HÍREK
A Rovatból

Magyarország költötte el a legtöbb pénzt az online kampányokra

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz visszalépett főpolgármester-jelöltje költötte a legtöbbet az összesítés szerint.


Január óta a június 9-i választásig 3 milliárd 390 millió forintot költöttek Magyarországon politikai hirdetésekre a Meta rendszerében a különböző szereplők. Ebből a kormányoldal mintegy 2,8 milliárd, az ellenzék 513 millió forinttal zárta a számlát

– mondta a Népszavának Lévai Richárd marketing specialista, a Közösségi kalandozások nevű blog tulajdonosa, szerzője.

Ezeket az összegeket elsősorban a Meta rendszeréhez tartozó Facebookon költötték el, de a cégé az Instagram és a Messenger is. Ami a pártköltéseket illeti, a kormánypártok (Fidesz-KDNP) 420 milliót költöttek január óta, míg az ellenzék 83 milliót.

A politikusoknál már tapasztalható némi ugrás, a kormányoldalhoz köthető politikusok 478, míg az ellenzékiek 325 milliót fizettek a Metának. A legjelentősebb összeget a kormányoldalhoz köthető média- és közszereplők (például Megafon, influenszerek) költötték, ugyanis médiánál 892 millió, közszereplőknél 915 milliót költöttek.

Ami az ellenzéket illeti, a különbség a kormányoldalhoz képest hatalmas, a média esetében „csupán” 96 millió, míg a közszereplőknél (mint például a Hétköznapi Hősök nevű Demokratikus Koalícióhoz kötődő influenszer platform), 4,6 millió ment el.

A szakértő és csapata azt is megvizsgálta, hogy európai összevetésben mennyit költöttek a magyarok a kampány utolsó hónapja, május 11. és június 9. között a Metán.

Magyarországon 1,92 milliárd lett az összpolitikai költés ebben az időszakban, míg a második helyen szereplő, területileg sokkal nagyobb Németországban 1,76 milliárdnál állt meg az összeg.

A harmadik helyen Belgium áll, ahol szintén két választást tartottak (EP- és szövetségi), mégis 1,6 milliárd volt az utolsó hét alatti költés. Ha lakosságarányosan nézzük a számokat, akkor is Magyarország áll az első helyen, egy lakosra 200 forintnyi hirdetés jutott, Belgiumban 140 forintra jön ki az arány, Németország pedig, akik az összköltésben második helyen voltak, ebben az összevetésben a 18. helyre csúsztak 20 forint/fővel.

A Meta felhasználókra vetített arányban is megtartottuk az első helyünket, 283 forintot költöttek felhasználónként, míg az ezüstérmes Belgiumban csak 199 forintot.

„Tehát minden felállásban éllovasok lettünk”

– ismertette az eredményeket Lévai Richárd, ugyanis a Meta felhasználókra vetített arányban is megtartottuk az első helyünket, 283 forintot költöttek felhasználónként, míg az ezüstérmes Belgiumban csak 199 forintot.

Google-hirdetésekre január óta 405 milliót fordítottak hazánkban politikai hirdetésekre. Ebből 309 milliót a kormányoldal és 95 milliót az ellenzék. A főpolgármesterek kampányára fordított pénzek esetében toronymagasan vezet a végül visszaléptetett Szentkirályi Alexandra, aki január óta 112,5 milliót költött a Meta esetében, míg Vitézy Dávid 55,6 milliót, Karácsony Gergely pedig mindössze 21 milliót áldozott a Meta-kampányára.

„A legtöbbet szinte mindenki az utolsó héten költötte, Vitézy Dávid például a teljes költésének 8 százalékát, 4,5 milliót azon a napon költötte el, mikor Szentkirályi Alexandra visszalépett. Érdekes még, hogy az utolsó hét teljes költése 735 millió volt, de arányaiban mégis itt költött a legkevesebbet a kormányoldal (76 százalék). A két utolsó nap, tehát június 8-a és 9-e is kiugró érték lett, a kormányoldal két nap alatt 212 milliót, míg az ellenzék 72 milliót költött”

– mondta a lapnak Lévai. Megjegyezte: a 2022-es kampánytól az utolsó héten is elmaradtak a kampányköltések, ugyanis akkor 827 millió volt a szóban forgó hét, szemben a mostani 735 millióval.

„Így végül, különösen ha az inflációt is számításba vesszük, a 2022-es kampányban többet költöttek a Metán. Azt viszont nem látjuk, hogy most akár az óriásplakátokra, a TV-reklámokra és egyéb más kampányeszközre mennyit fordítottak, ha ezeket is hozzávesszük, jóval nagyobb nagyobb lehet a végösszeg.”

(via Népszava)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Pócs János: Majka Magyar Péternek írta a „Csurran-cseppent”
A fideszes képviselő a parlament folyosóján erősítette meg a vádjait a miniszterelnök testvére, Magyar Márton ellen. Pócs a becsületsértési feljelentésre reagálva egy Majka-slágerrel is üzent Magyar Péternek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Pócs János szerint nem is kérdés, hogy a miniszterelnök testvére, Magyar Márton fizetett a Szőlő utcai ügy koronatanújának, hogy terhelő állításokat tegyen korábbi kormánypárti politikusokra. A fideszes politikus hétfőn a parlament folyosóján erősítette meg korábbi állításait – írta a Blikk.

Pócs János arra a hírre reagált, hogy Magyar Márton, a Kontroll alapítója becsületsértés miatt feljelentést tervez ellene.

„Egy hét gondolkodás után valamit mondani kell” – fogalmazott a fideszes politikus.

A képviselő szerint egyszerűbb lett volna, ha a Kontroll munkatársai lejönnek hozzájuk, amikor a szerkesztőségük előtt jártak. „Kétszer is ott voltunk a Kontroll szerkesztősége előtt. Ha Magyar Márton meg akar vádolni a rendőrségen, vagy a bíróságon, ott kellett volna megtennie. Azért mentünk oda” – jelentette ki.

A fideszes politikus arról is beszélt, milyen következményekkel kellene járnia az ügynek.

„Minden normális demokráciában, ha egy miniszterelnök, vagy a hozzá köthető személyek igaztalan vádakat terjesztenek a politikai ellenfelükről, annak súlyos konzekvenciái vannak. Reméljük, hogy itt is így lesz” – jelentette ki.

A fideszes politikus a politikai következmények latolgatása után egy meglepő kulturális utalással zárta gondolatait.

Szerinte Majka a „Csurran, cseppen” című slágerét Magyar Péternek írta, majd idézett is a dalból: „én mindent túlélek”.

Az ügy előzménye, hogy Pócs János múlt szerdán sajtótájékoztatón vádolta meg a Tisza Párthoz köthető személyeket a tanú befolyásolásával. Erre reagálva Bangó Sándor és Magyar Márton is bejelentette, hogy jogi lépéseket tesznek.

Eközben a hivatalos nyomozásban már tizenegy gyanúsított van. Orbán Viktor „gyalázatos provokációnak” nevezte a történteket. A koronatanú, Bangó Sándor, bár korábban bizonytalanságot jelzett, végül az ügyészségen vallomást tett, és megnevezte az általa „Zsolti bácsiként” emlegetett férfit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint napokon belül lemond a legfőbb ügyész
Az Alaptörvény-módosításról szóló javaslatban nincs szó a legfőbb ügyészről, az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének eltávolításáról. A kormányfő délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta, erről később döntenek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Ha Sulyok Tamás nem írja alá az Alaptörvény-módosítást, akkor szembemegy az Alaptörvénnyel és jogszabályokkal, „akkor okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás” – mondta Magyar Péter hétfő délutáni sajtótájékoztatóján. Ebben az esetben ideiglenesen az Országgyűlés elnöke fogja gyakorolni a jogköreit, Forsthoffer Ágnes pedig biztosan aláírja a módosítást.

A javaslatban nincs szó a legfőbb ügyészről, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének eltávolításáról.

A miniszterelnök azt mondta, tudomása szerint a legfőbb ügyész hamarosan magától lemond, a többi közjogi tisztségviselő eltávolításáról pedig később döntenek.

„Abban maradtunk a frakcióval, hogy először túl leszünk ezen, és utána megvizsgáljuk azokat a szervezeteket” - mondta a kormányfő. Várhatóan szeptemberre új elnöke lesz az Alkotmánybíróságnak is, és Polt Péter elveszíti a mentelmi jogát is. tette hozzá Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk