KULT
A Rovatból

Herceg Erikára sikerült olyan ruhát adni, amitől néhány gyengébb idegzetű feminista agyvérzést kapna

Mihályfi Luca volt a legjobb, a Synergy a leszínesebb, Isky & Szkym a legerőtlenebb. Megnéztük az X-faktor első élő show-ját.

Link másolása

Évről évre egyre korábban indul a karácsonyi szezon. Megszoktuk, hogy már október elején kapni lehet adventi naptárat és mikuláscsomagot.

Miller Dávid azonban még ezt is tudta fokozni: már most beindította a karácsonyi ronda pulcsi versenyt egy cipzármintás szörnyűséggel, amit hozzá illő nadrággal tetézett.

Kocsmázáshoz semmi esetre sem ajánlatos öltözet, ha ebben a hacukában kezded el részegen keresni a kulcsodat, az utcán éjszakázol.

Herceg Erikára sikerült egy olyan ruhát adni, amitől néhány gyengébb idegzetű feminista és roggyant egészségű erkölcscsősz biztos agyvérzést kapna, de ettől függetlenül nagyon csinos volt.

A szokásos műsoridőt nyerő bazsalygás után ráfordultunk a szabályokra. Ebben nincs változás a korábbiakhoz képest: a mentorok 4 versenyzőt leültethetnek, ők biztosan tovább jutnak a következő adásba. A maradék 8 versenyző sorsáról pedig az istenadta nép dönthet. Négy tovább jut, négy azonban megy a levesbe. Amennyiben a 4 szék betelik, de a mentorok megint leültetnek valakit, szintén a nézők döntik el, hogy kinek kell felállnia.

Gáspár Laci eleresztett egy borzalmas szóviccet: Aki majd leülhet, mit fog mondani? Köszönöm széken.

Laci, kössünk egy egyezséget: én soha nem fogok énekelni, te pedig kérlek, ne próbálj viccelni! Mindenki jobban jár.

Beretka Ádám kezdett, akiről ByeAlex elmondta, hogy nehezen találták a közös hangot. Egy Beton.Hofi dallal készültek, mert Alex úgy érezte, ebben Ádám megmutathatja, mitől egyedi előadó.

Mit mondjak, nem hozta meg a kedvemet, hogy rohanjak Beton.Hofit hallgatni. Puskás Petinek sem tetszett, nem érezte átütőnek. Laci sem lelkesedett, Erikának viszont bejött.

Alex persze senkivel sem értett egyet, szerinte nagyon jó volt a feldolgozás, Ádám remekül megoldotta. A véleményeknek megfelelően Ádám két igent és két nemet kapott, tehát veszélyzónába került.

Ekkor következett egy kis intermezzo: Miller Dávid bejelentette, hogy Beretka Ádám produkciója volt az utolsó, amit az RTL Klubon láthattunk. Kicsit túlzásnak éreztem, annyira azért nem volt rossz, hogy rögtön meg is szűnjön a csatorna. Elvégre, ha a Barátok köztbe és a Való világba nem rokkant bele...

Persze valójában nem volt szó ilyesmiről, csupán az történt, hogy a csatorna 25 éves fennállása alkalmából a nevét RTL Klubról RTL-re változtatta – hogy szegény „klub” mit vétett, csak találgatni lehet.

Mondjuk kibírtam volna, ha Dávid nem említi meg, hogy 1997-ben mindössze 1 éves volt, és az X-Faktor idei versenyzői még meg sem születtek, mert hát én már nagyon is éltem akkor, és ki szereti, ha vénembernek titulálják?

„Nem túlzás azt állítani, hogy együtt nőttem fel ezzel a csatornával”, állapította meg Dávid, és valljuk meg, ez azért sok mindent megmagyaráz.

A tévétörténeti kitérő és a reklám után Gáspár Laci csapata következett Sophia Khannal, aki vitathatatlanul az idei mezőny legcukibb versenyzője. A korábban elhangzottakból egyenesen következett, hogy Sophia éneklése az első produkció, amit a megújult RTL-en láthattunk, és ha babonás lennék, most elkezdeném félteni a csatornát.

Sophie-t sajnos megette az élő show. Bátortalan volt és hamis, csupán feladatot oldott meg. Alex is erőtlennek nevezte. A mentor szerint a dalválasztással volt baj, tingli-tanglinak találta. Nem tudta megmutatni a német lány, mennyire tud énekelni.

Ennek ellenére csak Peti vette elő a szigorú arcát, így Szofi három igennel leülhetett.

Boros Marcell következett, akinek ismét meghallgathattuk amúgy valóban szomorú és tiszteletre méltó személyes történetét. De – mint már korábban is írtam – vannak kétségeim, tud-e többet, mást azon kívül, hogy saját rapszámaiban üzenget.

Az első élőadás alapján nem.

A mostani dala a hozzá legközelebb álló személyekhez szólt. Kétségtelenül tehetséges Marci, és nagyon megható volt a szöveg is, de nem tudom, mennyi van még benne. A mentorok állva tapsoltak, úgy értékelték, a versenyző sokat fejlődött magához képest. Így hát leülhetett.

Alex azt tanácsolta neki, hogy bármit is csinál az életben, a nyelvet ne engedje el, és írjon, akár dalszöveget, verset vagy könyvet.

Jött Bodrogi Enikő, és a Hogyan tudnék élni nélküled. Nagyon szépen énekelt, de valahogy furán, kicsit caramelesen hangsúlyozta a szavakat.

Laci ódákat zengett Enikő produkciójáról, csillagos ötöst adott rá, amivel Petit és Alexet is meglepte. Peti szerint – bár összességében tetszett neki – többször mellé ment, hamis volt. A viták ellenére négy igent kapott.

Váradi Ábel ByeAlex csapatából került végül Puskás Petihez. Az Ábel által képviselt stílus közel áll hozzám, de azért erős félsz volt bennem, vajon hány közönségszavazat érkezik erre az irányra. Nem volt elég tiszta az éneklés, de a színpadi jelenléttel nem volt baj. Sajnos Laci és Erika nem adott széket, ezért Ábel is a veszélyzónába került.

Helfy Alexa teljesítménye elég hullámzó volt idáig. Herceg Erika néhány nappal ezelőtt azt mondta nekem, úgy érezte, ennek a lányka szüksége van őrá, ezért hozta magával az élő show-ba.

Igaza lehetett, érzékelhetően összeszedte magát a 18 éves lány. A fiúk viszont vegyesen értékelték a produkciót. Peti ma szigorú fokozatra kapcsolt, Alexának sem adott széket, de ByeAlex megmentette a lányt, így leülhetett.

Sólyom Bernadett igazi meglepetése az évadnak, hiszen rapperként jutott tovább a válogatóból, aztán kiderült, hogy nagyon jól énekel is.

Ennek tükrében remek választás volt Cooliótól a Gangsta’s Paradise, hiszen minden erényét megmutathatta benne.

A mentorok egyedül az önbizalmat, az erőt keveselték, de így is négy igent ért a produkció. Bernadett sikerének egyedül Sophie nem örülhetett, hiszen az ő helyére ülhetett le.

Mihályfi Luca úgy énekelte el a Crazyt, ahogy kellett, ez a lány már nyugodtan felléphetne bárhol. A mentorok állva tapsoltak. Ahogy Alex fogalmazott: „Vannak helyzetek, amikor nincs miről beszélni.”

Nem volt kérdés, hogy le fog ülni, viszont meglepett, hogy a nézők Bodrogi Enikőt szerették a legkevésbé, neki kellett felállnia.

Isky és Szkym a negatív kritikák ellenére megakarta mutatni, hogy tudnak élni a lehetőséggel. Jelzem, nem tudtak. Találva éreztem magam, eléggé lehúztam őket a múlt héten, de hogy Edit Piafot idézzem,

Je Ne Regret Rien.

Nem igazán értem, mit látott bennük Alex. A mentorok is eléggé húzták a szájukat, nem kaptak széket.

Kiss Kevin hatalmas figura, de most először kevésbé tudott magával ragadni, mint máskor. Talán hiányzott a gitár a kezéből, vagy talán azért, mert magához képest nem mutatott igazán újat.

Peti később elárulta, hogy a srác gégegyulladással küzd, azért volt visszafogottabb. Bárhogy is, vitathatatlanul óriási tehetség, helyet is cserélhetett Alexával.

Serbán Szebasztián produkciójára mérsékelten sikerült figyelnem, annyira a díszlet hatása alá kerültem. Eleinte nem értettem, hogy jön Máté Péterhez a jéghegy. Talán a zátonyra futott kapcsolat metaforája?

Lassan esett csak le, hogy ez maga az összegyűrt szerelmeslevél akar lenni, és valószínűleg úgy érezték, önmagában nem elég giccses, ezért megfejelték azzal, hogy kivetítették rá a dalszöveget. A produkció megosztotta a mentorokat, annyira azonban nem, hogy Szebasztián ne cserélhessen helyet Marcellal.

Ma már többször volt szó rossz dalválasztásról. Ebben a külön versenyben a versenyt kétségtelenül Erika és a Synergy vitte el. A Pink Venom című K-pop sláger egy értelmezhetetlen katyvasz, körülbelül olyan érzés volt, mintha valaki összekeverne vattacukrot és medvecukrot némi sopszka salátával és egy kis pacallal, és mindent gurmet fogásként próbálná tálalni.

Most belegondolva a Pink Venom (Rózsaszín méreg) ilyen szempontból találó cím.

Egyébként a lányok tehetségesek, látszott, hogy sokat dolgoztak, de sajnos széket nem kaptak.

Mivel ők voltak az utolsó versenyzők, az már eldőlt, hogy Solyom Bernadett, Serbán Szebasztián, Mihályfi Lucs és Kiss Kevin tovább jutott.

A veszélyzónából Herceg Erika minden lánya megmenekült, rajta kívül Boros Marci jutott tovább. ByeAlex háromszoros győztes mentorként rögtön az első élő adásban elvesztett két versenyzőt. Erika pedig az egyetlen, aki teljes csapattal várhatja a következő fordulót. Én megmondtam: ez az év Erikáról szól.

A kiesők közül egyedül Ábelt sajnálom igazán, de azt is be kell vallanom, nehéz lenne megmondani, kit küldtem volna haza helyette. Bár most már talán kár is ezen agyalni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: