnak tűnt.

Összességében ambiciózus, hangulatos, erős színészi alakításokkal megtámogatott próbálkozás ez, amely azonban túlhúzza a takarót és kilóg a lóláb. Szerettem volna rajongani érte, de végül inkább felemás élmény maradt. Ha választani kell, még mindig azt mondom, hogy a szintén netflixes Derry Girlshez térek vissza, az valahogy őszintébb, feszesebb és sokkal emlékezetesebb maradt. Viszont, ha már azt unjuk, a Belfastból a mennybe nem rossz kis kirándulás Írországba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Imádtad a Stranger Things-et? A Duffer Brothers most előjött egy új, nagyon nyugtalanító sorozattal
Új sorozatukban a menyasszonyt egyetlen, kegyetlen kérdés gyötri az oltár felé menet. A Netflix hátborzongató előzetese szerint a válasz egy rémálomba taszít. Mutatjuk a videót.


Volt már olyan borzalmas érzésed, hogy valami szörnyűség leselkedik rád a sarkon túl? Pontosan erről szól a Netflix legújabb, nyolcrészes horrorja, a Something Very Bad Is Going To Happen, magyarul valószínűleg a Nagyon rossz előérzetem van címmel megy majd, amelynek mind a 8 epizódja március 26-án érkezik. A főszerepben Camila Morrone és Adam DiMarco látható, a kreatív felügyeletet pedig a Stranger Things alkotói, a Duffer fivérek biztosítják – írta a LADbible.

A történet egy fiatal pár esküvője körül bonyolódik, ahol a menyasszony, Rachel egyre inkább retteg attól, hogy élete legrosszabb döntését készül meghozni.

A sorozatot a házasság Carrie-jeként és Rosemary gyermekeként emlegetik, ami egy fokozódó paranoiára épülő pszichológiai horrort ígér. Az első, egyperces előzetes ezt a nyomasztó hangulatot erősíti: miközben a menyasszony az oltár felé vonul, a képeket nyugtalanító látomások, torz, vészjósló mosolyok és különböző szereplők ismételt bocsánatkérései szakítják meg. A feszültség a csúcspontjára ér, amikor egy hang felteszi a kérdést: „Biztos vagy benne, hogy ő az igazi?”.

A sorozat mögött Haley Z. Boston áll alkotóként, a rendezői székben pedig a Baby Reindeer egyik rendezője, Weronika Tofilska mellett Axelle Carolyn és Lisa Brühlmann is helyet foglalt.

„Imádom a horrort. Teljesen természetes közeg számomra: így dolgozom fel a saját érzelmeimet, érzéseimet, és így értem meg a világot is.” – nyilatkozta Boston a Netflix Tudum nevű magazinjának. Hozzátette, a horror szerinte lehetővé teszi a tabunak számító érzések felfedezését.

„Szerintem a horror lehetőséget ad arra, hogy tabunak számító érzéseket is megvizsgáljunk, és ezeknek a félelmeknek valódi formát, igazi súlyt adjunk.”

Az alkotó azt is elárulta, hogy az ihletet egy gyerekkori beszélgetés adta az anyjával. „Amikor gyerek voltam, anyukám azt mondta nekem: „Csak arra kell figyelned, hogy ne a rossz emberhez menj feleségül”

– mondta, majd elárulta: „A sorozat arról a félelemről szól, hogy az ember a rossz emberhez megy”

A rettegő menyasszonyt Camila Morrone, vőlegényét pedig Adam DiMarco alakítja. A szereplőgárdában olyan nevek is feltűnnek, mint Jennifer Jason Leigh, Ted Levine, Jeff Wilbusch, Karla Crome és Gus Birney. A közönség első reakciói alapján nagy az érdeklődés.

„A cím és a főszereplők korábbi munkái alapján egy hangulatos, pszichológiai thrillerre vagy egy sötét presztízsdrámára számítok” – írta egy kommentelő.

„Ennek az előzetesnek komoly esküvői horror energiája van. Nézni fogom” – fogalmazott egy másik, míg egy harmadik hozzátette: „Na, ez valami izgalmas és borzongató. Alig várom, hogy lássam.”

