13 érdekesség, amit sokan nem is tudnak Budapestről
Ahhoz, hogy egy nagyvárost teljes mértékben, az utolsó házig megismerjünk, gyakran egy élet is kevés. És ahhoz is sok idő kell, hogy a számunkra legizgalmasabb helyeket feltérképezzük.
Időről időre szeretünk bemutatni érdekes budapesti helyeket, megmutatni különleges részleteket, vagy elárulni pár titkot erről az ellentmondásos és szerethető városról.
Gül Baba türbéje a legészakibb iszlám zarándokhely – és mecsetet is terveztek ide
Buda elfoglalásakor érkezett II. Szulejmánnal egy muszlim dervisfőnök, akinek a valódi neve nem, csak a ragadványneve maradt fenn: Gül Baba, vagyis Rózsa Apó (Rózsák atyja). A legenda szerint utolsó éveit töltötte Budán, és itt rózsatermesztéssel foglalkozott, ezért kapta a környék a Rózsadomb nevet. A kutatók szerint azért hozták össze a rózsákkal, mert a turbánja tetején egy rózsát viselt – a dervisfőnök jelét.
Halála után emelték a nyolcszög alakú szép síremléket, 1548-ban fejezték be. Mivel a muszlim hívők szentnek tartották Gül Babát, a 19. században is gyakran érkeztek zarándokok a sírhoz, 1877-ben azonban az akkori belügyminiszter kitiltotta őket onnan.
Mivel Törökországé lett a türbe, a török kormány többször is jelentős összeget adományozott a felújításra – most is éppen az ő segítségükkel zajlik a rekonstrukció.
Mint azt a Falanszter blog megírta, 1914-ben, amikor a Monarchia hadat üzent Szerbiának, október 29-én Törökország a központi hatalmak oldalán lépett be a háborúba. Az oszmán egységek országuk határain, valamint Galíciában és Romániában is harcoltak, és ezután nem sokkal felmerült a mecset építésének ötlete.
1915 decemberében kihirdették a Gül Baba türbe és a mellé építendő mecset tervpályázatát, 1916. április 4-én a Fővárosi Tanács határozati formában megalakította a "Mecsetépítő Bizottságot", a magyar országgyűlés pedig elismerte az iszlám vallást. Végül maga a háború akadályozta meg a mecset felépítését.
Iparművészeti Múzeum
Tudtátok, hogy a gazdagon díszített, mór hatású épület még sokkal díszesebb lett volna? Lechner Ödön tervei szerint ugyanis a belső teret is gazdagon kifestették volna, ám a kritikák és vélemények hatására változott a koncepció. Ma fehérre festett belsőt láthatunk. Illetve éppen nem láthatjuk, mert az Iparművészeti felújítás miatt jelenleg a múzeumlátogatók előtt zárva van.
Budán áll a város legkeskenyebb háza
A Mandl-házat kevesen veszik észre, úgy megbújik a többi között a Duna-parton. A telket annak idején két testvér, Mandl Manó és Mandl Ármin kereskedő vásárolta meg az 1890-es évek második felében. A tervezést és a kivitelezést Weinréb Fülöpre és Spiegel Frigyesre bízták. 1898-ban készült el a kéthomlokzatú, háromemeletes, apró belső udvarral rendelkező ház. Az épület 22 méter magas. A Várkert rakpartra néző homlokzata 6,2 méter széles, a Döbrentei utca felőli viszont csak 5,5.
A ház tetőterét az 1930-as években építették be, a kivitelező Marafkó Ferenc építőmester volt. Az új lakást két szoba hallosra alakították ki, de gardróbszobát is terveztek hozzá.
Az 1960-as években a Műemlék Felügyelőség védetté nyilvánította az épületet.
Mitől Kékgolyó az utca neve?
A Kék Golyó utca nevének eredetét többen is találgatták. A nevét egy valaha itt működő fogadóról kapta, amely egykor a Városmajor utca és a Kék Golyó utca sarkán állt. A XVIII. századtól közel kétszáz éven át működött, és "zum Blauen Kugel" vagyis "A kék golyóhoz" címzett fogadóként emlegették, a falába ugyanis egy golyót építettek. A XX. század elején még megvolt az épület.
Az erre emlékeztető tábla sokáig a sarkon álló épületen volt, onnan azonban levették, és talapzatra helyezték.
