A Ligetvédők szerint PR-fogás a faátültetős ígéret
Nem vágnak ki több egészséges fát a Városligetben zajló beruházás miatt – többek között erről is beszél a Lokálnak adott interjújában Sághi Attila. A Városliget Zrt. műszaki igazgatója elmondta, hogy eredetileg 150-200 fa kivágásával számoltak, de a Ligetben zajló tiltakozások hatására a fákat inkább átültetik a Liget egy másik pontjára.
Sághi szerint a lépés mögött nincs szakmai érv, mivel ezek javarészt sem nem öreg, sem nem értékes fák, így semmi sem indokolja, hogy átültessék őket - pusztán az aktivisták követeléseinek engednek, mert úgy látják, most erre van igény. Az átültetéshez kapcsolódó közbeszerzést a napokban kiírják.
Tüntető tömeg a Városligetben
- mondta a Lokálnak Sághi Attila.
Más érdekes dolgot is mondott a műszaki igazgató: szavai szerint a Városligetben a biztonsági erők napokon belül levonulnak a területről.
- mondta Sághi a lapnak. Hozzátette, hogy a projekttől idegen és szükségtelen ez a fokú biztonsági jelenlét, de sajnos "a tiltakozás minősége ezt kívánta meg". Amikor a kivitelező jelezte, hogy az aktivisták magatartása miatt nem képes elvégezni a feladatát, és bejelentette, hogy a terület biztosítására embereket fogad fel, Sági szerint "azt azért valahol meg lehetett érteni".
"Fokozott biztonsági jelenlét" a Ligetben
"Nem számítottunk rá, hogy elfajulnak a dolgok. Voltak hibák, de az őrző-védők alapvetően nem jártak el jogszerűtlenül."
A vita szerinte "parttalan, mert a Városliget mindenképpen jól jár: a Liget Projekttel a teljes értékű zöldfelület 57,1 százalékról 61-re nő, míg a zöldfelület 60-ról 65 százalékra".
A ligetvédők továbbra is kételkednek
A Ligetvédők nem bíznak Sághi Attila szavainak igazságában, inkább egy újabb porhintésnek, PR-fogásnak tartják az átültetés ötletét. A Ligetvédők kibeszélő Facebook-csoportjában megjelenő (nem hivatalos, egyéni) vélemények között például olyan is van, amely szerint
"a legnagyobb átültető gép a piacon 38 cm törzsátmérőt bír befogni. A Liget fáinak zöme nagyobb törzsátmérővel rendelkezik,
az átlag törzsátmérő a Ligetben a fakataszter szerint 42 cm. Egy 40 éves fa korrekt átültetését kb. 2 év előkészítés (alávágás, lombkoronametszés, párásítás) szokott megelőzni, az átültetést pedig sült bolond, aki vegetációs időn belül végzi."
A nyári, vegetációs időszakban végzett ültetés
ugyanis több kommentelő véleménye szerint
"biztos halál" a fáknak.
Mindennek alapján legalábbis kérdéses az átültetés szakmai megalapozottsága. Nem is beszélve arról, hogy a Ligetvédők szerint, ha változatlanul megépülnek a Ligetbe tervezett "múzeummonstrumok", akkor az építkezés, majd később a turistaforgalom generálta forgalomnövekedés mindenképpen "betesz" majd a Liget fáinak. De a Ligetvédők szerint ennyi és ekkora objektum megépítése eleve jóval több fa pusztulását okozza, mint amivel a hivatalos tervek kalkulálnak.
A Liget Projekt számokban - a Ligetvédők infografikája
Komáromy Gergely, az egyi Ligetvédő aktivista próbálja megakadályozni a munkálatok megkezdését a Ligetben
A mém az Anonymus Operation Hungary Facebook-csoport munkája
Arra is többen rámutattak, hogy a műszaki igazgató arról beszélt, hogy nem vágnak ki több egészséges fát - márpedig, hogy melyik fa egészséges, és melyik beteg, ezt nyilván a Városliget Zrt. fogja eldönteni. Így tehát akár bármelyik fára rámondhatják, hogy az beteg, ki kell/lehet vágni.
Végül sokak szerint a Városliget területén belüli átültetésnek nincs semmi értelme, hiszen az építkezések és közműfektetés nem teszik majd lehetővé a folyamatos gondozásukat, öntözésüket, kímélésüket.
A "kopaszokat" illetően is több csúsztatás van Sághi szavaiban a Ligetvédők szerint. "Mi az, hogy nem volt jogszerűtlen a kopaszok fellépése? Békés demonstrálót erőszakosan inzultálni, a még bekerítetlen közterületről kiüldözni, videózás miatt majdnem eltörni valaki ujját az nem jogszerűtlen?" - teszik fel a költői kérdést.
"Győzelem!?!? Kamu! Most nem szabad feladni a küzdelmet! Több száz éves fákat nem lehet átültetni! Azok gyökérzete a föld alatt is szerves egészet képez! A Ligetbe tervezett mélygarázs meg ugyanolyan veszélyes az ottani élővilágra!" - összegzi az egyik kommentelő a helyzetet.
Kik azok a Ligetvédők, és mit akarnak?
Nem a Ligetvédők az egyetlen csoportosulás, amelyik ellenzi a Városliget átalakítását a jelenlegi formában. A Magyar Tájépítészek Szövetsége és a tájépítész szakma képviselői, a Levegő Munkacsoport, a Greenpeace, a „Mindent a maga helyén!” felhívás kibocsátói, a Városliget Barátai a Ligetvédőkkel együtt fordultak Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszterhez, hogy állítsa le a nagymértékű társadalmi ellenállást gerjesztő Liget Budapest Projektet, és garantálja, Budapest ikonikus, 200 éves közparkjának felújítása a közvélemény akarata szerint valósul meg: új épületek létesítése nélkül.
Körmendy Imre a Corvinus Egyetem tájépítészeti karáról, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke és Lányi András filozófus, az ELTE-ről mondja el, milyen problémák vannak a Liget Projekttel a jelenlegi formájában:
Ma reggelre virradóra a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. megvilágosodott és felismerte, fakivágás nélkül is boldogul, majd költséget nem kímélve átültet 150-200 fát. Csakhogy a fák kivágása - amit eddig tagadtak - csak mellékkövetkezménye lett volna a Ligetbe lerakni tervezett épületeknek. (Hogy 50-70 éves fák mennyire ültethetők át ezt most ne vitassuk.)
Itt az idő, hogy végre beszéljünk az alapproblémáról, ehhez elég felidéznünk a Civilzugló Egyesület petícióját, melyet immár 40 ezer tiltakozó írt alá:
"Tiltakozunk a megalomán Múzeum Negyed terv ellen, a Liget 40 magas épületekkel beépítése, a zöldterület csökkentése ellen! Követeljük az elmaradt lakossági egyeztetést, vegyék figyelembe az itt lakók érdekeit, ne növeljék az idegenforgalmi, turisztikai funkciót! Ragaszkodunk hozzá, hogy a Városligetet pihenőparkként őrizzék meg! Egyetlen fát sem engedünk kivágni!"
Az utolsó mondat felét meghallották, már csak a többit kell megérteniük.
Itt az ideje a projekt leállításának és újragondolásának, az alapkérdések megbeszélésének:
Beszéljünk a Városligetbe, egy közpark közepébe lerakni tervezett 40 ezer négyzetméteres, a lebontani tervezett PECSA épületének négy-hatszorosát elfoglaló, 40 méter magas Új Nemzeti Galériáról, a hétezer négyzetméteres, 26 méter magas Magyar Zene házáról, a 9000 négyzetméteres föld alatti bővítésű Közlekedési Múzeumról, melyre egy 67 méter magas eklektikus tornyot szándékoznak betonból visszaépíteni.
A legrégebbi fővárosi közpark belsejében kell-e lenniük ezeknek az épületeknek? Nincs-e jobb hely a fővárosban?
És az alapkérdésről: Szükségesek-e egyáltalán ezek az épületek? Nincs-e jobb helyen az eredeti helyén a Budai várban, az ország legreprezentatívabb épületében az ország legszebb festményei? Szükség van Magyar Zene házára?
Az elmaradt egyeztetéseket innen, Budapest hosszútávú fejlődése szempontjából jelentősfejlesztések lakossági és szakmai megvitatásával kell kezdeni.
Várnai László elnök
Civilzugló Vitakultúra Egyesület
Oszd meg a cikket az ismerőseiddel!
