SZEMPONT

„Már 42 olyan üzem van, ami akkumulátorgyártással kapcsolatos, ebből 22 veszélyes üzem, ez már kényszerpálya” - mondja a szakértő

Ezek óriási számok, Éltető Andrea szerint rengeteg veszélyes hulladék termelődik. Közben hiába ígérte meg Gulyás Gergely, hogy a CATL gyárban mindenki magyar lesz, nem találnak elég magyar munkaerőt, így jönnek az ázsiai vendégmunkások.

Fischer Gábor, Címlapkép: SHEPHERD ZHOU/Getty Image - szmo.hu
2025. május 22.

Annyira nincs elég magyar munkás Debrecenben, hogy a CATL máris ötven Fülöp-szigeteki vendégmunkást vett fel, és év végéig még 450-et terveznek felvenni. Azt mondják, először Debrecen 60 kilométeres körzetében toboroztak, de hiába, később az egész országban, majd a határon túl is. Ennek ellenére nem találnak magyar munkásokat. Igaz, továbbra is azt szeretnék, hogy a végén csak a 2 ezer munkás 20-30 százaléka legyen külföldi.

Mennyire reális ez? Hogyan számíthatta el magát ennyira a magyar kormány? És milyen következményekkel járhat, hogy minden lakossági tiltakozás ellenére gombamód szaporodnak az akkumulátorgyártással kapcsolatos üzemek? Erről beszélgettünk a téma szakértőjével, Éltető Andreával, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársával.

– Csak most derült ki, hogy munkaerőgondok lehetnek a CATL-gyárnál?

– Amikor 2022-ben bejelentették, hogy jön ez a gyár, akkor egy óriási, 100 gigawattórás kapacitású gyárról beszéltek, ami 9000 munkahelyet fog teremteni. Az építést három fázisban tervezték. Most az első épül, egy 40 gigawattórás üzem, ami 2000–2500 munkást igényel körülbelül. Már amikor a bejelentés megtörtént, sokan elkezdtek gondolkozni azon, hogy honnan lesz ennyi munkaerő. Fel is merült ez kérdésként még 2023 februárjában a kormányinfón, amire akkor

Gulyás miniszter azt mondta, hogy itt mindenki magyar lesz, még ha Nagyváradról kell hozni a munkásokat, akkor is magyarok lesznek.

Ez azért is furcsa volt, mert maga a CATL is közölte, hogy a munkaerő 10–12%-a mindenképpen kínai lesz, a menedzsment mindig, minden esetben kínai, ez a németországi gyáraknál is így van. Plusz a vezető operátorok, akik betanítják a többieket. De ezen felül ők is azt nyilatkozták, hogy amennyire lehet, Magyarországról szeretnék megoldani a gyár működtetését, magyar munkaerővel. Azonban már akkor sejthető volt, hogy nem valószínű, hogy ez menni fog, több okból. Először is, nagyon nagy a verseny a viszonylag kis létszámú munkanélküliért, hiszen nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta. Körülbelül 200 ezer főről beszélünk, de közülük jó 25% nem alkalmas arra, hogy integrálódjon a munkaerőpiacra, mert például nem tud írni-olvasni.

– A rendelkezésre álló munkaerő egynegyede írástudatlan?

– Én ezt a számot olvastam még akkor, mikor ez téma volt. 20–25%, aki funkcionálisan analfabéta, illetve képtelen arra, hogy dolgozzon, nem tud beilleszkedni. Emellett van, aki ha tudna, se akarna akkumulátorgyárban dolgozni. Aztán van, aki messze lakik, tudvalevőleg Magyarországon a mobilitás kicsi, tehát nem fognak például Zalából Debrecenbe járni dolgozni, és a gyárnak sem érdeke, hogy ilyen messziről buszoztassa őket.

A maradék alkalmas munkaerőért viszont nagyon nagy a verseny.

Van még sok más gyár is, ott van a BMW, a Mercedes is közel, és épül még ugye a CATL mellett hat másik akkumulátorral kapcsolatos üzem Debrecenben, plusz épül Nyíregyházán is. Ráadásul még Szlovákiában is, ami szintén közel van, és ezek a gyárak mind a munkaerőért versenyeznek. Ez azt jelenti, hogy ha nekik magyar munkaerő kell, akkor nagyon magas lesz a munkások bére, ami nyilván nem érdeke a gyáraknak. A CATL próbálkozott 60 kilométeres körzetben keresgélni, talált is valamennyit, de nem eleget, ezért hozzák be a külföldi vendégmunkásokat, ázsiaiakat, fülöp-szigetieket. Ez nem különleges, hiszen

Magyarországon már régóta rengeteg gyár működik külföldi vendégmunkásokkal.

Ha csak az akkugyárakat nézzük, akkor például a Samsungnál is, a körülbelül 6000 munkavállalónak a fele külföldi.

– De ha már akkor lehetett látni, hogy gondok lehetnek a munkaerővel, miért oda telepítettek újabb és újabb gyárakat?

– Az ország keleti fele elsősorban azért kerül előtérbe, mivel

a fejletlenebb régiók még igénybe tudják venni az EU-s támogatásokat, illetve az EU rábólint arra, ha állami támogatást ad a kormány ezeknek a cégeknek.

Ha mondjuk Budapestre vagy a környékére települnének, akkor ezek a kedvezmények már nem járnának. Ez az egyik ok. A másik talán a munkaerőpiaci helyzet: az országnak ezen a részén van a legtöbb munkanélküli. Igazából volt egy olyan gondolat még 2020 körül, mikor az akkumulátor-iparosítási stratégia eldöntődött, hogy mivel az elektrifikációt az EU sürgeti, azaz az átállást az elektromos autókra, ezért az autógyárakból felszabaduló munkaerőt majd átképzik, és az akkugyárak felszívják őket. Legalábbis én ezt tudom elképzelni, azonban ez nem történt még meg. Tavaly visszaesett az egész elektromosautó-akkumulátorok iránti kereslet, úgy tűnik, az átállás jóval lassabb folyamat lesz. Mindenesetre

nem látunk még felszabaduló óriási munkaerőt, így aztán nincs rendelkezésre álló magyar munkaerő. Itt jöttek képbe az ázsiai vendégmunkások.

Ők nem kerülnek állományba a legtöbbször, hanem a kölcsönző cégek alkalmazottai, idejönnek, dolgoznak napi 12 órát, konténervárosokban élnek. Ez a munkaerő, a tipikusan a jövedelmét hazautaló, minél többet dolgozó ázsiai munkás, a megszokott ázsiai szorgalommal, előnyös a cégeknek. Olyan értelemben persze nem, hogy nyilván költségesebb, mintha abból a városból érkező magyar lenne, de ez a cégeknek a költsége. Egyébként 2023 júniusában már eldöntötte a kormány, hogy nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás lesz a Debreceni Déli Ipari Park mellett épülő munkásszállás-projekt, tehát ők már akkor tudták, hogy jó sok munkásszállóra van szükség.

– Az a kérdés, hogy hol a haszon? Tehát maga a régió ebből mennyit nyer?

– Ezt például Győrfi Dóra feszegette, hogy igazából nem térülnek olyan hamar meg ezek a beruházások. Lokálisan azt szokták mondani, hogy az iparűzési adóban van a haszon. Szerintem az iparűzési adó sem feltétlenül lesz óriási haszon, két okból. Az egyik, hogy

akkor van iparűzési adó, ha van adóalap. De ha a cég azt mutatja ki, hogy nem nyereséges, akkor nincs.

Márpedig tudunk a németeknél olyan katódgyárról, ami nem nyereséges, mert magasak az energiaköltségek, és azt is tudjuk, hogy a cégek tudnak olyan könyvelési technikákat alkalmazni, hogy melyik országban mutassák ki a nyereségüket – nyilván a számukra előnyösebb helyen teszik ezt. Tehát ez az adó vagy van, vagy nincs. Ha pedig van, előfordulhat az is, hogy a kormány elvonja az iparűzési adót az adott településről, mert ellenzéki lett a polgármester. Így járt Göd korábban, és Győr is.

– Ez most Debrecen esetében egyelőre nem fenyeget.

– És Gödnél is, amint kormánypárti lett a polgármester, akkor visszakapta Göd az iparűzési adót. Igaz, hogy most tavasszal ez a polgármester 2-ről 1%-ra csökkentette az iparűzési adót, hogy kedvezzen a Samsungnak, mert láthatóan nem ment neki annyira jól az üzlet a keresletcsökkenés miatt. Így ismét elesett a város egy jelentős bevételtől. Tehát az iparűzési adót nem teljesen mondanám én biztosnak, pedig ez szokott lenni egyik érv ezeknél a gyáraknál.

– Magyarországon nagyon erős tiltakozási hullám indult meg az akkumulátorgyárakkal szemben, holott Európában nagyon sok helyen épülnek ilyen gyárak, Skandináviától kezdve egészen Spanyolországig. Mindenhol ellenállásba ütközik ezeknek a telepítése, vagy van valami oka, amiért pontosan Magyarországon nem akarják ezeket szívesen az akkugyárakat az ott lakók?

– Igen, van oka, de még visszatérve Európára: a skandináv az a Northvolt, épp most ment csődbe. Amikor kitalálták, hogy a Northvoltot megcsinálják Svédországban, az egy hazai, egy svéd projekt volt, és körülbelül 40 települést versenyeztettek, hogy hova kerüljön a gyár. Tehát ez egy nagy nemzeti projekt volt, a települések elkészítették a saját tervüket, és benyújtották a Northvoltnak, végül egy Skellefteå nevű város nyerte el a beruházást. Ők egy évig dolgoztak a pályázatukon, megtervezve a vízüggyel, az áramszolgáltatóval, a lakosokkal, a polgármesterrel, mindenkivel, hogy pontosan hol legyen maga az üzem, hol menjenek a vezetékek, hová épüljenek a munkásszállók stb. Tehát be vonták az adott települést teljes mértékben a kezdetektől, sőt, ők pályáztak. És aztán végül is őket választotta a Northvolt, és valóságos örömünnep volt a településen, amikor megnyerték a beruházást.

– Miért tudtak örülni a svédek annak, aminek a debreceniek nem?

– Egyrészt, ahogy mondtam, bevonták őket a kezdettől fogva, másrészt ez egy teljesen nemzeti, svéd projekt volt.

Nem arról volt szó, hogy jönnek az ázsiaiak, és majd telepítenek oda valamit.

Debrecen esetében, illetve a magyar akkugyártás esetében a fő ok, amiért nem örülnek neki az emberek, például az, hogy a már működő dél-koreai gyárak milyen példát mutatnak. Amikor évek óta olvashatjuk, hogy a Samsung SDI és a dél-koreai akkufeldolgozó-bontó, a Sungeel milyen szabályszegéseket csinál, milyen szennyezést okoz, akkor nyilván nem örülnek az adott település lakosai, ha kiderül, hogy odajön egy óriási akkumulátorgyár. Igaz ugyan, hogy ezek most kínaiak, de hát ők honnan tudják, hogy azok jobbak lesznek-e, mint a koreaiak. Tehát a kínai gyárak azzal szembesülnek, hogy van egy ellenállás, igazából a koreaiak negatív példája miatt, pedig nagyrészt a magyar hatóságokon múlt, hogy nem regulázták meg ezeket az üzemeket korábban.

– Jelenleg apály van az elektromobilitásban, ezért kevesebb akkumulátor kell. A CATL-nél most miben reménykednek, hogy ilyen bőszen toborozzák a munkaerőt?

– Hosszú távú szerződéseik vannak a Mercedesszel. Ők úgy érzik, hogy itt hosszú távon lesz kereslet, hiszen az ő megrendelőik: itthon a Mercedes, de akár a Stellantis vagy a németországi BMW – tehát ezek a nagyobb autógyárak valószínűleg nem vonták vissza a megrendeléseiket.

– Előrenézve mégiscsak kijöhetünk jól ebből az akkumulátorgyár-történetből?

– Ez azért egy nehéz kérdés. Az akkumulátorstratégiát ott hibázták el, hogy túl sokat akartak, túl nagy dimenzióban fejlesztik. Ez is egy különbség Európa más országaival szemben. Ott van mondjuk egy-két gyár, de nincsen ilyen sok.

Nálunk most 42 olyan üzem van, ami akkumulátorgyártással kapcsolatos. Ebből 22 veszélyes üzem, mert olyan vegyi anyagokkal dolgozik.

Tehát a mennyiség olyan nagy, hogy ez még szabályos működés kapcsán is okozhat környezeti károkat. Egyrészt az anyagok felhasználásában – gondolok itt a vízfelhasználásra –, másrészt a levegőbe, illetve a szennyvízbe kibocsátott anyagok kapcsán.

Nagyon nagy mennyiségű vegyi anyag termelődik, és nagyon nagy mennyiségű a veszélyes hulladék is.

Nem köztudott, de a Samsung SDI Magyarország legnagyobb veszélyeshulladék-termelő cége, még akkor is, ha időnként átminősíti ezeket nem veszélyessé, mert ezt is megteheti. Ez a nagy mennyiségű vegyi anyag sokszor ismeretlen hatásokkal is jár, amiket most tanul a szakma, illetve próbálják feltérképezni, kideríteni, mire lehet számítani. Amikor a stratégia megszületett 2020-ban, és '21-ben elfogadta a kormány, akkor kellett volna egy stratégiai környezeti vizsgálatot készíteni, amire egyébként törvény és két másik jogszabály is kötelezné az adott stratégia kidolgozóját, jelen esetben az Ipari Minisztériumot, de ez nem készült el. Ez az, amit utána a WWF és sokan mások is hiányoltak. Ha készül egy ilyen, akkor kiderült volna talán, hogy mivel jár ez az egész túlzott iparosítás. Csak

az a helyzet, hogy ez már kényszerpálya. Onnantól, hogy behoztuk a CATL-t és egyéb cellagyárakat, ők már hozzák magukkal a saját beszállítóikat, mert kell majd nekik katódgyár, kell elektrolitgyár és szeparátorfóliagyár, tehát ezek mind jönnek be, ezek mind ázsiai cégek,

nem magyarok, tehát így jön létre ez a közel 40 gyár, ami ugyan még nem mind működik, de be van már jelentve, vagy elkezdett épülni. És hogy ez hogy térül meg? Nagyon jó lett volna, ha erre is készülnek számítások, de nem készültek. Nem tudjuk. Lehet, hogy 20 év alatt talán valamennyire. És azt meg hogyan számoljuk ki, hogy 10 év múlva mit okoz ez az emberek egészségében vagy a talajban?

– A magyar állam eddig mennyit invesztált ebbe bele? És nemcsak a konkrétan adott támogatásokra, illetve az infrastrukturális beruházások értékére gondolok, de az átengedett földterületek értékére is – többek között.

– Amit lehet ismerni támogatásként, az két tételből áll. Az egyik, amit mondott, ez a közvetlen támogatás, tehát amit azért adunk a cégeknek, hogy idejöjjenek – ezt más országok is adják, ebben nem vagyunk kivételek. Körülbelül a beruházás 10–12%-át átlagban megkapják a cégek. Ez a CATL-nél egy kiugró összeg, 320 milliárd forint, és összesen, amit tudunk, az akkucégeknek olyan 7–800 milliárd forint a közvetlen támogatás. De erre jön rá még körülbelül egy 800 milliárd forintnyi összeg, ami abból adódik, hogy az összes ilyen területen, ahová jönnek az akkucégek, infrastruktúrát kell építeni: utakat szélesíteni vagy építeni, vízvezetéket építeni vagy bővíteni, áramvezetékeket, logisztikai épületeket, adott esetben vasútállomást építeni vagy áthelyezni – tehát az összes infrastrukturális beruházás. Ez is 800 milliárd, tehát

körülbelül 1600 milliárd az, ahol most tartunk, ami az adófizetők pénze, és ennek lett-e volna jobb elköltési célja...

– Kik azok a vállalkozók, akik építik ezeket az állami beruházásokat?

– Azok a kormányközeli cégek. Ez a járulékos haszon a kormányközeli cégek számára.

Gyakorlatilag az összes vízvezetéket a Mészáros-csoport építi, az áramot az Opus, a logisztikai épületeket – például amit a CATL bérel – a Nemzeti Ipari Parki Ügynökség adja.

Ez is érdekes, hogy miért bérli, hát építhetett volna magának egyet. Ez a Inpark Szigma nevű épület, ahol folyik ez a modulösszeszerelés. Tehát a logisztika és a vezetéképítések azok a kormányközeli cégek üzletei. Nyilván nem ez volt a fő motívum, ez csak hab a tortán – de mondjuk elég sok pénz, főleg, ha túlárazzák, ahogy szokták. Ez mindenképpen üzlet, csak nem az átlagembereknek, hanem azoknak, akik ezt építik.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Otthoni hűtőfürdő közben került víz alá egy kisgyerek Győrben, később a kórházban meghalt

Büntetőeljárás indult egy győri kisgyermek halála miatt, aki otthoni fürdetés közben lett rosszul. A család szerint a kórház hibázott, az intézmény azonban tagadja a mulasztást.

KÉK HÍREK

Eltűnt egy fiatal az Ozora Fesztiválon: a 21 éves Bencét tizenkét napja nem találják sehol

A 21 éves Szolnoki Bencét a családja és a rendőrség is keresi, miután a fesztivál második napján eltűnt. A fiú egy vita után hagyta el a sátrat, de a ruháit és az ételét nem vitte magával.

KÉK HÍREK

Azt mondta a munkásoknak a debreceni építésvezető, hogy nem jön vonat - de jött, ketten meghaltak, miután a szalagkorláthoz szorította őket a szerelvény

Vádat emelt az ügyészség az építésvezető ellen. A nyomozó hatóság szerint a férfi úgy küldte a munkásokat bejelentés nélkül a sínekhez, hogy a korábbi vágányzár már nem volt érvényben.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.

M.M. / Fotó: ATV/YouTube - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

Kapcsolódó

Magyar Péter elmondta, mikor születhet döntés a paksi turbinák újraindításáról

Csak akkor, ha a szükséges vízszint tartósan rendelkezésre áll, és több napra előre kizárható az újabb apadás. Azonban egyelőre az erőmű vízkivételi öblének vízszintje csak 4 centimétert emelkedett, a Dun főmedrében hiába mértek nagyobb értéket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Elsüllyedt egy nő a Velencei-tó iszapjában, drámai mentés lett a vége

Egy 35 éves dunaújvárosi nőt kellett kimenteni a Velencei-tó iszapjából, miután elsüllyedt és nem tudott szabadulni. A segítségére egy szolgálatát épp befejező vízirendőr sietett, aki a szolgálati rádión hallotta a riasztást.

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé

A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.