BALATON

Különleges útikönyv jelent meg a Balaton környékének legszebb templomairól

Zubreczki Dávid és Bődey János Templomséták a Balaton körül című könyve csodaszép képekkel illusztrálva ad ízelítőt páratlan építészeti és kulturális örökségünkből.


Egyedülálló könyv jelent meg a Balaton vidékéről, mely építészeti, képzőművészeti és helytörténeti megközelítésből mutatja be az itt található templomokat, templomromokat, kápolnákat és zsinagógákat. A több száz érintett épületről az ismert szakíró, Zubreczki Dávid, az Urbanista blog alapítója írt rövid, szellemes és szórakoztató, de tudományosan meglapozott ismertetőket, amiket a több rangos díjjal kitüntetett fényképész, Bődey János fotói illusztrálnak.

A Templomséták a Balaton körül Kedves László Könyvműhelyének gondozásában jelent meg, 336 oldalon. Bár látszólag rétegtémáról van szó, a nyomtatáshoz szükséges összeget közösségi finanszírozással, a könyv leendő olvasói adták össze a Brancs Közösség oldalán.

Ki ne szeretné a Balaton vidékét?! Aki pedig szereti, alighanem meg is akarja ismerni a történelmét és kultúráját is. Ha pedig meg akarja ismerni, a legjobban teszi, ha először is felkeresi a templomait! Ezekben az épületekben sűrűsödik legszebben az ott élők hagyománya, kultúrája, művészete és világról alkotott képe. Nem kell hozzá sem vallásosnak, sem művészettörténésznek lenni. Ezek az épületek csodálatos meséket tudnak elmondani bárkinek, aki kíváncsi a történeteikre.

Persze csak azoknak, akik tudják, hol keressék ezeket a mesemondó házakat. Hiszen ezekbe a kincsekbe ritkán botlik bele magától az ember. Nem biztos, hogy tudjuk, merre találjuk a pálosok ősöreg erdei kolostorát, mely átlagosnak tűnő templomokban bújnak meg lenyűgöző barokk oltárok, melyik mellékutca rejti a borkereskedők ózsinagógáját, hol lep meg bennünket egy modern templom vadul hullámzó mennyezete, vagy egy népmeséből elővarázsolt, héttornyú templompalota, és melyik szántóföld közepén áll ma is büszkén az a magányos torony, amelynek a statikusok szerint már rég össze kellett volna dőlnie.

Balra: Kék kápolna, jobbra: Szent Kereszt felmagasztalása templom, Balatonboglár

Nos, ebben segít nekünk a Templomséták a Balaton körül című építészeti útikönyv, amely mutatós megjelenésével dizájnalbumként is megállja a helyét. No meg abban is, hogy ha eljutottunk az adott épületig, akkor tudjuk, mit is érdemes nézni azon. Miért különleges egy lantablak, hogyan lesz egy templomból szatyorvár, miként kerülhetnek egy betiltott szerzetesrend titkos szimbólumai egy mennyezetfreskóra? És egyáltalán, mit is jelentenek ezek a fogalmak? A könyvben szereplő templomok többségét Bődey János gyönyörű fotóin is megcsodálhatjuk.

A 2023 nyarára megjelent, Templomséták a Balaton körül című könyvnek két előzménye is volt: a hasonló tematikájú és megjelenésű Templomséták Budapesten 2020-ban, a Templomséták a Dunakanyarban 2021-ben jelent meg Kedves László Könyvműhelyében.

A kötet megvásárolható a szerző oldalán, vagy az ismert könyvesboltokban és online könyváruházakban. Zubreczki Dáviddal 2021 végén készítettünk interjút, itt lehet elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BALATON
A Rovatból
Szakértők: akár éveken belül fürdésre alkalmatlan lesz, kiszáradhat a Balaton az emberi beavatkozások miatt
A túlzott vízszintszabályozás, a part menti beépítések, a nádasok eltűnése és a szennyezés mind veszélyeztetik a tó ökológiai egyensúlyát.


Komoly bajban a magyar tenger, ha nem vigyázunk rá, belátható időn belül nem lesz fürödhető a Balaton - figyelmezhetnek a szakemberek.

A Balaton kialakulása egészen a jégkorszak végéig vezethető vissza. Geológiai szempontból még fiatalnak számít, hiszen a tó 15–17 ezer éve jött létre a Dunántúlon a földkéreg mozgásai nyomán. Kezdetben több kisebb tó alkotta a vízrendszert, amelyek mintegy 5000 éve egyesültek. Azóta a vízszint természetes módon folyamatosan változott: volt, hogy akár 12 méterrel magasabb volt a mainál, máskor viszont szinte teljesen eltűnt a víz.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy

a természetes vízszint-ingadozás jótékony hatású, mert segíti a nádasok megújulását, elősegíti a hínár növekedését, és gátolja az algák elszaporodását. A mesterséges beavatkozások azonban veszélyt jelentenek.

Tóth Viktor, az intézet munkatársa szerint, ha a jelenlegi folyamatok nem változnak,

„a Balaton akár már 2035-re is fürdésre alkalmatlanná válhat, 2050-re pedig teljesen kiszáradhat”.

Az elmúlt évtizedekben a tó állapotát egyre inkább az emberi tevékenység befolyásolja. A túlzott vízszintszabályozás, a part menti beépítések, a nádasok eltűnése és a szennyezés mind veszélyeztetik a tó ökológiai egyensúlyát. Bár a stabil vízszint a turizmusnak kedvez, a szakértők szerint hosszú távon káros hatásai vannak a környezetre.

A klímaváltozás tovább nehezíti a helyzetet. Az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek – hosszú aszályos időszakok és hirtelen lezúduló esőzések – közvetlenül hatnak a Balaton vízszintjére. A csapadék csökkenése és a hőmérséklet emelkedése súlyos gazdasági és ökológiai következményekkel járhat.

A problémák jelei már korábban is megmutatkoztak. 2019-ben nagy algavirágzást figyeltek meg a tóban, ami arra utalt, hogy a víz tápanyagokkal telítődik. Ez hosszú távon a vízminőség romlásához vezethet.

A szakértők szerint sürgősen át kell gondolni a vízgazdálkodás rendszerét. Ismét előtérbe került a vízpótlás kérdése is, például a Rábából történő utánpótlás, amely korábban már felmerült, és ma újra aktuális lehetőségként kerül szóba.

Forrás: ATV


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BALATON
A Rovatból
Csökken a Balaton vízszintje: most 20 centiméterrel alacsonyabb, mint tavaly
A déli parton több helyen hosszú sétát kell tenni, mire úszásra alkalmas mélységbe érünk. Forró napokon a vízszint akár naponta egy centit is csökkenhet.


A Balaton átlagos vízszintje jelenleg 81 centiméter, ami a megszokottnál jóval alacsonyabb, írja az Időkép. Az Országos Vízügyi Igazgatóság mérései szerint az elmúlt két hétben 5 centiméterrel csökkent a magyar tenger vízszintje.

Tavaly ilyenkor 20 centiméterrel magasabb volt, és már csak kevéssel marad el a 2022-es, rendkívül aszályos év 78 centiméteres értékétől.

A déli part több pontján most olyan sekély a víz, hogy hosszabb sétára van szükség ahhoz, hogy úszni lehessen. Forró nyári napokon, amikor erős a párolgás és a szél is fúj, a vízszint akár naponta egy centiméterrel is csökkenhet. Szélcsendes időben viszont vékony párapaplan képződik a tó felett, ami mérsékli a párolgást, így az elmúlt napokban stagnált a vízszint.

A vízügyi szakemberek a Siófoki zsilip segítségével igyekeznek 110 centiméter körüli szinten tartani a Balaton vízállását, azonban jelenleg ettől jelentős eltérés tapasztalható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
A Rovatból
Matyó népviseletben úszta át a Balatont egy mezőkövesdi férfi
Bajzát László ráadásul nem először teljesítette így a sporteseményt, sőt ennél extrémebb (és nehezebb) öltözékben is úszott már.


Ahogy arról korábban írtunk, gyönyörű időben idén is lezajlott a Lidl Balaton-átúszás. Az eseményen idén is több mint tízezren vettek részt: profik és amatőrök, idősek és fiatalok, úszók és SUP-osok egyaránt.

A legextrémebb úszó – hasonlóan a korábbi évekhez – minden bizonnyal Bajzát László volt, aki idén is

teljes matyó népviseletben teljesítette az 5,2 kilométeres távot.

Az élményről azt mondta: „Az idei év nagyon kemény volt. Az előző ingem felajánlottam a mezőkövesdi gépmúzeumnak. Az 25 évet bírt és elhasználódott. Most egy vadonatúj inget varrattunk, amit be kellett törni – de ezen az úszáson inkább az ing tört be engem.”

Hozzátette:

„43 úszáson vagyok túl, a legelsőn még nem voltam itt. 2000-től viszont volt, amikor háromszor úsztam át a Balatont. [...] Volt, amikor tűzoltóruhában, volt, mikor ballonokkal. Volt olyan is, amikor úszókaput húztunk át, és ez a nyolcadik év, hogy matyó népviseletben úszok.”

Elmesélte azt is, miért ebben az extrémnek ható ruhában teljesíti a távot: „Mezőkövesdi vagyok, matyónak vallom magam, és ezen a gyönyörű napon, mikor a Balaton-átúszás van, a magyar tengert matyórózsák borítják.”

A legjobb ideje másfél óra volt, de idén, az új ruhában valamivel 3 óra felett teljesítette a távot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
A Balaton is megszenvedte az aszályt: kiderült, hogy mennyi víz tűnt el belőle nyáron
A májusi átlagos vízszinthez képest nagyon sokat apadt, miután 300 millió köbméter, azaz mintegy 100 ezer úszómedencényi víz párolgott el a tóból.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2025. szeptember 02.



A száraz, aszályos nyár a Balatont sem kímélte. A csapadékhiány miatt a magyar tenger vízszintje alaposan lecsökkent - írja az Időkép.

A portál egy grafikonon is megmutatta a változást, melyen jól látszik, hogy milyen mértékben apadt le a Balaton vízszintje a nyári hónapopkban.

Májusban a tó átlagos vízszintje 110 centiméter volt. Majd a nyári meleg apasztani kezdte, az aszály miatt pedig augusztus végére már csak 70 centis volt az átlag.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság mérései szerint a párolgás mértéke miatt többször is előfordult, hogy a csökkenés elérte a napi egy centimétert. Emiatt május elejétől augusztus végéig 40 centiméterrel csökkent a Balaton átlagos vízszintje.

Ez mintegy 300 millió köbméter víz elpárolgását jelenti, ami körülbelül 100 ezer úszómedencényi víz.

A hétvégi esőzéssel hatezer úszómedencényi víz pótlódott. A 120 centiméteres maximum szabályozási szint eléréséhez még bőven szükség lenne csapadékra – írja a portál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk