A klímaváltozás durván rombolja a görög műemlékeket, különösen az Akropoliszt
Görögországban a savas esők, a légszennyezettség kikezdik az épületek márványát, ugyanakkor a rendkívüli szárazság és a súlyos esőzések hirtelen váltakozásai már a falak szerkezetében okoznak egyre inkább helyrehozhatatlan károkat – írja a Tellereport.
Különösen nyugtalanító az athéni Akropolisz állapota, annak ellenére, hogy a legjobban óvott görög műemlék.
Ez a fellegvár, amit a Parthenón oszlopcsarnokával a Kr.e. 5. században építettek, az ókori Athén építészetének csúcsának tekintik, máig a görög főváros szimbóluma és leglátogatottabb idegenforgalmi nevezetessége.
Az 1970-es évek óta igyekeznek megőrizni állapotát, de mellette ezrével vannak más, védelemre méltó régészeti emlékek.
Elég csak olyan csodákra gondolni, mint a delphi jósda templom-komplexuma, az epidauroszi színház, a mükénéi kapu vagy a déloszi Oroszlán-terasz.
„Minden évben szaporodik a dossziék száma. Egyre többet fordítanak az antik városok védelmére, amelyeknek eddig nem voltak problémái” – nyilatkozta Maria Vlazaki, a görög kulturális minisztérium főtitkára.
Athén nagy áradásokat, gyilkos erdőtüzeket élt át az elmúlt két évtizedben.
2007-ben egy tűz a Peloponnészosz félszigeten kishíján elpusztította Olimpiát, a játékok bölcsőjét.
Krisztosz Zerefosz, az athéni akadémia professzora szerint
mivel az extrém meteorológiai jelenségek egyre gyakoribbá váltak, a hirtelen átmenetek is destabilizálják e több ezer éves műemlékeket.
Véleménye szerint mielőbb létre kell hozni számukra egy állandó felügyeleti rendszert.
Június végén éppen Athénban rendezték meg azt a nemzetközi konferenciát, amely a klímaváltozásnak a kulturális világörökséget fenyegető veszélyeire hívta fel a figyelmet. A résztvevők, tudósok és politikusok szorgalmazták, hogy ezt a témát tűzzék napirendre a szeptemberi New York-i ENSZ-klímacsúcson.