A 21 leggyönyörűbb budapesti épület
Budapesten számos csodálatra érdemes épület akad. Éppen ezért nehéz a kedvencekről listát készíteni, ám muszáj valamilyen módon szelektálni, mert száz elemből álló összeállítást senki sem olvasna végig.
Így került csupán 21 épület az alábbi, meglehetősen szubjektív listára. Arra azért kíváncsiak vagyunk, ti mivel bővítenétek.
A Thonet-ház
A Váci utca 11-es szám alatt áll a Lechner Ödön keze nyomát viselő épület. Az 1880-as éveg végén épült. A magyarországi szecesszió egyik csodaszép példája.
A három emeletes, plusz padlásteres ház egyik érdekessége, hogy Zsolnay burkolólapokkal fedték, a másik, hogy a díszítéshez kovácsoltvas erkélyrácsokat is használtak. A harmadik pedig az, hogy Lechner Ödön reneszánsz és gótikus stílust idéző elemekkel ékítette a házat, például növényi indákkal.
A csodaszép ház homlokzata - Héder Imre fotója
2. A Szent István bazilika
Fantasztikus a története! Helyén a 18. században a Hecc színház (Hetz-Theater) állt. A Lipótváros egyik gazdag polgára, Zitterbarth János azonban kis, ideiglenes templomot építtetett ide. Később felmerült az igény, hogy Lipótvárosnak saját, komoly plébániatemploma legyen, végül az 1838-as nagy árvíz szolgáltatott indokot az építésre. A mai Szent István tér közepe ugyanis kis, természetes kiemelkedés volt, ahol több száz pesti polgár talált menedékre a katasztrófa idején. Az árvíz túlélői fogadalmi adományokkal támogatták a templomépítést.
Hild József tervei alapján kezdték a később igen problémásnak bizonyult építkezést 1851-ben. Hild halála után Ybl Miklós folytatta a munkát. Végül Ybl halálát követően Kauser József irányításával fejezték be a bazilika építését, 1905-ben. Ma Budapest egyik legtöbbet fotózott épülete.
Fotó: Huszár Boglárka
3. Gül Baba türbéje
A 16. században síremlékként felhúzott épület körül annak idején kolostor is állt. A síremléket a török hódoltság után kápolnává alakították, majd a jezsuita rend feloszlatás (1790) után magánház lett. A 19. századtól azonban már muszlim zarándokhely volt.
A második világháború előtt furfangos módon körbeépíttette a villájával Wagner Lajos, így a türbe ki sem látszott. Viszont Budapest ostromakor pontosan ez védte meg az épületet a pusztulástól, míg a villa romba dőlt. 2017 végéig kell várnunk arra, hogy újra láthassuk Gül Baba türbéjét, mivel most még folyik a felújítás.
4. A 4-es metró megállója a Bikás parknál
Nekünk nagyon tetszik ez az állomás, akármikor járunk erre, minden alkalommal megcsodáljuk az üvegtetőt.
5. A Mátyás-templom
A tatárjárás után kezdték építeni. A háromhajós, tornyos bazilika 1269-re lett kész. A templom egyik legizgalmasabb faragványát, a Mária-kaput 1370 után készítették - több évszázadot is átvészelt, ma is áll. A 14. század második felében gótikus stílusban építették át a templomot, majd Mátyás uralkodása alatt, a 15. században készült el a gyönyörű délnyugati harangtorony. Ez a felújítások és a 19. századi kőcsere ellenére máig őrzi eredeti formáját.
A hódoltság alatt mecsetként használták, a törökök kiűzése után barokk stílusban építették át. Az 1723-as nagy budai tűzvészben leégett, végül 1873-ban Ferenc József rendelte el a templom felújítását. A felújítást Schulek Frigyes vezette, a belső terek kialakításáért Lotz Károly és Székely Bertalan felelt.
Fotó: Mervai Márk
6. Zugligeti állomás
Az 1880-as években emelt kecses fa-tégla vegyes szerkezetű indóházat az 1920-as években alakították át: a faoszlopos peront beépítették.
1977-ben került a kerületi tanácshoz, majd a rendszerváltás után az önkormányzathoz. Többféle terv született a kecses épület hasznosítására, ennek ellenére évtizedekig állt ürsen, málladozva. Most megkezdték a felújítását. A látványzervek szerint pazar külseje lesz, és a környezetét is rende teszik.
7. A víztorony a Margitszigeten
1911-ben épült, az akkor még forradalmi újításnak számító vasbetonból. Eredetileg is kettős funkciója volt: víztoronyként és kilátóként is szolgált. A 2000-as évekre elhanyagolt állapotba került, végül felújították, 2013-ra készültek el vele. Ma kiállítóterem is működik az épületben.
Fotó: Mervai Márk
8. A Műcsarnok
1895-96-ra, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el Schickedanz Albert műépítész tervei szerint Herzog Fülöp Ferenc közreműködésével. A bazilikáéhoz hasonló alaprajzú, neoklasszicista stílusú épület ma is szemet gyönyörködtető. A 20. században pedig érdekes műalkotással bővült: Az orommezőt 1941-től Haranghy Jenő "Szent István a művészetek pártfogója" című mozaikja díszíti.
Fotó: Hlinka Zsolt
9. Nyugati Pályaudvar
Gustav Eiffel cége tervezte, 1877-ben adták át. Ma is impozáns, mégis légiesnek tűnő vasszerkezete újdonságnak számított abban az időben.
Fotó: Bódis Krisztián
10. A városmajori templom
A modern építészet egyik legszebb budapesti példája a Jézus Szíve Plébániatemplom. Árkay Aladár és Árkay Béla munkáját az 1920-as években kezdték építeni. 1933-ban szentelték fel. Érdekessége, hogy mivel ezen a területen húzódott a már befedett Ördög-árok, a harangtornyot a templomépülettől távolabb kellett felépíteni. Az épületet a kor neves, haladó művészei dekorálták: Molnár C. Pál, Aba-Novák Vilmos, Árkayné Sztehlo Lili, Pátzay Pál.
Fotó: Szűcsné Varga Zsuzsa
Fotó: Civertan Stúdió
11. A Fővám téri vásárcsarnok
A Központi Vásárcsarnokot 1897. február 15-én adták át, majd 80 évvel később, 1977-ben nyilvánították műemlékké. Építése városrendezési és modernizációs törekvések eredménye volt. A 19. század végén ugyanis Budapest városának vezetése arra törekedett, hogy a kis, utcai piacok helyett legyenek korszerű, szellős, tisztán tartható és főleg: fedett piaccsarnokok. Addig ugyanis a rakparton, köztereken rakodtak ki az árusok.
Ennek a modernizációs szellemnek köszönhető az első korszerű vásárcsarnok a Fővám téren, Pecz Samu tervei alapján, a tetőn Zsolnay kerámiákkal. Ezt a csarnokot továbbiak építése követte: A Bomba téri, vagyis a mai Batthyány téri, a Hold utcai, a Hunyadi téri, a Rákóczi téri, a Klauzál téri.
12. A Zeneakadémia
Órákig lehet benne gyönyörködni és felfedezni azt a rengeteg motívumot és szimbólumot, amellyel az épületet kívül és belül díszítették.
Bár az intézményt 1875-ben alapították, a neki helyt adó épület "csak" 1907-ben készült el Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A homlokzaton látható kő és bronz szobrokat Stróbl Alajos, Telcs Ede, Szabó Antal, Maróti Géza és Senyei Károly készítette. Az üvegablakokat Róth Miksa készítette, a belső terek festményei Körösfői Kriesch Aladár munkái. A 2013-ra felújított épület nívódíjat kapott és világszerte sok csodálója akad.
Darabos György fotója
Sóki Tamás fotója
13. Az Erzsébet-kilátó
Budapest egyik legmagasabb pontján, a János-hegyen építették fel. Schulek Frigyes - a Halászbástya alkotója és a Mátyás-templom felújításának vezetője - tervezte kör alaprajzú, neoromán stílusú épületet.
14. A Gresham-palota
Az 1906-ban átadott szecessziós épület a főváros egyik ékköve, és a turisták által is az egyik legszebbnek tartott szálloda.
Fotó: Mervai Márk
15. A Boldog Salkaházi Sára Plébánia
A letisztult külsejű, egyszerűségében fenséges templomépületet 30 méter magas tornyával 2008-ban szentelték fel a XV. kerületeben. A második világháború egyik mártírjának, a boldoggá avatott Salkaházi Sárának a tiszteletére kapta a nevét. Salkaházi Sára katolikus szerzetesnővért társával, Bernovits Vilmával együtt a nyilasok lőtték a Dunába, mert zsidókat bújtattak.
Fotó: Civertan Stúdió
16. A Mai Manó ház
A Nagymező utcai ház Mai Manó császári és királyi udvari fényképészé volt. A gazdagon díszített neoreneszánsz homlokzatot Zsolnay pirogránit burkolattal látták el. Bár az épület kívülről csak három emeletesnek látszik, ennél több bejárható emeletet rejt magában. A Mai Manó Ház helyén a 20. században a kor talán leghíresebb szórakozóhelye, az Arizona mulató működött. Ma a Magyar Fotográfusok Háza.
Fotó: Kardos Ildikó
17. A Várkert Bazár
Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaképpen.
Árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele. 1883-tól 1888-ig az északi szárnyában működött a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok volt itt látható. Az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskola kapott helyet az épületben.
Az épületben működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park, ahol rengeteg hazai zenekar lépett fel. Az Ifipark Budapest egyik kultikus szórakozóhelye volt. Az 1980-as években egyre rosszabb állapotba került az épület, ezért bezárták. Sokáig nem történt vele semmi, a 2000-es évek elejére már borzasztóan lepusztult. 2013-ban indult a felújítás, 2014-ben adták át.
Fotó: Nagy Szabolcs
18. A Művészetek Palotája
A 2000-es évek elején épült, 2005-ben átadott épület először nem tetszett. Akkor fogott meg igazán, amikor pár alkalommal koncertekre jöttem. Tényleg lenyűgözött a méreteivel, a belső kialakításával, a nagy koncertteremmel és azzal, ahogyan éjszaka fest, kivilágítva. Most már nagyon szépnek látom.
Fotó: Müpa
19. A New York Kávéház
A New York Plaotát Hauszmann Alajos tervezte Arányi Miksa felkérésére. Az épület egy biztosítótársaság székháza volt, de a földszintjén a 19. század végétől pompásan berendezett kávéház működött.
A kávéház legendás hely volt, többször is írtunk róla. És a mi a legfontosabb: a világ egyik legszebb kávéháza - nem csak szerintünk.
Fotó: Nagy Szabolcs
20. A Buzogány-torony a Várban
Budapest 1944-45-ös ostromáig például szélesebb és vaskosabb volt. A háború után, a helyreállítási munkák során fedezték fel a torony eredeti, középkori magját. Ennek megfelelően restaurálták, ma ebben az állapotban láthatjátok.
21. Az egykori Fortuna fogadó
A Fortuna u. 4. szám alatt álló épület helyén a középkorban három másik ház állt. Többször cseréltek gazdát, míg 1784-ben Buda városának tulajdonába kerültek. Ebben az időben nyílt a fogadó, kávéház és vendéglő, amely a Fortuna nevet kapta. (Később ez lett az utca neve is.)
A fogadó a budai társasági élet egyik igazi központja lett, sokan - micsoda vircsaft! - kockázni, biliárdozni és kártyázni jártak ide. A szabadságharc idején itt szállt meg Hentzi (Heinrich Hentzi von Arthurm császári és királyi vezérőrnagy, aki folyamatosan lövette a polgári célpontokat, hogy megfélemlítse Pest lakóit), a szabadságharcosok pedig ágyúval lőttek a fogadóra. Hentzi a Görgei által vezetett ostrom alatt esett el, a Várban, 1849. május 20-án. A 19. század második felében a fogadó hanyatlásnak indult, mivel jelentősen visszaesett a vendégforgalom. Egy időben még börtönként is funkcionált.
A 2. világháborúban megsérült az épület, 1959-ben állították helyre. 1966-tól a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum használta az ingatlant 2004-ig. Az épület jelenlegi tulajdonosai műemléki jellegének megőrzésével állíttatták helyre, a szálloda berendezésekor pedig korhű vagy legalábbis történelmi hangulatú belsőre törekedtek. Érdekessége, hogy a belső udvaron nemcsak egy, a szabadságharc idejéről származó ágyú látható, hanem megőriztek egy régi gesztenyefát, és két, legalább kétszáz éves védett szőlőtőkét is.
Ti mivel bővítenétek a listát?
Fotó: Draskovics Ádám
