BUDAPEST
A Rovatból

A kiterjesztett valóságban kalandozhatunk Kántorral, az ismert nyomozókutyával egy ferencvárosi parkban

Az ingyenes, interaktív játék egyúttal a városrész nagyjai előtt is tiszteleg.


Kántor, a Magyar Televízió sorozatából ismert nyomozókutya most a kiterjesztett valóságban tér vissza. A Ferencvárosi Önkormányzat által szervezett Public Art pályázat egyik győztes alkotása a Madaras József téren élhető át:

"A legendás magyar négylábú nyomozó visszatér, hogy segítsen felgöngyölíteni egy újabb rejtélyt, ezúttal Ferencvárosban! Kántor a kiterjesztett valóságban jelenik meg, hogy csalhatatlan szimatával segítse a kalandvágyó detektíveket, akik önként vállalják, hogy pontot tesznek egy szövevényes bűnügyi nyomozás végére" - írják a szervezők.
Kiterjesztett valóságnak nevezzük azt, amikor a valós környezet képe valós időben plusz információval egészül ki, számítógép vagy mobileszköz segítségével. A résztvevők a Kántor nyomozz! applikáció letöltése után a nyomozókutya segítségével oldhatják meg a rejtélyeket.

A városi kaland nem csupán családi kikapcsolódásnak kellemes: a nyomozás során a kerület történelméhez kapcsolódó érdekességek és kvízjátékok is várják a helyszínre látogatókat.

„Az applikáció használatával nem egy Disney-kaland tesztelésére invitáljuk a közönségünket, hanem egy, a valósághoz a lehető legközelebb álló virtuális túrára” – mondja Réthey-Prikkel Tamás, az ARcheo Group projektfelelőse. „Az applikációban megjelenő kutya valóban Kántor, a Rendőrmúzeumban befotózott és kiterjesztett valóságba átültetett négylábú nyomozó, és az utasítások is Madaras József hangján szólalnak meg.”

A félórás játék keretében a "valóságos részt" a filmekből és sorozatokból már jól ismert, szürreálisan felnagyított bűnügyi helyszínelőtáblák adják, ezek jelentik egyúttal a kulcsot is a kiterjesztett valóságban megjelenő érdekességekhez.

A játék a Madaras József téren, tágas területen elérhető, ahol a látogatók biztonságos módon, egymástól másfél méteres távolságot tartva vehetnek részt a nyomkeresésben. A park látogatása ingyenes, ahogyan a szükséges applikáció letöltése is.

„Azáltal, hogy a széles publikumnak ingyen, könnyen elérhetővé válik, a kiterjesztett valóság még nagyobb teret hódíthat magának az emberek hétköznapjaiban” – mondja Réthey-Prikkel.

A kaland a ferencvárosi történelem ikonikus alakjaihoz is kapcsolódik: ilyen a tér névadója, Madaras József színész, valamint a tragikus sorsú Merényi Gusztáv orvos-vezérőrnagy. Róluk a téren kiállított bűnügyi jelzések segítségével osztanak meg tanulságos információkat, így a projekt egyúttal tisztelgés is az emlékük előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Magyar Nobel-díjas irodalom és látványdesszertek a Centrálban – megújult étlappal és új élményekkel várnak
Megújult étlappal és különleges, magyar Nobel-díjas írók előtt tisztelgő kezdeményezéssel és desszertekkel jelentkezik a Centrál Grand Café, miközben ősszel újraindulnak a középiskolások körében már most is népszerű ingyenes irodalmi programjuk is.


Van egy hely Budapest belvárosában, ahol egészen természetesen mosódik össze múlt és jelen. A Centrál Grand Café nem egyszerűen egy elegáns kávéház a sok közül, hanem egy olyan tér, ahol a kultúra ma is élő dolog. Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb múltú irodalmi kávéházként tartják számon, amely 2026. április 11-én, a költészet napján ünnepelte újranyitásának negyedik évfordulóját. Belépve az ember egyszerre érzi a nagykávéházi hagyomány súlyát és azt a könnyedséget, amivel a hely képes ezt a több mint százéves örökséget a jelenhez igazítani.

Ez a kettősség határozza meg a Centrál legújabb kezdeményezését is, amely a magyar irodalom két Nobel-díjas alkotójára, Kertész Imre és Krasznahorkai László életműve köré épül.

Az Eventrend Group korábbi, nagy sikerű középiskolai programjainak tapasztalataira építve a kezdeményezés most még egy lépéssel tovább megy: a cél változatlanul az, hogy a fiatalabb generációhoz is közelebb hozza az irodalmat – csak éppen egy még élményszerűbb formában. Ebben a gondolkodásban a társadalmi felelősségvállalás is fontos szerepet kap: az Eventrend évek óta támogat civil szervezeteket – többek között a SINOSZ-t, vagyis a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségét, valamint a Lámpás ’92 Közhasznú Alapítványt –, miközben kiemelt célja az edukáció is.

Ennek egyik legfontosabb lépése, hogy a Centrál irodalmi programjai nemcsak folytatódnak, hanem új elemekkel is bővülnek. Így válik a találkozás igazán kézzelfoghatóvá: a Nobel-díjas életművek itt nemcsak megszólalnak, hanem bizonyos értelemben az asztalra is kerülnek.

Irodalomóra, ami kilép a tankönyvek világából

Elsőre talán merész vállalásnak tűnik közelebb hozni a középiskolásokhoz olyan szövegeket, amelyekkel sokszor még felnőttként sem könnyű azonnal kapcsolódni. A Centrál azonban nem „megmagyarázni” akarja ezeket a műveket, inkább teret ad annak, hogy a diákok saját élményként találkozzanak velük. Erre épül legújabb programjuk is, amely a két Nobel-díjas magyar író munkásságát rövid, élményszerű formában teszi elérhetővé a mai fiatalok számára, és közben finoman kimozdítja az irodalmat a tankönyvek világából.

A kávéház emeletén zajló, 45 perces élményalapú irodalomórák tanítási időszakban, minden második kedden délelőtt (9:00 és 10:30 kezdéssel) inkább emlékeztetnek egy közös gondolkodásra, mint hagyományos tanórára.

Az órákat vezető Lukács Zsolt nem klasszikus értelemben tanít: mesél, kérdez, bevon, és olyan helyzeteket teremt, amelyekben a diákok saját élményként kapcsolódhatnak a szövegekhez.

A foglalkozások során például mesél a Krasznahorkai Lászlóval közösen készített Tarr Béla-filmekről, vetít jeleneteket, ezen keresztül is megidézve az író sajátos világát. Majd a látottak és hallottak nyomán a résztvevők maguk is alkothatnak. Egyetlen mondatot kell írniuk, méghozzá a jellegzetes, hömpölygő, „krasznahorkais” stílusban. Mindeközben pogácsa és ásványvíz kerül az asztalra, és beszélgetések alakulnak ki, amelyek sokkal inkább emlékeztetnek egy közös gondolkodásra, mint egy kötelező tanórára.

A diákok ezután megnézhetik a két szerző tiszteletére készült életműasztalt, és közelebbről is találkozhatnak a Nobel-díj-átadások ihlette desszertekkel, amelyek a kávéház kínálatában is szerepelnek.

Ezek együtt nemcsak vizuálisan, hanem hangulatukban is tovább mélyítik az élményt, finoman összekapcsolva az irodalmat a gasztronómiával. Az egész program mögött az a gondolat húzódik meg, hogy az irodalom eredeti közege nem az osztályterem, hanem az a fajta inspiráló, közösségi tér, amilyen a kávéház is volt mindig és amilyen ma is lehet. A Centrál Grand Café programja egyszerre szól a múltról és a jelenről, alapja pedig az, hogy az irodalom nem tananyag, hanem tapasztalat. A pro bono élmény irodalomóra 2026 szeptemberétől foglalható az erre a célra létrehozott aloldalon.

Amikor az irodalom tényleg az asztalra kerül

És miközben a szellemi élmény ilyen hangsúlyosan jelen van, a gasztronómia sem marad háttérben - sőt, finoman rá is kapcsolódik a tematikára. A kávéház új desszertjei szintén a két magyar Nobel-díjas szerző előtt tisztelegnek. A Mascarponés Vadmálna Krasznahorkai László világát idézi meg, és már az érkezése is külön élmény: könyvlapokba burkolva kerül az asztalra, amelyeken egy idézet olvasható, majd a papírt meggyújtják, és a lángok közül bukkan elő maga a desszert. A sajtóeseményen ezt élőben látni kifejezettenkülönleges pillanat volt - az a fajta, amikor előbb a látvány, majd az illat, végül az íz hoz lázba. A krémes mascarpone és a savanykás vadmálna játéka kiegyensúlyozott, mégis izgalmas, és az egész desszertben van egy könnyed elegancia, ami nem akar túl sok lenni, mégis emlékezetes marad.

A Vaníliás Körte ezzel szemben Kertész Imre emlékét idézi meg egy visszafogott, finoman elegáns desszertként. Az ízek rétegről rétegre bontakoznak ki: a körte természetes édessége, a vanília lágy, krémes karaktere és a különböző textúrák váltakozása együtt egy kifejezetten frissítő, harmonikus élményt ad. A koncepció mögött Takács Judit patisserie séf áll, aki a klasszikus cukrászati alapokat kortárs kreativitással ötvözi.

Klasszikusok újragondolva

A konyha egészére is ez a szemlélet jellemző: tisztelet a hagyomány iránt, de határozott nyitás az új felé. Gáspár Gergely ügyvezető szerint az új irány tudatosan épít erre az egyensúlyra: a klasszikus magyar ízeket úgy tartják meg, hogy közben a mai vendégek elvárásaira is reagálnak. Gáspár Gergely mellett Gácsi Gergő üzletigazgató nemzetközi tapasztalatával hoz friss szemléletet a működésbe, míg Ványik Ádám séf a fine dining és a street food világából szerzett tudását ötvözi a konyhában. A cukrászati kínálatért felelős Takács Judit patisserie séf pedig évek óta meghatározza a Centrál desszertjeinek karakterét. Ez a négyes együtt alakítja azt a „modern klasszikus” irányt, amely egyszerre épít hagyományra és nyit az új felé.

A sajtóbemutatón több fogást is megkóstolhattunk, és az volt az érzésünk, hogy itt nem egyszerűen újragondolják a klasszikusokat, hanem valóban új jelentést adnak nekik.

A gulyás például három formában található meg az étlapon. A klasszikus változat mély, telt ízű, a vegán verzió viszont meglepően komplex: a füstölt tofu, az édesburgonya és a korianderolaj együtt egy olyan rétegzett ízvilágot hoz létre, ami nem helyettesíteni akarja az eredetit, hanem saját jogán működik. A kacsás változat pedig már-már ünnepi fogás, a konfitált hús gazdagságával és a leves karakterével egyszerre.

Hasonlóan izgalmas a shakshuka, amely többféle verzióban is megjelenik az étlapon. Megtalálható a klasszikus verzió, van továbbá húsgolyós, buggyantott tojásos változat kifejezetten komfortos, fűszeres, mégis kiegyensúlyozott, míg a falafelgolyós vegán verzió frissebb, könnyedebb irányba viszi el ugyanazt az alapot. Ezeknél az ételeknél különösen jól érződik az a fajta játékosság, amivel a konyha a klasszikus fogásokhoz nyúl.

Mindehhez tavaszi desszertek közül is választhatunk: ilyen a crème brûlée rebarbarás eperszósszal, vagy a csokoládéval és epervelővel kínált crème brûlée palacsinta. Közös bennük, hogy a cukorréteget közvetlenül előttünk karamellizálják meg, így az utolsó simítás nemcsak látványos, hanem az élmény része is.

Gulyás három formában:

  • Klasszikus gulyásleves
  • Vegán „gulyás” – füstölt tofu, édesburgonya, sütőtök, angol zeller, kápia paprika, újhagyma, fokhagyma, édesburgonya chips, koriander chips, korianderolaj, füstölt paprika olaj
  • Kacsa „gulyás” – konfitált kacsacomb, sárgarépa, fehérrépa, zeller, sárgaburgonya, paprikaolaj

Shakshuka kollekció:

  • Klasszikus tojásos változat
  • Shakshuka húsgolyóval, buggyantott tojással, korianderolajjal, póréhagymachipsszel
  • Vegán shakshuka falafelgolyóval, korianderolajjal, póréhagymachipsszel

Klasszikusok újragondolva:

  • Cordon bleu – sous vide csirkecombfilé, főtt füstölt sonka, mozzarella, rizottó, forrázott zöldborsó, sült cukorborsó, parmezán chips
  • Surf & turf – marha bélszín steak, fehérboros garnéla, vajas-garnélás mártás
  • Centrál rakott burgonya – gőzölt sárgaburgonya, tejfölös tojáskrém, kolbászmorzsa, baconchips, buggyantott tojás, friss petrezselyem, tejfölhab

Látványdesszertek – Nobel-díjas inspirációval:

  • Mascarponés Vadmálna – a 2025-ös Nobel-díj vacsora inspirációja, Krasznahorkai László tiszteletére
  • Vaníliás Körte – a 2002-es Nobel-díj vacsora inspirációja, Kertész Imre tiszteletére

Tavaszi desszertek:

  • Pisztáciás éclair
  • Málnás tiramisu
  • Crème brûlée rebarbarás eperszósszal

Irodalmi Zsúr és élő hagyomány

A Centrálban tehát a gasztronómia és az irodalom továbbra is kéz a kézben jár, és a hely igazi ereje abban rejlik, hogy képes valódi közösségi térként létezni. Ennek egyik legfontosabb eleme a Centrál Irodalmi Zsúr, amely az elmúlt években a kávéház egyik legsikeresebb középiskolai programjává vált, és ma már heti három alkalommal várja a diákokat. A zsúr tulajdonképpen egy különleges, interaktív irodalomóra, amely a Nyugat nemzedékének világát idézi meg, nem tankönyvi módon, hanem élményszerűen.

Ehhez csatlakozik most az új, Nobel-díjas tematikára épülő irodalomóra, így a két program a jövőben egymás mellett, de térben elkülönülve működik majd, miközben az Irodalmi Zsúrra továbbra is folyamatosan lehet jelentkezni.

„A Centrálban a kultúra nem dekoráció, hanem működési alapelv. Itt olyan térben tanulhatnak a fiatalok, ahol az irodalom természetes közegében van jelen” – mondta Nagy Gábor, az Eventrend Group alapító társtulajdonosa, és az egyik első számú vezetője. A Centrál Grand Café ugyanis 1887 óta része Budapest kulturális életének, történetében a Nyugat nemzedéke meghatározó szerepet játszott - ez a szellemiség ma is jelen van, de kortárs formában.

A program során a diákok nemcsak hallgatják a történeteket, hanem aktívan részt is vesznek bennük: megismerkednek a kávéház múltjával, a korabeli irodalmi élettel, majd kreatív feladatokon keresztül saját szövegeket is alkotnak. Az órákat Meskó Zsolt író-rendező és „Bence úr”, a főpincér vezeti, ami már önmagában is ad egyfajta színházi, játékos keretet az egésznek. A hangulat sokkal inkább emlékeztet egy közös gondolkodásra, mint egy tanórára: van benne humor, improvizáció, és az a fajta felszabadultság, ami ritkán társul az irodalomhoz az iskolai keretek között. A legjobb alkotásokat ráadásul díjazzák is, a résztvevők pedig egyfajta kortárs „kávéházi közösség” részévé válhatnak. Nem véletlen, hogy a program szinte azonnal teltházas lett, és ma már heti több alkalommal fut.

Egy hely, ahol minden összeér

A nap végén pedig minden visszatér ahhoz az alapélményhez, amiért a Centrál 1887 óta része Budapest kulturális életének. Az étlapon a klasszikus nagykávéházi bisztrókonyha találkozik a modernebb, „comfort food” jellegű fogásokkal: a bőséges reggeli- és brunch kínálattól az egész nap elérhető leveseken és főételeken át egészen az esti vacsorákig minden napszakban mást kínál a hely - így tényleg könnyű megtalálni benne azt, ami épp az adott pillanathoz illik, legyen szó egy gyors kávéról vagy egy hosszabb, ráérős vacsoráról.

A finomabbnál finomabb ételek mellett a hatalmas ablakokon beáramló fény, a növényekkel teli terasz és a klasszikus, mégis könnyed belső tér mind azt az érzést erősítik, hogy itt egyszerre lehet jelen lenni és egy kicsit kiszakadni a város ritmusából.

A Centrál Grand Café tehát nem egyszerűen megőriz egy hagyományt, hanem használja is. Úgy, hogy közben új jelentéseket ad neki, és megmutatja: az irodalom, a gasztronómia és a közösségi élmény nem különálló világok, hanem ugyanannak a történetnek a részei. És ebbe a történetbe ma is bárki beülhet – egy reggeli mellé, egy kávéra és desszertre, vagy akár egy tartalmas ebédre vagy vacsorára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
A Rovatból
Tacskók százai lepték el a Városligetet – Fotókon a rekorddöntési kísérlet
A DOGZ Fesztivál keretében tartottak tacskós falkasétát és rekordkísérletet péntek délután a Városligeti Nagyréten. A szervezők célja, hogy felülmúlják a 2025-ben felállított, 502 tacskóból álló magyar csúcsot.


Tacskók és gazdáik lepték el ma délután a Városligetet, ahol 13 órakor elrajtolt a DOGZ Fesztivál egyik leglátványosabb programja, a tacskós falkaséta.

A közös vonulás egyben rekordkísérlet is: a szervezők célja az volt, hogy megdöntsék a tavaly felállított, 502 tacskóból álló magyar csúcsot.

A fesztivál a Városligeti Nagyréten zajlik, a részvételhez a kutyáknak kötelező a póráz használata és az érvényes oltási könyv felmutatása.

A We love Dogz magazin által szervezett esemény azonban nemcsak a rekorddöntésről szól. A rendezvényen külön TacskóLand is várta a tacskósokat, ahol egész nap a fajtáé volt a főszerep: a programok között szerepelt a leghosszabb és legszebb tacskó versenye, valamint fajtabemutatók és kerekasztal-beszélgetések is.

A cél egy olyan közösségi tér létrehozása, ahol a gazdik találkozhatnak, tapasztalatot cserélhetnek, és szakértőktől kaphatnak tanácsokat.

A tavalyi DOGZ Fesztiválon már sikerült 502 tacskót egy helyre gyűjteni, amivel magyar rekord született.

A 2026-os rekordkísérlet hivatalos végeredményéről egyelőre nincs hivatalos szervezői közlés.

Fotókon a tacsik!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
A Városliget titka: úgy piknikeznek egy több mint 200 éves sír mellett a budapestiek, hogy nem is tudnak róla
A fák és sétányok között egyszemélyes temető rejtőzik, ami hajdani régi pesti különc történetét őrzi.


A Városligetben sétálva az ember inkább pokrócokon heverésző baráti társaságokra, futókra, kutyásokra, gyerekzsivajra és kézenfogva sétáló szerelmesekre számít.

Arra már jóval kevésbé, hogy a gyepen andalogva egyszer csak egy sírkőbe botlik.

Pedig Budapest egyik legkülönösebb emlékhelye éppen itt áll: a Városligetben, az „Olvasó nők” szobrától nem messze található egy több mint kétszáz éves sír.

Tavasztól őszig emberek százai piknikeznek, napoznak a közelében, és sejtelmük sincsen, hogy egy férfi végső nyughelye mellett beszélgetnek önfeledten.

Már a sírkő is titokzatos. Az egyik oldalán csak egyetlen szó olvasható: FUIT

Sem más felirat, sem név, sem évszám, sem megható búcsúmondat nem könnyíti meg a néző dolgát. A fuit latinul annyit tesz: „volt”. És még mielőtt felháborodnál, hogy a felirat nem is fuit, hanem fvit, tájékoztatlak, hogy a v betű a latinban u és v hangot is jelölhet.

Budapest egyik legkülönösebb emlékhelye éppen itt áll: a Városligetben, az „Olvasó nők” szobrától nem messze található egy több mint kétszáz éves sír. A Városliget titka: úgy piknikeznek egy több mint 200 éves sír mellett a budapestiek, hogy nem is tudnak róla

A kutatások szerint a Városliget titokzatos sírjában Horváth Jakab ügyvéd nyugszik, aki nem mindennapi figurája volt a régi Pestnek. Toporcon született 1738-ban, tanult Késmárkon, Pozsonyban és Pesten is, majd ügyvédként futott be szép pályát. Grassalkovich herceg jogi igazgatójaként dolgozott, komoly vagyont szerzett, és a korabeli feljegyzések szerint tekintélyes ember volt: irodájában harminc jurátus is dolgozott. Mégsem a vagyon, a társasági élet vagy a látványos polgári csillogás érdekelte.

Horváth Jakabot különcnek tartották. Nem nősült meg, a legendák szerint nem kereste a földi örömöket, nem adott a divatos ruhákra, sőt állítólag még tükröt sem tartott a lakásában. Inkább a munkába és a könyvekbe temetkezett, hatalmas könyvtárat gyűjtött össze, és a bölcselkedés jobban vonzotta, mint az élet kényelmei.

A történetét még érdekesebbé teszi, hogy ő volt azoknak az ügyvédeknek az egyike, akik a Martinovics-per vádlottjainak védelmét is vállalták.

Vagyis olyan ügyekben is fellépett, amelyektől mások inkább távol tartották magukat.

És talán éppen ezért nem meglepő, hogy a halála után sem hétköznapi kívánságot fogalmazott meg.

Végrendeletében 700 forintot hagyott Pest városára, de feltétellel: azt kérte, hogy az akkor még növénnyel sűrűbben benőtt, erdős területre, a mai Ligetbe temessék. Sírkövére ne kerüljön más, csak ez az egy szó: Fuit.

Ma ezt nehéz elképzelni, de amikor Horváth Jakabot ide temették, a Városliget még egyáltalán nem úgy nézett ki, mint ma. Nem voltak széles sétányok, múzeumok, játszóterek és hétvégi tömegek. A környék erdős, mocsaras, elhagyatott vidék volt, nádasokkal és vízimadarakkal – valóban alkalmas arra, hogy valaki csendes, világtól félrehúzódó végső nyughelyet válasszon magának. Horváth Jakab kívánsága eredetileg tehát egy nyugodt, félreeső temetkezési helyre vonatkozott.

Csakhogy a város időközben körbenőtte a sírt, és a környékéből Pest, majd a nagyvárossá egyesült Budapest egyik legnépszerűbb parkja lett.

A sír történetét hosszú ideig homály fedte. Bár maga a kő ismert volt, az már kevésbé, hogy valóban sírbolt is tartozik hozzá. A 20. század közepére még a liget gondozói közül sem mindenki tudta, mi van alatta.

1955-ben egy munkás cserjeültetés közben csákányával beszakította a sírboltot, és ekkor vált világossá, hogy nem puszta emlékkőről, hanem valódi temetkezési helyről van szó.

A rejtély megfejtése azonban csak később, az 1990-es években történt meg igazán.

Buza Péter várostörténész hosszas levéltári kutatással derítette fel, ki nyugszik a kőoszlop alatt.

Az 1995-ös feltárás során sikerült megtalálni a sír pontos helyét, és amikor felnyitották, Horváth Jakab földi maradványait kettős koporsóban, korabeli ruházatban találták meg. A sírhelyet ezután lezárták, a követ helyreállították, a sír köré pedig kovácsoltvas kerítés került, amely ma is kijelöli ezt a furcsa, egyszemélyes temetőt a park közepén.

A történethez az is hozzátartozik, hogy a sír már korábban is többször megújult. Az első ismert javítás 1928-ban történt, később az 1950-es években is hozzányúltak, majd 1995-ben újra restaurálták.

A Budapesti Városvédő Egyesület rendszeresen megemlékezik róla: tavasszal szezonnyitó alkalmakkor meg is koszorúzzák a sírt.

A Városliget titka: úgy piknikeznek egy több mint 200 éves sír mellett a budapestiek, hogy nem is tudnak róla
@mysecretbudapest Budapest’s City Park hides a misterious tomb. The inscription on the thombstone reads simply “fuit”. The word in classical Latin means “was”. The grave hides the remains of Jakab Horváth, Hungarian lawyer, who died in 1809. In his will, he requested to be buried here. #mystery #mysecretbudapest #nekedbelegyen #nekedbe #basszadbeforyouba #basszadkinekedbe #nekedbelegyen❤️ #budapesthungary #budapest #városliget #tomb #creepy #bizarre ♬ Suspense, horror, piano and music box - takaya

A sírhely Arany János képzeletét is megragadta, megemlékezett róla az Ének a pesti ligetről című versében:

„Nyerd bár világi életedben

Ég és föld minden koszorúit:

Neved csak az, mit e ligetben

Egy sírkő rád olvas: Fuit.”

Egyébként a sír dátuma körül akad némi bizonytalanság: egyes források 1806-ot, mások 1809-et említenek Horváth Jakab halálának évszámaként.

És hogy miért tartom érdekesnek? Mert a sírhely egy valamikor volt, régen elmúlt Pest emléke. Egy olyan városé, amely ebben a formájában már nem létezik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Képgaléria: Ilyen volt az első idei rakpartozás
Újra megnyit a hétvégéken az autómentes rakpart Budapesten. Az idelátogatók csendes, nyugodt környezetben élvezhetik Budapest egyik legszebb, világhírű panorámával büszkélkedő területét.


Újra megnyit a hétvégéken a rakpart Budapesten. Az első tavaszi eseményről a főpolgármester számolt be.

"Szabad ország, szabad város, szabad rakpart" - írta Karácsony Gergely a közösségi oldalán.

Képgaléria: A rakpart

Az Én Budapestem oldalon azt közölték az eseménnyel kapcsolatban: "Az első időszakban hétvégenként és ünnepnapokon várnak mindenkit a Duna mellett, azonban május 26. és augusztus közepe között indul az új, rugalmas nyitási rend, amikor hétköznapokon délután 17 órától autómentes a pesti rakpart. A hétvégéket és ünnepnapokat érintő forgalmi változás október 25-ig megmarad. Az érintett rakpartszakaszra a csütörtöktől péntekre virradó éjszakától hétfő hajnali 5 óráig nem hajthatnak be a gépjárművel és taxival közlekedők. A fővárosiak és az idelátogatók tehát csendes, nyugodt környezetben élvezhetik Budapest egyik legszebb, világhírű panorámával büszkélkedő területét."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk