13 érdekesség, amit sokan nem is tudnak Budapestről
Miért őrzi a félelmetes kőoroszlán ezt a különleges házat?
Önmagában is érdekes Rákos Manó szobrászművész egykori villája, amelyet sokan csak oroszlános házként emlegetnek. De azt tudjátok, mit keres a geometrikus szecessziós stílusban felépített villa kerítésén ez a szobor? Eredetileg ugyanis nem itt állt, és az idén 110 éves villáról készül korabeli fotókon sem szerepel.
Az oroszlánszobor valószínűleg egy emlékmű másolata, amelyet Rákos Manó engedély nélkül készített el alkotótársa, Maugsch Gyula műve alapján. Miután Rákos Manó még be is mutatta saját nevén a szobrot, Maugsch szerzői jogi pert indított ellene – és meg is nyerte. Rákos Manó pár évvel később meghalt. Azt nem tudni, mikor kerülhetett a kertbe az oroszlán.
Andrássy út – már önmagában szenzációs
Budapest legszebb sugárútjának, a több mint 2 kilométer hosszú Andrássy út kialakítását a városrendezési szándék indította el. A terv Reitter Ferenc munkája – ő volt az, akinek a budapesti hajózható csatornára vonatkozó tervét elvetették, annak helyén épült ki a Nagykörút.
Az Andrássy utat 1872-ben kezdték el építeni, 1876-ban adták át, az út mentén felhúzott házak építése az 1880-as évek végén fejeződött be, az Andrássy út alatt húzódó földalatti villlamosvasút (az európai kontinensen az első) pedig 1894 és 1896 között épült.
A sugárút érdekessége, hogy annak idején jórészt neoreneszánsz stílusú házakat építettek annak idején, így viszonylag egységes képe volt. A másik, hogy több kiemelkedő érdekessége és ékessége is van (például az Operaház vagy a Körönd finoman tervezett különleges palotái), hogy ha csak annyit teszel, hogy végigsétálsz rajta és megnézed a nevezetességeit, már arra rámehet egy egész napod. Az UNESCO világörökség része, részben azért, mert az Andrássy útnak és környezetének kialakításakor a legmodernebb tervezési megoldásokat és a korabeli legkorszerűbb technikai eszközöket alkalmazták.
Nyugati pályaudvar titkos ajtaja
Ezerszer is elsétál az ember egy kék ajtó mellett a Nyugati pályaudvaron, mire felfigyel rá, és esetleg felteszi a kérdést, hogy hová vezet. Pedig aki utánajár, izgalmas dolgokat tudhat meg.
Az ajtó mögött ugyanis a három helyiségből álló királyi váróterem található, amelyet Ferenc József és Erzsébet számára építettek és rendeztek be. Sissinek külön szobája volt, amelyben lepihenhetett. (A váró párja a gödöllői vasútállomáson látható.)
A különleges váró az év nagy részében zárva van, rendezvényekre, speciális alkalmakra nyitják ki, vagy ha bejárást szerveznek a látogatóknak.
VIDEÓ: A királyi váró belül:
Budapest legkisebb kávézója is Budán van
Óbudán, a macskaköves Fő téren találod a Gázlámpa Kioszkot, a 100 éves ipari műemlékben nyílt aprócska kávézót. Az egész nem több, mint 4 négyzetméter. A másik különlegessége az, hogy úgynevezett specialty kávézó: itt nem a szokásos mainstream kávét kapod. A harmadik pedig az, hogy tavasztól őszig a fantasztikus hangulatú teraszon ülve ihatsz-ehetsz.
A Népligetben egykor minden magyarországi megye emléke látható volt
Sokan nem tudják, milyen gyönyörű, üde kert volt a hetvenes években a Népligetben. A Centenáriumi parkot 1973-ban alakították ki Buda, Óbuda és Pest egyesítésének 100. évfordulójára. Mivel Magyarország minden megyéje hozzájárult a létesítéséhez, mindegyik egy-egy rá jellemző alkotást helyezett el itt.
A parkban csobogó, szökőkút, rózsalugas, szobor, kőlapos járda volt, megyék címerei és különböző információs táblák. A fenti eseményre is külön tábla emlékeztet. Sajnos ez már szinte mind a múlté. A kert karbantartásáról egy idő után már senki sem gondoskodott, ezért a legtöbb építmény tönkrement, a rózsalugasnak is már csak a nyomait találjátok, a szökőkutak és csobogók nem működnek, a díszburkolatot széthordták, és lassan mindent ellep a gaz...
A Szabadság téri platánok története
Tudtad, hogy ki és mikor ültette itt az első platánt? Gróf Széchenyi István felesége, Seilern Crescence ültette az első fát 1846. március 3-án az akkori pesti sétatérre. Az eseményre az 1930-as díszkút és a rajta elhelyezett felirat emlékeztet.
"Míg Széchenyi gróf fáradoz a nagy kezdet valósítása körül, azalatt neje Pesten az első fáját ülteti be az új közsétatérnek, mellynek alapítója ugyanazon dicséretes magyar: tett és szó embere. Azon pillanatban midön mártius 3-kán, a’ grófnő a’ platánt ezen szóval: virulj! a’ földbe ülteté mozsárdurrogások rázták meg a léget ’s hangos népörömkiáltozás zendült meg. Minden jelenvolt hölgy, magasrangú, úgy mint polgárosztálybeli megöntözték a helyet és nyalábot."
Miért éppen ez a Király fürdő neve? És mi köze a Lukácshoz?
Az egyik tulajdonosról, Kőnig Ferencről – egyszerűen magyarra fordították a nevét, ami királyt jelent. Az 1570-re felépített török fürdőnek az oszmán uralom után több tulajdonosa is volt, ám azok neve nem lett ennyire elterjedt. A Király a vizét a Lukács forrásából kapja.
A Városligetben bontottak már épületet múzeum miatt,
nem a mostani az első. 1899-ben a Feszty-körképnek helyet adó rotundát bontották el, hogy felépülhessen a helyén a Szépművészeti Múzeum.
A körképet Feszty Árpád kilenc társával együtt 1891-ben kezdte el festeni. A következő éveben kapták meg a Városliget Hősök tere felőli oldalán álló telket, hogy oda a kép bemutatására alkalmas rotundát emelhessenek. 1894-ben az elkészült épületben helyezték el a körképet – ez a látványosság is a millenniumi ünnepségek egyik attrakciója volt. Az ünnepségek utn megcsappant a látogatók száma, és a hely kellett a Szépművészeti Múzeumnak…
A Feszty-körképet később Londonban állították ki, majd 1909-től a Széchenyi-fürdő közelében, ám a második világháború alatt, az ostrom idején borzalmas károkat szenvedett el. A körkép Szegedre került, a Móra Ferenc Múzeumba, ott restaurálták, majd az 1990-es évek elején az ópusztaszeri emlékparkban állították ki. Azóta ott látható.
FÉSZEK: Európa egyik legrégibb kifejezett művészklubja
Ha még nem jártál az épületben, mindenképpen menj el legalább egyszer. Nem csak a belső tere izgalmas, hanem az udvara is, amely oszlopaival, árkádjaival a kolostorok kerengőit idézi. Kívülről nem is látszik, mit rejt az épület…
A klubot 1901-ben alapították, a neve rövidítés: Festők, Építészek, Szobrászok, Énekesek és Komédiások Klubja. A jelenlegi épületet 1921-ben vették meg, és azóta többször átalakították.
Fotó: Draskovics Ádám