A gyártásért a Duffer fivérek cége, az Upside Down Pictures felelt, a Baby Reindeer-ből ismert Weronika Tofilska pedig a nyolc epizódból négyet rendezett. Aki kíváncsi, jelölje be a naptárában március 26-át – ez az esküvő garantáltan nem a boldog befejezésről fog szólni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Még nincs vége A Nagy Ő-nek: a finálé után kibeszélőműsor indul, Kiara Lord is visszatér
Az utolsó adás után a párkereső műsor főszereplői utoljára gyűlnek össze, hogy egymás szemébe mondják az igazságot. Kiderül az is, milyen kapcsolatban van a forgatások óta Stohl András a végső választottjával.


Péntek este véget ér A Nagy Ő legújabb évada, a nézők pedig végre megtudják, hogy a népszerű színész-műsorvezető, Stohl András kit választ: Kiara Lordot vagy Kiss Krisztát.

Az utolsó epizód után azonnal indul a kibeszélőműsor, amelyben a főszereplők együtt idézik fel a forgatások legemlékezetesebb pillanatait és a végső döntésig vezető utat.

A műsor lehetőséget ad arra is, hogy a párjelöltek és Stohl András egymás szemébe mondják az igazságot. A beszélgetéseket a realityhez hasonlóan Lékai-Kiss Ramóna vezeti majd, a nagy Ő mellett pedig Kiara, Kriszta, Böbe és Gina térnek vissza egy utolsó közös szereplésre.

Az előzetesből kiderül, hogy a hölgyek nem fognak finomkodni egymással. Böbe például elmondja, hogyan élte meg a sárga rózsás incidenst, és kiderül az is, hogy Kiara megsajnálta-e őt az ellopott randi miatt. A nézők arra is választ kapnak, mi lehetett volna András és Gina között, ha a szőkeség megnyílik a férfinak. Kiderül, melyik nővel kapcsolatban ismeri el Stohl András, hogy rengeteg hibát követett el vele szemben, és még csak észre sem vette, hogy hibázik.

A színész-műsorvezető azt is elárulja majd, milyen kapcsolatban van a forgatások óta a választottjával, akit a péntek esti fináléban fog megnevezni.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Daenerys Targaryen Mácsai Pállal kémkedik a Budapesten forgatott Poniesban – Hetvenes évek, összeesküvések, átverések, magyar színészek
Emilia Clarke és Haley Lu Richardson számunkra ismerős utcákon és tereken próbálják kinyomozni, kik és miért ölték meg CIA-s férjeiket.


Susanna Fogel író-rendező-producer főként női történetekkel, nőkről szóló, a nőket különféle, sokszor férfiak helyébe helyező sztorikkal pakolta tele a filmográfiáját. Hozzá kapcsolódik például A légikísérő és az Anne Frank bújtatója című sorozatok, az Éretlenségi című vígjáték forgatókönyve, vagy a Magyarországon forgatott, 2018-as A kém, aki dobott engem, amit egyúttal meg is rendezett. S úgy tűnik, megtetszett neki a kémtéma, sőt, kis hazánk is, ugyanis ezúttal újra ötvözte a kettőt. Ismét Budapestre utazott a stábjával, hogy leforgassa az íróként, producerként, rendezőként és kreátorként is jegyzett Ponies című hidegháborús dráma-thrillersorozatot (nálunk a SkyShowtime-on látható). S bár eddigi darabjai főként a nevettetés nemes céljával készültek, ezúttal Fogel komolyabb vizekre evezett, bár a humort így sem tudta teljesen mellőzni, úgy tűnik, az már mindig a lényének része marad. És ez jól is van így.

A Poniesban rengeteg budapesti helyszínt ismerhetünk fel, bár csodaszép fővárosunk ezúttal sem önmagát alakítja: mint oly sokszor, most is Moszkvának álcázza magát.

1977-ben járunk. Két „PONI”, azaz „person of no interest” (a hírszerzés nyelvén „érdektelen személy”) névtelenül dolgozik titkárnőként az amerikai nagykövetségen. Egészen addig, amíg férjeiket (John Mcmillan, Louis Boyer) rejtélyes körülmények között meggyilkolják, a két nő pedig úgy dönt, kiderítik, mi történt a párjaikkal, és beállnak CIA-ügynöknek. Bea (Emilia Clarke) egy komoly, túlképzett, szovjet bevándorlók oroszul is beszélő gyermeke. Társa, Twila (Haley Lu Richardson) pedig egy kisvárosi lány, aki ugyanolyan nyers, mint amennyire félelem nélküli. Együtt dolgoznak azon, hogy feltárjanak egy szerteágazó hidegháborús összeesküvést, és megoldják azt a rejtélyt, amely miatt özvegyek lettek.

A Poniesban tehát Susanna Fogel folytatja hagyományát, és érdekfeszítően mesél két nőről, akik egy abszolúte férfiak uralta világban (nem elég a kémes terep, a nőket lenéző tematikára még a korszak is rátesz egy lapáttal) kénytelenek boldogulni beépített ügynökökként, noha semmiféle ilyen képzésük nem volt korábban. Titkárnők voltak és feleségek. Viszont mindketten eszesek, elszántak és bátrak, mindez pedig már elég is ahhoz, hogy a KGB elleni életveszélyes játszmába kezdjenek, ráadásul szovjet felségterületen. Gyorsan be is indulnak az események, amikor felbukkan egy kegyetlen KGB-ügynök, Andrej (Artjom Gilz), és randevúra hívja Beát…

A Ponies alaphangon egy szórakoztató, fordulatos, időnként könnyed, máskor pedig meglepően erőszakos és komor kémjátszma. Nekünk, magyaroknak mégis sokkal emlékezetesebb és érdekesebb néznivaló lesz, természetesen a hazai vonatkozásoknak köszönhetően.

Valószínűleg kétszer kell majd megnéznünk az epizódokat, hiszen az első megtekintés minden bizonnyal azzal fog telni (a budapestieknek legalábbis feltétlenül), hogy próbáljuk felismerni vagy kideríteni, melyik külső jelenetet a főváros melyik pontján rögzítettek, mely idegen városelemeket tettek be az utómunka során CGI-jal a magyar látképbe (Kreml, sztálinkák stb.), s egyáltalán melyik utcát vagy teret látjuk épp? Így viszont lemaradunk a pergő párbeszédekről és a szereplők közti dinamikákról. Saját tapasztalat, újra kell nézni majd ezt-azt, higgyétek el!

Mivel itthon forgott, az is elkerülhetetlen volt, hogy feltűnjenek benne kiváló magyar színészek is, jöhet tehát az arcfelismerős játék is! A legnagyobb szerepeket Walters Lili (Senki szigete, Egynyári kaland, Drakulics elvtárs, Űrpiknik, Apatigris) és Mácsai Pál (Hanussen, Torzók, A temetetlen halott, Rokonok, Testről és lélekről, Terápia, A besúgó) kapták az összesen nyolc részt számláló Poniesban: előbbi a fiatal, szovjet piaci árust, Ivannát, utóbbi a kémkiképző Emile-t alakítja. Rajtuk kívül pedig olyan hazai arcokat lehet még felismerni kisebb szerepekben, mint Törőcsik Franciska (ő manapság sehonnan sem hiányozhat), Trokán Nóra, Fehér Panna, Ferencz Attila, Bartos Ágnes, Karácsonyi Zoltán, Holl Zsuzsanna, Schmidt Sára, Mészáros Piroska, Szóka Roland vagy Törköly Levente.

Mácsai és Walters egyébként nagyot is játszanak, abszolút egyenrangúak a nemzetközi sztárokkal és a főszereplőkkel. Emilia Clarke (Trónok harca, Solo: Egy Star Wars történet, Mielőtt megismertelek, Múlt karácsony, Titkos invázió) és Haley Lu Richardson (A Fehér Lótusz, Egy magányos tinédzser, Széttörve, Két lépés távolság, Nemterhes) egyébként emlékezetes páros, nyilván a karakterek, Bea és Twila elütő személyiségjegyei miatt is, jól kiegészítik egymást. Az egyik a laza, nagydumás és jól improvizáló, a másik a megfontolt, konszolidált és eltökélt.

Abban viszont megegyeznek, hogy mindkettejük számára új ez a kémesdi, így eleinte meg vannak rettenve, de szívesen vesznek részt benne eddigi életük után, amelyet főként a sarokban töltöttek. Így örömmel lépnek most az előtérbe, és veszik kezükbe az események irányítását.

A Ponies nem találja fel a spanyolviaszt, és nem is rukkol elő igazán forradalmi dolgokkal, de erős alapokról indul, amikből érdekes és izgalmas sztoriszálakat fejt ki. Igazából szinte ugyanaz a helyzet itt is, mint Susanna Fogel korábbi filmjében, A kém, aki dobott engemben Mila Kunisszal és Kate McKinnonnal, csak most a hetvenes években járunk, komolyabb az atmoszféra, és nagyobbak a tétek. S persze a színvonal is megugrott a pozitív irányba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Cserhalmi György 78 éves: kilenc műtét után a színpadon teljesíti felesége utolsó kérését
Cserhalmi György 78 éves. Az évforduló nem csupán egy szám, hanem egy visszatérés ünnepe is.


Cserhalmi György ma ünnepli 78. születésnapját. Az évforduló nem csupán egy szám, hanem egy olyan visszatérés ünnepe is, amely mögött öt év, kilenc műtét és egy friss, mégis időtálló ars poetica áll. Az Örkény Színház Székfoglaló című önálló estje február 22-én és 25-én is műsoron van, a színpadon pedig egy olyan ember áll, akinek hangja és arca egybeforrt a magyar történelem és filmművészet legfontosabb pillanataival.

1989. március 15-én a Magyar Televízió Szabadság téri székházának lépcsőjén több tízezres tömeg előtt ő olvasta fel az ellenzéki szervezetek 12 pontos követelését. A Fekete Doboz archív felvételei máig őrzik a pillanatot, ahogy a színész egy nemzet hangjává válik. A gesztus nem volt kockázat nélküli.

Évtizedekkel később a Veiszer Alinda műsorában feltett kérdésre, hogy mitől félt, amikor elvállalta a feladatot, egyetlen mondattal válaszolt: „Attól, hogy lelőnek.”

Ez a fajta karakter a filmvásznon is meghatározta pályáját. A nyolcvanas évek egyik kultfilmje, András Ferenc Dögkeselyűje (1982) taxisofőrként mutatta be, aki magányosan száll szembe a kisstílű bűnnel és a közönnyel; a filmet a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon is vetítették. A nemzetközi elismerés már korábban megtalálta: az 1976-os Azonosítás című filmben nyújtott alakításáért a Berlinale Ezüst Medve-díjjal tüntette ki a stábot a kiemelkedő egyedi teljesítményért. Szerepelt Szabó István Oscar-díjas Mephistójában is, a 2000-es években pedig Antal Nimród Kontrolljában tűnt fel az emlékezetes „Öltönyös” figurájaként.

Alkotói teljesítményét a szakma és az állam is a legmagasabb szinten ismerte el. Már 1990-ben megkapta a Kossuth-díjat, 2014 óta a Nemzet Színésze cím birtokosa, 2023-tól pedig a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

„Nálunk, színészeknél meló van, kőkemény meló” – foglalta össze ars poeticáját egy korábbi interjúban. A meló-etikához egy életen átívelő, erős értékrend társul: a szabadság fogalma.

„Ő nevelt fel, és ahogy lett egy kis eszem, én is megértettem, hogy mennyit jelent a szabadság” – emlékezett vissza nagyapjára. Ezt az értékrendet a közéleti megszólalásaiban is következetesen képviseli.

A Magyar Művészeti Akadémián tartott székfoglaló beszédében egyértelműen fogalmazott: „Olyan országban szeretnék élni, ahol a politika nem téveszti össze magát a tízparancsolattal.”

A mai színházi működésről is markáns véleménye van, Latinovits Zoltánt idézve kritizálta a túltermelést. „prostituálttá válik a színház, ha mindennap gőzerővel megy a nagyüzem” – mondta a Telexnek adott interjújában. Miközben bírálta Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színházban történt baleset után neki tulajdonított „azokhoz tartozol” kiszólásról Szász Júlia színésznő egy interjúban kijelentette, hogy az nem hangzott el.

A közéleti viták és a szakmai állásfoglalások mögött az elmúlt években egy mélyen személyes küzdelem is zajlott. A Rákeltérítő című sorozatban kendőzetlen őszinteséggel beszélt erről:

„Öt év alatt kilenc műtét, az sok.”

A betegség és a gyógyulás útján a legfőbb támaszt a humor és a partneri viszony jelentette, de egy megrendítő magánéleti pillanat is erőt adott neki. Visszaemlékezése szerint 2016-ban elhunyt felesége utolsó mondata az volt hozzá: „maradj, mert rád még szükség van.” Visszatérése az Örkény Színházba 2025 novemberében ennek a mondatnak a beteljesülése is. A premier utáni érzéseiről így beszélt: „Színpadrozsdám volt, de jólesett, amit a közönségtől kaptam.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk