A Balaton-felvidék egyik legszebb panorámáját a Csobánc tetejéről élvezheted
A Balaton számos látnivalója között az egyik különös múlttal rendelkező hely a Csobánc.
Tiszta időben egészen a pécsi tévétoronyig ellátni, de akár az Alpokat is megpillanthatod róla. Az Országos Kéktúra útvonala is áthalad a fokozottan védett területen.
A kiváló adottságok miatt a siklóernyősök egyik kedvelt helye. A csúcsot azonban csak gyalog lehet elérni.
Fent pedig érdemes egy pillanatra elgondolkodni azon, hogy ezt a fennsíkot valaha a Pannon-tenger homoküledéke töltötte fel, majd a bazaltvulkán lávája ömlött rá. Végül a természet és az időjárás munkájának köszönhetően alakult ki mai formája. A szakértők szerint a Csobánc bazaltjainak kora 3,42 millió év.
Többek között a sziklaiternye, a ritka buglyos vagy fürtös kőtörőfű, a fekete és leánykökörcsin, vagy a hajdani várkertből elvadult orgonaliget. A domboldalon máig fontos a római korig visszanyúló szőlőkultúra.
Csobánc neve: a "Csobán" szóból ered, annak kicsinyítő képzős változata. A török eredetű szó jelentése magyarul „pásztor”.
A hegyet először 1221-ben, míg a várat egy 1272-es oklevélben említik.
A vár a 15. században Mátyás király halála után Kinizsi Pálnak köszönhette, hogy megmaradt, sőt erődítménnyé alakították. Még a törökök sem tudták bevenni, bár többször ostromolták. A vár a 16. században a Gyulafiak tulajdonában volt, a 17. században pedig az Esterházy-család vásárolta meg. Bécsben már eldöntötték, hogy lerombolják a várat, de a Rákóczi-szabadságharc miatt a császári katonaság használta tovább, végül a kurucok elfoglalták.
A vár elleni legnagyobb ostrom 1707. február 25-én volt, amikor Jean Rabutin császári tábornagy próbálta meg elfoglalni mintegy ezer fős seregével, sikertelenül. Pedig a várat csak mintegy 30-an védték. Két év múlva került újra császári kézbe, ekkor kezdték meg lerombolni és 1722-ben már romként említik az építményt.
1861-ben Rómer Flóris mérte fel a várat, a régészeti feltárása pedig a 20. század közepén indult meg.
A vár több művészt is megihletett. Például Kisfaludy Sándor verses epikát írt Csobánc címmel, Vachott Sándor Balaton vidékén című versében pedig lelkesen írt Csobáncról.
Csobánc vára
Ilyen a környék és a kilátás:
