Amit eddig nem tudtál Budapest első plázájáról

Mester Árpád tér néven, teljesen megújult formában adták át péntek délután az Ecseri úti metróállomás feletti, korábban évtizedekig elhanyagolt területet.

A térre helyezték át az egykori Pest-Buda mozi elől a helyiek által ismert fókás szökőkutat, emellett négy új, egységes kialakítású pavilont is építettek hat üzlethelyiséggel és egy nyilvános mosdóval. Kihelyeztek 16 padot, 24 kerékpártámaszt és 16 hulladékgyűjtőt, a buszmegállóhoz pedig két esőbeálló is került. A biztonságról 44 új köztéri lámpa és a teljes területet belátó térfigyelő kamerarendszer gondoskodik.

Az MTI tudósítása szerint az átadáson Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arról beszélt: az ilyen közterek megújítása messze nem lokális kérdés, hanem egész Budapest életminősége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az emberek tízezrei által használt csomópontok, közterek milyen minőségűek. Olyan helyek, ahol van kedvünk megállni, találkozni, amire egy jó szívvel gondolunk, vagy olyan helyek, ahol megpróbálunk a létező leggyorsabban átrohanni és a lehető legkevesebb időt tölteni? – vetette fel.

A miniszter hozzátette, a Széll Kálmán térhez hasonló sikeres felújításokból „bőven nincsen elég”, pedig egy ilyen beruházás mindössze egy „autópálya-koncesszor egynapi díjából” elkészült.

Vitézy arra is kitért, hogy a térség közlekedése a jövőben tovább bővülhet: a déli körvasút fejlesztésének újabb ütemében fontos elővárosi vasúti megálló létesül a Népligetnél.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a felújítással egy „nagyon rossz hangulatú” területből olyan „marasztaló közterület” jött létre, ahol újra lehet építeni a társadalmi kapcsolatokat, „amik fájón hiányoznak a városban”. A főpolgármester méltatta a kerületi polgármestert és csapatát, hogy a nehézségek ellenére megvalósították a beruházást.

Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere arra emlékeztetett, hogy a tér kialakítása a sok zöldfelülettel „rímel” a József Attila-lakótelepet tervező Mester Árpád formabontó koncepciójára. Elmondta, hogy a tér az 1980-as átadása óta változatlan formában állt, és Ferencváros egyik legszomorúbb közterülete lett.

A felszíni rendezés szükségessége 2021-ben került napirendre, amikor a kerület saját forrásból vállalta a felújítást, mivel az M3-as metró rekonstrukciója nem tartalmazta a tér megújítását. A projekt 2023 végén megtorpant egy forrásmegvonási döntéssel, de 2024-ben az új képviselő-testület mégis a kivitelezés mellett tette le a voksát. A tényleges építés 2025 márciusában indult a vállalkozási szerződés aláírása után.

A névadásról idén május 29-én döntött a Fővárosi Közgyűlés, tisztelegve az 1961-ben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett városrendező, Mester Árpád előtt, aki a József Attila-lakótelep emberléptékű koncepcióit megalkotta. A tér kialakítása nettó 1,3 milliárd forintba került, amit a kerületi képviselő-testület biztosított.

Fotókon a felújított tér:

Zárva a budai hegyek egyik népszerű strandja: a Külkerpark idén nyáron nem nyit ki, mert az állami vagyonkezelő szerint a hasznosítási koncepció kidolgozása folyamatban van. A területet márciusban vette át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy bírósági ítélet nyomán, és azóta sem sikerült eldönteni, mit kezdjenek vele.

A cég szó szerint azt írta: „Megkeresése kapcsán tájékoztatjuk, hogy jelenleg a hasznosítási koncepció kidolgozása van folyamatban, így érdemi döntés a rövid távú hasznosításról sem születhetett.”

A vagyonkezelő tulajdonosi jogait a Pénzügyminisztérium gyakorolja, de a tárca a portál július eleji megkeresésére a cikk megjelenéséig nem reagált.

Egyes környékbeliek aggódnak, hogy a területet az állam eladhatja egy ingatlan-befektetőnek. A lehetséges beépítéstől tartva Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere még márciusban változtatási tilalmat rendelt el a területre.

Az állami vagyonkezelő korábbi ingatlanügyletei miatt a közvélemény érzékeny a nagy értékű telkek sorsára. A tavaszi kormányváltás óta felmerült, az MNV új irányvonalat követhet, Magyar Péter korábban pedig arról beszélt, hogy leállítanák az állami ingatlanok értékesítését.

A Biodóm-projekt valószínűleg a budapesti Állatkert történetének leginkább félrecsúszott beruházásaként kerül be a történelemkönyvekbe. Pedig az eredeti elképzelésben volt potenciál: megeleveníteni a miocén kori Pannon-medence buja növény- és állatvilágát egy gigantikus, fényáteresztő búra alatt, amely a fagyos téli napokon is állandó trópusi klímát biztosít.

Az épület már elkészült külső acél- és fóliaszerkezete közben ott állt torzóként, a kötelező állagmegóvás miatt üresen is havi több tízmillió forintot felemésztve. Bár néhány időszaki kiállítást tartottak itt 2023 vége óta, amelyek összesen több mint 230 ezer látogatót vonzottak, az üzemeltetés ezek bevételeivel együtt is masszívan veszteséges volt. Bő másfél éve még az is felmerült, hogy az addigi veszteségeket benyelve inkább lebontják az egészet, de végül mégse hagyták veszni.

A teljes befejezéshez szükséges pénz ugyan továbbra sem állt rendelkezésre, az Állatkert viszont a tavalyi év többletbevételéből elkülönített 300 millió forintot, amit a Főváros kipótolt további 50 millióval, így hozták létre a most megnyíló látogatóteret.

Sós Endre főigazgató szerint az Állatkert 160 éves történetében eddig csak egyszer volt hasonló léptékű fejlesztés: az 1909–1912-es nagy átépítés, amikor a főkapu, a Pálmaház és a Nagyszikla is elkészült. Bár az a beruházás is az eredetileg tervezett költségek többszörösébe került (mai értéken kb. 50 milliárd forintba), ma már Budapest ikonikus örökségeként tekint rá mindenki. A cél az lenne, hogy a rossz emlékeket felülírva idővel a Biodómmal is ez történjen.

Beszédet mondott a megnyitón Karácsony Gergely is, aki felidézte, hogy 2019-es hivatalba lépésekor az egyik első probléma, amivel szembesült, a Biodóm volt: a grandiózus tervek mellől hiányoztak a befejezéshez szükséges források és a megfelelő előkészítettség.

A főpolgármester szerint az, hogy most mégis megnyílhat a tér egy része, az Állatkert munkatársainak elképesztő elkötelezettségét dicséri, akik „nem törődtek bele a rossz helyzetbe, és minimális pénzből is maradandót alkottak.”

Feladat pedig volna még bőven, hiszen az eredeti tervekhez képest csak egy jóval fapadosabb verzió valósult meg: a jövőben lépésről lépésre szeretnék beköltöztetni ide az elefántokat és az oroszlánfókákat, utóbbiaknak kiépítve egy külön medencét, valamint egy hatalmas, 3 millió literes akváriumrendszert, ahova cápák kerülnének.

Az viszont, hogy legalább egy részét átadják végre, még mindig sokkal jobb kimenetel annál, mintha a projekt örökre az enyészeté lett volna.

A Városi oázis elnevezés különösen jól hangzik most, amikor napról napra dönt egyre pusztítóbb rekordokat a hőmérséklet. És szerencsére helytálló is: bár az átlátszó búrán ugyanúgy besüt a nap, belül abszolút kellemes 26-27 fok uralkodik. A látogatók valószínűleg már ennek is nagyon örülni fognak.

A most átadott rész alapterülete 1,4 hektár, ebből a beültetett felület 2950 négyzetméter. 1750 köbméter speciális termőtalajt használtak fel hozzá, ami körülbelül 60 kamionnyi földnek felel meg. Ebbe nagyjából 150 különböző trópusi és szubtrópusi növényfaj 10 ezer példányát telepítették.

Van viszont egy csomó hatalmas, műanyag dinoszaurusz, amiket már egy korábbi kiállításon is meg lehetett itt nézni, és az állandó tárlatnak is részei lettek.

A kissé darabosan mozgó fejű, magnóról bejátszott üvöltést kiadó T-Rexet és társait nézve egyfajta temus Jurassic Park-élményem volt: sokkal jobb lenne helyettük több, nagyobb testű élőlényt látni ebben a térben, de ugye a pénzhiány. A gyerekek mindenesetre biztosan imádni fogják ezt is.

A legimpozánsabb rész az a 14 méter magas vízesés, amit a sajtó jelenlétében Gajdos, Sós és Karácsony indítottak el egy hatásvadász piros gomb megnyomásával. Az előterében elhelyeztek egy hintás szelfipontot, amihez hasonlót eddig főleg influenszerek Maldív-szigeteki Insta-posztjaiban láthattunk, de most már nekünk is van ilyenünk.

A most átadott terület felső emeleti sarkában egy kávézó is helyet kapott, ahonnan tényleg látványos letekinteni.

Ha pedig hozzávesszük, hogy külön jegy helyett a normál állatkerti belépő érvényességét terjesztik ki mostantól ide is, a látogatók mindenképp csak nyertek vele.