hirdetés

Bill Gates atomenergiával harcolna a klímaváltozás ellen, de teljesen újfajta erőművet tervez

Fotó: TerraPower.com - szmo.hu
2019. október 17.


hirdetés

Egy újgenerációs nukleáris reaktor megépítéséhez több milliárd dollár kell, Bill Gates ezért most az amerikai kongresszusi képviselőknél lobbizik, hogy állami és magánbefektetők partnerségével finanszírozzák az új nukleáris reaktorok próbaüzemeltetését az Egyesült Államokban.

Ő maga is felajánlott a tervhez saját vagyonából egymilliárdot.

Tavaly még úgy volt, hogy a TerraPower első reaktorát Kínában építik fel, a tervek szerint a 2020-as évek közepén kezdődhetett volna el a próbaüzem. A Trump-kormányzat és Kína közötti kereskedelmi háború azonban keresztülhúzta Bill Gates számításait, és megvonták a szükséges kormányzati engedélyeket.

Ezért fordult Gates most a Kongresszushoz, és kért szövetségi támogatást az újgenerációs nukleáris erőművekhez. Elkészült egy törvénytervezet, amely az energiaügyi minisztériumot bízná meg, hogy 2025-ig két, majd 2035-ig további 3 próbaüzemet indítson be.

Becslések szerint egyetlen ilyen reaktor építése nagyjából 3 milliárd dollárba kerülne. És a tervnek komoly ellenzői is vannak.

A Washington Post több nukleáris szakértőt is idéz, akik szerint Gates és a TerraPower eleve egy technológiailag hibás elképzelés továbbfejlesztésén dolgozik, mindenféle új nukleáris tervezés elfogadhatatlan költségeket jelent, ráadásul évtizedekbe kerül, míg a technológiát sikerül úgy tökéletesíteni, hogy nagy mennyiségben építhessenek ilyen erőműveket.

A szakértők egyike, Edwin Lyman úgy fogalmazott a lapnak, a TerraPower egyike annak a sok cégnek, amelyek hiú reményeket keltenek a közvéleményben a fejlett nukleáris reaktorok iránt, holott még csak a tervezőasztalnál tartanak, és még évekig semmi hasznuk sem lesz a klímaváltozás szempontjából.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) tavalyi jelentése is arra a következtetésre jutott, hogy a mozgó hullámú reaktor stabil működéséhez még jelentős fejlesztésekre lesz szükség a nyersanyag- és üzemanyag-technológia terén.

Ugyancsak gondok vannak az MCFR-technológiával is. Lyman emlékeztet arra, hogy ezzel a megoldással már próbálkoztak 60 évvel ezelőtt több országban is, majd letettek róla. Az olvasztott só ugyanis erősen maró hatású, éppen ezért különleges anyagokra van szükség az így működő reaktorokban, és erre a problémára egyelőre még nem találtak megoldást.

Mindezek ellenére Bill Gates a végsőkig elszánt, és más területen már megmutatta, mire képes, ha egyszer valamit a fejébe vesz.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
elonmusk.jpg

Elon Musk 2050-re 1 millió embert telepítene a Marsra napi 3 űrhajóval

1000 űrhajóból álló flottát szeretne építeni, a Marsra pedig egy komplett várost tervez.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 18.


hirdetés

Ugyan még el sem készült az Elon Musk tervei szerint az egész naprendszert meghódító SpaceX Starship prototípusa, a jövőlátó milliárdosnak máris konkrét elképzelései vannak arról, hogyan szeretné kolonizálni a Marsot - írja a Business Insider. Elon Musk még csütörtök este eresztett el néhány tweetet arról, hogyan épít ki 10 év alatt 1000 űrhajós flottát, amikkel aztán 2050-re összesen 1 millió embert szeretne áttelepíteni a szomszédos bolygóra.

Elon Musk elképzelései szerint az Starshipek naponta háromszor startolnának a Földről. A Tesla-vezér azt mondja, ki lehetne fizetni az utat egy összegben is, de hitelt is folyósítanának azoknak, akiknek szüksége lenne rá. Azt szeretné elérni, hogy a Mars-utazás bárki számára elérhető legyen.

Arra is van válasza Elon Musknak, hogyan fizetné vissza a hitelt egy olyan valaki, aki egyik napról a másikra 225 millió kilométerrel odébb költözik: rengeteg munka lenne a Marson.

Bár Elon Musk a tweetrohamban arra külön nem tért ki, hogy az embereken kívül mit szállítana még a Starship-flotta a vörös bolygóra, biztosan komoly rakományra is szükség lenne a milliós tömeg életben tartásához. Meg kellene oldani például, hogy elegendő mennyiségű víz, élelmiszer, építőanyagok és szerszámok jussanak el a marsi városba.

Egyelőre a Mars-utazásra egy 26 havonta 30 napra megnyíló ablak a legkedvezőbb: ekkor van a két bolygó a legközelebb egymáshoz.

A milliárdos számításai szerint az 1000 Starship 100 megatonnányi felszerelést juttatna el egy-egy ilyen periódusban a Marsra, az űrhajókra pedig alkalmanként 100 utas férne fel. Ez azt jelentené, hogy 26 havonta átlagosan 100 ezer embert költöztetne át a Marsra, így jönne ki a csütörtökön este megálmodott 1 milliós kolónia 2050-re az egyelőre lakatlan bolygón.

Elon Musk néhány hete azt ígérte, hogy pár hónapon belül próbaútra indulhat az első Starship, az év vége előtt pedig szeretné, ha űrhajósok is tesztelnék élesben a bolygóközi utazásra épített rakétát.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Adult_Caenorhabditis_elegans.jpg

Ötszörösére növelték egy féregfajta élettartamát – egy ember így akár 400 évig is élhetne

A kutatók remélik, hogy az eredmények segíthetik majd az emberi élet meghosszabbítására tett kísérleteket is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 12.


hirdetés

Nemrégiben jelent meg a Cell Reports tudományos magazinban az a tanulmány, amelyben egy nemzetközi csapat által végzett kísérletben egy bizonyos talajféregfajta élettartamát a szokásos 3-4 hétről sikerült ennek ötszörösére növelni.

Ez komoly előrelépést jelenthet az ember öregedéssel kapcsolatban végzett kutatásokban is.

Az egész jelenség biológiai háttere a sejtek felépítésében keresendő. A sejteken belül lévő molekulák jelátviteli útvonalakat alkotnak a különböző sejtfunkciók elvégzéséhez. Amikor egy molekula jelet kap egy adott feladat végrehajtására – például a sejtosztódásra –, akkor továbbítja az információt a következő molekulának, amelyik továbbítja az azt követőnek, és így tovább.

Korábbi kutatások már felfedezték az összefüggést a C. elegans elnevezésű talajféregben található két – az inzulinért és a rapamycin célpontjáért felelős – jelátviteli útvonal, és az öregedés között.

A kutatás szerint az előbbi útvonal módosítása megduplázta, míg az utóbbié 30%-kal növelte meg a féreg élettartamát.

hirdetés

Ez logikusan azt jelentené, hogy a két útvonal együttes módosítása 130%-os élettartam-növekedéssel járna, de ehelyett a tudósok 500%-os növekedést tapasztaltak.

Ez emberi években számolva azt jelentené, mintha a kísérlettel elérnék, hogy egy ember megérje a 400. születésnapját.

Természetesen a C. elegans talajféreg felépítése igen messze áll az emberétől, de ezzel együtt több olyan génnel is rendelkezik, ami az emberi szervezetben is megtalálható. A kutatók remélik, hogy a eredmények segíthetik majd az emberi élet meghosszabbítására tett kísérleteket is.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
pestist-okozo-mikroba.jpg

Magyar kutatók fedezték fel, hogyan blokkolják az immunrendszerünket a támadó mikrobák

Az ELTE TTK Biokémiai Tanszékén több évtizedes rejtélyt fejtettek meg.
Fotó: Wikipédia - szmo.hu
2020. január 14.


hirdetés

Több évtizedes rejtélyt sikerült megoldani Dr. Pál Gábor, az ELTE TTK Biokémiai Tanszékének docense vezetésével.

Magyar kutatók felfedezték, hogy a számos, súlyos betegséget okozó mikroba által termelt ekotin nevű fehérje az immunrendszer védekező mechanizmusait kijátszva képessé teszi a kórokozót arra, hogy életben maradjon a vérben.

Kimutatták, hogy az ekotin egymagában megbénítja szervezetünk legalább három mikrobaölő rendszerét. A támadó mikrobák fegyverének beazonosításával és az ekotin semlegesítésével azonban felülkerekedhetünk a kórokozókon - írja az ELTE TTK a közleményében.

Az eredményeket a rangos PloS Pathogens lapban közölték.

Az ekotint 1983-ban írták le kólibaktériumban a Harvard Egyetemen, és azóta kiderült, hogy a pestisjárványokat okozó Yersinia pestis baktérium és számos más betegség kórokozója is termeli ezt az anyagot.

hirdetés

Pál Gábor, az ELTE TTK Biokémiai Tanszékének docense, a kutatás vezetője azt mondta: "Eddig is tudtuk, hogy ez a fehérje valahogy elősegíti a kórokozók megtelepedését, túlélését majd elszaporodását a szervezetben, de ennek mechanizmusa rejtély volt. A kísérletes munka dandárját doktorandusz hallgatóim egyike, Nagy Zoltán Attila végezte".

Azt is kifejtette, hogy korunkban az orvoslás egyik legnagyobb kihívása az antibiotikumokkal szemben ellenálló, életveszélyes fertőzéseket okozó mikrobák világméretű előretörése. Ezért ennyire fontos felfedezés, hogy a legelterjedtebb antibiotikum-rezisztens kórokozók zömében kimutatható az ekotin.

Pál Gábor kutatócsoportja Gál Péter Természettudományi Központban és Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszékén működő csoportjával együttműködésben kimutatta, hogy az ekotin gátolja a szervezetünkben a komplementrendszer lektin- és alternatív útját. Ráadásul sikerült felfedezniük a szervezetünkben egy eddig ismeretlen baktériumölő mechanizmust is, amelyet az ekotin szintén blokkol.

Elméleti jelentőségük mellett az eredmények gyakorlati szempontból is fontosak, hiszen az ekotin gátlását követően a veleszületett immunrendszerünk mechanizmusai újra képessé válhatnak a támadó kórokozó elpusztítására. A felfedezés tehát új antimikrobiális terápiákhoz is elvezethet - írja a közlemény.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
TeamTimeCar.com-BTTF_DeLorean_Time_Machine-OtoGodfrey.com-JMortonPhoto.com-07.jpg

Időgépet építene egy amerikai asztrofizikus

Elméletileg lehetségesnek tűnik, hogy visszamenjünk az időben, legalábbis ezt állítja egy asztrofizikus.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 09.


hirdetés

Ron Mallett asztrofizikus, a connecticuti egyetem professzora a a CNN-nek fejtette ki elméletét, mely szerint elutazni a múltba annyi, mintha egy idegen országot látogatnánk meg. Elmondta, hogy felállított egy tudományos egyenletet, amely az időgép alapjául szolgálhat. Egy elméletét szerinte igazoló szerkezetet is épített, bár úgy tűnik, kollégáit ezzel sem győzte meg az időgép megvalósíthatóságáról.

Albert Einstein speciális relativitás-elmélete szerint az idő gyorsul vagy lassul attól függően, hogy egy tárgy milyen gyorsan mozog. Eszerint ha valaki egy űrhajóban a fénysebesség körüli gyorsasággal utazik, az idő lassabban telik számára, mint annak, aki a Földön maradt. Ezt azt jelentené, hogy ha egy űrhajós kevesebb mint egy hétig keringene így a kozmoszban, és aztán visszatérne a Földre, közben a hátrahagyottak életéből 10 év telne el, és ez az asztronauta számára olyan lenne, mint egy ugrás a jövőbe.

Bár a fizikusok többsége elfogadja azt a nézetet, hogy előreugrani az időben lehetséges, a múltba való utazást már kevésbé tartják valószínűnek. Mallett viszont Einstein általános relativitás-elméletéből indul ki, amely szerint a nagytömegű tárgyak meggörbítik a téridőt – ezt érzékeljük gravitációként – és minél erősebb a gravitáció, annál lassabban telik az idő.

„Ha meg lehet görbíteni a teret, ki is lehet azt fordítani. Einstein elméletében az, amit térnek nevezünk, magába foglalja az időt is, ezért hívják téridőnek. Márpedig amit a térrel csinálunk, az történik az idővel is” – fejtegette Mallett.

hirdetés

Meggyőződése, hogy bele lehet forgatni az időt egy hurokba, amelyen keresztül lehetővé válhat az utazás a múltba. Prototípusával azt igyekezett bemutatni, hogy egy lézergyűrű által létrehozott gravitációs mező miként segítene egy olyan időgépet, amely egy keringő fénynyalábon alapul.

Pályatársai egyelőre nem lelkesednek az ötletért. A szintén a CNN-nek nyilatkozó Paul Sutter asztrofizikus szerint Mallett számításaiban és elméletében nagy lyukak vannak, ezért a gyakorlati megvalósítás jelenleg kivihetetlennek látszik.

Mallett elismeri, hogy terve még csak elméleti síkon mozog, de ő optimista.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!